Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1941 (9. évfolyam, 275-298. szám)

1941-12-12 / 284. szám

Ara ÍO tillér Nyíregyháza, >941. december 12. (Trianon 22.) JX. évfolyam 284 {2682.) sxám Péntek YÍRVTDÉK teJtwrtUtóg és kicdóMvat&l: &»ihlan-utc* 1. $*«ut*k&Téki cwkkszámla: 47,13ft. T.skrfóc: 17, * POLITIKAI NAPILAP* Előfizetés: 1 hónapra 2.5G, negyedévre 7.5Q P.. ms Magyarok, függetlenek vagyunk! SemtmíifÖle munkaközösségből, gyanús „európai közösség"-Iből neim kér a magyarság. Hatalmas barátaink, a naeionlista és szocialista !Németor*szág, a nemzeti adottságok -aiapján olyan hatalmas szervezetű

1 ve kiépített; oiasz fascizimu9 Ihű támogatással felszabadított bennünket a rabfiáncok szorításából, biztosította szabadságunkat, önálló létünkéi, erőink, sajátosságaink szabad kifejtését. — Azért viain ia két hatalmas szövetséges szeméiben tekintélyünk, mert szabadságunkért, i f üggeJlanséglünkért, önállóságunkért imindlan pjjainatbfein készek vagyunk á'lldozatiot hozni. — Csak az erős, .maigyairságábalni öntudatos magyarságnak van becsülete, •tekintélye, szövetségi értelme. Olyan igazság ez, mint a kétszerkettő. Egféisz szellemi fejlődésünk, mi,Iliden. magyar szervező zseni tragikus •fluniségü e.rőkiilfejtiése, egész történelmünk azit! igazolja, (hogy a történelmi szükségszerűséggé 1 iránkáraidő eszimehatá'sckat felfogtuk, de magyarságunk őstiüzélben, sajátosságaink tiszta megörzésévcil dolgoztuk ifel úgy, (hogy magyarságunk -tiiszta vonásai s

;oha ne ihaijványülijanak el

1. Ez történt a szerotiistváni: európai eszmék, majd a reformáció, a renaissiainee, a barokk, a feHújiulás, a negyjveniniyioilcas eszmeáramlatok idején. Almakor a ffilb eráiMs- kiaip i'taíist a életfforma (idegen szerű vonásai utat engedtek a (nemzetközi és szabadkőműves ttlndemciáikmk és 1918—1919 ráinksziaíbaidíto-tta a széiteőségies cirii'.briniaekiniaüjzimust, aikkor hiate'an-as magyar .visszahatásként megszületett a azegadií gondoltat új magyar életformája. Ez a gondolat supa erő, magiyíairsiág, függetlenségi kinidület. Most egy kép-viselő a külügyi bizottságiban felvetette a függetlenség, önállóság: kérdéséinek szÜKségességét. Biárdossy László imAnisz.íerelniök és (külügyminiszter határozott válasza; figydimeztattle az akadékoskodót, -hogy a magyar függetlenségnek, önállóságinak éppen ihataumas szőve,tségiesaink a legerősebb biztoisálékiai. Eirre aztán kitűnít a jobboldali. széllsöség akoskcidásáíbáí, hlogy egy újabb ködös magyar fogalmat lakamiaik a köz|v élemén ybe víilnnd és ez az új európaiság. Ez imár megint esaik oUiyiam ílilberáliiis vriliágpolgiáiri dlokitirinerség, imnt amilyen 1918-bain amiemzetköz'isiég mesze semmi, ifogd ímeg jól teóriája ivoltt. Az európaiság maszlaga oiliyan ködfoit a imagyar égan, amitől, ha fel

