Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1941 (9. évfolyam, 275-298. szám)

1941-12-13 / 285. szám

8. old* ' SZABOJLCai HERlAP (Trianon 22.) 1941 december 13L iiiMwiiiiMWiiiiiin—Mwewmii—MWjHiiiHiHiMiid 11 1 w muh i ni w wi w HWIM ii ni ni 1 11 ii I MP — mi i i ay ii iiaw Ti *<T^r *mnTr>tT'T ím "iTnT 'n 1 w nni wi iw wn ^inw <i n^i Rácz Gábor Rnm- és likőr különlegességek bor- sör- szesz- rum- likőr nagykereskedése Nyíregyháza, BOCSKAI UTCA 6. SZÁM. — Telefonszám: 767. ­kicsinyben és nagyban. Kltlifi sóstói borok és Dréber sfirfik. flz alföldfásítás eddigi eredménye: 117.600 katasztrális hold Báró Bánffy Dániel földmivelésügyi miniszter bejelentette, hogy folytatja az alföldfásitást. — Az Alföld termelési és klimatikus szempontjai sürgetik a program folytatását (Márkás áruk) kicsinyben és nagyban Csaba József fűszernagykereskedésében Szent István-n. 2. Telefonszám: 169. A világháború elvesztése után a megcsonkított Magyarországnak ezer gazdasáigi problémával kellett 1 megr küzdenie. Ezek a igaizdasági probfté­mák ezután. ráterelték a figyelmet a tudósok által; felve lé tt ai'földifásítás igondolatára. Elsősorban az ország fa- és triizáfia-elátásának nehézségei sürgették az Alföld nagyobb terüle­teinek befásítását, de termeléspölM­kai szempontok is közrejátszottak. Az Aliföld, de különösen a Duna— Tisza köze szűkes és futóhomokos területei komoly és rentábilis mezői gazdasági művelésre ' ailkalimatilanck woluaik. Az egyetlen pénzbozó megol­dás az erdősítés ezeken a terüilete­ken. Egyetlen hátránya, hogy évekig tart, amiig az erdő megnő, de akkor a megengedett kitermelés sokkal több jövedelmet biztosít a gazdának, mintha például irotzsot termelne fu­tóhomok jában. A kérdés hosszas tainuinaányozás után az első öépést az 1923. évi XIX. törvényeikik megalkotásával tették meg. Ez a törvény az ailfoldfásítás célját a következőképpen fogalmaz­ta ímeg: A külföldi fabehozatal, elsősor­ban pedig a tiizifabehozatal csökkentése s az ország faeMtásának a fia.tierme­(lés növelésével való lelhető 'biztosí­tásai, a mezőgazdasági területek ter­mőerej<ének (fokozásának védelme; a mezőgazdasági termelés előmozdítá­sa érdekében az éghajlati viszonyok megjaví­tása; munkaalkalmak és foglal­kozási lehetőségek megteremté­se; állambiztonsági és nemzetne­velési célok. A törvény életbeléptetése utján nagy erővel indult meg az Alföld fásítása; Alföldlfásító öridlőmémököket szer­ződtetett az állam. Az erdőfelügyte­lőségieken Öveken keresztül készül­tek a kijelöEési tervek. Ugyanös a törvény rendelkezésének megfelez íőan meg kellett pontosan 1 állapítani azokat a mezőgazdasági művelésre nem allkallmas területeiket, amelyek az a'Jföldfásítás szempontjából nem­zetgazdasági Céljának megfeMőan erd&tflüésne sízaimibaijöhetteflc. — A munka később az álalános dekon­junktúra és gazdaságii lanyhulás kö< vetkezélben alábbhagyott és csak ké­sőbb kapott ujabb lendületét, ami­kor a -törvény végrehajtásáról a kor­mány költségvetésülqg gondoskodott. 1936. lévtől kezdődőleg évente egy­mtilHió pengőt fordítottak allföldfásí­tásra. Az áJflatmi csemetekerteklből a gazdák igénylésére ingyen' 'kapták a suhámgokat és a csemetéket. 