Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1942 (10. évfolyam, 1-25. szám)

1942-01-17 / 13. szám

Ára 16 íillér Nyíregyháza, i942. január 17. (Trianon 22.) x évfolyam 13 (2609.) «ám Szombat Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bethlen-utca 1. sz. POT ITIFUI NAPIT áP tfe iposta takaréki csekkszámla : 47.139. Telefon: 77. sz. * rVIlIIIIkilI W dr I li & T * Előfizetés: egy hónapra 2.50, negyedévre 7.50 P Magyar-olasz kapcsolatok Lelkes, igaizi' öröm fogadta magyar földián Ciai..o grófot, Magyarország nagy barátját, akiit a nemzet 1933. décembeiéiben tetii' első budapesti Lá­togatása afifcakná'val már szívéibe ztáilt. Cian'o gróf Mussolini lieglbiizail­masabb munkatársa, Rilbb'&ntrop b> roda.mi küliügyimin is ztenre 1 ©gyii.lt nagy szerepet játszott a-z e'ső ós má­sodik 'bécsi d öntésibe.T, amikor .is zx igazSáfitia.anul, jcgtailaroul miegcslanikí­tott Magyarország- ha'.iallmas -terüle­rfcei kerültek vissza a Szent Korona jogara alá. Ciiano giröf a /fasizmus •nagy vezérének külpclÜtkai koncep­cióit mesteri 'kézaej hajtja végire s e miuclkéjálbán minidig, maidén alka­lommal jeléit adta a Magyarország iránit érzett őszinte barátságinak. Cianö gróf volt az, aki. CM-aszarsz.ág névéiben a Duce megbízásából aláír­ta. a 'hagyjétenitőségű flitttikomirítenn. pertumét, ő volt a tengelyt kiiíhang­sú yozó hármas <egtyezimény aiá írója s ő volt AZ, ki minidéin .naigv és ne­vezetes alkaiöinimail biziaTimais és dön­tő tanálcskozásokat folytatott Rií>­bentrcp külügyminiszterrel. Sziere. at és ibiza'loim üdívözli budapesti llátoga­tása soráin Ciano grófot s az iluszt­Jtis vendég személye féé áradó no­Joanszenv bizonyítja azt a mély, ha­gyomái lyös nagy barál sáigoit is, rrnci'y Magyarországot ItáY.áíhoz fűzi. A magyar—olasz kapcsolatok sok évszázados mul-tra tekinthetnek vós>z­sza. A magyarság már Árpád fejede­lem ádején szövetséget kötö.t az ola­szaokal s végig, az Árpádház uralko­dása aviaitft tmiinidig élénkek és erősek valtak a imiagyar—olasz politikán és kulturál' is kapcsolaiok. A nápolyi Anjou-ház magyar ágának dicsőséges uralkodása alaltt érbe ol hazáink 'leg­nagyobb területi kiterjedését s az olasz—magyar műve ödési kapcsola­tok. fénykora Hunyadi Mátyás ural­kodása alai.lt köszöntött reái.k. Mo­hács után Itenmés'zetesen bizonyos mértékig me.gsizakaid.tiak az évszáza­dos kapcsolatok, de a rógii együtt­működés nem szűnt meg, csak más formáikat va.lt fel. Máirváinyipa'Olták helyetti várakat épített az ország s a végvári építkezésiek vezetői javarészt olasz mérnökök voltak és sok olasz kőműves ds dolgozott. A XIX. szá­zad szabadságharcai alatt 1 az olasz és magyar inemz-eti célok szintté tökéle­tesen párhuzamosan haladtaik s az o'iasz inép szaihad'ságlhaircaiban renge­teg .magyar hős ontotta vérét. Az ezerével ollaszi—magyar barát­ságinak mélyenfékvő okai vámnak. — Igen nagy hasonlóság talál ható a kiét nép jelllieme közölt. Szilaj tempera­mentum, fanatikus szaibadságszere­tet, öntudatos büszkeség jellemzi az olaszt éppera úgy, mint a magyart. Miwd a ik'ét ménben igen fejtólt a mű­vészeitek, általiéiban a iku'túra iránti érzék s a politikai érettség, a ko­moly vallásosság, az udvarias és megnyerő modor egyként jellemzi a két nemzetet. És ma ismét a egtszorosabb kapcso­iafcck fűzik egymáshoz Olaszorszá­got és Magyarországot. Az olasz és magyar ifegyivarak ismét közös oélok Singapur felé menetel a japán haderő A Domci Hírügynökség jeleníti TokióbóL A délid órákban hivatalo­san, is jeVintettélk, hogy a japán csa­patok élifoglad.