Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1941 (9. évfolyam, 224-250. szám)

1941-10-04 / 227. szám

{Trianon 22.) 1941 október 4. S Z Piaci árdrágítások jelentőségei Irta: Pisszpr János. Érdekesek azok a panaszok, arnie* tyek a piaci édietonSszeráiríakniak ok­aiélküli 'emeléséről 1,, a városi lakosság életnívójának ilytmódoin alászállítá­sárál, a háborús viszonyok között az élet lehetőségiek irointásáiról, általában, &.z árdrágításokról szólnak. Érdekes sek az ezek megtorlása és megelő­zése tekintetében felmerülő javaiskr tok. Mégis, talán nem unalmas erről a tárgyról ínná és a kérdést éppen a .mai viszonyok között bdhatóbban iis taglalni. Találni megengedett ez. mert •hiszen ma .mindtenkinek kivétel nél» kül csak a fhel'yaetjavításra és nem annak rontására kíell töriekdlnie.Az árdlráigíitás -semimii más, mint rontása a nemzetgazdasági helyzetnek. Sú­lyosabb bűn, .miint a rémhírterjesz­tés és .a fecsegés is. A iréimihír-terjeszitőt és a fecsegőt', minden józanul rfiandolko.dó kine« veti, 'rendreutasítja, sőt, szükség esetén a hatóság elbánása- alá jut­tatja. Nem így az árdrágítóval. Az árdrágító, .akár koía az. akár a ter­melő is követeLiilyent, a maga. túlzott követelésiével már magának ennek a' ténykedésnek .a gyiakorlásávail, elkö* •veti a (rémhírterjesztést és a íecse­gést is, mert s.e;mm:i. .mást inem tesz és mond, mint .azt, Ihogy neki a Pen­gő téglalapról mára 1, vagy óráról; •órára már nem ér annyit, mint az­előtt. Neki a Pengőérték nincs ínyé­re, ő a Pengőit becsüli ailá, azt a fize­tőeszközt, amely ;hi|vatva van közre­működnin .a (nemzetgazdasági élet zökkenéstől ment lebanyolíthatásáí ban. Az árdrágító a Pengőt rontja Az áremelés: Pengőmontás! Mindegy, (hogy ki követi el. Csak az követheti ezt a bűnt el, aki Pengőnek ellené­T>en szogiáltat árut, íviagy munkát. Aki .a maga portékáját máróldiol­napra magasabb áron adja, az Pemgőrointást k'öiveti el-. 'Pedig semmi ok sincs erre a 'ha­zaifiiaitllanságra. Amikor a határt já= írom, Inézem, bogy a csirke, a tyúk éppen úgy kapirgál most ,is, mint akkor, aimiikior meim volt drágaság. Éppen .olyan áron végzi ezt a sze­métvakarást, mint tavaly is. A mező éppen, olyan drágán, vagy olcsón termi a takarmányt, mint évekkel ezelőtt. No! Mint a békle .idején! A tahiéin sam Hegel .drágábban, 'de nem is sztrájkolt még, tyúknévai szöveti kezv-e. A sertés sem Hegel drágáb­ban, ia kukorica sem nő emelkedett áron. De vaijjon, miiltől drágul meg tavaszira az a kukorica, amelyet ősszel beraknak .a .magtárba és t<a« vasszail ;visznek a piaiéra. Vájjon szabad-e így analizálni? Pedig csak így j ütünk el .a piacra! Mert, aimiint az élelmiszerárak ár­emelését tűrjük, iniyomban nincs jo­igiumik .ai munkabéreik .emelkedése él­űén sem szólni. Ugyanígy az iparcik­kek áremelése ellen sem. 7. oldal mmmmm Miinid/en árst-abiiliiizállás a gyomorba való stabilizálásán alapszik. Minden áremelés, a igyomortöltelék áremelé­sével ISüigg. össze. Tessék az élelmi­szerek árniívóját fixiroznii, aiz-oninal nem lesz joga. senkinek sem „fel­árat" igényelni. Amint az életszük­ségieti