190 ezer katasztrális holdat kell az Alföldön erdősíteni. A kijeliöDásti munkák 1 imár légen befejeződtek. Ennek eredményekép­pen az Alföldön mintegy 190 ezer katasztrális hold, művelésire teljésen alkatai atilan futóhomokos, yadvizes és gyen­ge termőerejű szikes földnek a fásítását vették tervbe. Ennek a nagy területnek fásítására és beerdősítésérie egy nagy átfogó tervet! készítettek, amelyet tíz év alatt kell végrehajtani. A végrehaj­tás komoly ütemben linduít meg és folyik ima ás. Ez év tiaivaszáig 87.344 katasztrális hold at erdősítetüek be és 42358 kilométer hosszúságú fasort Jfetesí'tettek, amal'y 30.256 katasztrá* lis hóidat tesz ki. Ugyainás egy fasor, amefly 1400 méter hosszú, gazdasági értékben (beleértve inemcsak a fa ér­tékét, Ihlanem szélfogó gazdasági je­lentőségét, stb.) egy katasztrális hold erdőnek felel mieg. Az alfodíásítás eddigi eredmé­tehát 117.600 kat. hold. Meg kefi még jegyeznünk, hogy az alföldfásítási tönvény nemcsak a mű­veilésre alkalmatlan földiek erdősíté­séről intézkedik, hanem, elrendeli a tanyaikor/nyékek, utak szegélyének és minden 50 hold terüfletmek a fcö= rulífásátását. Az elmúlt két esztendőben az ár­víz az alföldi 'felépítésiekben mintegy 2600 katiasztráOlis holdat tönkretett és az aütalaij vízszint emelkedése megnövelte a vadvizes beerdősíten­dő területek Miller jedését. Miért van szükség ma is Fel­földfásításra ? Az ország erdőterülete az örven­detes visszaesatolások következté­ben jelentősen megnővekedett. A Fieilviidékeini, de különösen Kárpátal­ján és Erdélyiben hatalmas és gazda* sági'lag komoly értéket jelentő er­dőkkel gazdagodott az ország. Mind­ebből azoniban nem szabad amra kö­vetkeztetni, hogy az Aüföldfásítás programmja ma .már teljesen eüvesz­tetle jelentőségét. Ez a kérdés ma éppen annyiira időszerű, mint ko­rálban volt. Az lAlföld ifánításáinak fontossága és jelentősége ugyanis nemcsak abban van, hogy az Alföld fa-szükségletét könnyűszerrel kielégítsük. Az A'fföld fásítása kihatással van az Alföld termes lési viszonyaira, különösen kii matikus szempontból. Gondolir.omk kell itt orr a, hogy az erdők .felfogják a pusztító szeleket 'elősegítik a fa&rimatképzödést, « niedfvességet kcmzeriváliják, a ifutóího­'mok'os terül eteket megkötik. Ezek Ü •termelés szempontjából az Aliföldön mind jeléntős kérdések. Így elérjük azt az Aílföld fásításával, hogy m eddigi mezőgazdasági művelésre. Ihaszinálihatatlan teriiJetck«t ihasz.no­siíthatynkj, .de ezenkívül elősegátihelt­jiik a mezőgazdaságilag hasznosított terfületek tenmiefllésének fokozását is. Éppen ezért a földművelési kor­mányzat mindenit elkövet 1, hogy a» Alifö'd fásítását minden, rendelkezési re álló erőve! folytassa és olyan ,te­rületekéin, alhol az erdősítés mély ta~ lajifongatás nélkül nem lenne ered­ményes, a fásítás ütemének fokozá­sára a gépi erővel való talajforga tást is megkezdte. IBáró ÍBáinJfify Dániel fÖktoiívcfe ügyú imiiiniiiszter költségvetési besizé­dálben bejelentette az a!fökKfásátá» fokozását, imieirt a .fásnítlás nemcsak az Alföld lakosságának, de a'z egész országnak is fontos érdeke, ezzel a* ország töblb .és jőbib termelési lehe­tőségiét mozidíl'ja elő.. BALI MEGHÍVÓK, alkalmi érteri tések, körlevelek, gyászlapok, réa& vétkártyák soronkívül és a legelő­nyösebb áron készülnek OROSZ KAROLY nyomdaüzemében, Nyír­egyháza, Bercsényi-u. 3. Tei: 577. Az iparügyi minisztérium által engedélyezett textil, szabó, katonai selejtezett anyagok, nőivar­rodaí hulladék és mindenféle háztartási ócska vegyesrongyok átvételihelye Árpád ntca 5. szám. Fent nevezett hulladékokat, csak az igazolványommal ellátott gyűjtőnek adhatják át Szilágyi László ír? Az uriközönség kedvenc találkozóhelye a Bácsik cukraszda Karácsonyra cukorkák és süte­mények nagy választékban. — Lufher-pa'ofa TELEFON: 311. szám. JA1 étkezhfit! RACSKÓ ANDRÁS JáI Mrtpakojbat! vendéglőjében, Bessenyei tér 11. szára. Olcsó menü és abonoma rendszer. — Fajborok. — Esténként GAND1 a Bableves volt cigányprímása és zenekar játszik — Változatos étlap. Magyaros konyha. — ízletes ételek. Frissen csapolt sör.

Next

/
Thumbnails
Contents