ák a Malálji-félLs'ziget fővárosát, Maiakkát és Singapur felé menetelnek. A íjapáin repülők sűrű a'akulatciklbian iheves támadást iin;.iéz­tek Singapur elen. Tdkiióban hangsúlyozzák, hogy a támadásokait fényes imappall hajtofcók végre, ami a Siingaipun.' védő torit lé­gierő gyengeségéinek jelle. • A japáin 'légi-erő imár olyan közeli támaszpontot -vatt a birtoikálba,. Ihogy a Siagapur elleni támadásokra a bom 'bázókat elkísérhetik a vaidászgé­pek is. A dcindoni saj.ó ris a keletázsiai él'« ike.rÜLlhetel'.kin viissaaivonulásról ír. — Hozziáírűzik ax angol lapok, hogy a japáin haderő már eléirte Singapur külső véde cni -vonalát. A japáni saijtó közlése szerint a kormány az eddigi japán kormá­nyok tagijait, értekezet.re hívta ösz­sze a minis ztereilnöki palotáiba s ezien az értekezleten a hadi.helytz.eitről 'tár jékozuatták a jielenjavöket. (MTI.) áz angol közvéleményt előkészítik Singapur elestére Londonból jelentik. Az angol hír­szolgálati iroidák is beismerik, hogy a japán csapatok megálilás néilikül folytatják eőnyiomulásukat a Ma­1'áijii-f ,é"&zigetun is hogy Malakka foglalása után máT Palk felé mene­telnek. A japáin szárazfö'dii erő mfáir csak 100 ki'iomélernyiire áll Siingapurtól. Semleges hírforrásiból eredő érte­sülések aliapján aiz aingol sajtó már kezdi előkészítenii az iainigol közvéle­ményt Singapur elestére. A News Chronccle a Siingapur el­fog'alására várható következményeit az aíáiblbiakbain látja: 1. A japán hajóhad' korlál llain űrré lesz a tengeren iKamcsatkától az Indiai Oeeái.'.ig. 2. A j apáin hajók minden hadiiiha­jó kísére 'nélkül közlekedhetnek a tengereken. 3. Simgapurt a jiapáincik tengenalintt« járó táimaszponi.okul hasznáhatják s ezzel e'íei:ő-z.és aJatt' tair'lhabják az Ausztirál'.a felé irányuló hajóforgal­mait). 1 1 i * 1 w 4. A jaoán'ok dnmai kiindulva el­foglalihatjék .az egész HoHand^indiad szigettengjart. (MTI.) Az angolok sorozatos visszavonnlása Sanghaiból jelentik. Japáin táma­dások hevességére és eredményessé­gére a legjellemzőbb az a tény, hogy a legiutóbbá 36 óra leforgása iaila.t az angal csapatok háiromszor voinulltak Japán hajlandó Csunbfnggal tárgyalni Tokióból jlentik. A kormáinysajtó tájékoz) laitója a külföldi sajtó kiépvl­seÁői számára tairott értekezleten ágenmeil felet árira a kérdésre, hogy vajjen Japán -hajlandó ienne-ie a kí­nai háború beszüntetésére abban az ese.'bem-^ iha Csunking tárgyalásokiaib szolgálatában állnak s a magyar mem­zeti közvél!emény méilyséses együtt­órzéssei! kéri az Isen áldását a szö­vetségesek harcaira. Kell, hogy Ciano gróf magyaroirszágii tartózkodása alatt megérezze a-nemzete és iTámta érzett őszinte nagy .barátságot, me'y* Jyel oitt áll Olaisziország és nagy .ve­zére meillett miinden egyes magyar ! •vissza a japánok e ol. A japáinok újabb csapatokat tettek pairtea B-or­neo és Celebesz szige.