1 tudnia duzzadtad — valóban félttheíinők önállóságiunkat. Mi az európai új rendbe be fogunk •illeszkadlnd, hisz ezért a rendért vé. nünkiet ás áldozatul hozziuk. De mint AzKÍgHvériig magyair nacionalisták, ős'i (függetlenségünk szönit életformájánalk büszke viselői .visszük bee niagy* szerű imagyair hagyományaink keiletii tónusáft, színét és zaimatát a <niaigy ' színképbe. Magyarok vágunk, nagy magyar aidtattságtöki, ősd sngaMő erők segítemek a saját problémáink megoldásáNémetország és Olaszország hadiállapotba lépett az USA-val Hitler és Mussolini egyidőben indokolta meg államuk lépését A német birodalmi gyűlés csütörtököm délutáin 3 órára összeült. A gyűlésen Hitler vezér és kaneelcár nagyjeilemtőséigjű beszédeit maradott. Beszédéinek főbb .vonallal a következők V'Odtak: U.tiajt arra, Ihogy Cburahtill és a mögötte álló érdekcsoport iNétaetország Ibékeajáinktát 1940-ben visszás utasító,t.'ta s ezzel n>y.:lváiravaiióvá lett, hogy a- háború alkerülbetetlennlé váít. A ir.iémet néip ezt a háborút a legtávolabbi jöivieindőért véigig fogja küzdeni. Részletesen ismertette a Führetr a béke érdekében 1939. óta küfejitett (fáradozásait s ezzel szemben Aingfiia segélynyújtási ajánlatadt, aimtelyöket egyes európai áílamoiknak ajálrio'tt fel ínyú'liváfnyalóian azzaí} a célíaiK hogy Németországot teljesen, bekarííise. -Ebiben a műben a legnagycbb szerep a szovjetnek jutott vokua, amelynek ileglfőhb oéja Buróipániak urailma a£á hajtása s ezzel Európa megsemmisítése lett volna. 1941 nyarait találták a legalikallmaisabbnak arra, hogy meg indítsák Európa elleni hadjáratukat. Ezután isimét vázoilita azokat az esemtinyeket, amelyek a szovjet háborúhoz vezettek s hangsúlyozta, hogy a győzelemhez a feltételek anyagi és szeméi,yii tekfiintetbenl fce'Jjesen megvamnak. Európa a német felismerésnek köszönheti létét Hangsúlyozta a Fiihrer, hoigynieim kereste a háborút, laizonlbam kötelességmulasztást követett volna, eí, ha elmulasztotta volna ilevonni a követ* kcztetlésaket a fejleményiekből. Lehet, hogy csak ma, áll előttünk teljes nagyságában az a veszély,- amely Európára váír a sziqvjét részéről. — Ezért bálát' kelíl adnia az Úristennek, hoglyi ellméjét a kellő órábain megviágosította. Ennek nemcsak íöbbmfflriió méimet köszönihetli az életléit, hanem ennék köszöntheti létét Európa is. — Ma már él szabad mondanofm, — folytatta

1 a Füibrer, — hogy Euró pa elveszett volna, ha ez a több, miint 20.000 páncélosból, többszáz hiadlosztál'yból, több tízezer lövégiből és több. marat tízezer írepülőgépbőll álló hulláim elindul volna észrevétlenül a bíiirodalliam elem. — Ha Finnországi nem ha,távozta volna el magát arra, hogy (másodszor is fegyvert ragadjon), akkor az északi államok elérkeztek .vollna végnapjaikhoz, Ha ia német birodalom nem állit Volna szembe katonáival és fegyvereivel, akkor olyan hullám sodorta 'viollr.ia el Eiuróipát, atniely agy* szersmiiindankorra e'intezte voP.na az eunópiaii világnak a .védelmét, akkcir olyan (bulláim sodorta volna el Európát, aimöly egyszer s .mindenkorra elrintéizte völna az európai egyemsiily fenntartásáinól vaillllatt nievetségics brit eszmét. Ha, a szioivákcik, magyarok, ramánok oern vállalták volna a maguk részéről is ennek az európai világinak a védieilmét, akkor a 'bolsevista. hordáik úgy elözönlötték volna a diulnad államokat, mint Attila hun seregei. á német hadsereg veszteségei A Führer ezután kijelentette azt, hogy még nem jött el az ideje annak, hiogy ennék a háborúnak hadvezetéséről beszéljaru s csak néhány mondatban utal mindama, amit ebbem a nagy (küzdelemben ellértlek. Ismertette a német haderő veszteségeit. A inélmet haderő összes vesz* tesége 162.314 halott, 571.767 sebesült s 33.334 eltüínit. A háború főbönöse Roosewelt A Führer ezután az Egyesült Aík'amoklloal fogla'lkio'zott, am,elynek — mint mondotta — olyan elnöke vam, aki a kaindaíló mellett szokott csepegni akkor, amikor a katonák hóban és fagyban küzdenek. Néimiefiországíiiak Ameirikia állálsfoglalásáiróil a köveké zoket lelhet mondani,: 1. Németország talán az egyetlen nagyhatalom, amelynek sohasem voltak gyarmatai az amerikai földrészem. Nématország ezen a földrészen inem folytatott politikai tevékenységeit sohasam. Az odá kiiválridiorló német milliók mlunlkája azonban minidig hasznára volt az Egyesült Aflilam-oknak. 2. A Német Birodaiam sohasem (foglailt el politikiailaig elutasító, vagy elienis'égles maigiatairtást az Egiyesüüt Államokikal szemben. 3. Németország sohasem vett részt.az Egyesült Államok elleni háborúban, de az Egyesült Államok kormánya 1917-ben, mégis hadat üzent Németországnak. Az amerikai ós a német nép között nincsenek ellentéteik. Az állliaimlfiormák között különbség van, azonban ez sohasam szolgált okul ellenségeskedésre a népek életében mindaddig, amig valameliyik áffiaimJorma arra inem törekszik, hogy természetes határain kívül a másikiat megtámadja. (ban. Eblbeni a magyar öntudatban 'és önérzetben forr össze- a szívünk, ezért érdemes élni, iezért, ha kell, meg is halunk. Semmiféle nemzetközi teóriára, zavaros, gyanús elméletre, verteleni, iavegős európaiságra ,niiracs szükségünk. Európaiak va~ gyunlk, de csak akikor, ha önérzetes, hagyományainkra 'büszke magyarok tudunk lantnál E két állaim között egy óceán teTÜI eL A kaptialis'ta Amerika és a bolsevista

