Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1941 (9. évfolyam, 251-274. szám)

1941-11-18 / 264. szám

é. oldal ^ MYTOTTDÉK ^ Szabolcsi HU?LAP (Trianon 22.) 1941 november 12. Jél étkezhet! BlirCI#A AMnnilC Jóiszórakozhat! RflCSKO ANDRAS vendéglőjében, Bessenyei fér 11. szám. Olcsó menü és abonoma rendszer. — Fajborok. — Esténként GANDi a Bableves volt FfíSSCD CSflDOlt SÖr. cigányprímása és zenekar játszik — Változatos étlap. Magyaros konyha. — ízletes ételek. . A százmilliós nyereménykölcsön Erdély újjáépítéséről vam szó! — mondotta Szász Laijos pénzügyi ál­laantitikáir azon a saj tóértekezkten, amelyen ismertette a kiibocsiákásirai kerülő százmilliós eildélyi nyerc­ménykö.cson réstzflletieit. Erdély újjá­építéséről van szió s ez a miegáililapí­Bás, ez a nlagy és szcip cél egymaga /biztosítja a nyereménykölcsön, állta­Öámos, nagy sikerét. Mindén magyar eimlber szíve megdobban erre a kez« dwményezésire a minden magyar em­ber mészt akar és rnészt fog venni a nyereméwykölicsöni jegyzésién kenesz­triil is Erléüyarszág újjáépítésében. Szász Lajos áliliaimíti'tlkár ismertette azt a kiivétefcs helyzetet, amelyben e tékiin'tiatiben vagyaink. Erdélyt szer­ves egységbe ikelfl ifbglailniuinik a tiria­•moini országgal áUiamigazgatási, gaz­dasági, kjuiturális ós szociális szcm­poinillbál eglyifoirimlám. A háborúban áílló ország etzenniyű teninivalója mel­lett- ez a különálló, sürgős Saladat, amfinek jó megolldásta természetesen anyagi áldozatokkal is jár. A vissza­csatolás ót'a Erdély érdekében! imlác •igen koimo'y összegek béfektetiésélvdl dolgoztunk aiz újjáépítésen. Ebiben aa éviben közel 300 millió piorugös défiéitet vállaltunk s ugyanekkor a MÁV. százmiMó pengőt fordított Ibéruiházánokra,, az utak hel)viraál3átá­'és ;feruntartá.sia 50 millióba kertüllít, untig erdélyi szoeiá'as oéllokra tölbb, amint 22 milliót fordítottunk. A köz­igazgatás különböző építkezésekben 30 imiffiió pengőt invesztált Erdély­ben s közel 50 millió jutott az erdé­lyi hitelszarvezet megerősítésére. Mindez azonban nem elég, szük­ség van airra. a százmillió pangőre is, amelyet most a wyareménykölosön Tévén kíván megszerezni az állaim­Zölds ég és főzelékféléket a legmagasabb napiárban vásárol a Mezőgazdasági Áru­forgalmi és Kiviteli Kft. zöldségszáritó üzeme. Nyíregyháza, Tátra utca. — Iroda: Vay Adám utca 41. szám. Telefonszám: 4 64. kóineafcáir. A kölcsön 4 százalékkal kamatozik, már most november Hői kezdődően. Egy-egy kötvény név­értéke 200 pengő, de varnak féli- és negyed kötvények is. A visizafiZetés 20 év afta'üt törtténik, névértékben s a törlesztés már a harmadik évben kezdődlik. A miyereményiek soirsoása a jötvő év jainiuár 2-án kezdődik el és két évtized allatt összesen 26.000 nyereményt sorsoloalk majd 1 kii, kö­zel 50 tmilIIMó pengő értfokbein. A főbb nyareméniyek a 1 (következők: ihért ha­iraib egy imii'Jió pengős, mégy darab 750.000 pengős és 14 djairafo félmillió pengős nyeremény^ A nyíreimén >yek húzása évenként kétsizem, január és július hónapok első hétköznap jtánt ilestz. A százmilliós erdélyi ínyermétiiy­köLcsöira jegyzésűből természetesein kiveszik a magúik részét a pénzinté­zeteik. iis, .amelyek nagyobb jbgyzé­isekiméi a fékknek 50 százalékos Köl­csönt is rendelkezésüikirie bocsáta­nak. Ez a kö'tesöinalkciió elsősorban, azonban