Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1941 (9. évfolyam, 50-73. szám)

1941-03-07 / 55. szám

•i. oldal Hogyan tudnám boldogítani a falu ifjúságát (Egy népfőiskolás iíju választváró kérdése) Móricz Zsigmondhoz nyiilrt levetet intézett egy egyetemi tanár és a,laposan leszólta benne szerte az országban működő népfőiskoláinkat. Szerinte ezek tudákosságra, uralkodásra, elbizakodottságra, elégületlenségre nevelik a falu fiatalságát. Igen eleven választ adnak erre a népfőiskolás, határozatit céilkitűzésükkel, amikor kellő és helyes ismereteket igyekeznek nyújtani, urasko>dás helyett a jövendő faluvezet őihöz méltó életre, szerénységre, belátásra, megtérítésre .vezetik és a jutalmát mindig megtaláló szorgalmas, dolgos életre intik az ifjaikat. Éles cáfolatát adljáik a szétkürtölt •aggodalomnak maguk az ifjak is, a mohóságig menő . igyekezettel, amivel az elébük tárt anyagot befogadni kívánják, találó és jellemző hozzászólásaikkal, de leginkább az általuk felvetett kérdésekkel. Ezek a kérdések igen nyersek és bizonyt alán ok, tétovázók, talán sokszor dadogók és kiárad belőlük a kiáltó szükség, hogy eleven bizonyságot tegyenek a népnevelés fokozott szüksége mellett, de elárulják az érdemességet is. Negyven'egy falusi fiú hatvannyolc kérdését kapta kézihez egy délután >aí nyíregyházi népfőiskolán Pógyor István, a KIE nemzeti szövetségének titkára. A kiváló előadó az ország népfőiskoláit sorra látogató útjában jött Nyír egyházára. Itt a fiúk az elv. KlIlE otthonába gyűltek, előre leírt, legfontosialbbnak tartott kérdéseikre vártak választ. Bensőséges kapcsolat keletkezett hamarosan a lelkes előadó és a lelkes hallgatóság között. Zuhogtak a kemény válaszok a kérdésekre. Az igazság takaratlan i megmutatásával kényelmetlenebb, de őszintébb érzéseket keltett .a fiatal szívekben, amint rávezette felfogásukat az igazi nézőpontra. Sorra elvetette a kömynyűsúlytú, értéktelen kérdéseket, a valóságos problémákat szedte elő. A falu fiiad igen kemény vizsgán estek keresztül a kérdések feltevésével. Kitetszett ezekből az érdeklődés iránya és komolysága és az, hogy vájjon ön áll, eredeti gondolkodó-e, vagy utánérző a kérdező. A közösségi szellem világi orrná ló erejére jellemző az, hogy a kérdések túlnyomó része nem egyént, hanem összességet érintő. Kultúrház, földreform, maxiimáilt árak (így, ezekkel a szavakkal!) az ország többi népfőiskolái, ifjúsági egyesületek működése, gazdakönyvtár, népkönyvtár. Igen érdekes, milyen komoly probléma a viselkedés kérdése fi aduiknál. A negyvenegy kérdezőnek nyolc kérdése volt erre: ihogy keli viselkedni az elöljáróság előtt, idegen helyen, lányos háznál, a népfőiskoláiról távozás után a falujában, a nővel szemben, ha az „más hatáskörében áll", az ifjúsági munkáin, végül, hogy mindenben megfeleljen. Szomorú példák merültek fel arról, mennyire vágyik népünk a városi életforma után'. Pógyor István a jókedv mindenható erejével támogatott előadásában felemlíti, hány falusi iifjú kilincsel Pesten nála „egy jó kis altiszti állásért". Huszonötholdas gazidaiifjak hivatalszolgasors elnyeréséért esdekelnek. Hiálba írjuk le ábrándosan: „Engem hív vissza, engem vár a falu. Megyek..." Szembe kell néznünk férfiasan a tényekkel, hogy az