Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1941 (9. évfolyam, 275-298. szám)

1941-12-30 / 297. szám

7. oldal Az eddigi évek sikerét is SZILVESZTER-EST 2í felül múlja az idei nagy m^mmm A vidám tianguiatról Ondy Gyula énekes prímás és zenekara t-ondo kodik. Kiskorona Étteremben Remek szilveszteri vacsorák. — Káposzta és korhelyleves. — R ü G G E L I G NYITVA Azöb ofja a legtövisesebb, aiife embertársukért szentelik életükei A nagykállói K. kir. Mezőgazdasági Szakiskola Tesssöik ünnep­sége és váadsrgyiilésy a nyiregjüazí ©aziasxtiTetségfeeH A termelés fokozása sohasem volt annyira fontos, mint napjainkban A Nyíregyháza Gazdaszövetség mii.-jdero hóumip'Dain kulturális e.aaidáut tart. Ezek az eJőaidások tedí&ejes erővel tartják öasze a nyíregyházit gazdá.-cjat a szakismeretek e.imétyíté­se amell'etlt a ituu.turáills ékib útján. A ile©utiöüibii kulturális előadásion ai Nuigykáiiói M. Kir. Mezőgazdasági Szakisütoila Ifjúsági Gazdaköre v«n­dlégiíziarepe.it a íjsuHtuciáLás előaidás­sorozait keretiében. A n^ykáltái gaz­daüijaic igen értékes 'és mucden moz­zanatában gazdag műsoré ünnepség kiaretttaeia tartották meg Tiessedik ámbák-iioepséigüLoe* és vándotgyűlé­eüuets, íumeiy bizonysága veit annak, hegy ezeket az ifjakat nagy fekilős­séajdt készítik e.ő magasztos nem­zete hitviaitásalK'iia!. •Az érdeklődők lelkes tábora zsú­folásig töltötte meg a Gazdaszövet­ség hájaumas tionmét. Ott <voA't vitéz Csalba Gy.uk dir. íkir. járáisíbíró, Be­nárd G'éza a Mezőgazdasági. Kama­ra képwlse.etéibein, Végih Gyük igaz­gatóval az éjem a anezőgaz.asáigi szak iskioiá tanári kara, Veii'.ch Sátndolr igazgató, Tomasovszki Mihály szö­vetségi eJaiöi íviazeitésétviei a nyíregy® házi gaizdaitársadía.'CM számos kiiváló tagija.' Á Magyar Hiszekegy uitáu L. Kovács Anidriás szövetségi aikínak köéizöniöiüte a vendégszereplő szaikás­kok tiamári karát és ifjúságált, maijd Vé$h Gynla szaLilsikolái igazgató lenidlü ebes megnyitó szavaiban lairród besújélifc, .hogy a termelés fokozása so­hasem veüt sornyira fontos, mint nalp­jaúrikíbit.u, Tessedik Sámuel szüíietésié­cQitik; 200. születési napján az 5 alko­tó .gzdliemét iidézve eevanitjük fiel. alikioitáiiaút, és lássuk meg, hogy Tes­sedik mem laimnyina önmagáért, mint az ő népéért élit és dolgozott. Gu­lyás János szakiskolai tanuló nméJy áibétzléssel, szaivadta el Banlke Józsief pairasztlköjtő „Parasztok" című klöl­teim>:Dyét. Tessieldik Sámuelről Siira Gyula sakildsloctbaá tanuló emlékezett meg. HaftiLimas erejű, kiforrott előadói • készségről tanúskodó e őadáaában » felsorolta aiz evanglílauimii élet haq-eo­sáinlak számos alkotását. Előbiandos úttörő veit Tessedik az úttalan «utak és vízszaibállyozás terén, díigózással javíja a szarvasi szikeseiket, a fásá­<táe®a'., gyüimölcstermöléssel, mester­séges rbalkaa^mányrk bevezetésével, a DIVATCIK KEK selyemujdoníiago*, gyapjusxd vetek, kotötí áruk, febéineroíaí nagy választékban Mayer Rgoston divatüzletében, Zrínyi Ilona utca _ k/Qnidertanmesztés'seí, 'gyapjúfcináissál bcilálagla'bb életet teremt. Egyeben szövőszéken 5000 rőf szövetet szőt­ték. Megvetette a háziipar alapját. 1779-ben megnyitja a mezőgazdasági sziaLciaktakt. Európáiban hszánk volt EZ első, ahol szükségesnek tartották és felkarolták a mezőgazdasági szakoktatást. A szakiskola kiváló énekkara Bo­ros Miikilós tanító vezetésével! Í» gyiar daliegyvekgot adott e.