Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1941 (9. évfolyam, 99-124. szám)

1941-05-10 / 107. szám

(Trianon 21.) 1941 május hó 10. SZJE IBOLCS 1 HIRLAP 5. •káli Italia és Dalmácia Dalmácia, amint ezt a történelem bizonyítja, állandóan a szemibenlevő part sorsához -volt kötve, Velencé­hez, vagy valamely más álla,mlhata^ loméhoz, aszerint, hogy ki uralko­dott a.z Adria másik partján. Kr. e. 79-től Kr. u. 476-ig római provincia volt. Juliius Nepos rövid uralkodása négy évre elszakította Itáliától, de Odoaker visszakapcsol­ta hozzá s ezt az egységet 493 és 553 között a keleti gótok is tiszteletiben tartották s a ravennai exarűhákon keresztül további 15 éven át a kelet­római birodalom is fenntartotta. — Dalmáciának Itálitáll való egyetlen hosszú elszakadása 578<tól 1240-ig, ami a szigeteket illeti, csak 1052-iig tartott; ez az elszakadás egybeesett a népvándorlás korával, vagyis azzal az időivel, amikor imég Velencének adriai hatalma nem bontakozott ki. De attól kezdve, 1789-ig nem sza­kad': meg ez az egység, sőt azután is, hogy Ausztria megdöntötte Ve­lence hatalmát, Dalmácia osztozott a sorsában. Húsz történelmi századból Olasz­ország és Dalmácia 1451 esztendőt töltöttek életközösségben, állandó politikai, társadalmi és gazdasági összetartozásban. Különállóságuk s a másik part bal­kanizálására való kísérletek merő ki­találások és szofizmák, melyek csak 1876 körül születtek meg. A római egyház is bilágosan kimu­tatta, hogy nem tekinti Dalmáciát az osztrák birodalom tartományá­nak, mert Sebenico, Spalato, Lasina, Raguza és Cattaro püspökségeinek felettes hatóságává a zárai metro­politát tette meg, ami által közvetle­nül Róma s nem pedig a bécsi püs­pökség ellenőrzése alá kerültek. A kiváló német tudós, Fisoher, a déleurópai félszigetekről szóló nagy művében (Lánderkunde der drei südeuroáischen Hallhinseln, Leipzig, 1893.) így ír: „Dalmácia szinte nél­külözi a szárazföld minden jellegze­tességét. Az egész egy szigettenger, szigetszerű terület ott is, ahol a part­vidék nem látszik elszakítva a szá­razföldtől. A belső vidéke felől ne­hezen közelíthető meg, teljes mér­tékben a tengerhez van kapcsolva s nem ok nélkül tartozik Róma és Ve­lence uralima alá." Dalmáciának mindig nagy római és katolikus hagyományai voltak és ezeknek az emlékei élnek még az egész partvidék számtalan kikötőjé­ben, Lesinatól Teodo-ig, Zárá-től Diadal parkett paszta padlójának és parkettjének tökeletes és tartós fényt ad. — Kapható: ÍQ. Boruzs ÉS Erdős festékkereskedöknél. — Nyíregyháza Luther utca 6. Telefon: 175. Permetezőszerek kaphatók — ISOL hidegen kenhető szigetelő anyag kapható. Trau-ig. "Salona dicsőséges római dia dalívei, a te nini 'várkastély, a raguzai kolostor és rektori palota, a selbeni­coi dám, lépcsők és díszkutak, palo­ták és tornyok, kapuzatok és sírem­lékek, mindmegannyi gyermeke a császári Róma és Velence építőmű­vészeiének. Egyhónapi fogházra ítélték, mert a Nyirvidékben megjelent felhívás ellenére sem jelentkezett 950 penge kalandos Htja egy átmulatott éjszakás át Annakidején megírtuk, hogy Be­regszászi Imre abaujzsebesi gazda katonaifia meglátogatására Nyíregy­házára érkezett s ennek örömére el­határozta, hogy alaposan felönt a garatra. Több vendéglőt végigjárt, s amikor már ráköszöntött az este és hálóhelyrő! kellett gondoskodni, át­adta valakinek a magával hozott 950 pengőjét megőrzés végett. Másnapra azonban elfelejtette, hogy hol és merre járt és arra sem emlékezett, hogy a nagyösszegü pénzt kinek ad­ta át. Beregszászi a nyíregyházi rendőrkapitánysághoz fordult nagy bajával, de miután a