Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1941 (9. évfolyam, 74-98. szám)

1941-04-02 / 75. szám

(Trianon 21.) 1941 április hó 1 . S _ 3. oldal LOLest M Pétisó szuperfoszfát Kálisó műtrágyák Vass Tamásnál Nyíregyháza, Széchenyi ut 10. Telefonszám: 353. Kisgazdák vizsgája Besenyődön A minap tartották meg a im. kir. 132. sz. tiéli gazdasági tanfolyam viizsgáljóit' Besenyődön. A vizsgán megjelent a nyirbaktai járás főszol­gaihírája, dr. Benyó Bertalan és Ve­ress Nándor tiszti főorvos is. A mi­niszíteri vizsgabiztos Pál völgyi Lajos, ai kisvárdai téli gazdiasági szakiskola igazgatója volt. A besenyődi kisgazdák felkérték Pethő Károly baktalórámtházi olkil. gazdát, hogy szenvezzen Besenyődön is olyan téli iskolát, mint a b aktai volt, mert ők tanulni szeretnének. Petlheö Károly nemcsak megszer­vezte e tanfolyamot, hanem kii váló munkatársaival, Tar Laijos ig-tani tó és dr. Szederkényi József körorvos­sal .végigvezette olyan bámulatos eredménnyel, íhogy öröm volt hall­gatni. Fiatalemberek, okulárés öreg gazdák talpra esett, okos feleileteket adtak a gazdálkodás miniden ágálb'ól, kezdve a íialájj megismerésétől, vegy vizsgálatától, az oíaJjos növé­nyeik és magvak termesztéséig. A takianmiányterimesztés és állalttenyész­t'és, a méhészet, a községi hádtaédíeig, a villany bevezetése és még száz, meg száz kérdés vetődött' fel és a 69 hallgató mindegyike értelmes fe­leletet adott e kérdésekre. Majd si­keresen vizsgáztak a szálmtanból, helyesírásiból és egészségtanból is. A vizsgabiztos elismeréssel és há­lával szólott Petlheö Károily és mun­katársai gyönyörű népnevelő mun­kásságáról és arra kérte a gazdákat, folytas&álk önművelésüket, szerezze­nek híveket a tudásnak és iskolának s terjesszék a tanultakat az egész vonalon. A járási főszolgabíró örömének adott kifejezést, hogy e vizsgán szép tudást 1, üde szellemet, hazafias és vallásos nevelést és sziinte sóvárgó haladási vágyat éreztettek meg a gazdák. László Ödön lelkész Isten áldását kérte a szorgalmas tanifolyaimlátoga­tókra és kedves családjukra. Dr. Ve-, ress Nándor tiszti főorvos is elisme­rőleg szólt a ki.v-áló eredményről', Takács László leveleki főjegyző pe­dig felkérte Petheö Károlyt, hogy legközelebb Leveleken szervezzen ilyen sikeres gazdatanf ol yiaim ot. Ezután következett az eziüstikialá­szolk kitűzése s a jutalomkönyivek kiosztása, melyet hálásain megkö­szöntek és könnyes szemekkel Ibú­C9úzt'ak Pebheö Károlytól, a páratlan sikerrel <végződő gazdatanfolyam megszer.ve zőjétőá. Szeretnénk összeölelkezni minden magyar emberrel, szeretnénk megpihenni, felejteni - mondotta László Dezső kolozsvári ref. lelkész, erdélyi országgyűlési képviselő a Református EIE előadásán Ünnepnapija 'volt a Református KIE-nek március 23-ika. Vendége­ként 'láthatta László Dezső kolozs­vári ref. lelkész, erdélyi országgyű­lési képviselőt. A délelőtt 10 órai is­tentiszteleten az Isten igéjének hir­detésével emelte a lelkeket Isten fe­lé. Délután 6 órakor a ref. elemi is­kola nagytermében .megtartotta elő­adásált az „Erdélyi szellem" címen. Az előadáson megjelenít szépszá­mú előkelőség é9 nagyszámú közön­ség zsúfolásig megtöltötte a nagyter­met. Ott láttuk 'Bertalan Kálmánt, Nyíregyháza város országgyűlési képviselőijét, az ág. h. ev. egyház felügyelőjét, dr. Mikecz Miklós ny. várm. főorvost, a ref. egyház fő­gondnokát, dr. Kovácíh Elek ny. kir. közjegyzőt, dr. Kováclh Dénes kir. köz(jegyzőt, dr. Szarka Sándor nyűg. törvényszéki tanácselnököt, Csipkés Ödön törvényszéki tanácselnököt, dr. Szeszitay András várm. főügyészt, dr. Erdős László várm. állategész­ségügyi tanácsost, Osgyáni József gyógyszerészit, továbbá a ref. egyház presbitereit igen nagy számmal, Os­gyáni József né vezetésével a Nőegy­let és Leányegyleti tagjait. Az ünnepélyt dr. Bartók Jenő ref. lelkész szagai nyitották meg, aki sok szeretettel köszöntötte Erdély képviselőjét. Ezt követőleg Horváth András KIE-tag, a „Tárogató" c. melodrámát szavalta ©1 nagy tetszés­sel KöLcze Ferenc zongorakísérate melllett. Ezután következett László Dezső előadása, melyben többek között a következőket mondotta: — Boldog vagyok, hogy ebben az órában itt álllhaitok és mint olyan vagyok itt, aki legelőször mondha­tom el azt, amit a bevonulások fen­séges pillanataiban átéltünk. Nagy öröm és nagy