ő. Ezután Tcma&ovszky Mihály szöveaégi el­nök Tessedik a mezőgazdaság úttö­rője cánumel tartott értékes előadásit. Tessedik gyalog járta be az otszágoib. E.vkor íedezóe fiel, hogy érdemes a paraszt emborrell fogkíikioziri. Tessedik egy fél vár megye érté­keit költötte a magyar paraszt­ságra. Tomiasovszky JVlilhály elnök ügyes felísloroíásisaíi mutatott rá eacLcra az ertídimányiekirie, amelyek a szarvasi evaingétiiK/us tóklász'b a magyair me« íztőglazdlaság úttöiőjévé avattiák. Ez a muinkia otb kezdődött a piaródluia karjében küilctníé.e magvak temme lé­sével -és ott folytató'uott a magyar, életiben. Tessedlc a; tettek emöece volt. Élete figyelmeztető arra, hogy ha esauc a i.ugy szaivaK mögé biujuhlk és mem csüjüxjsizikik, aíoKior schasem tuidlj'uk mtgv'aiósátiani nimzeti fé.ada­takükat. Az elnök nagy felkészültségről to­nusi.codló éiőaiuusa után a szaívLakoiai tainiuiló'Jból allaku.t szavaióLíórus Lisz't N'ándor: ^A vár" c. kö-itemínyét adfca elő mélly drámiai erőve.. A sza­viaijókórust Bciros tMiklós tanító ve­mellbe. Mit cselekedne Tessedik Nyíregyházán? Az ünnepség Se'gféaxlekestlbb moz­wmloi a vibaaaíikáilcm volt, amelyet B. Bíró Láiaz..ó mezőgazdasági szak­iai.ocij-i taoulfó tatbaljmas és sok meg­győző erőt sugárzó, szépen Beliépí­tett előadása vezieteiJt be. Haba imas és nagy érdaklődiéla.ől ikíséit é'lénk vitia imduilt meg. Mi:gszója>jtak a gatz­dák és Teissedik sízelijem'ében tettek bizonyságot minden fbgyati.VC>zása/A<.­ról ame.yeket Tessedik Nyáregyaá­zán eiiii'élne. Fetiszólaitiak: Bairíllna. Lászilé, Vftll.ich &éi..dor, L. Kovúies Aí-.idnis, ILenzsely Mihály, Béiná'nd Géza, Szimoiiár Mihály. Felszók'lá­su<.v alapján Tessedik Sámual mons dobt viébeményt 'Nyíregyháza iguzda­sá'gii éJetédői'. Szclbakerült a hcmcLc­jaivítás ügye Emmái a kéndésnéi a jelenllevők nagy élismieréesel gondol­taik Westeillk Vilmos gazdaságii taná­csios eredmLin'yes mui llvájálra, Tesse­dik Sámuel Ikiifcgáso ná, hogy a dom­bok o idaLán nem m'osiöil'yognuk a gyü­mölcsösök és szőlősikertek. A trá.gya beizjetésávls és értaviesítiésével sem iarunű mege égedve. — A nyír.;égi sziarwaamiairhatanyésiztiésnél a törzs< kansjveaés hiányosságárt kifogásolná. A züüit'iéigj\iit>eimeiést is fokozná. A .vi&Jozallioé i,iöl»'Linyternrje,léi&t iéis a •muigiüaitmjeazffiéL': Uiir,giiúlyczi: lil. iMú;:,­dai tenyaibetooriban tiéiü • gaadasági szdíülaLoliáti 'éti •tamácí'y^umicumt isizer­vear.ie. Ránevelnie a gazdáikat ae ösz­szat^n'tásia. Tessedik Sámuelnek Nyíregy­házán sok tennivelója lenne. Ezeket c. fékdaíokat tisatán ' kell látnia minden nyíregy­házi gazdának! A sok tanuúságolt nyújtó vándor­gyűúlsan/ .B-'Jiiy Pál szakiskolai ta­millá, ifjúsági leliaak mondott bécoú* sziajvakat. Ezután, iKiss Jíin/os tenáté a UAÚ!ni.ű£ji3 íbizcitlaág elnöke záró­bcssjdlben látoutatlotb a,n;a ia niaigy erőre, am'cf.yat ccs a ku.turálils elő­adás jellenibeJt. A Gazdaszövetség S .ua.rjn .ya sais (janiiéiban való,hab tiat­tekkel indult meg a kulturális éíct úi ján. .A n.yánegy á'zrl gazdák a rerid­szeres öakjtpziés leién is képviisclije­nek legységies szeülemet és egy e.ős iközös-éget. Az ünnepség a Himmuez­szaíl édt véget. A Nyírtagyháizii GazuJaiszövetség. kjulituráüs mu'r.il-.