Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1941 (9. évfolyam, 251-274. szám)

1941-11-21 / 267. szám

-Ára ÍO iillér Nyíregyháza, 1941. november 21. (Trianon 22.) JX. évfolyam 267 (2565.) ÍZÁM Péntek YÍRVIDÉK C3 SI líIKtalXiJftJ^^ ®Mxk««t6ség és kiadóhivatal: B«FCHL«N-utca í. ÍTI1/ A ! !SJ A PÍL AP> 3S*lrt*takaréki csekkszámla: 47.133. T.Ieíón: 77. V^LI 1 ^^lLrtr * Előfizetés: 1 hónapra 2.50, negyedévre 7.50 P Többtermelés, korszerű fejlődés Ha ifigyelemimiel kísérjük a földmSvelésügyi tárca költségvetési vágtájában eilhamgzoUt beszéd eket, megállapíthatjuk, hogy a'zok pálrtküllönlb* Hög nélkül, szintié meglepően ugyanabban a keretiben mozogtak. Azt, aimit az egyes fettszióHalók süirgeitlüek, vgy kívántaik a iföldmáveflésügyli tátrca költségvetésének keretében a kormány úgyszólván, 'követel nélkül vtéjgr réhlajtaíná készül. Örvendetes bizonyságai az a Itény annak, hogy Magyar* országon az agrártermelés fejlészitáse és a b:ir ttok viszony ok nendezélsfi térién az óllletlékes tényezők és a közvéferri'éimy között úgyszólván semmi különbség inrilneSi. Megértek ezek a kérdések a megoldásra és éppen cinnek kovctke.zfiébem a méretéiben megnagyobbodott költségvetés keretéin belül fokozatosan megoldásra iis kerülnek. i Bizonyítéka emniek báró Bániffy Dániel iföldlmívelásügyi imiiniszterniek a költiséigvejéísii vitában elhangzott • beszéde. A imiiiniszitlar két' egymással" 'SzclrOslam összefüggő fontos fellada'tról szólott. Az eltső a teirfmelés foko* >zásálnak biztosítása., a második pedig! a magyar mezőgazdasági terimeilés korszerű fejlesztése. Ennek a fejlieizttésnek a miniszter helyes megállapítása szeriilnt ia|bban az irányiban kfcll ellitaldiuMla, hogy a mezőlgazdaságli értlőktermielléis okszerűbbé, gazdaságosabbá váljék a nagybirtokon épúgy, mint a kiisblirtokon. A IHarme* •3: s crálnyánaik ímeig kell felelnie azokiniak az igényekhiek, amelyekkel a (háború után az új Európában számolnunk kéli. Almikor a .miniszter ezt hangsúlyozta;, rámutatott arra is, hoigy tekintettél kell fennünk a szioimszédo® államokra, niamcsialk azért, ímert szoimsziéidaink egyúttal hatalmas szövetségeseink és barátaink iis, hamiem azért is, miért mezőgazdasági termelésünk számára, ha az ;afikallmazk>o* dák az .igényekhez és a követélményekhez, feltétlenül biztos piacokát .jelentenek. Arról van 'tehát szó,, hogy a magyar földnek a jövőben nemcsak többet és jobbat ikid'.l teremnie, hantom korszerűen kell feljilődinie a mezőgazdasági tcrmelliésnek, ami viszont nieon jeleníthet másít, mint a mfintíenkiori felvevőpiacok igényai.hiez vató alkalmazkodást. Ez álH a növénytermelésre épúgy, mobilt az állattenyésztlélsre, az erdőgazdálkodásra épúgy, minit a szőlő-, bor* és gyülmölcsitermeilásre. A korszerű fejlődés íviiszűnt imta|gá|val' kei'l hogy hozza az irányítálsmak egy bizonyosi jőtiélkony remidlszarléit, mert hiszen természetes, hoigy az egyszerű gazda sohasem lehet annyira tisztában a konjunktúrákkal éís a kereslet követalimónyiaitvetl, mint amennyire tisztái ban, Van ezdkklel mindenkor a világgazdaság fiigydlláséire s a következtetések levonására hivatott liillafékes szervezet. „ Természetes, hogy a fölídmívellésügyti tárcának jüttlaitott nagyobb eillétjmáiny kenetében tovább kell foffiytatmn az Alföld Sásiítálsánlak munkálatait, nemkülönben a •vízgazdálkodás* Bárdossy László nagy beszédben ismertette Magyarország külpolitikáját A képviselőház maii ülése iránt nagy érdeklődés mutatkozott már a megnyitáskor is. Ma tárgyalta a Ház a külügyi, tárca kiölösjéigvetését. A fiátrca költségvetésének benyújtása után nyomban szólásra eimelkedeut Báirdossy László miinisztenei'.nök. Bejelentette, hiogy a szokástól eltérően a válta elejéin kívánijia ismer* fretni a körmány küipoffiitiikáj á;t. Azéirt teszi eziti, hogy ezzel módot nyújtson a viítia kifejlődésére. Kijelentette, hogy a 'vita Végán, ha alrra szűkééig lesz, a felszólalásokra külön is válaszol. Beszéde elejém Magyarországnak a hárfcmlhatíaflimi egyezményhez való csatlakozásáról emlékezett meg. Ez a csatlakozás nem volt csiupán elméleti tény. Ezit a csaittakozáisr most viéweíi iis peCséitali meg a. magyarság, amikor nagy ibairátal oldalán a kelleti harctéren a bdligevizrntissial szemlbein felveszi a harcot. Malgyarországnlak bolsevista ellenes politikája nem újkieletű. MA vol* turnk az elsők, —- mondotta a miniszterelnök, — akik leráztuk ,magiunkról a bolsevizmus jármát éis csatlakoztunk az antiikolmintern egyezményhez. Mi ezit a lépést már akkor .megtettük, almikor más nemzetek mjéjg nem is gondOlitiak erre, sőt a boísejviilzmusnak ajz útját égyeingiették NyugaltiEurópa, felé. Rámutatott a miniszter eilnök a szláv veszélyre, amely századok óitia meglfiojtássiail fen végette az útjában álló ^magya rságot. A szlálv veszélyt a bolsevizmus veftte át. A imagyar tdiipíiamácia nem volt kövatkezeltien akkor, a,mikor a szovjjettel fellvetite a diplomáéi aii Ik'aipcsöktot. Akkóir is bolsevistaellenes vollt a ;mag:alt!r;tálsa. A miMsziterelnök ezután e.milékeztetett arra, hogy Titiuliescu ainnaküdejiélni milyen inagy szaretétteel egyengeitte az utat a bolsevizmus szálmára, amikor Romániáin keresztül átjárót akart tierem'tenii Csehszlo* vákila felé: s ezen keresztül NvugiatEurópa szíVéhez. Magyarország azon, a heilyan, ahová a Gondviselés áilítotíta, mefett is őrálló maradit. Hogy mii'yep súlyos veszó!> fenyegette hazánkat nemrég, arra azt hiisaami .neim is klell reájmu'tatműim, moinidotitia a miniszterelnök. — Ez volt az egyedüli helyes állásifoiglialáS'uink a boisievizmussal szemben. 'Maigyararszág őszintén, hivatásiérzet<* bői szállít bele ebbe a küzdelembe? mibde.n előny várálsa nélkül. iMosit csak örömmel kieíl megálllapítaná, hogy az éllenlség, amely a

