Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1941 (9. évfolyam, 224-250. szám)
1941-10-04 / 227. szám
/ Ara 16 iillér Nyíregyháza. 1941. október 4 (Trianon 22.) ix. évfolyam 227 ,2525 ) szám. Szombat YÍRVIDÉK o jL§c* s x m rlAP és kiadóhivatal: Bethlen-utca 1. Kitatetakaréki csekkszámla: 47.139. Telefón: 77. • POLITIKAI NAPILAP* Előfizetés: 1 hónapra 2.50, negyedévre 7.50 P. Hitler nagy beszéde a 48 óra óta tomboló gigászi harcokról Berlin, október 3. A Fúlhrer az 1941—42. évi ,háborús téli segélyakció megindítása alkía'imáhó>l rendezett nagygyűlésem pénteken beszédet momdoitt. Kijelentette), hogy beszédének ir.iem az a céilja, hogy választ ad jen azoknak aiz átlUammféiífiakinlak, akiik nemréjgiera csodálkoztak azon, miiért haHgair olyaini régóta. Az 'Utókor majd mérlegelni foigjla és megálikipítja, minek volt több súlva ezekben a hónapokban : Churchill! úr be; sízédeiinek, vagy az ő, Fülhirer cselekedeteinek. 48 óra éta ujabb döntő, gigászi méreti harc folyik A Fübrar a továbbiakban hangsúlyozta, hogy rendkívül nehéz volt neki részt venni ezen a nagygyűlésen, rruer't a keleti arcvonalon, a mielgiimdí; tofct hadművefatek so.ráin éppen most alakult ki egy új, ihaitalmas eredmény: 48- ÓTa óta — mondotta ismét .gigászi méreítű hadművelet fo* lyillf. Ez a hadművelet hozzájárul a keleti elleniéi szlétsizúzásához. Utalt aura 1, ihogly a június 22. óta dühöngő harc válóban döntő jelentőségű a 'Yii'láigna .nézve. Ultaüt aizokra aiz alaipeillvielkirie, amellyek fáradó; zásai fundaimentuma.il: 1. a német nemzet belső konszolidálása, 2. aiz egyenjogúság kivívása kilfeílé, és, 3. a német né,p egyesítése és ezzel az évszázadok a/latit 1 csak .mesterségesen .megszakadt természetadta állapotnak a helyreállítása. A Fiihrar rávilágított arra, Ihogy e célokkal, solha; sem törekedett háborúra. Ráír,milyen békeajáinlla'tot is teltteim enmiek t vlilágniaik, a javaslatokat az észszerű gazdasági új rend békés megteremi téséire, valamennyid elvetdtték. Lassanként. azonban mégis sikerült nekünk több éviiig tartó ibékiés munkás vaí nemcsak a beílső nagy reformok véghezvitele, hanem ia niémelt nem®et egyesítéséinek melgiindítása, inlaigly német birodalom megteremtése. Rémetország barátai — elsősorban Magyarország... — Bbban az időben sikerült .nekem több szövetségest szereznem, élükön Olaszországot, amelynek álkmiférfiáboz enigem személyes, szo; ros és belső 'barátság fűz. Japánlhoz fűződő kapcsolataink iiís egyre jiolbbak tették. Európában ezenkívül a tavasz óta Itöbb nép és állam ,viseltetett irántunk változatlan rokon* szeniwel és ibarásággaií. így elsősorban Magyarország 'és néhány északi állaim. Ezekhez a mtópiefldhez mások is csatlakoztak, die sajnos az a .nép nicim csatlakozott, amiért életemben •legtöbbet fáradoztam, mégpedig a ibri't. Nieim azért tette ezt. mintha az angol nép emia.tt a maga összessé; gében felelős lenne. Néhány olyatri ember van ugyanis, akii elv,aduit gyűlöletében szabotált miniden olyain kísérletet, lamely megegyezésre veze; te'tt volna. -Ezieiket' azok támogatták, akiket valamennyien isimerünk, aza.z a nemzetközi zsidóság. így akárcsak 1914ben, elérkezett az a nap. amikor metg kidüett hozni' a