Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1941 (9. évfolyam, 251-274. szám)

1941-11-26 / 271. szám

2. oldal , HfXKWÍütK Z ABOLCS! (Trianon 22.) IMI november 2fc. MMW WI M W u t •IKIIIII I mn—HM—i« — w in im ii m— wm» mim Nyiri gyomorerősít ő ki mf t^f/^^'f" 1 ** g novényekbol készült itóka. Gyártja: Kertész Antal rum és likSrgirára Nyíregyháza, Debreceni utca 2.szám. Tejet nem szállított, az árát azonban felvette (Bugya Amna nyírábráinyi a kos. okira th&misátássial .vádolva került a nyíregyházi törvényszék Ráez=taná­csa elé. Bugyi Ainna a kiözségházáin anés helyett felvett 17 pengő 50 fiíl­Jiéirt tejért, melyet az íinségakeió ré­szérc szállítottak. A pénzt késoblb "visszafizette, okiiriaitihamisítás imiialfct azonban .megiindlult, elleme az eljárás. Bugyi Anna a tárgyalásion Ibeismer­fe bűnösségéit:, azzal védekezik, ihogy a kárt megtérítette és azt állítja, •hogy a községlházia előtt a rnsvét ihalolttia szólítani azok között, aikiik az iiíniségakoió részére 'tejet szállítot­tak. A valóság azoniban az. hogy Biu­gyi Anna öziv. Bitgyiinié 'helyett vet­te fel a pénzt és írta alá a 'nyugitól A tönvénysizék Bugvi Annát kévheti íogjházra ítélte. Temetkezési költségeinek megtérítéséről biztosítás utján gondoskodhat Teheneket loptak Oláh Jáinos löalkuszt Rakaimaz községben elfogták. Az a vád elle­ne, hogy Lakatos 'Mártonnal és ain­ínak fiiáivad szöjvietklez.ve két tehenet elloptak és eladták és a pénzen megosztozkiodtak. Oláh János Mhallgatása során Ibe­d&merte ia lopásit'. Elmondotta, -hogy Lakatos Mártonnal, annak feleségé* vei :és ifiáival 'Miskolcon .taláilkozOtt, ahová romgyvásá'rlás eélijáíböl érke­zett. Oláh János és Lakatos Márton a találkozás örömére egy •nagyoiblb­sziajbású tervet dolgoztak ki, ihogy ;pénzhez juthassanak. Blfliiátározták, ihogy leutaznak Ralkamaz községbe és ott tdhemet lopnak, belhajtják azt 'Nyíregyházára és élaidlják, a pénzem meSOKztozkodniak. Iöy is történt. Rak amazon silekült két tehenét ellopni. Nyíregyházára hajtották, i'tt azoinlban nem sikerült vevőt talál­ni a lopott jószágokra, azért tovább­hajtották Debrecenibe. Ott már sike­rült .a vásár. Az egyik telhienet 170 pengőért, a másikat pedig 250 pen­gőért adták el, a pénzt aztán' eüosz­tiíták maguk között. A teihémtolvajokat letartóztatták, az orgazdák ellen is eljárás inriluilt'. Eljön az idő, mikor Reményik Sándor kinő az irodalomtörténet kereteiből — mondotta Tnróczy Zoltán püspök az evangé­likus férfiak Bibliakörének összejövetelén A ínyíregylhiázi evangélikus férfiak Bibliakört' kedden délután 6 órakor összejövetelt tartott. Az ösiszejöve­' tel en Turóczy Zoltáin, a tásiziai evan­gélikus egyházkerület püspöke a nemrég elhunyt Relmény.k Sándor­ról tartott magaisszínvonaiú élőadá-t. Bevezetőbem reámutatott arra, 'hogy nagyon túlköziel viaigyunk még Reményik 'halálához s nem lehet meg a szükséges távlat, amelyben egyénii érzéstől (függetlenül fogf'alkioz­•haitniánik Remlémiyik