1 Oroszország között lényegesen, nagyobbak az ellentétek, imin't Árne* riikai iés ,Németorsizág között. A 'Németországi és ,Amerika közötti viszályt csak két fórtfiúnak lehet és kel tulajdonítani, Wilsowinalk és Rooseweltnek. Wilsoniról maga a történelem mondotta ki az ítéletet. Wiilson ellve miinden idők legaljasabb szószegesélvell marad összekapcsolvia. Megérti a Führer azt is, hogy közötte és Roosewelt felifogása között) egy egész világ álk Roosewdltnek a Világháború alatt Wilison árnyékában a fciiwáfttisáiíjosak kényelmes életét élte, míg ő, a Führer végig szenvedte a háború négy élvét, amelyből: szegényem íélrtt vissza. A .Fülhrer itt rámutatott a világlháiborüt- követő gazdaságii válságra s a német eredményiekre és az amerikai eredimlénytelenségiekre, amelyek a munkanélküliek szálmában mutatkoz* nak. Ezért .volt szüksége Roosewelít•nck dlyaim európai viszályra, hogy ezáltal Roosewelt elterelje saját népének fiigyieímét gazdasági ,életük ziláltságáról. Ismertette ezután Roosiiweltmek 1937 óta mondlott beszédeit, amelyek mindi ia közvéleménynek Németország állani vailó ifelizgatását célozták. 1938 inqviemlberétői:, kezdlve pedliig . tudatosan szabotálta Roosewelt az európai ímegbékiéilléisi szándékokat. Ebben, a» tevékenységében. anmyiiira ment, ihögiy kijeléntette, hegy azokat a kormiátnyokat, amelyek neki nuní 'tetszenek, nem ismerd el. Részletesein. falsörolta ezután a 'Führer Roosewettnek azokiat iasz álnitézkadlé* siedit, aime'ydket a legutóbbi lidőkig tett, maijd így folytatta: — Ennek az úgynevezett eilnökmek személyemet érintő támadásai és sértegetései melliett, mánt jelenték tlefenek melilett, mapirendro térek. Rooisieweltet, minit egykor Wilsont, elímebetegnek tartom. Ismeret, cs. hegy ez az em'ber a mögötte álllö zsidókkal együtt már évek óta hasonló eszközökkel küzid" Japán alléin is. — Azt hiszem, hogy önök valamennyiem/ ímegváilitásként fogadják (azt, hogy végre agy- áfiam elsőként Olyan ,tiltakozó illépést tett a,z igazságnak és a pognak a történelemben páralainiul ádiló szégyenteljes semmibevevése ellen, amilyet ez a férfiú óhajtott s ami felett most már nem szaibaid csodákozni, midőn a japán kor* mány e ihamlsiítóvail folytatott éviekig tartó árgyaliás után, megelégelte

1 aztt, hoigy őt továbbira is ilyen méltaitilaIniuí megcsúfol jákL Valamennyiünkéit s azt hiszem, hogy az ,egész világ minden jóravalló emberét mély elégtétellel tölti el ez a lépés.