Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1941 (9. évfolyam, 99-124. szám)

1941-05-05 / 102. szám

(Trianon 21.) 1941 május hó 3. sz HIRLAP 5 C ^ NYIRVTDÉK _ 5Z ABOLCSI HIRLAP . fflájns 13-án lesz a vármegyei kisgyűlés Borbély Sándor alispán most kül­dette szét a május havi kisgyűlés meg­hívóit, amelyben értesiti a kisgyűlés tagjait, hogy ez alkalommal a kisgyü­lést nem a hónap csütörtökén, május 8-án tartják meg, hanem a rendes ta­vaszi közgyűlést megelőzően, május 13-án reggel 9 órakor. A kisgyűlés tárgysorozátán 26 ponl szerepel, köz­tük Nyiregyháza város képviselőtestü­letének több határozata is. Mindnyájunk gondja Régen ivóit, amikor Petőfi nyári napnak alkony illatánál állilott meg a kanyargó Tiszánál és elmerengett annak lassú hömpölygésén, hogy az­után másnap arra ébredjen fel, hogy a folyó törve-zűzva tépte szét a gá­tat és el akarta nyelni a világot. Én most állottam meg a mosóteknő mellett, amelyben a gyöngyöző eső­víz mosás köziben lágyan .simogatta a' riiháit, nekem azonban eszembe ju­tott, amit elemista koromihan tanul­tam az iskolában: „a legjolbb papírt rongyból lehet készíteni, amelyet szódás vízben -főznek péppé". !A szó­dás víz és a főzés tehát az, amelyek több kálrt tesznek, mint a Tisza ára­dása, amelyről sokszor évtizedekig nem hallunk semmit és ha baíjt is csinál ez a magyar folyó, akkor is a mélylen fekvő (helyeken tud csak pusztítani, amivel szemben, a gondat­lanul végzett mosás hegyen-völgyön, télleninyáron eszi a ruhát és a mosó­víz áradata elsodorja élelmiszerein­ket a raktárakból, mert a külföld textiliáirút csakis ennivalóért hajlan­dó adni. Ezúttal tehát a mosásnál el­ért racionalizálással, elért eredmé­nyekről kávának beszámolni. Körülbelül 3 éve annak, hogy a város legjobban felkapott mosónő­jét elküldtem, mert túlságosan fe­hérre mosta a ruháimat és megfog­tam 1, aimiikor a zsebéből tégelyben tartott imiarószódát tett a vízibe. Et­től az időtől a szakácsnőm és a szo­balányom mos 'és ilyenkor én főzök ai saját :jó! felifogott érdekemben. — Télen csak kismosást engedélyezek, mert a fagyás a -vascsöveket ds szét­tép, nemhogy a vásznak szálait kí­mélné. A kismosáslba adott törlő­ruhákat a konyhában szárítottuk meg. A vizet én is szódával vagy mosóporral lágyiíttatom meg, de megszűrettem, nehogy a darabos mosószódia kárt tegyen a vékonyobb kivitelű fehérneműben. Szappano­záshoz csak olyan vizet szabad hasz­nálni, amelynek melegségét a kéz kibírja. A ma leszappanozott ruhát csak másnap mosatom és Lehetőleg terpentint tartalmazó szappant hasz­náltatok, amely vegyileg oldja a szennyet. Ha ilyet mem kapok, pár csepp terpentint adok a -vízbe, ame­lyet a szaippanlé leköt magához. A szappant a tűzhely sütőjében előze­tesen kiszárítottam., mert tapaszta­lataim szerint az ilyen szappannak csalk a ruhához dörzsölt' oldala ko­pik, amiivei szemben a lágy szappan­nak imind a ihat oldala máliik a forró víziben. Egy daralb lágy szappant és egy darab szárított szappant kés­heggyel mcgkarcoltattam és azt ta­paszt ailitaim, hogy a lágy szappannak ruihával nem érintkező részein is leázott a rovátka, a szárított szap­pané azonban megmaradt. Kékítőt csak nyomokban engedek használni 1, mert az indigót kénsalvban szokták oldani, aimi veszedelmes szer, külö­nösen akkor, hogyha a kékítőt