a kisembereké, a nagy,tö­megeké lesz, imént íhiszen Erdiélly újjáépítléséirte szívesen áldozza a maga ffHárei-t a kisjövedelmű ember is Százaik és ezrek lelkesedése, szes íretete és áldtazatkésizsége teremti éő ezt ia százmilliót, :amielylhőL Ertdíéfi.y szébb, joblb biztosabb hio'mapjájt építi ikü. Erdiélly újjáépítéséiről vami szó, — ez ,a jtüszó s ez már egymaga biztos zá'Doga a nagy sikernek! Egy újságíró élményei a Szovjet­unióban Beszélgetés árthur W. Justh tal, aki 12 éven át tanolmányozta a bolsevista életet A iSzoivjetl uralom na jutása óta Oroiszorszálg a köztudaituniklban>, mint alz egyik légisimeretlieniebb fö.dterü­fet élt. Ennek magyarázata az, hogy uMaigyainország volt az első bcilseválss taielllenies ország, közitáimk léhát eiave ik'lhoteítleini völt a koílburáüs, vaigymás ihíncseire. A magyair lirtózat a :boi!sevi;lzmus­ttól aílaipos wicéti A Szcvjiet úgy je­'llenl ékezett a (hálború utáni Ewópá­bíaini, minit egy új kelleti .veszedélem, miilnit egyi új ozmánt világ. Ügy lát­szott, ihoigy a történeliem miegisimét'i önmagát. Még a Ikfiiilső jebvényzetlben is sz.umibeö.iő a. hasorióság: a sarló ;éls a iféÜhiOld' fügiurá'lüs rokonsága lleg)ai'á|bíb is airuniytiirai kísérteties, mint ,a bollsievista „villágtnizetiniek" a vallás (helyére ültetése. A m-cshamiedaíniiz­.mus 'viílágttiódlító ösztöme a kor egyet­leint szellemi kifaj ezés formájában 1., aiz égi, ímegváfjtásib ígérő viaüLáisjbain jies lentikezett, a boteqvizmius, miivel .a XIX. százaid m|a!tleriaj1ii!sit'a iszcimíéle­ttélbő! keletk'ezetfc, iföldi boldogságot ,.'bi.Z (itoSító rvlillágnézietbeni" iakairta megváPitani iaiz emjbeirisélget. Az jani­csár iskoíiálban ifamiatáizálta haircosait, ez agitátor Tolhamcsajpatoklkaü és az előlbbilheiz hiasonilóaln, emiberihekatoim­'bák álrámi iglyieikezelt teljes erőkilfej- , tésisel (totális) eéiljai Ifelé. 'Köztudomású, hogy Oroszoirszág hatalmas áidoiztdkait ihozott a bolsie­vilsta eszme érvényesítésiéért 1 (amely ileihetiett .áilarcba; /bujtatott pánszllá­viizimus is) — .vériben, energiáiban egyairtánt, de ezekiniak borZ'áimiaiiróil csak 'aiz tud igazii, iképet festeni, akis n'ek az az osztáliyr'ósiz jutott, hogy LEFKOVITS ZSIGMOND bútorgyári raktára Kossuth tér 7. sz. (Törvényszék mellett. átfogó bepillantást ihozihatoít magá­val Oroszországból'. Ilyen embor Bu­dapesléni Arlihur W. Justih nlémiet újságíró. Az akkirediitáilt küJlfiöldí uj­sálgírióik közié tairtoizik. — 1927-től 1939-ig, tehát 12 estztendeig élt a Szovjet-iUintttóbiami. Át'.idkiintésie a) szov^ Jet viszonyokról valóiban áittfögó és aíajp.os. M'inflein kéidlásre válaisiz (he­lyett egy könyvet n\xMn aiz ember kaziélbe. Tizeinkét év tapasztiai'iaitan­Iból memcsak cikfodk és 'taimulmányok solra tefdieltt kii': aiz orosz saijtóviszo­qyokirlóll, a felgvivierkeiz'ési. ipariról', és ikozgazdiaisiáigról stib. egy-cgv eg^-cdlül íÜ'.'lóain éritékes könyvet írt. :Mcst, hiqgy Európa együk Degmy-ugodtalbTj orisiziáigáibol tudó'sif.ljla lapjait, tárgyi­'Ijaiqoiílaini 'elmllélkezíhíat vissza 12 éviének 'élményeire. 