elvándorlás vágya megvan és hovatclválbb megoldatlanabb, nagyabb kérdése lett nemcsak a/ falunak, hanem a városoknak is. — Miért jobb az élet a városban? — önfeledtem kiszalaszitivia száján, az,t kérdi egy a sok közük — Miért nem tud valaki jól gazdálkodni!? — így a másik. — Hogyan tudnám a falu ifjúságát boldogítani? — mereszti föl a nagy kérdést ismét más. — Hogy lehetnék én boldogiabib keresztény? — toldja meg valaki. •Kérdésiben a, felelet. Ha boldogítani kell a falu ifjúságát, akkor nyilván boldogtalan és inints más mód, mint megmutatni neki, hogy mi is joibb hát a városi életben: az életforma? Az életforma nem lehet jobb, ezt orvosok, nemzetgazdák, költők igazolják, nem egészségesebb, nem jövedelmezőbb, nem különb a faluénál. Talán az életmód? Ezt a városi 'ember az ismeretek megszerzésével, a tudáséval teremtette meg. Meg kell tanulni jól gazdálkodni, ismeretre kell szert tenni, akkor lehet boldogítani a falu ifjúságát és nem fog jobbnak tűnni a városi élet. Hogy lehetnék boldogabb keresz tény? — Kérdésben a felelet, szoktuk mondani. Ügy, hogy egyszerű en keresztény legyek. Az ismeret és az erkölcs teszi nagygyá az embereket és népeket. iNemes felingerlésben hagyták az ifjakat a tüzes lélek szavai. A vendégek együtt lelkesedtek, tüzeltek és indultak az ifjakkal és az előadóval, ha úgy hozta sora. Utána Pógyor Isflván indiai útjáról beszélt, előadását Kelet csodálatos viláígának vetített képekben való 'bemutatásával egészítette ki. A feledhetetlen délutánt Solymár János ág. h. ev., Nagyvátlhy József ref. lelkész, dr. Belohorszky Fereine gimin. tanár, az ev. KIE. tagjai, továbbá a népfőiskola számos barátja hallgatta végig. Hathatósam közreműködött Kiss János ev. tanító, a fiúk vezetője. - Dienes István KlRlAP (Trianon 21.) 1941 március hó 1. tehetségünk szerint az árvízkárosultak javára Kormányzó Urunk felhívása még mindig fogva tartja szívünket, még mindig döbbenettel látja képzeletünk az elsodort falvakat

1, a megsemmisült magyar otthonokat, a szenvnyes ár által tovaragadott kis berendezéseket, bútorokat. Haj'éktalanná vált a magyar lakosság munkás rétegének színe-java. Ki tudja teljes realitásában átérezni az árvizsúij totta családok nyomorát és összeroppanásának lelki emésztődését. A jó ember és jó magyar bizonyára látja a borzalmas képet. Látja, miikor meleg, kényelmes ágyában fekszik, amikor gyermekének áhítatát hallgatja, amikor 'Istenadta kenyeréből szel, amikor száraz, érintetlen,, tiszta lakésálból munkahelyére indul. ' Nem lehetünk nyugodtak, míg ezek a képek kísértenek, csak egy adhat lelkünknek feloldó pihentetést, ha kezünket mentésre nyújtjuk, ha erszényünket megnyitjuk újra, abban a tudatban, hogy téglákat viszünk egy-egy összeroskadt magyar otthon felépítéséhez. . Szabolcsban a Nyirvidék hasábjain jelzett adakozási kimutatáson már tölbfo mint ezer pengő gyűlt össze, de mi ez a morzsa ahhoz az öszszeghez képest, amelyet elvár a Duna-Tisza köbének sikoltó ínsége. Adakozzunk tehát, sietve, annyit, amennyit tehetségünk adhat. Lapunk elfogadja és továbbítja az adományokat Siettet azonnal és minden mennyiségben £ JJ jjj | | | | Dercsényi Béla tűzifa és szén nagykereskedő Eladási iroda Luther ház 4. Telefonszám: 531. Telep a debreceni