cikkek ára isltlaibdil, úgy stabil a munkabér és úgy stabil .az ipar­cikk ára -is. A .külkereskedelem: csemekerieske­delern. Az importot exporttal ifiizéts ijük. Ez kizárja az ezúton v.aló ár­emelést. Hia ipedág az importcikk nem drágul, aikkor a betltermelés produktumainak sm szabad drágul­nia.. Ne .nehezteljenek az árdrágító és áremelő nemzetgazdasági „egyedek", ha eziirányú tevékenységüket, ia rém­hírterjeszités -és <ai fecsegés színvona­lán alulinak minősítjük. Mert az árak drágítása, ,a nemzet­gazdaság megonntása. iAkárminő eszközzel, szábottaige-zsal, vagy ár­emeléssel 1 is törekszik valaki erre, Ne szóljon egy szót se! a sors ellen, ha még nem próbálta kí szeren­cséjét. Tegye izgalmas próbára: vegyen osz­tálynorsjegyet. Majd kiderül, mennyi fut Önnek a több mint tízmillió nyereményből. Húzás október hó 18-án különösein, ha tényleg gyakorolja is, semlmilvel sem különb legény a hon­védelmi; belső fronton, mint az;, aki rémhírt terjeszt, vaigy fecseg. Tessék megpróbálni az ú)j közei ­látási miniszter célját megsegíteni, mindjárt megszűnnek a piaci pana­szok ! Minősítsük (hazaárulásnak az ár­drágítást! Hölgyeim! Az őszi és téli női divat legszebb modell rajzai Farkas Gjörgy fővárosi divatszalonjától megérkeztek! CZ1RKA PÁL LUTHER UTCA 3. szám. Bflnbáaó lélekkel jött haza a szovjetparadicsomból i direktórinmi elnök megtérése Szürke, piszkos leveillet hozott a posta a turkevei képviselötestülets nek és a, polgármesternek. Külöinr böző pecsétlek ivoltak a levélen 'és látszott a külsején, hogy hosszú utat •tett meg, arngí eljutott Tuirk evére. Madarász István egykori kőműves mester írta .a levelet Ukrajna Vinini­ca községéből. Madarász Isván a kommün, kitörésekor elivá'lilaltá Tur­keVéta a dimektóirium elnöki tisztét. A kommün bukása után a vádlottak padijára került és iaz ötös tanács 10 'és féli évii börtönre ítélte, amelvből 2 -évet te ás töltött a szolnoki fogíhez* ibain. Az .orosz fogoly-csereakció kapcsán a Szöwjet-Unióba került. Huszonkét évet 'töltött a Szovjet­Umióbain, néhányszor évente levelet Zártkörű dfák-tánstanfolyam kezdődik 1941. évi október hó 6 án HETFON délután órákor Szendeczky tiRilskolájában Bessenyei tér 2. arám. — ZSIGMOND bútorgyári raktára lossvtfa tér 7. sz. <Törvényszók raeJleit. váltott- család jával, de haza nem tus dóit kerülni. A német-imiagyar csapatok bevo­nulása után ©llsőnek' jelentkezett és megírta 1 kérő levelét a 'turkevei kép­<viselő4)estü!etntek. „Jobb a magunk kunyhója a mások palotájánál" A levél ez: Nagyságos Polgármester Ur! Tekintetes Képviselőtestület! Auiírotit 1 Mada.rász István ivolt tur­keviai jlelenlleg Ukrajna, vimniicaá la­kos, 68 éves kőműves-mester azon tiszteletteljes kérésem terjesztem elő: kegyeskedjék megengedni, hogy 22 évi vezeklés — köztié az utób.i 3 és fél évi szovjet liintennálás — után meggyógyulva ráléphesek drága szülővárosom édes ianyaiföld» jére, hogíy átléphessem nádfedeles hajlékom küszöb t, megláthassam a Kincseskiertiet és Malomzugot, ame­lyeket legédesebb iá!ma.iimban oly gyakran jártaim végig 22 éven át. És almelyek