Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1941 (9. évfolyam, 224-250. szám)
1941-10-01 / 224. szám
Ara lO íillér Nyíregyháza. 1941. október 1. C ** /V/V (Trianon 22) ix. évfolyam 224 2522) *zám. Ull Ilii m II ^i ^fT Wii iMWHHffMí MM W-t^í 'i nwwrignTfiini S*»erkeszlőség és kiadóhivatal: Bethl«a-iUca 1. ^OUTIRA! NAPILAP* Előfizetés: 1 hónapra 2.50, negyedévre 7.50 P. í ctatakaréki csekkszámla: 47.139. lelefon: 77. , Az olaszok bekerítettek és megsemmisítettek egy szovjet seregtestet Az olaszok fényes űvözeílimiet arattak a kieteti harctéran'. A Steifani inészletijelemtésit közöl a ímegseMmií sí tőén döntő csatárai, amelyet a lendületesen támadó olasz csapatok vívj tak kii a Dnyepernél. A közlés aze-, irint az ollasz csapaitok teljesen be» kerítettek, majd megsemmisítettek egy szovjet seregtestet. Az ellaniáluáis végső megtörése után az o'aszok 7000 foglyot ejtetitek, a sebesültek és 'hallottak száma rendkívüli nagy. A Drayepeir balpairtjáin vívott csata így a vitéz olasz hadsereg' ragyogó győzelmiével érit véget. (MTI.) Angliában nagy lehangoltságát keltett a ie§njto eredménnyel járó Földkőzi tengeri csata A Magyar Vörös-Kereszt Gibraltárban minden óráibain vár» ják aszókat a súlyosan megsérült angol csatahajókat, amelyeket találatok értek atz olaszokkal! vívott Földközit tengeri csatáiban. A kikötő bejáratát éberen őrzik. A tengernagyi hivatalban és egész Angliában soha nem tauaszt alható 'levertség mutatkozik az angol hajóhad nagy veresége kö= vetkeztében. Ez a vereség annál fájdalmasabb mert az angolok bosszús bői indították útnak erős egységedket a Földköz'Utenger keleti részébe, erthogy megtorolják az olasz tengeri erőkölni a gibraltári öbölben tett keli ileimetlen látogatásukat. (MTI.) Amerika beteges izgalommai várja a németek támadásait és ejtőernyősök ieszáliásátói fél A Pcxpolo Dii Roma „Beteges fantázia" címen, közíli 'newyork.i ,tudós,ú tójának jelentését arról: az idég>ességről, amely az utóbbi napokban tas pasiztallható az USA városaibn, különösen, pedig .Newyo'rikbn és Washingtonéban. Az amerikai képze* let éa'iizigatott állapotára jelemző, hogy a laipoik egyre-másra ,a német támadás eshetőségeit latolgatják. — Newyorkhan elsötétítési és Hégiolltiails mi gyakorlatokat tartanak, mert azt hangoztatják, hogy háború esetén « németek bombavetői siúlvas csapást akarnak mérroi, Bostonra, News yorkra és a többi inaigyoibb városra. Valószínűnek tartják az amerikai lapok azt is, íhogy mémet ejtőernyősök igyekeznek maijd Amerikáiba leszál's lani. Súlyos aggályt kelt az is, hogy a közeli három hónapban az amerikai hadiiMszer ölési gy árak .már csak a szovjet és Anglia szármáira gyártanak, miig az amerikai hadseregnek ez alatt a három hónap alatt nem jut semimi saját gyáraikból. MTI.) Finnország vissza fogja állítani ősi határait A ifiinn lapok az Angliáinak iraeg* küldendő válasz közlése ellőtt hű képét adják a ifinmek felfogásának. — Hangoztatják, hogy a bolsevista ámítás többé nem vezetheti félre a fiinn memzdtet. Fiinmorszáig jó' tudlja, kivel áll szemben. Anglia most ai szovjet szorongatott helyzetében olyant követel Finnországtól, amit sohasem teljesíthet, mert a finneket a becsix!