Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1941 (9. évfolyam, 99-124. szám)

1941-05-05 / 102. szám

Ara 10 fillér Nyíregyháza, 1941. május 5. (Trianon 21.) IX.évfolyam 102 (24003 szám. Héttő YÍKÖTDÉK s?xAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bethlen-utca 1. ^p/^} IT'Ik'Al KIAPíí AP> Előfizetés: 1 hónapra 2.50, negyedévre 7.50 P. Postatakarék! csekkszámla: 47.139. Telefon: 77. wLI 1 11\/\1 iN/irlLrtr* Köztisztviselőknek 20% engedmény. Hitler örömmel állapította meg, hogy a magyar nemzet ismét jelentős lépést BMMWBBMM^^MBMBMMBBMHMHMMMMMMMBiMB^BMI^^HI^^^^MM^MM^^^^^^MMMMPMi^^^^^^MWMBBMIiE^Mi IIIIIIH IIIIIIIIIBIilll II III tehetett a revízió felé A ftihrer tegnap délután 6 órakor nagy beszédet mondott a birodalmi gyűlésen a háború okairól és eddigi eredményeiről A német birodalmi gyűlés tegnap délután 6 órakor a Kroi'.-operában gyűlést tartott s a gyűlésen Hitler .történelmi nevezetességű beszédet mondott. A beszédet a magyar közvélemény is érthető figyelemmel és megelégedéssel kísérte. Különös örömöt keltett a magyar közvéleményben Hitlernek a magyar nemzet és hadsereg magatartásáról és a jogos magyar igényekről tett kijelentése. A birodalmi gyűlést Göring nyitotta meg, majd nagy figyelem és gyakran megújuló tetszés közben Hitler többek között a következőket mondotta: — Visszaemlékezett a háború kitörését megelőző időkre s azokra az erőfeszítésekre, amelyeket a német nép a béke megóvása érdekében tett. Minden megegyezésre irányuló törekvés azonban meghiusult s a Churchill vezetése alatt álló háborús uszítók klikkje visszautasított minden békeajánlatot. Már a lengyelországi háború előtt is Churchill volt ennek a kis csoportnak a vezére s azok állottak mögötte, akik ma az angol kormányban vannak, ezenkívül mögöttük állt a zsidó tőke, amely hajlandó volt az aranyért a legdrágább embervért ismét áldozatul dobni. Rámutatott ,a Führer arra, hogy 1939 október hatodikán ismételten is rámutatott arra, hogy Németországnak Angliától, vagy Francia^ országtól nincs semmi ikövetelnivalója. Óva intett attól, hogy háborút indítsanak, mert a mai modern fegyverekkel, különösen a légi erővel olyan értékek semmisülnének meg, amelyeket évszázadok nehéz munkájával épített fel az .emberiség. Németországnak ezt a figyelmeztetését is visszautasították s a háborús uszítók és a zsidó tőke azt hirdette, hogy Németország gyenge, azért (beszél így. Churchill és Renauld már akkor elhatározták, hogy megindítják a háborút Németország ellen. Könynyelműségből, vagy alkolholmámorban történt ez a döntés. Anglia Norvégián keresztül akarta megtámadni Németországot. Kétségtelen, ez volt a legveszélyesebb támadás Németország ellen. Mikor pedig Németország ezt a háborút sikeresen befejezte, Belgiumot és Hollandiát akarta felhasználni céljai érdekében Anglia és Franciaország és a hadszínteret a Rajnáig akarta kiterjeszteni. • i I | 1940-ben újból összehívta a birodalmi gyűlést és újból intette a világot, bár jól tudta, hogy hasztalanul. Békeajánlatát gyengeségnek tartották. Churchill, ez az őrült dilettáns, nem törődve az angol nép szenvedéseivel, légitámadásokba kezdett Németország ellen. Hiába figyelmeztette (három és fél hónapon át, Churchill Németország türelmét is gyöngeség jelének tekintette. Amikor azután kijelentette, hogy Németország minden bombatámadást százszorosan fog megtorolni, Churchill kijelentette, hogy nem fél ettől. rült az angol garanciával a tengely ellen megnyerni. Németország nem szakította meg a diplomáciai kapcsolatot Görögországgal, de már akkor kinyilvánította', hogyha Angliában feltámadna a régi szalonikii idea és az angolok megjelennének, Németország is megjelenik ott és az angolokat a tengerbe kergeti. Anglia balkáni tervei részére meg akarta nyerni Törökországot és Jugoszláviát. Törökország megőrizte realitását és ragaszkodott a