á|jia tóagy ei'Őt jelenít a !vá,:::s életeiben. Kísérjük figy&kan­jnot eaekiei az Jjkalmaibat.. A ftesfcö* zefébibi kulturális előadás ja-.iuár hó 25-án iesz, amikor a Brssianye Társa­súg niápifőlskoloi teirjfcilyaműinalk hailllr gutói <és a Nyíregyházi M. Kir. Kert­mun'kiásiképző lakóik taniuéá szcijjjáí­tatják a műsort, f—ss&—) Eengnlaíos SZILVESZTER ESTE a Bocskai utcai székházában. O csó ételek ts italok. fl kiiiíéies tífusz gyorsított diagnózisa Lengyslorss^gi néiset orvesok fontos felfedezése I A kiütéses tífusz, mint sok más ra'gúlycs betegség, iazcinn:ad nem is­m«rhető fieli', CSSL-C bizct.jycs súádilium­ban. A pnaiktikus orvos számúra | azcclbam máig ezen esetben ®am tülí í jesen biztos a bebegsíg. A feiaili jüir­! yány biztos megáll 2ipításániak áltialá­nosan hasznúit e^köze az úgyneve­zett Wieiil—Felix-reakcio vcílt. Ezitn cüa,y..ózjs hál-iányia, hogy [la­boratóriumi JGZ kötöt't, aimellyníik vi­szont megfelelő Ibaremdezéssei 1 kai ncffudeikezinie. A íreakció ijüaieezlü'Jvi­tale 24—48 áráig tart. A rossz közle­kedési viszonyokkiall rendd-kező kies llelii területiken tdhát, az oda- 'és vissziaszái'ilá'táasail 'együtt, átlag 6—8 napot kicíil számibar.airuk. Szükséiges­inek 'látszott tehát dlyain egyiszarűlbb lahieüősiég fcllifcidezése, aimély a Weü­Feíiz-íieaikialó bLzitcr.isúgiíval, de egy­szerűbb esz közökikiell mim Jen or.vos és katonracirvos számára 'lehetővé te­szi a kúütéses tífusz rögtöni felisme­rését. Legújabban a varsói állami egész­ségligiyi intézet .vezetőjének, dr. Ku» dicke prcifesszonniak és dr. Sleuer fő­ocvt'snak sikerült egy úgynaveizet't szárazivér-reakoiót talá'nioki, amtll ;y miniden kboratórkimtóil fiiaseitCemiiil, irövid időm, bieíitM' biztos eriedmíny­Ihiez vezet. VózsgáJiatoál a beteg- uj'já­ból', vagy fukagvójáFnől pár csepp véirt vesznek 'és üverilapra csepegte­tik. A szárított véirt kényelmesen megőrízhetjiüx és egy féli nanra béiül akár száz mriábút is végezhetünk ve­ile. A piró'bákait azután ottíhon X­baktóióuaiifiniiufitíóvia)) fc'oüSjuk. Máir 10 parc imiuúvu lehetőség nyílik az or­vosniaik, hogy egyszerű kézi lupá s& gítségéivtíl megái'.ilapítsia, vairunaik-e ba­cilliusck, vagy kiütéses tífusz eiHeni teskeikéik a beteli vé éibcm. Az egés<e művciliet a Wcsitl—Fédx-meáx.ció tochni kai ^egyszerűsítése, eredménye azCo­ban éppoly csiaJÜhatetilainiull hizioa E kiemidkedés felfedezés a katona arvcsclk, .illetőíl-eg köroüiviosok szá­mára Jiehietővé teszi a betegség 1 azemr n/ilJi fi&li-iirjeoését, amely télien, a kiü­téses tífusz idején, a rossz közleilce­dléai viszcnyicüikáli randálkaző fő> krirmányzóságbcan jakr.it aüagy .áldást. Ez'zel ima oly észtköz került a kiüté­ses tífusz ellen küzdő orvosok ké­zéibe, i£,me'y a bete.gség gyors ímegjáll­iliapítáiií|va:I Jiehetővé teszi, hogy azon­nali a megfelelő szükséges intézkedé­seket foganat-osítsák. 20 fillérért árusitoita a burgonya kilóját .Darvas Ártbw féijelentéséTe ár­dráűítási eljárás 'indult Horváth Aa telné Pacsirta-utca 34 szám alatti ia kos, piiiaoi áirus ellen, aki a burgo* nyát a Bessenyei-téri piacom Ikillo­griaimonkiént 20 flilérért árusíbotta. — Ki.allgatása .során azzaJ védsketzett, hogy ő is dráíáhbian vette a burgo­myát, így kénytelen volt a megálla­pított ánnál soiilca.1 drágáblban, má­zsánként 20 pengőéirt ánusítani a bur­gonyát. Uj ci p&űaBlet EWI'MI mini —'mm ••• •! IIM—W—mbs IMIM in Nyíregyházán Kálvin tér 14. sz. alatt Tisztetetfel értesitem 8 n. é, vásárló közönséget, hogy megérkeztek a gumi nöi bóc p5k és csizmik. Kálvin tér 14. sz. alatt (Liptay-báz) árusítom Teljes tiszteleltei: Teníel B^la cipőkereskedő.

Next

/
Thumbnails
Contents