kemény döntést. E döntés e'ol semmiesetre sem riad® Ihaon vissza. Egy dologban ugyanis 'bizonyos voltam, Iha ezt az .ango'l barátságot nem •lehet miegsizenezinii imté zkedéseiimmet 1 és előzékenységemmel, akkor «z a jövőben sem szerezhető meg és így mAn maira,d más út, mamit a harc. Az igazság fog győzni — Hállás vagyok a sorsnak, hogy ezt a háborút én vezethetem. Az a meggyőződésem, hogy ezek közül a fé-rlfiak közül tényleg eggyel' sem jöhet létre S'eimimtilféle megegvezés. — Azoíkib an a hónapokban, amikor a megegyezés lőttre jöttén fáradoztam, Churchill úr áiülalndóa.n csak egvet hangoztatott, „háborút alkarok". — Most megkapta. Meglkaplták azok aiz uszítók ás, akik azt mondották, hogy kedvükre rvaló (háború jön. Azóta pedig folyik a harc az igazság és a hamissáig között és mint mindig, ez a Iharc vléigül is az igazságnak hozza meg a győzelmét. Ez más szavakkal aranyit jelent, alklárimit hazudjanak, is össze a briit propaganda, ia nemzeti közi 'vlllág zsiidiós'álgja és demokratikus segítői, a törté,ndimi tényeken nem fog változtatni. A tőrén elírná tény pedig az, (hogy Németország most már két élv óitía egvik eJfenffeilét a másik után terítette le. (Viha; ros tetszés.) — Mindjárt az első összetűzés után kinyújtottam kezemet-. Azonnali visszautasították és azóta meg; győződtünk róla, hogy a háborúra uszító Churclhiill és uszálya mindem tőlem származó békeaijánlatot a.zoninail' felhasznált annak kijieftentéséíret hogy ez a mi györageségünlk bizonyítéka. Ezért 'fiellibaigytam vele, hogy még .egyszer kísérletet tegyek ebben az irányiban. Kiérl'élődölt't bennem az a mgigyőződés, hogv iitt csak egész víláigos döntést lehet kiharcolni, imlégpedig a legközelebbi száz évre szóló világtörténelmi döntésit. Ezután) 'Hűtlen a szovjet elleni fhiarc előzményeit ismiertdttie és meg* rázó szavakban .mutatott rá arra a .veszedelemre, amely Európát a bolsevizmus részéről fenyegette. Életem legnehezebb elhatározása — Legyen szabad ilt't ,m.a kijelen; temem., -— mondotta — hogv ez volt étetem ,legnehezebb elhatározása, mert minden ilyen, lépés olyan kaput zárit*, amely mögött csak titkok re.jilenek. Június 22-én reggel megindult tehát a viiláigtörténieileimraek ez ai lleg; nagyobb harca. Azóta mintegy három és fél hó>nap telit 1 el és most itt mindenekelőtt azt a megállapítást tehetem, hogy azóltá .mindéin tervszerűen fofltyt. A .némiet haidKnezetőség ezaiktr az egéisiz idő -allatt egyetlen pillanatra sem engedte kéziéből ki a cselekvés törvényét. Csak egyetlen meigáillapí; tás>t kell itt tennen®, nem esaillaltlkioiztunk a tervek helvasséigében és nem csafllatkozitunlk a német katonák aka; dáilyltlaillam, történ,d'rmi bátoirsiáigáibaraés meim csalatkoztunk IfiegyveTeimk jösáigiálban sem. Egy dologban azonban mllmtha csalatkoztunk volna 1, fogalmunk setm volt arról, milyen gilgáisizi e'őkészmletelket teltlt az ellenfél Né; metoirszáig és Európa elHan és milyen halllatlanul nagv vesaélly fegyiegetett, amelyet ezai'lkalfoim.majl hajsiziáltnvimail ,mieigelőzl'ünk. Ez a veisiztéltv nemcsak NémetoirSiZiáigot. hianiem Európáit is mesemlmisítéssel fenyegietee. Ezt ma itt bátran elmondhatom. Ezt csak ma jutlt'attaim. Ikílfejezésire, csalk