'Álfaindló lak'helyie ezalatt aiz idő afatt iMioszkvla 'Volt. Éivanik' :nt két hómapoini kieriesztlüil a hataHmas biiro= dlalcm cs/kinem minden részéiben megfordiuilt vsúton és hiajón ífefesé­géveí együtt. Az utazás közép- és trjyirg'aterópai amber számára elké|p­izelihetetlien. Ör.iáSi, 'fáradtsálgot je­ieot. lAz euirólpai .eimlber eleimi klé­myeftméti, ihilgüéniláiját szio'gáll'ó eszkö­zöket minid magukat kellett aipeb niiök. A fiállózsákoin kívül a legnéíkíi­lözihetet'enie'bb eszköz volt? a „fllit". BniélküJ utazni Oroszoirszáglbaln: 'eu­rópai emlber nieim tud. 'A kis szóró fecskendővel kell iravartalarítanl ia fekvőhelyet miin'dieinüitt, nagv- és k'isváirosofcibain egyaránt. Sok indhiáz­'séget jclentiett még az örökös jékirut­kezitis a ihivaitailo® hatóságoikniál — Az utazáisiolk tenmiés'zétesen a G'P'U öllionŐTziése mellett történtek? —kériáezöüiL — Hát döször úis, — vájaszoir Ju'SIÜ'h — aki azt iálM'ja, hogy eliko­örzés 'n|éíikül tuta'zott a SzcjvjetíU.náó­Ibaini, niam itnoind igazai'. De ez mem­esak lieihetetilen, -hamam ostoba doiiog ÍJS lett volna. Engedé.y nélkül mgyáin­is helyescibben a hatóságok meg­ké-ndiezésie nélkül, fonmális hyvaitfalli *i.eih6z'ségeket nem íámasizitotí .voina seirukii, lile próbált ,vo(lm va'aki énjei­kül valalhjová eljutini.. Nem fért vofl­s:la fel a vonatra, nem' kapott volinla lailíágt, sziál'ásd' 'és nem engedték voi­n>a be stihova. A GPU támo.gU.táisa esetáni azci/.lban megn.%iiHt mii.nlden ajtó, 1935=fbetn laizutiáln hiivatai'.ios en­gedlé-ílyiliiez ikiötötték ^az utazást. — Miért? — Meg akarták akaidáilyiozni a vá­rosbáözöniiést. A köztudomású t» íegemdáis, loinbeii képzielétefc .fe!tüfl. L oníújó laikiálsftuiány is ezzel a pnobilé­ímával kapcsolatos. A vörös íoirj-ada­ikm ipairosítiás. lakart. 'Megindítotíta és óriási mértékben erőS'zakoTta' ezt a folyamatot. Eg\im'ásutáin emeliked­•t'íJk az mpioináló kiteirjedt'Sű 'gyárte­lepek, de ezzel nem tan.háíott Jéptési a lakásépítés. Hajmeresztő belső he» ívlándbirlás inidhiit meg. A városlba­özönléls ménvére jellemző, hogy 1936 évtben még csak 26 mi'.iliián>TÍiain éltek város okiban, 1939-ben már a vános­baoliakók száma 'eliérte az 56 mi.üálól Moszkváibiaini és más helyeken is .eg'jTmás után épültek ugyain a hatail­mas bérkaszánnyák, a sím.a, egyhian­igú épül'ütmicra^riimok, de mindez kevés ivolt. A .városok néipesiedléöe foközóidott. Az egyik Dnyopeirspatitii iipa'nváirosinak 1926-lba;ni 55 ezer lako­sa vol'.t, 12 évvel késeibb 298 ezerre szaiparodiott. \ Tyugat-Sziibér.ia szétv­iés vegyiiiipari központját, Szt.laliiinsE­kot 3000 lakosú községből fejlesz­tették 169 ezer lakosú gyátvárosisá. Muii-m'ainszk 9000 'lakosú kisvárosból emelkedett a százezren felüli lakoisiú Magywáirosok közé. A számíadatok;alt még lehetne foiíy« ta tini, de föksliegcs. M.inde.z azt bi­Törlesztéses kölcsön évi 6 százalékkal ingatlanokra I—III. helyre, továbbá köztisztviselők, keres­lted'k, iparosoknak !na*árpénz hosz fzabb lejáratra is. F. Szabó ny. fiók ffinök, Szeged, Oroszlán u. 6. Hauberger ingatlaniroda hirdetései Bencs László tér 1. Korona épület. Telefon 845. (postai tel. könyY) FlaHÁ hál ' kedvelt helyen, masszív tégla, régi adóm. évi 2800 peng& IjldUU UaL . nettó jövedelemmel 60.000 P-ért. Központban főutcán bér­ház felszerelt fürdös?obákkal 58 010 P ért. — 3-4 szobás modern felszerelt motoros fürdőszobákkal, száraz, jó helyen 24—30.000 P-éft. Eladó földbirtok 800, 540, 230, 2 0, 1C0, 53 holdas stb. Béibeadó 500, 280 holdas tanyásbirtok. Ezenkívül többszáz ház, telelt

Next

/
Thumbnails
Contents