Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1941 (9. évfolyam, 74-98. szám)

1941-04-18 / 88. szám

Hra 10 fillér N/iíegyh&a, 94!. április 18. jr\ r / j (Trianon 21.) IX évfolyam 88(2386 szám. JL €ttt6R YÍRVIDÉK Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bethlen-utca 1. ^I'Tl 1/A T KI A Píl APdfi Előfizetés: 1 hónapra 2.50, negyedévre 7.50 P. Postatakarék! csekkszámla: 47.139. Telefon: 77. ^^wL-i 1 ll\/\l lNArlLAr Vfi Köztisztviselőknek 20% engedmény. Hadigazdálkodás Miként • viharban bizonyul be, váj­jon elég 'erősek-e a fának talajba ka­paszkodó gyökerei, úgy rendkívüli, főleg háborús időkben tudhatjuk meg, hogy a gazdasági életnek me­lyik írott és tanított törvénye a va­lóban helyes és jő törvény. Baranyai Lipótnak, a Nemzeti Bank elnöké­nek ez évi közgyűlési beszédére azért térnek vissza hónapok múlva is a gazdasági élet emberei', mert ma, mi­kor nálunk is, mint majdnem az egész .világon hadigazdálkodás fo­lyik, bebizonyosodott, hogy jegy­bankunk elnöke helyes és jó gazda­sági törvényt tanított és hirdetett. Emlékezünk még arra a beszédé­re, amely megmagyarázta, hogy a pénz csupán csereeszköz, tehát nem a pénz, ha,nem a közszükségleti cik­kek mennyiségét kell főikozni, árut kell elegendőt termelni, ami pénzért, miint törvényes 'eszközért beszerez­hető. Ezúttal különösen két olyan ebből a beszédből kiszakított gazdasáigi alapigazsággal akarunk foglalkozni, amelyek azért is időszerűek, hogy mindenki belássa, miért kell ma ne­künk, a termelés és a fogyasztás kö­zött a helyes arányt mindenképpen megóvná. Azérit, mert először is nem lehet többet fogyasztani, mint amennyit termelünk, másodszor pe­dig azért, mert nem lehet áruszük­ségleteinket pénzzel fedeznünk. Ma, amikor hadigazdálkodást kell foly­tatnunk, nem is gondolhatunk arra, hogy akár külföldi Valóságos követe­léseink ellenében, akár adósságra idegen államból bármiféle közszük­ségleti cikket szerezzünk be. Nekünk nincsenek külföldi követeléseink, de ha volnának, alig tudnánk vélük ren­delkezni, adósságcsdnálásra pedig a mai viszonyok között természetesen gondolni seim lehet. Azt kell tehát fogyaszitan.unk, amit tenmelünlk, ami azonban neim zárja ki, sőt szükségessé teszi, hogy feleslegeinket odaadjuk már ország­nak olyan árukért, amikből itthon nem termelhetünk eleget. Például, ha búzáink van felesleges, a többlétét elcserélhetjük petróleumért vagy benzinért. Meg kell értenie mindenkinek a másodlik igazságot is, hogy pusztán pénzzel nem fedezhetjük áruszük­ségleteinket, mert hiába gyártanánk akármennyi pénzt, pénzzel nem fűt­hötünk és bankjegyekből nem csinál­hatunk nihát. Mindenféle közszük­ségleti cikket azonban megszerezhe­tünik pénzért, ha csak annyit fo­gyasztunk, mint amennyit terme­lünk. Ha pedig annak okát kutatjuk, miért van ma minden közszükségleti cikkből kevesebb, mint rendes kö­rülmények között, rá kell jönnünk, hogy .azért van ma mindenből keve­eebbb, mert a hadigazdálkodásnak különleges törvénye van. Rendes időben a fogyasztás túlnyomó szá­zaléka ügynevezett magánfogyasztás volt, minden szabadon rendelkezés­re állott a polgárnak, a magán­egyénnek, amit az ország termiéit, sőt a külföldről behozott áruk is. Ma azonban számolni kell a hadse­Romániában újból zavaros