Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1941 (9. évfolyam, 99-124. szám)

1941-05-09 / 106. szám

4. oldal NYIRVIDÉK SZÁBOJLCSI HIÚ HIRXAP (Trianon 21.) 1941 május hó 9. Tüdős László arra utalt, hogy a kirendeltségnek tudnia kell minden olyan kérdésről, amely ma a gazdákat foglalkoztatja. Ezért szükség va,n erre, hogy mind a községi, mind pedig a járási mezőgazdasági bizottságok megtartsák gyűléseiket. E tekint elt/beni hiányosságot tapasztalt, amit most azzal a kérelemmel tesz szóvá, hogy a jövőben alapos tanácskozásokon tárják fel a járási és községi 'bizottságok a gazdaközönség óhajait. • Ezután sorra vezette a jelentés azt a sokágú munkásságot, amelyet a kirendeltség a burgonyakísérletek, ai kender akció, a luc e ma m agak ei ó. az okszerű istállótrágya biztosítása, a műtrágyák használata, az állattenyésztés fejlesztése, a mételybetegség leküzdése, a takarmányozás biztosítása, az értékesítési nehézségek és akadályok leküzdése, a menta értékesítés, a hüvelyesek zsizsiktelenífcése, a hullott gyümölcs értékesítése, az almám oly elleni küzdelem fokozása, a sertésárak sérelmes megállapítása, a remonda-lovak értékesítése, a gyapjú jövedelmezősége, a hídmérlegek szaporítása, a lóvásérlásoik helyes megoldása, az adózás könnyítése, a munkáskérdések igazságos elintézése, a közszükségleti cikkek biztosítása, a lovak szolgáltatása, az önállósítási alapoknak a gazdákat érintő kérdése, a haszonbér egyezségek megkötése terén kifejtett. Valóban kitűnt éhből a jelentésből, hogy a kamarai kirendeltség a gazdaélet ütőerein tartja a kezét és hivatása magaslatán álló tevékenységet fejit ki. Szólott Tüdős László a gazdanapokról is. A kirendeltség hatvan előadást tartott és újszerű volt akciójában az, hogy bevonta az előadások hallgatásába a gazdaasszonyokat is, akik mint pl. Leveleken kéritek a többszöri hasonló előadások. megtartását. Vitéz Lipthay László elnök meleg elismerés hangján mondott köszönetet Tüdős kirendeltségi vezetőnek és kiváló szakismeretről, gazdag és széleskörű érdeklődésről tanúskodó, meggyőző előadásban reflektált számos érintett gazdakérdésre. Az elnök is szóvá tette, hogy milyen kér származik a gazdák egyetemére abból, ha a járási és községi bizottságok nem gyűlnek szorgalmasan össze és nem tudatják a gazdakívánságoklat, panaszokat, a problematikus gazdaügyeket a kirendeltséggel. A kamara a mi pénzünk támogatáséval él és saját magúink alatt saját magunk alatt vágjuk a fát, ha nem támogatjuk abban, hogy érdekünkben hathatósabban tevékenykedjék, — mondotta nagy tetszés között az elnök. Ezután az egyes járások javaslatait tárgyiak a a közgyűlés. A dadai járás szóváteszi a terményeik és az iparcikkek ára között mutatkozó nagy és értékes különbségeket, majd a napraforgó értékesítésben a gazdákat az elmúlt éviben bántóan érintő csalódásokra vonatkozó panaszt hangoztatta. Igen értékes előadás hangzott most el, Galgóczy Gyula dohánytermelési főadjunktus fejtette ki, hogy a ddhány meglevő termelési területeit ki kell használni mindenben, még az aljleveleket is be kell küldeni, mert ha ezek kint maradnak a földeken, hatszázezer pengő veszteség éri ezzel a szabolcsi gazdákat. A dadai járás 6zóvá tette a burgonya tavaszi ára terén mutatkozó visszásságot és alacsonynak tartja a tavaszi árakat. Az elnök ezutén mindien részietekre kiterjedő ismertetést adott a iburgonyaikérdésről és adatai megértették a mai helyzetet. Az indítványok sorén nagy érdeklődést keltett Megyery Pál pótképviselő, alelnök öt javaslata. Szővátetlte, hogy a ímenításokra helytelen becsléssel vetették ki az adót. Javaslatot terjesztett elő az új búza árak magasabb megállapításáról, a falopások szigorúbb megbüntetéséről. Ma már a szülők a