munkásságával, eaér iinklább csak úgy kíván 'szemé­lyével, munkásságával foglalkozni, monli! amikor a testvérek, íbarátok összegyűlnek egy kedves halott ko­iporsóijia köriül! feliefltte virralsztlvia amilegetik életéinek álidott napjait. A püspök ezután azokat a ténye­zőket ivette somra, amelyek költésze­téire alialkítóan hatottak. Ilyen volt a föld. a családi és <a> baráti közösség. Reményüket erdélyi költőinek neveiz­ziiiki, jóllehet családja felvidéki szár­mazású, dolbsimali volt. Reményik a mai idők legnagyobb magyarja volt, rucjha származás síz'eönt nem tarto­zott azok közé a magyarok közé, akik Vareczkén át jöttek be a ha­zába. Magyarságát azoiniban ,niem a származás határozta meg), Ihiamem a •lélek. Reményik felifogása ebben a ikéirdéslbein ez volt: a fa|j semmi. a evér semlmi, a lélek miniden. Hogy iméig jidbbain igazolja: Remé­nyik ifielfogását, reátoutatoUt airira, hogy a nemzet három nagy eva.niglé­ílikus lirikusa, Petőfi, Gyónii .és Re­ményik származásuk szerint inem volnának magyarnak nevezhetők,, de JEGYEZZEN ERDÉLYI NYEREMÉNYKÖLCSÖNT Szabolcsi Központi Takarékpénztár Rt.-nál Olagyar Országos Központi Takarékpénztár MOKTÁR affiliált intézete. — Nyíregyháza Zrinyi Ilona utca 2. szám. Telefonszám 142. Nagy vagyont nyerhet Erdélyi nyereménykötvények jegy­zésével, mert évenként két húzásban 500 — pengőtől 1,000.000 pengőig terjedő összegű nyeremények kerülnek kisorsolás alá. — Befektetett tőkéje, ha a sorsolásban nem is lenne szerencseje, teljes egészében visszatérül az évi törlesztési húzásokon addig is tökéje után évi 4 százalék kamatot élvez. Hogy jegyzését elősegítsük az általa jegyzett, legalább 400— pengő összegű kötvényeire 50 százalék ere­jéig kedvező feltételek mellett kölcsönt nyujtunk. ki. marné azt állítani, 'hogy ezek az embereik -nem voltak igazán magya­rok. Reményik (felfogását vallva ál­líthatjuk, ihogy maigyiar az, aki lelké­vel vallllja magyarságán 1, aki semmi körülmények között sem tudna más lenni, csak magyar. A családi vonatkozásokban airira a sízerete/ttel telj esi, meghitt családi körre utalt, amelybein Reményik élt. Családi voniai.kozásaibain megemlítet­te,, (hogy magyatyja Pákh Mihály, a tisziai iev. egyházkerület püspöke volt, aki magyarságáért a szabadság­Ihialric utáln évieken át tartó várfogsá­got szenvedett Josephis.'adtban, majd miikor börtönéiből kiszabadult, a nyíregyházi elvialnigiéliikius 'e-glyftiázköz­ség hívta meg lelkészévé Pákh a meghívást elfogadta, azo-nlhan mégi­sem lett nyíregyházi Mkész, mert szülő városai, Dolbsiina is f elajáin o'tta a lelkészi állást :s ő szülőföldje iránti szeretetből iinkáblb a kis'eibb jövedel­mű Dojbalnát választotta. IBninek aiz izzló magyar püsipöká családinak a sarja volt Reményik. Nagyon melegen rajzolt a meg Tu­róczy Zoltán Remlényrik édesainyjá­n.ak 'portréját, .aki nagyctihalló volt s .aki, ifiáimak siltoeieilben sem .tidott emiatt gyönyörködni, inkább csak béfelié iniéző, családjáért élő