nyomozó detek­tíveknek semmiféle támpontot nem tudott nyújtani, a rendőrség a Nyir­•vidék útján hívta fel a pénz megőr­zésére vállalkozó ismeretlent, hogy jelentkezzen! Teltek-multak a na­pok, de senki sem jelentkezett. A nyomozás további során azonban ki­derült, hogy a pénz K. M. nyíregy­házi hentesnél van, aki beismerte, hogy azt ő vette át és a detebtívek­nek 300 pengő hiányával át is adta azt, a hiányzó háromszáz pengőt pe­dig csak másnap szolgáltatta vissza, mert azon disznókat vásárolt éppen aznap. Az ügyészség K. M. ellen sikkasz­íás miatt emelt vádat, amiért tegnap állott vádlottként dr. Aradványi Endre egyesbíró előtt. Azzal védeke­zett, hogy Beregszászi teljesen ré­szeg volt, amikor az üzletében meg­jelent és" ott szalonnát vásárolt. A pénzt tényleg megőrzésre adta át, de azt nem tudta visszaadni, mert többé nem jelentkezett, a Nyári vidék felhívása pedig elkerülte a figyelmét. A bíróság, tekintettel arra, hogy a pénz teljes egészélben megkerült, K. M. hentest egy hónapi fogházbünte­tésre ítélte, de annak végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztődte. Hogyan befolyásolja a német légierő Anglia tengerentúli behozatalát A német légierő és haditengeré­szet támadásai következtében súlyos válságba jutott Angiiának tengeren­túli behozatala. A német repülők, a tengeralattjá­rók és legutóbb már a nagy hadi­hajók eredményei is ismeretesek. Sir Artlhur Sal'ter hajózási szakértő vé­leménye szerint Anglia heti hajótér­vesztesége: 90.000 tonna. Churchill és Cross tengerészeti miniszter en­néi.jóval kevesebbet ismert ibe. A valóságban azonban a veszteség en­nél jóval több. A német'légierő a hajók ellen, vég­rehajtott támadásokon kívül kikötők ellen is igen eredményes támadáso­kat hajt végre. .Az iltt szenve-dett veszteség talán súlyosabb csapást jelent Anglia számára, mint hajóinak az elsüllyesztése. A Szigetország még békében sem önálló. Még kevésbé képes hadsere­gének háborús szükségletét igen je­lentős behozatal nélkül biztosítani. Megvilágításul néhány adat: 1937­ben Anglia 7 legnagyobb kikötőjé­ben (Southampton, Bristol, Liver­pool, Manchester, Hull, New JCastle, Glasgow) 435 millió font értékben 20.7 millió tonna anyagot raktak kii. Ez a mennyiség Anglia össZbehoza­ta ának 42%-a. Ha a fenti 7 kikötő­höz London kikötőjének a forgalmát is hozzászámítjuk, akkor az össz­behozatal 70%-a (értékben 82.3 szá­zaléka) ezeken a kikötőkön keresz­tiül bonyolódik le. Anglia számára a behozatal mindig fontos volt. Ma en­nek a fontossága csak fokozódott. Elég csak a nyersanyagokra és az élelmiszerekre gondolnunk. Az aláb­biakban néhány példa igazolja, hogy mennyire érezhető már az anyag­hiány a háború szempontjából fon­tos cikkekben. A kimondottan kato­Szabolcsiak debreceni találkozóhelye SÖRÖZÉSNÉL EBÉDNÉL VACSORÁNÁL Páll söröző Debrecen, Városházával szemben. Kitűnő konyha. Olcsó árak. nai anyagok közül jelenleg a legna­gyobb hiány a vadász és harci repü­lőgépekben mutatkozik. Szükségük •van légvédelmi lövegekre és lőszer­re, tábori lövegekre és lőszerre, pus­káraj géppuskára, lőporra, robbanó anyagra stb. Ezt mind be kell hozni. Ezeken kívül nyersanyagokban, ifé'l­és készgyártmányokban is nagy a ihiány. Be kell hozni: vasat és acél­on tvényt, nyersvasat, nemes aeélt, rezet, alumíniumot, palmutot, szer­számgépeket, gépkocsikat, konzer­vet, bányaifát stb. A felsorolásból is látható, hogy a behozott anyagok mennyisége igen jelentős. Ezt az anyagot valahol ki kell rakni a hajókból (ha ezek egy­ált a Iáiban elérik Angliát). A sokféle áru kirakásához különböző kirakó berendezés és áruraktár