ma szabad kir jellentenem, mert ez az ©lülenféil már megtörlt és sohasem emelkedik feli 1. Itt Európa ellen ollvain hatalom tön,örült, amelyről, sajnos, legtöbb embernek fagal'ma. sem voíl'. sőt sokaknak még ima sincs. Elsőso'rlban a mi nélmet Ik.aitonáiiinlk báttrsáöániak. ikntartásiának. és áldozatkészségének, vialamihit .a vieilünk m-eneifelő á'dozatnalk Ikíöazörliihetjük, hogv ez a iveszéJy eílh'árult. Ug> rainiis most elsőiz; beini történt meg, ihogy európai feíébiredéslféle ment végig ezen a földrészen. Ennek a küzdelemnek a naigyságát eigiyélblkéinit' méhány szám ékesein b.izoinytíja. A német épitő munka gigászi szárnyai A foglyok száma miost már két és féli millió orosz fogolyra emelkedik. A zsákmányolt eilleiraségies lövegek száma máiris kereken 22 ezer, a <zisáik; raányolt 'vlagiy megsemmisített páneélosoik száma már Itöbb mint 18 .eizer és a megsemmisített, szérromiboilt, .vagy lelőtt reipülőgépek szalma több, mint 14.500. Ezenkívül oitit van aiz a hatalmas térség, amely kétszer ölyain naigy, mint iNémetoirszáig vout 1933baini, aimiikoir átvettem a vezetést, majd négyszer oly nagy, miin't A,nig; iliia. Több mint 25 ezer km-nyi orosz vasút újból üzemiben van. Több miiinit 15 eze.T km.nyi orosz vasutat átiiga» zítottak niémct ínyomtávolsáigra. — Emögötítl a front mögött má-r kiiépült az új köziigazgaitás, amely gondoskodik rólla. ihogy ezek az órlá'si terüle; tieki, ha ez a háború tovább tart, fontosaik legyeinieik a in'émiet hazának sia •velünk szöveltteéigesieknieik. Ezekinek haszna pedliig óriási lesz és ebben ne kételkedjék senki, hogy tudjuk;c a területeket megszervezni. — Tudom, ihogy már níiincs olyan ellenfelünk, akit le ine kjüzdanénk, a már készenáffló lőszertömegdkkel 1 és ha önök .némelykor az újságokban vaillamit olvasnak más államoknak giglászi Ité.rveiről, hogy mi miíndient késizáteniek és kezdenek megtenni, úgyszintén, ha milliárdos összegekről halanak, akkOr esiak arra gondoljanak, amit most mioiradok: 1. ennék a küzdelem; nek szolgálatába imiii is egy egész koniti'neinist áililítottunk. 2. ,mi nemtőkéről beszélünk, hanem miunkiaierőről és ezt a munkiaerőt 100 százaié; kiiig belevisszük ébbe a szolgálatba és 3. ;ha n.em beszélünk iróla, ez még ,ne.m jellanti, hogy neim teszünk semmiit. Ha ez a hálború majd ivégetért, akikoir a Tiéimet katona .nyarte ,mieg, Síri a .miaiga tömegében, valóban inéipünk tömegét képviseli és mieginyer» ite a német haza a dolgozó emberek miilllióiv.al. Wbeler szenátort már semmi sem lepné meg Washingtonból jelentik. Whieler szemáltoir kijelentette, hogy Rooseweílllniak a célja a háború kiterjesztése és Amerikának a háborúba va'ló ibeugratása. Megerősítvie Játjai ezt a •feltevését abban, hogy Izlandra amerikai kaitonasáigolt íviittek^ ezek .a. katonák pedig apgol parainicsinioksáig alatt áll'lanak. Ez az el járás az amerikai alkotmány semmibevevését jeleníti, mert aiz amerikai 'törvényiek ifttják aimeriklai ikaitoniának a kelleti fiéltekérie való :kávezénylését. Bl lelhet képz. ellni, — mondotta W'hefor —• hogy ezekutián az amerikai katonák bolsevista paramicsmokiság alá kerül 1niének. Ez az eset sem Ikpné meg, ha 'bekövetkezne. (MTI)