gyemnek eket küldik fát lopni. Javasolja, hogy ilyenikor is a szülőket büntessék meg és pedig elzárással; más oldalról biztosítsanak a szegény nép számára minimális áron fát és szenet. Javasolta újabb csatornák ásását a vizes csatornamenti terül eteken, majd utalt- arra, hogy ma sincs még elvetve a megyében a tavaszi vetés és ha minden jól is megy, akkor is későn lesz a munka. A gazdának nem lesz az idén pénze, ezért kérjen a bizottság moratóriumot a gazdák részére adósságaira, kivéve a köztartozásokat. Vitéz Lipthay László elnök megvilágosító szavaira az indítványt akként módosították, hogy a vízkárokat szenvedő gazdiák közül, akik rászorulnak, kérjék a moratóriumot és az ilyeneknek meg is kell adni. D'essewlfify Aurél gróf is több gazdaséreilimet tett szóvá. Hangoztatja, Ihogy a terményárak és az ipari árak közötti bántó és igazságtalan különbséget arányosítással kell megszüntetni. Nagy baj, ha az árak nem egyenlőképpen emelkednek. Sérelme a gazdáknak, hogy a termelési költségekre vonatkozó adatokat nem veszik figyelembe úgy, mint az ipari termelési m egál lapít ásókat. Majd a napraforgó-ügyet tette szóvá és hangoztatta, hogy nem szabad a gazdáknak csalódniok a már egyszer megszabott árak tekintetében, mint ahogyan tavaly történt. Majd a takarmányhiányra mutatott rá azokon a helyeken, ahol a víz alatt levő legelőkre nem küldhetik ki a jószágot. Itt a takarmányok igénybevételének óvatosan kell eljárni, nehogy a gyermekegészséget is veszélyeztető mértékiben csökkenjen a tejtermelés. Ki kell terjeszteni az ilyen helyeken a tengeriszár elégetésére kitűzött május 1-i határidőt. Jármy Menyhért kir. gazdasági főtanácsos, elnök nagyon érdekes adatokat olvasott fel a csatornaépítés, a vízelhárítás óriási eredményeiről, amely az ármemtesítő társulatok nagyszabású és állandó munkásságét mutatja. Megyery Pál ezzel kapcsolatban azt indítványozza, hogy annak a munkásnak munkája, aki vizes árokban dolgozik, minősíttessék nehéz munkának s az ilyen munkás is nagyobb bért kaphasson. 'Galgóczy Gyula főadjunktus szinte döbbenetes képet rajzolt arról, hogy a szabolcsi homokról a víz a humuszt leviszi az aljakba, ahol láp és mocsár keletkezik. így a szabolcsi homok sivataggá, az aljak pedig mocsarakká válnak. Amerikai módszert ajánl, vízszintes árkolást, amive! megóvják a homok termőeröjét. Pápay Mihály gazdasági tanácsos, gazdaköri elnök szóvétette, hogy a Felsősimán nem lelhet elkészíteni azt a csatornát, amely száz hold földet szabadítana fel a víztől. Nyolcszáz négyszögöl földterületet kellene kisajátítani, de az árvíztársulatoknak erre nincs pénze. • A javaslat ügyében a bizottság a gazdasági felügyelőt kérte meg, hogy illetékes helyen kérjen segítséget a gazdák számára. Veezán József gazda a nyíregyháziak sérelmeit több pontban terjesztette elő. Azt kívánta, hogy a vetőmagakcióról kellő időben értesítsék a nyíregyházi tanyai gazdákat. Iifj. Pál bátori küldött a tejtermelés biztosítására a takarmányellátás megfelelő támogatását kéri. Vitéz Elekes Gábor nagyihatású előadásiban tette szóvá, hogy igazságtalanul 11 és fél százalékot szednek zöldihitel után, majd a besztereci helyzetet ismertette. Itt a községnek nincs legelője, víz alatt van. Liidhitmann zsidóbirtokot a földművelésügyi kormány lefoglalta, de a birtokos nam akarja a gazdáknak azt a kérését teljesíteni, hogy adjon át huszonöt- holdat legelő céljára. — Gyomorrontásnál és az ezek következtében előálló bélzavaroknél, felfúvódásnál, émelygésnél, hámy ingernél, hasmenésnél vagy székszorullásnál már egy pohár természetes „Ferenc József" keserűvíz is igen gyorsan, alaposan és fölötte kellemesen tisztítja ki az egész tápcsatornát. Kérdezze meg or.vosát! (6) Udvarnoky Lehel gazdasági