asszony vcflt. Az aipja irámjtdi szeretet ds .mél­tó helyét kalpott az előadásiban. És egy k'edVes epiizóddail mutat'a Ibe azt a. szereteteti is, amellyel szülei vettlák küröl a törékeny testű költőt. Mikor pied'ig a szülei, meghal,'ak, egészen magáira maradt Reményik. Ekkior a baráti kör volt .az, ame.yiik léikét tartalommal telítette meig. — Barátai köré tartozott Ravasz iLásizló Maikiai Sáindoir, Járosi Andoir, Ta­vaszi Sándor, Váisá«rhelyi, a „Pász­tortűz" szekésztője. Tamási Aroin iés Apriiy Lajos. iKötiő munkásságániak isimertetése során utalt arra, hogy a kisdiák ösz­ázegiyüjtött böHieimányeift Balbícs Mi­hály vette kézihez s Báhics komoly bírálata, amely reálmaitatott a ifiatal gyermek költői értékeire és hibáira, 'SÍeo eli jegyezték Reményiiike't ia költészettel s bár jogot akart tia­inulini, csiaklhamair .o'ttihaigyta ezt' a pályát, imkiáJbb a fflozótfia 'fellé Ihlajoflit Bőnm Kiáirolynaiki, az egyeiion ma­gyar Ifiillo'ZÓIfiusnak, és Schnieller Ist­'Vámrualk, .a kiváló magyar pedagőgus­inialk lletlt ,a le^hűsegesebb haillgatój'a. Ezelk .a 'hatások, esali^dii örösségei költlésizetét hibiikiussá tctlték, neim abban az értelamben, mintha a Bib­liáiból 'veit volna tálrgiyiat, ihainem lázárt, m'ert egész kiölltészete a Bibllia szélliemlét sugjározza. Költiéisizietéinek meértéséihez tartozik annaik ismerete ás, hogy Reményik a • lega'láizatosalblb ember volt, aik'iveí emlbeír taláCkozihat. A kö'Jtíész etben koronázatlan király volt és úgy járt a költők között, miirut alázatos pór. Mieg)magytarázz.a ezt a telik iséglét az, h.ogy szenlvedő ember volt eglész élletéin át. SzeinVed'ése azonlbain iniem tette dékadenssié,. Sőt a maga testi szieinivedését el is felietj'ette, amikor a nemzet szenivedésérie gondolt. Nemcsak költő volt, hianiem kiöllté­szete lálitiail ip'ofliibiikus is. Az eviaingélli­FERENCJ0ZSEF KESERŰVÍZ kus tennplom.ok olilárai előtt, a refor­mátus templomok ÜTasztalánál, a kiatoiliikus kopjostarok celláiiban és a szürke- miéniák zárd á j álban ihaingzlk fel szava, iszólalinak meg ajkán köl­teményei s 'erősítik a hitet a magya­irolkbain a nidhéz napokban. Ilyein ér­telemben tehát memzéclpolitikius is •voilt. Etljon az idő, mondotta a püspök, •almikor Reményik alakj a kinő az irodalomtörténet kereteiből s íbeibi­zonyulv hogy történelmi alak volt. Befejező :szavaiban a püspök Re­ményik élééinek utolsó szakaszát méltatta. Az előadás során Vajdia Emilrié Vietórisz Aranka tanár és Tairpata­ky Zoltán giimin. Vili. o. tianiuló mu­tatták be Reményik legszebb költe­ményeit az előadottak ül'lusztráfiá­sáira. Az előadás után 'Bailézó András püspöki másodlelkiéisz tartott írás­magyarázatot. —• Körző, vonalzó, festék előírás­szerinti minőségben kapható Jóbá­nál. Bethlen-utca 1. (x) Vasáruk, háztartási cikkek ZOMÁNCEDÉNYEK és kerités fonatok olcsó áron beszerezhetők Zombori András vaskereskedésében NTIBEOTHAZA, BESSENYEI TÉR 6. szám. Telefon 752.

Next

/
Thumbnails
Contents