nem gyáilban készítik. A két léből imosott r ulbát csak a forróságtól gyöngyöző víziben engedem „kifőzni", tehát a víznek nem szabad rotyogni. Körül­belül 90 fokos a víz a mások száz fokát is meghaladó vizével szemben. A fizikusok, tudom, hogy megmo­solyognak azért, mert szabad üst­ben ölért 100 fokon felüli hőmérsék­letről beszélek, de gondolják meg, hogy az üst aillján a víz le vanlfojtva a ruha tömege által. Almikor a ruha­félét így kímélem, azt hiszem, hon­leányi kötelességet teljesítek és ha mások is így tesznek, csökkenteni lehet az ország szegényedését elő­mozdító behozatalt. Amennyiben a szükség mindenkit italálékonnyá tesz és a mai rendkívüli időkbe,n nincsen olyan egyén, aki .mindent be tudna szerezni, ezért kérem asszonytársai­mat, közöljék velünk, milyen kise­gítő megoldásokat gondoltak ki. (Aláírás.) Ezt a hozzám intézett levelet "köz­érdekűségénél (fogva nyilvánosságira hozom. Siposs Árpád —ti—« Az országút titokzatos halottja Holtan találtak egy hazaigyekvő leszerelt katonát Vasárnap délután a Nyírtass— Berkesz közötti országút mentén a rétek aljában, egy fiatal férfi holt­testére akadtak az országút járó­kelői. A megdöbbentő leletről jelen­tést tettek a csendőrségnek, akik ha­marosan kiszállottak a helyszínre. A halott férfi zsebében levő katonai igazolványból megállapították, hogy Lovász János 27 éves budapesti la­kos az országút halottja, aki leszere­lése után Nyírtasson lakó édesanyjá­nak meglátogatására indult. Ha­lálának okát és körülményeit mind­ezideig nem sikerült tisztázni s így csak a nyomozás ifogja kideríteni, hogy nem történt-e bűncselekmény. A titokzatos halálesetről telefon­jelentést tettek a nyíregyházi kir. ügyészségnek. A közös mult, közös cél, közös akarat jogán... kítsott területek visszatérése nagy feladatokat, nehéz kötelességeket ró ránk. Legnagyobb feladatunk annak a szellemi örökségnek a végrehajtá­sa, amelyet Gömbös Gyula, Dará­nyi Kálmán, Gsáky István és Teleki Pál hagytak örökségül. Politikánk iránya nem változik. Politikánk belül a szociális magyar néjpi (politika, kifelé pedig a hűség nagy barátaink, a tengelyhatalmaik iránt, örök igazság az, hogy miniden nép annyit ér, amennyi erőt tud ösz­szegyüjjtani önmagálban. Első és leg­fontosabb kötelességünk ez az erő­gyűjtés. Másfél ezeréves történelmünkben voltak szomorú korszakok. Voltak idők, almikor a magyarság sorsa majdnem reménytelen volt. De a magyar akarat, a magyar élniakarás, a magyar hazaszere­tet mindig átmentette a nemze­tet ezeken a nehéz időkön. Ma is nehéz időket élünk. Gazdasá­gilag, politikailag egyaránt. Tudom, hogy a munka, -amelyre vállalkoz­tam, nehéz és a feladat elvégzéséhez & nemzet minden tagjának együtt­működésére .van szükség. Bárdossy László miniszterelnök szózatot intézett a Magyar Élet Párt Értesít őjé-iben a Mép. tisztségviselői­hez. A miniszterelnök üzenete a kö­vetkező: A közös múlt, a közös cél, a közös akarat jogán szólok Ho.zzátok. Ne­héz örökséget vettem át. Ez az örök­ség nem azért nehéz, mert munkát és áldozatot kíván, hanem azért, mert a nemzet sorsa, a nemzet jolbb jövője függ attól, miként sáfárko­dunk vele. A felelősség súlyos terhe ezért reánk hárul. A körülöttünk lejátszódó világtörté­nelmi események megkövetelik azt, hogy a hazának minden polgára fe­gyelmezetten, józanul, minden