ét vezeti minden tettükben, Anglia hónapokon át szó nélkül tür=> te, hogy a fiimn hadsereg 'jóval túl. haladt a régi határokom és csiak most van kifogása a finnek győzelmes előretörése elleni, amikor a szovjetem segíteni szeretne. De Finnország •miost nem ál! meg, miig vissza nem állítja ősi történelmi és földrajzi határait. KetótsKa^ália a filmnek ősi földj.e. ahol ;mégi 'élnek a legrégibb finn ihagiyomáinyok. A fiinin öböl és a Laidoga-tó környéke ezer éves finin élet szent >eimlékieit őrzik, Amikor Finnország egyedüli hairoolb a IboQlses viz.mus éllen, máir megimutaítta. ihoigy elszánltian kész minden áldozatna; annál inkáb hamcol ma, amikor tudlja, hogy maigy hivatása a' keleti ibofse* •vista méteily elifoijitása. Fiinnorsiziág érzi nagy köte'ezettségét. aimít »a kereszites ihábo'rúban yailó részvétele szab meg és nagyon sajnálja, hogy Angliának fá!j az igazságos és becsüs letes firnn ügy védellme. Alapjában jól tudják Helsinkiben, hogy Angliát a Murmanszk vasút elvesztése bántja valóban. (MTI.) országos gyűjtést indít október hó első napjaiban a harctéren megsebesült vagy megbetegedett homvédeimk megsegiítésérére. Az idei gyűjtésnek különös jenen= tőséget aid a .most dúló világháború* nak az a szakasza, amely a holse* v,izmussal való leszámolást célíoizza, s ezért in agyon is közelről érint ibemnünket, magyarokat. Azt hisziem, hogy a legtöbbünknek élénk emilés kezetélben vain az ú. n. 18-as szomoí rú időknek az a része, amely a bol* seviizmus jegyében folyt lé, s amedy ugyan Szabolcs vármegyének esiak kóstolót juttatott belőle dioső eimilié•kű Kovács Istválni véritanúsága réjvén, de ami mégis elég volt ahhoz., hoigy elvegye az ízét aminak a jó, nyugodt, oaigyolbbára ipollgáriasan megelége* dett viliágnak, amit régi jó békeivilágniak szoktunk neivezini, s helyéibe ültesse az örökös rettegés és bizonyj talan siág érzését ilelkünkfoeni. Hogy ez aiz örökös írettegés és bizonytaikinsáig éinzié&e mem volt üres réimlátás, hanem egy szörnyű való< ságtól való félelem azt mi sem bizonyítja jobban, mint a néimiet hadlse* reg által; orosz földön talált leletek, amelyek napnál világiosalbbain. bizonyítják hogy alig választott el ben* műnket a sors attól aiz időtől, amikor pusztulás, megkínzáe, lieöletés, liegszentelbb érzésieinknek és értés keinknek megbeestefonítése, sárba' tiiprása letit volna osztályrészünk. Máir akkor, amikor a német nép vezére a világháború meg indulásiak or megegyezett a bolseviki uralommal, s ennek a barátsági szerződésnek a megerősítéseként olyan kijelentések hangzottak el az ajkakiról, hogy a korábbi ellenit étek a nemzeti szocia* ILzimus és a> bolsevizmus között félreértése® és meg ,nem értésen alapul* tak, de most egymásra talált ,a két nép és éldttfoirmáii!. s ezentói örök barátságban éllik le (napjaikat, s egy* más kölcsönös megsegítésével biztosítják egymást célj-aik elérés-eben, máir akfcoT netfegve szemléltük ezt az előre nem sejtett barátságot, s egyetértést, kutattuk annak hátterét s eilszörnyűködtünk ainnak várható következményeitől 1, mert éreztük annak a fonák voltát. Végre iez év júliusámk a végléin, lehullott ,a lepel 1,, me'ly e természet ellenes barátság mis benlétét taigaidita, s mielőtt a