Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1941 (9. évfolyam, 74-98. szám)

1941-04-24 / 93. szám

Ara 10 fillér Nyíregyháza, 1941. április 24. fy •• » •• / •• f (Trianon 21.) IX évfolyam 93 (2391.1 szám. LSUlOVtOR YÍRYIDÉK MIELAP Öaerkesztőség és kiadóhivatal: Bethlen-utca 1. jkPfM ITíl/AI NAPIT A P Je Elöfizetés

: 1 hónapra 2.50, negyedévre 7.50 P. ?o*tatakaréki csekkszámla: 47.139. Telefon: 77. 1 lf\/Al lM/ArlLMr * Köztisztviselőknek 20% engedmény. Európa buzacsatája !AlKgi néhány esztendeje az egész világon mozgalom indult meg, melynek céllja a kenyérmagivakihan mutatkozó túltermelés megszüntetése tvollt. A behozatalra utalt állaimok kontingensek révén- -igyekeztek a.z import-államokat búzatermő területeik csökkentésére rábírni, a termelő államok viszont az előtt az alternatíva előtt állottak, bo-gy vagy tényleg csökkentik búzaterületeike,t, vagy ráfizetnek a búzatermelésre. Jól -emlékezhetünk még a londoni nemzetközi ibúzakonferenciákra -és arra .is, hogy ott legalább is elméletben tényleg az az álláspont alakult ki, hogy a búzatermő területek csökkentése elkerüllhietctlen. A hivatalos magyar körök álláspontja már akkor az volt, Ihogy ez a csökkentés nem Lehet állandó, legfel jebb a pillanatnyi gazdasági h-elyzet 'következménye, •merít elérkezik -még az idő, amikor a világnak nem csökkenteni, hanem fokozni kell búzatermő területét. -Ez -az idő most elérkezett. Azt olvassuk a római Nemzetközi Mezőgazdasági Intézőt jelentésében, hogy a búzatermő területek világszerte emelkednek és Európa is — Oroszország nélkül — az 1935. évi 3-2 millió hektár búzaterületet mintegy kétmillióival emeli. Megkezdődött tehát Európa búzacsatája a tengerentúli behozatal tői való függetlenítés érdekében. Ebben a búzacsatában természetesen — amely a kalászosok termelésén kívül minden egyéb mezőgazdasági ágra kiterjeszkedik — -Magyarország is élénken rész-t vesz. A földművelésügyi minisztériumnak az a propagandája, hogy egy talpalattnyi -terület se maradjon bevetetlen, má'r ennek a búzacsaltának logikus következménye. De ugyanennek -követk-ezimé-nye a termelés biztosítására irányuló intézkedések sorozata, melyek közül elsősorba-n azt kell felemlíteni, amely szerint a hadsereg is ad emibe-rt és fogatot szükséghez mérten a mezőgazdaság rendelkezésére és egyes gazdák is kötelezve vannak gépeikkel s fogaltiaikkal másoknak támogatására. Természetesen. ezt célozza a földművelésügyi miniszternek zöldhiteLakciőja is és ugyanezt a célt szolgálja a.z a legújabb rendelet, amely a sertés és sertéstermékpiacot újból szabályozza, ismét meghatározza az árakat és pedig úgy, hogy a sertéstenyésztés fellendítése következzék be, tehát, Ihogy a gazdák megtalálják számításukat, vagyis hogy a sertésnevelés és hizlalás nyereséggel járjon. Logikus következménye ennek a célkitűzésnek a sertésvágás korlátozása is és remélhető, hogy a sorozatos közgazdasági rend-eletek segítségével legyőzhetjük a-z ideiglenesen mutatkozó nehézségeket és a tél folyamán már zökkenő nélküli lesz -a zsírellátás. II miniszterelnök nagy beszédben ismertette a kormány programját A képviselőház mai ül-ésé-t egynegyed 11 órakor nyitotta meg Tasnády N/agy András elnök. Az ülés iránt nagy érdeklődés mutatkozott s a .velünk baráti hatalmak diplomatái is resztvettek az ülésen, a diplomata karzaton. Az elnöki megnyitó után a miniszterelnök emelkedett szólásra. — Elfogódott lélekkel állok T-eleki Pál gróf örökének helyén, — kezdte a beszédet Bárdossy László —, amikor alkotmányos kötelességemnek 'eleget téive, tájékoztatni kívánom a Házat, -hogy kormányom milyen szándékkal igyekszik a reája váró feladatokat elvégezni. A miniszterelnök bevezetőben elsősorban a Délvidék felszabadítására mutatott rá, melegen üdvözölte hadseregünket és a délvidék magyarságát. Ma-j-d rámutatott arra, hogy Jugoszlávia felbomlásából elsősorban Horvátország nyerte vissza önállóságát. Bejelentette, hogy rövidesen magyar követséget létesít a m-agyar állam Zágrábban. Hangsúlyozta, hogy Jugoszlávia felbomlásával Magyarország történelmi határait biztosítani fogja s bizalommal tekinthetünk a baráti nagyhatalmak döntése elé. Részletes kormányzati progra-mot neim tud adni, mert a mai rohanó világiban -nem is lehet. Alapelvinek tekinti azo-nhan kormányzásában Teleki Pálnak a költségvetési vita során elmondott beszédét. Legfontosabbnak tartja a nemzet szaM-e-m-i és lelki megerősítését. Szükség van materiális javaink megóvására is. Fe-l/híVja a figyelmet arra, hogy Európa háborúban él s ennek hatása alól :mi sem vonhatjuk ki magunkat a feladatok