a nemies magyar kor­mány határtalan türelme folytán ima is tulajdonomat képezik. Hála és köszönet szülővárosom mélyen tisz­telt vezetőségének is vagyonomnak áll v hosszú időn át taintő .csorbítatlan megtűrésiáért. A szovjetek emberevő országába érkezésem után egy ihét múlva már beláttam-, hogy „jobb a magunk ikunyih'ója a mások palotájánál." Csalódottan láttam, hogy a szavjies •tekből csak a part és a sízovjet­bürokraták élnek jól, a dolgozó tö­megek megalázva, koldúsmódra ten­gődnek. Szabadságnak, egyenlőségi raek .tcstvériséginek és igazságnak semmi nyoma sem volt. Ezeket- 'lát­va, -egiy hét ,múlva 'Moszkvában a cseh és osztrák ügyviivőséjglekcn jár­tam beutazási laragedéüy iránt. Saj­nos, eredménytelenül. .Később ó® többször imiapróbáltam kijutod .még szökve is a szovjetek átoko;rszálgá« ból Nem sikerült 1. Legutóbb most három 'éve (próbáltam meg .a mosz­kvai máigyar konzuillátuson keresztül, így sem sikerült. A sok próbálgatás­nak iaz lett a vége, hogy internáltak. Három és ifál év óta- nem volt sza­bad Vinlniicából kilépnem sehova, m.ég gyógykezelés célijábóli sem. Most végre szabad vagyok. A szö» vetséges német-magyar haidseregek fegyverei .meghozták ,a szabadságot. Meg van szállva Mkóihelyem, elmene­külte irabtartóim. Én- itt maradtam, mert lén reám -a miegsziálffliás szalbadu­ilást jelent a szovjet iga és 'ilnifermlás lás alól. .Nagyságos Polgármester Ur! A tékozló ifiú módjára megtérve esedezem, bocsássák meg mindetn Vétkem aimitt netán szülőváirosom vagy bárki elilen vétettem', ami annáS könyebb, ímert közismert tény szülő­városom velem egylkorú generációja dlőtt, hogy .mimidani cselekedetem a teljes jóhiszeműségen és önzetlensé­gen alapult. Még ifizetést sem voiltam hajlandó ellfogadinü.. -Kezemihez sem vér, sem szenny nem tapad. Mimiden b elgázolást nyert az élilen.em llefoly­•tlaitofct két maigy per során. is. Kénvényéne ktovábbii során kérd Madarász Isitválná hogy (kegyelmi kérvényét terjesszék -M .a Koré mányzó úr .elé, hogy .a legrövidiebb úton, 22 évi számkivetés után haza­jöhessen. Még össze sem ült .a turkevei- kép­viselőtestület, még .niem itér)jeszteititék ifel a ,kegyelmi kéflvén.yt, midőn .egy ifagyos őszi neggeílen .fáradt, ősz em­ber jelent meg TuirtoeVétoi: Madarász István volt, iaki hosszú szenvedés után hazajött éfete alkonyán meg» plhlenini iaz édes szülőtföldjére. A megszálló német katonák ifelüi­viizslgálitiák Madawász Isitváni írataüit, majd a Vinnicába bevonuló magyair katonáik vették pártfogásukba a megtört, magyart. Teherautón- Huszit­ra szállították, ott azonmall ügyiének tisztázásához fogott 1. Lekerült Szol­mokrai, az ügysézségre. Két napiig 'vizsgálták -a poros akták között Ma» diamász .iratait, yégül is megihöizták a dönltésit. Az ügy -a ihoss'zü idő folya­imán elévült -és szabadon engedltéik Tunkievóre Ifiailhoz, unokáihoz, nád­födeles kiCsii alföldi házába, a kiin­icseskerti szőlőjébe és -a malomizugi tanyájába. roK es» hanglemezek, csillárok, zseblámpák olcsón kaphatók Garay Zoltán uiUszaki üzletében, Luther utca 3 Javitó műhely!

Next

/
Thumbnails
Contents