iniémiet nép elvesztette volna ütőerejét, mint az egyetlen Jies-zámalóisna kéipes ihatallom megindította a kíméletlen, ha>rs cot a történieleminek ezzel alegszörnyűibb hatia-lmáivial szemben. A földraijízi közelség, de meg a- leli kiséigümknek a boilsevizmussaíl legtávolabbi ellíemitéites volta is minket is íéSzesévé teltt lemnek a leszámolási nak. Lehetnek ugyan közöttünk sokan, akik sziiksélgtéianinek iés Mésle* gesinek vélik a leszámolásba való tetleges beavatlkozásunkat, s azzal vélik elinitézhetni a dolgot, hogy .^végezzék csak el a németek egyediül a iboisevizimust, mi pedig elég, ha meg* vádijuk határainkat." Lelhetnek ilyenek is, csak nem tudom, ihogy a tus daiüiatiság vagy a gyávaság! beszél-e belőlük, mert bizonyára' 'nincsenek tiszában sem a rdánlk ileselkedetit veszedc-mekikél, sem; pedig .ninesieí niök (felvértezive e ivieszedelmekkel szitimibein való knizdeliemre. s az ehhez hozzátartozó áldozatosságra. önző lelkű emberek, akik az okos» sáig és furíaing 1 áílaircába öltözve másokkoll akarják kikapartatni a geszs ternyiét a tűiziből, vagy a küzdelem végének bizonytaliainiságáísól rettegve mindkét oildali felé kívánjj'ák biztosítani a jövőjüket. Ügy véileim, ihogy a józanul gons dolkodók előtt inem lehet kétséges az hogy a véigvesizély széléin állottunk és állunk, s hogy ezt a végve* széllyt málsként elhárítani: inem lehet, mint imiegsziüntetni laninalk okoz'ójáit, a ib'olsevizmust magát. Ennek a megszüntetéséin munkálkodni elemi' kö> teílessége miinidlaizoknak 1. akiket ez a veszedelem érint. Küzdieini ellene első soriban is belső lelkiségünk k,iifoir» mállásával; már esiak aziért is, mert a bolsevizmus nemcsak fegyiveires, ainyiagí ereijű veszedielem, hanem erkölicsi méreg is, amelyet nemcsak 'fegyverrel, hanem erkölcsi erőkkel! is Idhetétieniné kel teninii, s ezt miagunk fhelyett más nem tudja elvégezni. S küzdeni' ellene külső anyagi eszkö* zökkel, mert azért hogy a-z utolsó napokban is győzeillmesen folyt továb ba mám,etek harea' a bollsevistas fromit ellen,, ne gonldollja senki sem, hogy már túl vagyunk a veszélyem, hogy most már iminkiet nem fenyeget veszedelem;, Ihiszen a ihairctér, már több, mint ezer kiiloiméteririe tá|vo= lodo'tt, el tőlünk. Nem. A Ihainctéir ití van a közvetllen közieliünkbein'. oeimcsak azént, mert ,a távoliságot legyőz^ te a modern tedhnifca a motorirail és repülőgépek kai, hanem azért is, mert a ihaircfcérre induló kátOiraáink innen imduilinak el s a megsebesült s megbetegedett hanivédieink iidle térnek vissza. S mlimdketitőjükről nekünk kell gomdaskodnunk. Nekiüink kel fe'ífegytvérezni őket a sikeres Ihaircra, s a bajbajut'Oittságiuk esetén nekünk, itthanmiairadio'ttakinak kéli megsegíteí nőnk őkdt. Az első feladatnak meg tiud felalinii ,az állam, mint társadallraunk közös,siégl&nek képviselője, a rüásoidiik fo'iadaithoz azonban szegény ez a még mindig kapitalista társa* dlimi berendezkedésű áUam, amely ma is csiaik az egyes egiylének anyagt (haszonlesésére van felépítve. Arira azonban időnk ninlasan, hölgy erről a kérdésről vitatkozzunk, s a kötelesséigtelijesítése egymásra tolljuki, mert a ifelladait niagyszerűsége s időszerűs sége adva vain, ibennie élíiink s ezért