uton. KESERŰVÍZ és Szabolcs már az első árvízsegélyezésben is aiz elsők között volt a vármegyék sorában. Most is várjuk a.z adományokat és nyugtázzuk naprólnapra. Felhívjuk azonban olvasóink figyelmét arra is, hogy a Kormányzó úr felhívására a miniszterelnök úr által indított árvízsegélyezési akcióra csekken is beküldheti akárki adományát, ha ez a (mód kényelmesebb. A csekk száma: 150.700. Ha valaki csekket igényel, kiadóhivatalunk ezt is szívesen rendelkezésre adja, de ismételjük, a pénzadományokat is átvesszük ez alkalommal is és hetenként elküldjük az árvízvédelmi k ormán yb i z t o ss á gn ak. Ne feledkezzünk meg szenvedő magyar testvéreinkről, az otthon nélkül síró gyermekekről, adakozzunk az árvízkárosultaknak. Mai napon a következő adományok érkeztek: Ev. Kossuth Lajos gimn. tanári kara, ifjúsága és alkalmazottai 217.26 P Osgyáni József gyógyszerész 20.—• P Tolnay János ny. igazigató 5.— P Dobay Sándor 2.— P 244.26 P Eddigi gyűjtésünk: 1069.31 P A mai napon átutalva: 1313.57 P Beszédet mond a török államelnök Ankarai értesülés szerint Inonü török államelnök a közeli .napokban az általános helyzetről beszédet mond a török parlamentben. A parlament hétfőn ül össze. Az államelnök nyilatkozata elé nagy érdeklődéssel tekintenek. (MTI.) El kell hagyni a hajóknak Gibraltárt A gibraltári hivatalos lap ma rendeletet közöl, amely szerint két héten belül valamennyi hajónak el kell hagyni helyét, mert különlben azok alt megsemmisítik. A rendelet szükségességét a kiikötő zsúfoltságával indokolják. (MTI.) Halálos baleset Leesett egy magas falról, kopo&yaalapi törést szenvedett Tragikus baleset történt Üjifehértó határában, a „Rózsatag" tanyán. Balogh Miklós napszámos épületbontás közben egy magas falról leesett és koponyaalapi törést szenvedett, amely azonnali halálát okozta. Hadiházi Imire hajdúhadházi lakos megvásárolt a Róizsatag-tanyán egy 32 méter hosszú Istállót, .melynek lebontási munkálataihoz napszámosokait fogadott. Ezek között dolgozott Balogh Miklós .is, akit munka közben halálos szerencsétlenség ért. A halálos baleset ügyében megindult vizsgálat megállapította, hogy Hadházi Imrét felelősség terheli a szerencsétlen munkás haláláért. Ahelyett, hogy szakmunkásokat fogadott volna, egyszerű napszámosokkal végeztette a hozzáértést igénylő épületbontási munkálatokat. Nem járt él a kötelező gondossággal sem, mert irányítás nélkül hagyta, hogy a napszámosok tetszés szerint végezzék a lebontási munkálatokat. Ez okozta Balogh Miklós halálát is, ezért terheli felelősség a munkaadó Hadházi Imrét. Zárlatot rendeltek ei a volt angol nagykövet vagyonára Bukarestből jelentik: A volt londoni nagykövet feketetengeri villájára zárlatot rendeltek el, miután 62 millió leu-jel .nem számolt el. Ugyancsak Bukarestiből jelentik, hogy letartóztattak négy magasrangú rendőrtisztet, akik a.z illavai mészárlásnál számos politikus kivégzésében résztvettek. A legfelsőbb katonai törvényszék tegnap újabb 123 zendülő ügyéiben hozott ítéletet. (MTI.) Blau Mór fűszer és mezftga?dasíSgi cikkek 0zíetében Vay Ádám u 3. Tel. 2-55. FUTOR CHINBIN ÚJPEST Futor, Pekk, eredet) győri űrön. — Neodendrin, So'bár, Dormant, Wasch stb. konyhakerti és gazdasági vetőmagvak legjutányosabb beszerzési forrása.