végzésében, de ha meg is lassult a szociális munka ütem-e, nem -akadályozhat meg bennünket a munka végrehajtásában a változott idő sem. Alkotmányjogi kérdésekkel foglalkozott ezután, melyeknek a jogi, politikai és gazdasági érdekekhez kell alkalmazkodnia. A iföld-birtokrdf-orm végrehajtása során a zsidóbirtokok fokozottalbib igénybevételét jelentette be. Ezután a zsidókérdésről be-szélt. Kijelentette, hogy ezt a kérdést az általános európai kérdés rendezése során kell végleg megoldani, de máris vannak olyan kérdései ennek, mely-eket most -meg kell oldanunk. A második zsidótörvény sok lehetőséget nyújtott a törvény kijátszására abban a kérdésben, Ihogy ki tekinthető zsidónak. -Ezt a kérdést félreérthetetlenül tisztázni kell. A zsidókat el kell távolítani az erkölcsi és szellemi élet vezető helyeiről. Gazdasági téren nem szabad megengedni a zsidónak, félzsidón-ak é-9 a strdhmannoknak a szerepét. A miniszterelnök ezután gazdasági kérdésekről beszélt, majd áttért külpolitikánk ismertetésére. Hangsúlyozta, hogy az ország területi megnagyobbodását a két na-gy barátunknak s azok vezéreinek, Hitlernek és Mussolininak köszönhette. (Lelkes éljenzés a Ház minden oldalán.) Az országnak ki kell tartania emellett a -politika melllett. Ez a két nagyhatalom f-elismerte, ho-gy az erős Magyarország e-rős tényezőj-e lehet az európai újjárendezés munkájának. A nemzetiségi kérdésről szólva, kijelentette, hogy a nemzetiségek a magyar államinak egyenjogú polgárai. Áll ez különösen a németekre, akik min-dig hűséggel viseltettek a nemzeit iránt s jóban és rosszban egyek volt-ak a nemzettel. D-e ugyanezeket a jogokat megkapják a többi nemzetiségek is. Megköveteli ezzel szemben tőlük a magyar állam azt, hogy ne csak lojalitással viseltessenek a nemzet iránt, hainam egyék legyenek .vele lélekben is. Az ifjúság neveléséről szólott végül. (MTI.) A görög hadsereg főparancsnoka is beismeri a fegyverletételt A Reuter-iroda közli a görög hadsereg főparancsnokának a fegyverletételre vonatkozó jelentését. A jelentés szerint akkor, aimikor a jugoszláv arcvonal váratlanul felbomlott s a német erők áttörték a monasztiri vonalat, a görög és a jugoszláv hadsereg között megszakadt az összeköttetés. A német gyors előnyomulás eredményeként az Albániában harcoló görög csapatokat a bekerítés veszélye fenyegette. Az elrendelt visszavonulás olyan természetű volt. hogy a görög haditerveket teljesen felforgatta s miután a széles v-onalon elrendelt visszavonulást a német légi erők állandóan zavarták, az albániai haderő visszalvomulásának útját pedig elvágták, az albán haderő kénytelen volt a hegyekben keresni menedéket, alhoivá azonbain utánpótlást nem lelhetett küldeni. Ebb-en a kényszerbe] vzetiben a nyugati hadsereg kénytelen volt letenni a fegyvert. (MTI.) A görög királyt internálták? A Messaggero meg-cá-folija a Reuter irodának azt -a jelent-ésé-t, hogy György király ö-nként h-agyta el Görögországot és megállapítja, hogy a királyt az ország elhagyására kényszerítettók s utána az angolok internálták. Ugyancsak megál!apitj-a az olasz lap, hogy a görög király Krétába való menekül,ése egyben azt jelenti, hogy az expedíciós hadsereg is oda kíséreli meg a menekülést, ha erre egyáltalán sor kerülhet. (MTI.) Anglia lakája lett a görög király Görögországnak London ál rali felidézett sorsa kérlelhetetlen szigorúsággal beteljesedett, — írja a Deutsche Allgeimeine Zeitung. A többi német lap is hasonló szellemiben foglalkozik a görög hadjárat fejleménye-ivei és a király menekülésével. A német lapok közlik a görög király kiáltványát, amelyben kijelenti, hogy nem ism-eri el a fegyverletételt. Azt írják a lapok, hogy ez a kiáltvány jellemző a helyzetre s ezzel bebizonyította maga a görög király, hogy Lonidon lakájává szegődött. Ugyanakkor a német lapok a legnagyobb elismeréssel szólanak a görög hadseregről, amely bátran ellenállt s csak a végs-ő kényszerhelyzetben tette le a fegyvert. (MTI.) Az angol csapatok fejveszetten menekülnek a kikötők felé A Német Távirati Iroda értesülése szerint a brit csapatok az epiruszi és macedóniai főhaderő megadása után. (fejvesztetten menekülnek a tenger felé és kisebb kikötőkben kisebb hajókon igyekeznek eltávozni. Szándékukat azonban a német repülőtámadások valósággal lehetetlenné teszik. A Messaggero albániai tudósítója visszapillantást vetve az epiruszi csatákra, megállapítja, hogy a görögök a harcok kezdetén 8 hadosztályt vetettek harciba, amit a későbbiek folyamán 30 hadosztályra emeltek. Ez mutatja, hogy -az olaszoknak milyen nehézségekkel kellett megküzd-eniök. (MTI.)