1 Káirpá'tiok gertíinlceiin leselkedett. 1500 kilométerre van határainktól. Ezzel egyben talán örök időkre is elímutt a szláv veszedelem a nemzet felől. A boí'scvizímus képében jelemltkező szláv veszedellam, hla idejeklorán neim. lép fel vele szemben a niélmet nép Vezére, az,okait a kiis szlá>v népeket is else* per te volna a föld színéről, amelyek a Kárpált medencében élhek, miint ahogyaln elseperte, ha rövid időre fe. a baltiii államok néplét. A miniszterelnök eziutáin rátért a szomszédi népekhez való viszonyunk isimerKetéséire. Riománáá'iról szólva kijelentette, hoziy az vollnia alerméiszetes, ha azok az államok, amelyek velünk egy sorban haircoltnak a bo!is«•viztmussa! szembeni, ezt a következtétést más tdkiin/tietibien, ,is levonnák. Sajnállaibtal' keÜl azonban megállapí* /tani, 'hogy ebben, az állaimban ieflhagyja az embereiket mtoiden jószándlélk. ha a magyainság kérdéseiről van szó. Húsz éve béklepolitikát' folytatunk, de a túloldaliról nem sok meglérltlősit talállunk. Pedílg tudomásul kellene .venni, hoigv 1000 'év óta éiTünk itlt s áOI'ialmlailkotó riéip vagvtunk. Ame* iTyik n«m vette tudomásul, az rolszszul járt-. — A Hahsburg-M'z is a mufité, mert neim számoil't a mii érőöhlkikiel. Ez a sors jutotlt oszitálvrésztül a cslehsz'ioivák álamnák ís. Ezt tudomásul kell vennie máis nemzeteknek is. A minkzíerelnök ezután' melgáfcnítottla aizft. hoöv a szomszéd állaim* bain mfinden eddiginél n'agvobb magwrüWözés folyik. Maiid emelkedett ihanöíon bcj'ellienteitte. hogy ez nem ttirthait ÍÖA' tovább. A magvar kormálnv jól tudja. ho'Siv rni a feladata Európ béikiéis jövetndőjének klíé|pít(ésáboa -s ez*t a feladatát teilljesítieni- is fogja. lEKiSimerésse': szólít a fiatal horvát áUkmiról, amellynek államférfi ai őszintén kenasálk a barátságot Magyairoiriszáiggal. Külön e .'isimerléssel szólt a magylarbo|!ígáír barátság ősziiiniteséiglérő! és lial* kiös iszaiviaklkal emlékezett meg a 'tő'.ünik északra élő tesjtivérnemzatüinik boslieis küzidellmeiről. A képviselltüház tagjai itt hosszasam. éltették a finn népet. Megemlékezett a mMszterellnök a teingerentúli magyar ságiról is, akiikről ha ma nem is tudunk teljes nértlékban gondoskodni, de figyelműink irtaj"ük van. A korimáiny inemzeti politikáit csinál s erejét a nemzet biziailmáiból meríti. Ez, az e,rő mindjárt megszün* oe, ha .a' koirimánv dvesztenlé a nemzet bizalmát. Reámuitialto'tt ezután azokra a nagy íel'ad'altiolkra, melyejk Magyronszálgr'a a háború befejezése után a baráti nagy .nemzetek oldalán várnáik. iMagyarorszáig a mtíá váró fe'iaidatokait a legteljesebb mértékben., jól akarja elvégezni Magyarország Európa új-' jáépítésében erőltiéinyező lesz és marad. — A miMlszlíenelmök beszéde .végén ai Ház, imrilniáe;n oldaláin llelkies taps hanigzottt fel. A Popolo Di Roma nagy cikke Magyarországról A Popolo Di Roma nagy cikkben száimoil Ibe Magyarországnak arról a fontos szerepéiről, melyet a háromhatalmi egyezményhez valló csatlak