boldogság felszabadult szívvel, lélekben ösz­szeforrva együtt ünnepelni. A mi számunkra felejthetetlen él­mény maradt a honvédség bevonulá­sa Erdélybe és Kolozsvárra. Az él­mények gazdag feltárása után tért rá az erdélyi szellem tárgyalására, melyről azt .mondotta, hogy nemcsak megtartottunk, de megtisztítottunk és átadtunk a szabad Nag y-Ma g y a r ors zá g nak, hogy szolgáljunk ezekkel a lelki kin­csekkel annak, amivel egyek iva­gyunk, drága nemzetünknek. Szeret­ném leszögezni, hogy mi mindig er­délyi szellemről és sohasem erdélyi lélekről beszéltünk. Egyetlen egy magyar lélek van, ami eggyé kovácsol minden ma­gyart, lakjék az a világ bárme­lyik részén, ennek a szép hazá­nak bármelyik pontján. Ez a lélek kötelez bennünket a ma­gyar sorsnak bármiilyen .viszonyok között való szolgálatára és vállalá­sára. Almikor Erdély szelleméről be­szélünk, nem mondjuk, hogy két magyar lélek .van. Jaj nekünk, ha ezt az egy lelket bármilyen tényező kétfelé vágja. A kétlelkű magyar nép pusztu­lást és halált jelentene. Ugyanolyan magyar emberek élnek Erdélyben, mint az ország bárme­P rotegom gumi védőanyag Futor és Pekk állati tápszerek Növényvédelmi anyagok. Permetezőgépek, kerékpárok és alkatrészek, csapágyfémek beszerezhetők szaküzletébe n s ( z t- I« lvá n nHHHM utca 4. sz. (Volt Kállai utca. Balczár ház.) S. Dicső E. lyik pontján, mégis a köz szellemié­ben különbség van. a Királyihágón túl és a Királyihágón innen. Kérdés tehát, hogy mi az oka anr nak, hogy Erdélyiben ilyen sajátos szellem alakult ki. Először is, hogy Erdély földrajzilag egy kisebb egy­séget mutat a Kárpátok medencéjén belül. Volt idő, airuiikor -független ál­lami életet élt. Két századon keresz­tül Erdély .volt a magyar szellem központija. Erdélyben a magyarság más fajokkal együtt volt kénytelen élni. Mindezek ia körülmények rá­nyomták bélyegüket az erdélyi szel­lem kialakulására. Legutoljára pedig a magyarságtól különzártan volt kénytelen élni. Erdélyi, szellemről olyan értelemben beszélünk, mint a magyar gondolkozásnak sajátos földraíjzii, történelmi és gazdasági vi­szonyok közé szorított lelki kibonta­kozásáról. Az erdélyi szellemű ember nem szereti a zavaros gondolkozást. Sze­reti maga előtt felvázolni az életnek fényképét. Az erdélyi emlber nem szeret belefogni semmibe addig, míg •tervet nem készített. Az élet jelen­ségeit mindig egy horizontra törek­szik emelni. Egy másik jellemvonása az erdér lyi szellemnek, hogy rugalmasan tudja összeegyeztetni a realizmust az idealizmussal. Szeret a dolgokkal könyörtelenül szembenézni. És ez a realizmus az erdélyi emberből nem öli ki az .idealizmust, sőt inkább fel­fokozza. Egy másik jellemvonása az erdélyi szelleminek, hogy mindig meg 'volt a történelmi érzéke. Szeret visszate­kinteni a múltba és onnan erőt me­ríteni. Erdélyi történelmi regénnyel kezdődött irodalmiunk új korszaka. (Jósika M., Kemény Zsigmond.) Az erdélyi szellemű ember in­kább kemény, de keménysége ellené­re rugalmas. Olyam, mint az acél. Kemény és mégis rugalmas. Az er­délyi szellemű .embernél .megfigyel­hetünk valami határozottságot, biz­tos leszámolást, amellett rugalimassá­goit és hajlékonyságot. A gyakorlati és az ideális, történelmáség, modern­ség, rugalmasság található az erdé­lyi szellemben. Hogy miképpen alakult ki az er­délyi szellem az elmúlt 22 év alatt, azt legjobban imutatják az erdélyi írók könyvei és versei. Ezek az iro­dalmi termiékek magukban foglalják azt, hogy ha majd nem lesz Erdélyben ma­gyar iskola, akkor az egész ma­gyar élet lesz egy nagy iskola és mindenki mindenkinek a taní­tója. Erdély egy iskola volt szá­munkra. Itieloa ii. n. Uránia Filmszínház Telelőn 11. 81. Április 3-4, Budapesttel egyidfiben! Csütörtök-péntek Nászút hármasban A boldság receptje, szerelemmel, félreértésekkei sok vidámsággal és dalokkal fűszerezve. Előadások minden [napon Vtö, 7*8, V*10 órai kezdettel. Ma, szerdán utoljára: KÖZBELÉP A FELESÉGEM Hungária Filmszínház Április 3-4. Telefon 503. szám Budapesttel egyidöbenl Csütörtök- péntek A titkok kastélya Izgalmak ég tragikus események változataiban zajlik le a félelmetesen és komoran álló két csucsives titokzatos kastély drámai története. Előadások minden nap '/&, *U7, '/*9 órai kezdettel. Ma, szerdán utoljára: KÖZBELÉP A FELESÉGEM

Next

/
Thumbnails
Contents