semlegességhez, Jugoszlávia ellenben csatlakozott az angol szövetségihez. Emlékeztetett a Führer arra, hogy mennyit fáradozott azon, hoigy Jugoszláviával a 'békés együttműködést megteremtse. Németország a legelőnyösebb javaslatokat tette Jugoszláviának. Semlegességet megőrizhette s ezenkívül biztosítékot kapott arra, hogy a területi rendezéskor Szalonikit is megkapja. így jött létre Jugoszláviának a tengelyhez -való csatlakozása. Másnap azonban Jugoszlávia már megszegte a szerződést. Erre Németország kénytelen volt a haderő lait'bavetésével felelni. Németország lépése teljes egyetértéssel találkozott Magyarország és Bulgária jogos felháborodásával s Németországnak ez a két világháborús szövetségese támogatta a német katonai akciót. Anglia balkáni törekvései Miikor Németország 'beváltotta szavát, Churchill propagandával erősítgette helyzetét s ennek a propagandának lett az eredménye az is, hogy a Balkánt háborúba sodorta. — Azt hitték, hogy a Balkánnak a háborúba vonásával 100 hadosztályt tudnak mozgósítani Németország ellen. Köziben azonban meghiúsítottál ezt a szándékukalt Franciaország gyors összeomlása. A ballkán-kér déssél kapcsolatosan kijelentette Hitler, hogy Németországnak sohasem voltak a Balkánon területi érdekei s hosszú időn át csak azon fáradozott, hogy szoros gazdasági kapcsolaJtokat teremtsen a Balkán-államokkal. Arra is ügyelt Németország, hogy partnereinek ne csak egészséges gazdasági 'élete legyen, hanem országukban béke és rend honoljon. Churchill éppen ezt akarta megakadályozni. Először sikerült Romániát behálózni, közben azonban átalakult a román kormány és elfordult Angliától. Sajnálattal állapította azonban meg azt, hogy Görögországot sikeA magyar badsereg méltó volt régi hősiességéhez Hitler ezután ismertette a zseniálisan kidolgozott haditervet s meleg elismeréssel emlékezett meg Magyarország lojális magatartásáról. Magyarország segítsége nélkül csak nehezen ment votlna a szerb hadjárati gyors befejezése. Elismeréssel emlékeüzett meg a magyar gépesített csapatok gyors sikereiről. A magyar hadsereg is méltó volt régi hősiességéhez. Elismeréssel szólt a Führer a görögök hősiességéről is, • akik csak akkor tették le a fegyvert, amikor már lehetetlen .volt a további ellenállás. 'Churchill most is úgy cselekedett, mint Norvégiáiban s ebből a visszavonulásból is győzelmet csinált. A brit csapatok katonái vagy elestek, vagy foglyul estek, vagy belefulladtak a tengerbe, vagy elkergette őket a német hadsereg. Ez a tényállás. — Anglia maga helyett itt az ausztráliaiakat és az újzélandiakats harcoltatta. A hősi halottak ezek közül kerültek ki. A Balkán hadjárat veszteségei Oiurohillnak azzal az állításával szemben, hogy Németország a balkáni hadjáratban 75.000 halottat veszített, a következő való 'adatokat terjesztette Hitler a birodalmi gyűlés elé: Németország a jugoszláv hadseregből foglyul ejtett 6298 tisztei és 337.864 legénységi áiloimánybelit. — Bhbem a számban nincsenek benne a! német népi, horvát és macedón foglyok, akiket szabadon; bocsátottak. Görögországban kerek számban 8000 tisztát és 210.000 katonát ejtett foglyul a tengely. A hadianyagban elért zsákmány ennél is jóval nagyobb. Több mint félmillió puskát, több ezer gépfegyvert s ezernél több löveget, ezenkívül rengeteg harckocsit, autót zsákmányolt a német hadsereg. Ismertette a Führer a mozgósított hadosztályok számát és a harcban ténylegesen résztvevő csapattestek nagyságát, majd a .német veszteségekre tért át. Halott 57 tiszt, 1042 legénységi állományú, sebesült 181 tiszt és 3571 altiszt és legénységi állományú, eltűnt 13 tiszt és 372 legénységi állományú'. A légi haderő vesztesége 10 tiszt, 42 altiszt és legénységi állományú, eltűnt 36 tiszt és 104 legénységi állományú. örömmel állapította meg., hogy a magyar nép ismét jelentős lépést tehetett a revízió felé. Bulgária is