;o* zás által fejtett kii. 'M'agyarortszálg

1 ezzel a íépésével nagyban hozzájárult Európa békéijélhlez' (éis iboldogulá^ához. Az olasz lap kiemeli Bá.ndoslsy miniisztlarielnlök meleghairugú táviratát, .melyei a cisatlakozáis első ovifordülájáh a Dúcéhoz intézett és arról a táviratról is megemlékicziik a lap. .melyeit Bárdössy minit küttgymiiniisiziter C.iano giróf olvlaisz külügyimii* nisztierficz íntézetlt. (MTI.) 10 nap múlva indáinak el az első felfegyverzett amerikai bajok Popolo Di Roma beszámol Knox amerikai) tangerlöszelili miniszternek bej e.lenité|sérőll:, aimeiy) arról szól, hogy az ellső felfegyverzett aimerikali hajók 1 Onap múlva indnlnak élL.. (MTI.) ra vonatkozó alkotó tevékenységet. Értjük ez alatt a duzzasztó művek, •gáltak,' az löhitözőtielap-ek létesítésiét. Áirrii pedig az ánv.izek öllemi védeke(zéS't illeti, úgy a fel'sziólalátsökbó;, minit a miniszter válaszából n.yilvá'iivalló immár, hogy aöilg lehet elz árkőzni! az államosítás gondolatla élők Ez égy olyan régi kívánsálgla a galzidatárs

!adaloimna'k is, amelyet az d> múlt esztendők, sajnos, nagyöb bőságe9 árvizei időszerűvé tett'ek. Az államosíitlás alapja az az egyszerű igazság, hogy a mezőgazdasági tar* meléis f.élieltit őrködrai., azt az 'elemi csapásoktól megóvni ,nam egyedüli az üzem tulajdonosának hivatása, éis 'klötólessége. Alz árvízvédelem közérddk, mert hiszen ennek kiépítettségétől függhet nemcsak a gazda keresete, hanem mindannyiunk kenyere is. Ha most nagy von ásókban álttekilntjük a megoldandó feladatokat, lehetetlen artla' a málr szinit'én nem viiitáls igazságra újból és: hangsúlyozdtltan rámutatni, hogy . a helyes megoldás alapja a mező.gazdasáigi .szakisonieretek népszerűsítése. Az orszáígnak míűvelt, tanult gaz,'dákra van szükségé. Szalkeimbarek.re, akik ímesterségükhiek esinlját^b inját tökéletesen ismerik. Nem is vállalkozhatnánk szakemberek mélkül úgynevezett: konljunk'turállfis termelésre, piacoknak tökéletes kíieilégíttésére, tdhját olyan ímezőgazdasági növényiek ItleÉrr mesztíésére, aimelyiéket egyes kisgiazdasáigoklbain csiak most kell bevezetni. Annyival inkább iszükséígvain er* re, mért hiszen a jövő képe a termetei szerződések rendlszere fesz, amikor a gazdának élőre klell 'tudnia, hogy hány holdion mennyi és mi'lyenlféleiség termelésére köteles és hogy ezlárt menlnyiit fog kapni. Az Ifyen termetei szerződésiek íkaretlében csak szakember felügyeJietéiveí. sé irámTításávali lehet eredményesen gazdálkodni. Ezért egyik leigifqnosabb programpontja a földmiivieliésügyi miiniiszternak a szakóktatáS ifejlesztése, ai szak* tudás kozkimocsé tétele.