sze­mélyes szempontot félretéve, dol­gozzék a magyar jövőn. Minden pol­gárnak éreznie kell, hogy egymásra vagyunk utalva. Éreznie kell, hogy csak a magyar gondolat, a ma­gyar tett, a magyar öntudat segít bennünket célunk gyors elérésé­hez. A cél: a boldogabb magyar jövő. Huszonkét éven át hittel vártunk. Huszonkét éven át az az akarat és elhaitározáis éltetett bennünket, hogy a boldogabb magyar jövő feltételeit együttes erővel megteremtjük. Ezen az úton hatalmas eredményeket ér­tünk el. A Szegedről elindult gondo­'at győzedelmeskedetit. Az út nehe­zén túl vagyunk, de a tőlünk elsza­Hungária Filmszinház 503, Telefon szám Ma, hétfőn utoljára Balkezes angyal Főszereplők: Tabódy Klári, Jávor Pál, Vaszary Piri, Mály Gerő Előadások minden nap 3A3. '/*5, */*7, */*9 órai kezdettel. Szervezeteink, tisztségviselőink tá­mogatására számítok. Bizalmatokat kérem, kedves Munkatársaim. A bi­zalomért' bizalmat és áldozatos mun­kát ígérek. Gyújtsátok fel a haza­szeretet fáklyáját minden testvé­rünkben, szerte az országban min­denütt. Segítsetek abban, hogv le­omoljanak a .válaszfalak, amelyek magyart magyartól elválasztanak. Álljon minden szervezetünk a ma­gyar gondolat mellé és Ti, Munka­társaim, hirdessétek a magyar össze fogás gondolatát. Áldozatkész munkára kérlek Ben­neteket! Kétszer is megloptak Nyíregyházától—Budapestig egy fogház felügyelőnőt Szilágyi Erzsébet logházfelügyelő­nő az elmúlt napokban Nyíregyhá­záról Budapestre utazott. Debrecen­ben, az átszállás után vette észre, hogy retiikülje, amelyben 35 pengő pénz, egy arany karóra, OTBA és személyazonossági igazolványai vol­tak, eltűnt. Kellemetlen felfedezése után visszament a nyíregyházi sze­relvényhez, hogy keresse elveszett retiküljét, de eredménytelenül, mire visszatért helyéne, kétségbe esetten látta, hogy bőröndje és kalapdoboza is eltűnt. A Vakmerő tolvaj kézre­kerítésére megindult az eljárás. Már többen kértek cipőutalványt, min! amennyi cipőt májusban kiszolgáltatbalnak Nyíregyházán A cipőutalványokért való állandó és heves kérelmezés egyre tart. A városházán ima már annyi kérelem van, hogy az április hónapban beér­kezett kérvények száma jóval felül­múlja a májusban rendelkezésre álló cipőmennyiséget. Ilyen tömeges igénylés mellett nem csoda, hogy sok az elégedetlen ember, akiknek nem juthatott cipő. Most már csak a közalkalmazottaknak és az orvosi bizonyítványos lábfájásoknak adnak ki utalványt, vagy olyan esetekben, amikor nyilvánvaló, 'hogy elengedhe­tetlenül szükség van a lábbelire. A templomból hazament és felakasztotta magát Sza.nka József 76 éves tiszapolgári lakos vasárnap délelőtt a templom­ból hazamenetele után szobája ajta­jának sarkára törülközőjével fel­akasztotta magát. iMire tettét fel­fedezték,, már halott volt. Az öreg ember tettét állandó betegeskedése miiatít követte el. A nyíregyházi kir. ügyészség soros ügyésze az elteme­tésére megadta az engedélyt. ffefieioa 11. 83. Uránia Filmszinház Telefosa 11. sa. Május 6-7 Uj megjelenésben ! CSATA Rendezte FARKAS MIKLÓS. Kedd-szerda Claude Farré „La Bataille" cimü világhírű regénynek filmváltozata. A főszerepekben Charles Boyer, Annabella, John Loder Inkisinofi Előadások mind két napon 5 7 és 9 órai kezdettel. Ma, hétfőn utolsó nap: BALKEZES ANGYAL lBSüSf?

Next

/
Thumbnails
Contents