a helyzet Antonescn nem ura többé a helyzetnek - A vasgárdisták újból szervezkednek Zürichből jelentik: A Romániában életbeléptetett szigorú cenzúra elle­nére is a Német Távirati Iroda ke­rülő úton olyan híreket tudott meg, amdyek arra mutatnak, hogy Romá­nia belpolitikai helyzete ismét sú­lyos válságba jutott. Antonescu két és fél hónap alatt sem tudta megszilárdítani uralmát és csütörtökön éjszaka a miniszter­tanács ülésén kénytelen volt azt a feltűnő bejelentést megtenni, hogy a vasgárdisták -ismét erőteljesen szervezkednek s a megbízható he­lyen szerzett értesülése szerint a je­lenleg uralmon levő kormány vala­mennyi tagját le akarták gyilkolni. Ebiből a bejelentésíből és az egyre gyakrabban mutatkozó nyugtalan­ságból arra kell következtetni, hogy Antonescu és kormánya már nem ura a helyzetnek. Igaz, hogy Anto­nescu a király eltávolítása után meg­tartott népszavazáson a szavazatok 95 százalékát nyerte el, azonban már akkor is rámutattak arra, hogy ez a szám nem fejezi ki a lakosság őszin­te véleményét, mert a szavazás nyílt volt s nem mert senki sem akkor ko­molyan szembeszállni az államhatal­mat gyakorló tábornokkal. Antonescu ugyan megkísérelte, hogy maga mögé állítsa az ország közvéleményét, amikor teret adott azoknak a törekvéseknek, melyek a bécsi döntést és az abban résztvevő két nagyhatalom tevéken ytkedését ócsárolták, azonban ezzel sem tudta megfékezni a belső nyugtalanságot. A helyzet olyan, hogy bánmely pil­lanatban felborulhat, ebben az eset­ben pedig arra is számítani kéli, hogy nemcsak a román nép, hanem sokikal inkább az ott élő más nemze­tiségűek is súlyos helyzetbe kerül­hetnek. Nagyon jól tudják azt is, hogy egy belpolitikai fordulat gaz­dasági szempontból is a tönk szélére juttatná Romániát. Románia helyze­te igen zavaros és nagyon rövid időn belül döntő események várhatók. (MTI.) A csetnikek megfékezése ered­ményesen folyik A Visszavonuló szerb csapatok Bácska útvonalait, amennyire csak lehetett, (tönkretették. Az összes hi­dakat felrobbantották. A magyair honvédség, hogy a gyoTS utánipótlást biztosíthassa, kénytelen volt a Fe­renc-csatornán 60 pontonhidat épí­teni. (Ezekre a hidakra nagy szükség volt, mlert a honvédség bevonulása előtt 30—40 kilométer távolságból jöttek a községek lakosai és azon­nali gyors segítséget kértek a csetni­kek garázdálkodásainak megfékezé­sére. A visszavonuló szerb katonaság a hátramaradó csetnikeket ellátta élel­miszerrel, .fegyverrel és lőszerrel. Ófutakot az utolsó p erűben mentet­ték meg a magyar honvédek a fél­perzseléstől. A honvédségnek igen nehéz fel­adata van Bácskának a csetnikektől való megtisztításában. Igen sok cset­n-ik csatlakozott a magyar ünneplők­höz s feltűzték a magyar kokárdát is. Egy óvatlan pillanatban azután kiváltak az ünneplők soraiból 1, (fel­mentek valamelyik magyar gazda házának padlására, egy-két cserepet meglazítottak s onnan adtak le sor­itűzet a honvédekre. Pár pillanat múlva lefutottak a padlásról és el­vegyültek a kapu alatt meghúzódok között. A honvédség azonban ügyesen megoldotta itt is a feladatát. Minden házban mindenkit igazoltattak s aki nem tudta magát a házbeliek által igazolni, azt nyomban őrizetbe vet­ték. (MTI.) A szerb hadsereg feltétel nélkül megadta