én. A japáh haderő egyre jobban felülmulja számban az angol csapatok erejét. aka-rma kezdeni. Japáinnak mindian­ese/tre meg kell győződnie arról, vaj­jen Csunking őszintén kívánja-e a tárgyaíásokat. Ilyen előfeiltételekkel Japán mi'nden konmáinnya] és mnn« den inéppeí haijliarudó tárgyai!ásokait kezdeni. (MTI.) Zsarolással és erőszakkal akarják a tengely­hatalmak ellen lázítani a délamerikai államokat A mioi érttekezilettel részletesen { a déilamerikai á 1'Iamokat a tangieily­foglaJkoziiik a ma reggéi német sajtó, i hatállmak el'ieni háborúban valló rész­Rámutai'nak arTa a,z át'áftszó mester» . viétd'Jbe isodorják. kedésre, amelynek az a célja, hogy I A Vö'kisoh-er Beclbaéhteir ezzel igaz meggyőződéssel'. Szeretet, biza­'!om, 'bairátság 1 kísérd G'ano gróf ma­giyararszá.gi látogatását és az a hő kívánság, hogy közös nagy harcaink győzelmes befejezi éve', a megpróbál­tatások lés igazságtalanságok után nemzeteink elérhessék szent céljai­kat, az egész eurpai kultúra- jaivára. kapcsolatosan -azt írja,' hogy Roose­welt a . zsarolás, erőszak és megifélem­lí és minden esziközéval reá -akarja w-en-ni a -dé'iaimenikiai áillaímclkat aac Egyesült Ál'-amoklhoz való csatlako­zásra. Ha a dékmordlau álllamok haj-, (lantiak leninémelk erre, akkor rövidtec sen az Egyesüi't Aüamok gyaiimataiivé vái.-.iáinak. (MTI.) Délszerbiában még mindig Tannak bommnnisták A Gil'Orna'ie D' Itali,a tegnapi sziái­ma am^ól ír, hogy Horvátország déli-: részéiben még mindig vannak szerb' kommunista bandáik, amelyek nyil­vánvalóan- a volií' szerb vezérkar egyes tisztjeinek vezetése ailaibt áJL­nak. KiéJtséigifcele-inek -tartja aaónban a lap azi: iis, hogy ezeket a bamdákait a tavasz folyamán teljesen meg fog­ják semmisíteni. Délszarbiá'ban és Monto-agrólban a néimiet hadvezető­ség' éppen ezérlt f-onin,tartija i'.ioválbibra is az ostromállapotolí. (MTI.) Finnország visszafoglalta elTesztett területeit A m'oszkvai Ibékében Finnország kényte'lien .volt iemctud'ani 1000 .'ki'.o­méter hosszú >vasn.:i v-ocai'lról, elvesze tette ezenkívül mozdonyainak 10 százalékát vasúti kosijainak 9 szá­zalékát. A diadalmas finn harcok so­rán a 'finnek már egészen birtokuk­ba vet) ék aiz elvesztett területet, sőt toMátlbi 550 kölométar hosszú vasúti pályaitest is birtokukba került). A 'bolsevisták visszavonulás köz* -ben igen sok hidait és alagutat ron­gáltak meg. Ezeket is nagyrészt már helyreállították a finnek. Rövidesen fe avatják ünnepélyes keretek közölj Viüpuri új -pállyaiudvarát. (MTI.) Eomt katonai szervezkedés Záíráibi jelentés szerint a kor­mány rendeletet bocsáíoi t ki ej tőére nyős alakulatok szervezésére. (MTI.) Portugália helyzete súlyosbodik íLissaiboni iedentés sz>erint a fiöíd­mívélésügvi- miniszter közleményt adott ki Portugália élelmezési hely­zetéről s rámutatott arra, hogy az élelmezési -gondok egyre súlyosab­bakká vállnak Portugáliában. Fokoz­za a helyzet súlyosságát az is, hogy •a icsenjdesoceáni harcok miatt nem leibe? -arra számítani, hogy Portugália barmait ds kapjon gyarmatairól. MTL Luzon szigetén tovább tart a bsre Washingtoni jelentés szerint a jar páin-o-K ,a Füiöp-szigeteken vái'J.Ozalte lan erővl támadják az amerikai csa­patokat. Különösen a japán légi erő tesz iniagy kárt a.z amerikai tüzérség állásokban. Luzon szigetéin ékiasene­deiti:i ihanc folyik. (MTI.)

Next

/
Thumbnails
Contents