főfelügyelő szakszerű felvilágosítást adott a felmerült panaszokról. A L idh tana nn-birtok ügye még 'fellebbezés alatt van és ezért nem lehet intézkedni a legelő kisZakítása ügyében. A vetőmagigénylés tekintetében arra kéri a nyíregyházi gazdákat, hogy a tanyatórák nézzenek be esetenként a felügyelőségre, mert záros határidő van és í0y szükséges az azonnali tájékozódás. Nagyon érdekesen világította meg a gazdasági felügyelő az agrárolló kérdését is. Háború van, a javak fogynak és ha nem takarékoskodunk, vagy Iha a termények árát nagy-mértékben emeljük, akkor infláció áll be, ami nem kívánatos a gazdáknak sem. Papay Mihály azt is kifogásolta, hogy a Mezőgazdák Szöjvetkezete a kiutalásokért három százalékos kezelési díjat szed. A nyíregyházi gazdáknak az a véleménye, hogy elég volna egy százalék jutalék is. Lipthay László elnök informatív válaszai után bezárta a tartalmas gyűlést. Ma este nyit a szinbáz Mía reggel óta új színit

1 kapott a város arculata. Megjöttek a színészek. A kora délelőtti órákban hatalmas strá'fkocsik szállították a színház épületéhez a hatalmas, a miénknél nagyobb színpadokra méretezett díszleteket s a töméntelen ládaruhatárt és kellékeket. Délelőtt már hangos élet költözött be a színiház más különben sivár épületébe. A színészek is feltűntek az utcán és sokan a régi ismerősöket, a régi -arcokat keresték. Régi ismerősünk azonban alig akad, mert- Tolnay társulata főleg a fiatal tehetségekből áll, kiknek most lesz első alkalmuk, hogy Nyíregyháza igényes közönségének szívébe férkőzzenek. A színház ma este 8 órakor megnyitja kapuját. Az érdeklődésből úgy véljük, hogy telt ház lesz és egy forró, meleg esttel indul meg a szezon. Bemutaítő előadásul Erdélyi Mihály hangulatos operettjét, a Sárgarigőfészket választották. Az igazgató ezúton is kéri a közönség pontos megjelenését, mert a.z előadásokat 8 órakor minden körülmények között megkezdik. Értesítem a t. őröltetö közönséget, hogy Nyíregyházán, Szent István utca 69. alatt, a kórházzal szemben lévő volt Róth-féle malom minden ellenkező híreszteléssel szemben, keresztény vezetés alatt megindult és állandóan üzemben van és a t. őröltető közönségnek mindenkor rendelkezésére áll. Tisztelettel: Nagy István a Nyírségi Hengermalom és Olajgyár bérlője. SZÍNHÁZI IRODA HÍREI Ma este mutatkozik be Nyiregyháza kényes ízlésű közönségének vitéz Tolnay Andor társulata ünnepé lyes külsőségek között. Az előadást bevezeti a Himnusz, melyet az egész személyzet énekel, majd vitéz Tolnay Andor beköszöntőt mond. Ezután kerül színre Erdélyi Mihály kitűnő operettje, a Sárga rigófészek. Sok humor, pompás táncok, (fülbemászó, kellemes muzsika, fővárosi k'állítás és szebbnél szebb ruhák teszik érdekessé az előadást. A megnyitó az eddigi jelek szerint telt ház előtt történik meg. A darab primadonnája a ifiait'al, széphangú Márffy Vera, a szubrett az ördöngös Földessy Lilla, Chapó Ildikó fiatal komika, Szögi Arany bájos naiva — a női főszereplők. Ságlhy István és Gárdonyi László kellemes hangú, férfias borovifvánok, A humort a mulatságos Andrássi Márton táncos-komikus, Burányi László és a nyíregyházi közönség által előnyösen ismert Polgár Gyula képviseli. A társulat egyik főerőssége a kitűnő, jóltáncoló görlcsapat. * Szombat délután 4 órakor, filléres helyárakkal az utóbbi évek legnépszerűbb operettje, a Legyen úgy, mint régen volt kerül színre, teljes esti előadásban. HET/ MŰSOR Szombat d. u.: Legyen úgy, mint régen volt; este: Sárgarigófészek. Vasárnap délután és este: Sárgarigófészek. Hétfő esltc: Mosoly országa (olcsó helyárak). Kedd: Hajnalka huszárja, operett. Szerda: vitéz Tolnay Andor igazgató első fellépte: Diadalmas aszszony. (Csütörtök: Divat és szerelem, operett.