magát Berlinből jelentik: Április 17-én 21 órakor az egész szerb haderő, amennyiben még nem fegyverezték le, feltétel nélkül letette a fegyvert. A kapituláció április 18-án, 12 óra­kor lép érvénybe. (MTI.) Berlinből jelentik: A Völkischer Beobadhter különtudősítójának je­lentése szerint a görög fronton is az összeomlás jelei mutaltlkoznak. A német páncélos csapatoknak még a szerdára virradó éjszaka sikérült el­vágni Thesszáliálban az angolok visz­szavonulási útját s így az angol expedíciós seregnek csak egy kis ré­sze ismételheti meg a dünkirchleni komédiát. Az egész angol sajtó keserű han­gon ír a görögországi eseményekről. Szerbia és Görögország sorsáról jól informált német helyen egyelőre nem nyilatkoznak. Bizonyosra ve­szik azonban, hogy ez a két állaim, amely százszáza Lékig kiszolgálta An­gliát, nem számíthat semmiféle ked­vező elbánásra. (MTI.) Berlinből jelentik: Csütörtökön a Wilhelmstrassén az a hír jelent meg, hogy Belgrádban sikerült kézrekerí­teniák a németeknek a szerb kül­ügyminisztérium teljes irattárát. (MTI.) Valamennyi olasz Lap közli a Ste­•fani-iroda berlini jelentését a szerb fegyverletételről. Rómában kijelentették, hogy a fegyverletétel nem keltett meglepe­tést, mert az ellenállás már napók­kal ezelőtt összeomlott. Az olasz la­pok egyelőre még nem fűznek meg­jegyzést a kapitulációhoz. (MTI.) Szerbia uj határait az összes érdekelt államok meghallgatása után állapítják meg A Messaggeiro berlini jelentése szerint német illetékes helyen kije­lentették, hogy a .volt jugoszláv ál­lam új haltárait az összes érdekelti államok meghallgatása után állapít­ják meg. Az ú|j határokat résziben már megjelöli a független Horvát­ország kikiáltása és az olasz haderő előnyomulása. Egyébként az egész kérdést nemzeti, földrajzi, gazdasági és katonai szempontok figyelembe­vételével fogják megoldani. (iMTl.) Görögország napjai meg vannak számlálva A bolgár nép nagy örömmel fo­gadta ,a jugoszláv fegyverletétel (hí­rét. A sajtó is nagy fontosságot tu­lajdonít a fegyverletételnek, amely Anglia és az Egyesült Államok nagy kudarcát jeleníti. IA bolgár lapok a Görögországban folyó harcokkal' foglalkozva, meg­állapítják, hogy Görögország napjai is meg vannaik már számlálva. (MTI.) Felrobbant a salamisi lőszerraktár Isltanbiulii jelentés szerint az angol csapatok saiamisi lőszerraktára a le­vegőbe röpült. Az angolok azt állít­ják, hogy a merényletet görögök kö" vették el, akik egyre fenyegetőbb magatartást tanúsítanak az angolok­kal szemben. (MTI.) reg szükségleteivel, tehát a közérde­kű fogyasztással. Ma termelt javaink nagyrészét hadseregünk felszerelésé­re, ellátására és szükségletei állandó pótlására kell fordítanunk. Azt pedig minden állampolgárnak meg kell értenie és helyeselnie, hogy azokat a javakat, amelyeket a had­sereg fenntartásálra fordítunk, meg kell vonnunk saját egyénii fogyasz­tásunktól. Le kell tehát mondanunk minden fölösleges fényűzésről. És le is mondunk könnyű szívvel, mert bizonyos, hogy nincs ennék az or­szágnak olyam polgára, aki bármit is megyonna a hadseregtől, azaz az egyetemes nemzet életének és lété­nek legfőbb biztosítékától, csak az­ért, hogy ő maga jobban éljen, dús­lakodjék és többet fogyasszon.

Next

/
Thumbnails
Contents