szükséges. A kirakott anyagot azonnal teljes egészében a kikötőiből elszállítani nem lelhet. Az évszázados biztonság az angol kikötők katonai szempont­ból igen veszélyes 'kialakulásához vezetett. Ez pedig albban mutatko­zik. ihogy az angol kikötők legna­gyobb része csak bizonyos áru kira­kására van képesítve (élő állat, szén, élelmiszer, gyümölcs, érc, fa, stb.). Ez ibékében gazdaságos és jó meg­oldás, gyorsítja a kirakást, de a je­lenlegi 'háborúban jelentkező nagy hátrányát nem kell külön kiemelni. A német légierő által végrehajtott eredményes légitámadások követ­keztében alig van Közép- és Dél­Angliában olyan nagyobb kikötő, amelyik ne szenvedett volna komoly károkat. Elég csak Southampton, Li­verpool, Bristol, Cardifif, Portsmouth és London elleni légi. támadásokra utalni. A támadások következtében a kikötőberendezések és raktárak legnagyobb része teljesen elpusz­tult. A beérkező hajók rakományát nem lehet kirakni. A veszteglésre kényszerülő hajók tonnaürtartalma kihasználatla'nuil marad. Ez a hajó­térben fennálló nagy hiányt jelentős mértékben fokozza. A kikötők elleni támadások kö­vetkeztében nemcsak a kikötőberen­dezések pusztulnak el, hanem az áruraktárak is. Ezeket azonnal pó­tolni Angliában ma lehetetlen. A tervszerű kirakás és a beérkező AMIT ma megtehet, ne halassza holnap­utánra, mert junius 5-én van a jótékony­célu magyar királyi állami sorsjáték hú­zása, amelynek fő­nyereménye ; 40.000 ar. P. 24.000 nyeremény, 348.000 P értékben. A sorjegy ára : egész P3, fél P 1-50 A sorsjegy kaphaló minden sorsj egy­főárusitónál, vala mint az összes dohánytőzsdékben. anyagok tárolása, szétosztása jófor­mán megoldhatatlan feladat. A hajógyárak, dokkok, szerelő- és javítóműhelyek tervszerű tönkre­tétele következtében a hadd és ke­reskedelmi flottában előálló nagy veszteségek pótlása nagy nehézsé­gekbe ütközik. A sikeres német légi­támadások következtében megron­gált hajók megjavítása igen lassú ütemlben halad előre. A híres angol haj ógyá rtóipa r teiij esítményié nek csökkenése világosan ^felismerhető. Sir Artlhur Salter nyíltan beismeri ezt a körülményt. Nem áll messze az igazságtól az a megállapítás, hogy Anglia ihajóveszteségeit saját erejé­ből pótolni már nem tudja. Az állandó német légitámadások­nak még van egy igen jelentős ered­ménye. Anglia termelése állandóan csökken. Bevin angol munkaügyi mi­niszternek az angol alsóháziban tett célzatosan derülátó kijelentései, (1.21.) nem tudnak ezen a helyzeten segíteni. ^s; Az angol szállítóihajók elleni táma­dások következtében nő a javítandó hajók száma. A munkateljesítmény viszont állandóan csökken. A dok­kok, hajógyárak zsúfolva vannak, a hajók kijavítása igen hosszú ideig tart. így a hajótérhiiány állandóan érezhetőbbé lesz. Anglia a háború kezdetekor nem gondolt arra, hogy a 'német légierők és tengeralattjárók ilyen óriási ered­ményeket fognak elérni. Ma már látják a Szigetországot fenyegető komoly veszélyt. Ezt a veszélyt a legutólbbi napokban már hivatalos angol személyiségek is beismerik. A jelekből ítélve, aggodalmuk nem alaptalan! — HUNGARIA RUHAHÁZ a Városháza épületéből a Kossuth­térre, Kiss Károly—Bilumberg szom­szédságába KÖLTÖZÖTT! (x) — Gázolt a kerékpáros. Szűcs Mi­hály 61 éves, Árok-utca 61. sz. alatti lakost az Árok-uteában egy ismeret­len kerékpáros elgázolta. Szűcsöt külső .és belső sérülésekkel a kihívott mentők szállították be az Erzsébet­kórházba. A gázoló kerékpárost ke­resik. Olcsón és jól vásárol ASZTALOS divatüzletében Férfi nöi és gyermek divatcikkekben nagy választék. Vay Ádám-u. 1. Telefon: 535.

Next

/
Thumbnails
Contents