Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1941 (9. évfolyam, 50-73. szám)

1941-03-31 / 73. szám

4. oldal e földben? Az ő zsenijére az Alföld természeti képe hatott. De akkor 'ez a föld a zabolátlansága vad romantikájával hatott a képzeletére és a szabadság a végtelenség megtestesítője volt. ösi érintetlenségében csodálta ezt a tájat. Ezért imádba a Tiszát is és a .végtelen szabadság képiét látta a pusztai csárdáiban, a pásztorok életélben, a szabad nomád cigányok rongyaiban is. Petőfi a korlátlan, az érintetlen szajbacliságoit látta megtestesülve az Alföldben. íSzédhernyi István gráf mindazt, amit Petőfi képnek látott és magasztalt, az elmaradottság, tunyaság, lomhaság telhetetlenség jelképének érzett. Utazásaiinak élményei uitán fájón érezte ezt az elmaradottságot és azt láitita, hogy Buda és Pest híd nélkül távolabb esnek egymástól, mint Calais és Dower. Az Alföldön fátlan utakat, a falvakban, porfellegbe vesző rozzant házakat látott és így látta a porba fúló félig falu, félig város képét. A haladás vágya türelmetlenséggé erősödött benne és a keserű kritikára ragadta. Szent eltökéltséget érlelt meg benne, hogy ezt a földet, ezt a népet kiemelje kulturálatlanságból. Sápadt homloka, busa szemöldöke alatt elhatározások születtek meg arról, hogy meg kell változtatni a magyar tájak képét, új élet magvait kwflil elhinteni, meg kell teremteni a föiid, a magyarság őslbaltsője számára a gazdasági és szociális virulás fettételeit. A politikai harcok forradalmiságával szemben egy másik forradalmat akart, a gőzgépek, a vasút, a haladás forradalmát, a föld, az ország, a politikai, társadalmi, erkölcsi struktúra újjáterem tése érdekében. Mert ennek az áldásos forradalomnak diadalát láttta külföldi utain. — Ady aizt dalolta: Szabaid-e Dévénynél betörnöm új időknek úlj dalaival, Széchenyi az új idők új eszméivel, a technika csodáival akart betörni és a magyar nemzeti társadalmat forradalom nélkül forradalmi haladás útjára vinni. Nem lelhet ma fel sem imérnii eltökéltségének méreteit, amellyel nagy célját meg akarta valósítaná. Üj magyar Argona-u tálként rozzant hajóval ment az A klímáihoz, hónapokig lakott a szerb paraszt kunyhóik bari', hogy a Vaskapu szalbályozását 'keresztül vihesse. A Tiszán is így hajózott végig a környéki parasztok álmé Meodására. Levelei megható részleteket mondanak el erről az útról, Szegeden a füstös, alacsony kávéházaikban a cigányok már a marsei'Hés-t játszották és érezte, hogy ez a forradalom versenyt fűt az ő alkotó forradalmával. A Tisza mellett tóitthatta a tunya mozdulni nem akarást és amikor Szabolcsban az összesereglett kurtanemes urak véleményét kérte hahójáról, azt mondta az egyik, pipája melllől sercint ve egyet: Hát, úgy kapari a kereki a vizet, akár a kutya... . Széchenyi az Alföld jelemével szemben, a jövőt szerette. A Tiszán képzeletlben már kövezett partot és a hajóik sokaságáit látta ... Gazdag iparosokat álmodott a városokiba és gazdag, elégedett, boldog polgárokat alkart. Kossuth Lajos más politikai eszközökkel kereste ugyanezeket a célokat s a magyar szabadság, függetlenség, önállóság lángoló szívű vezére volt. Bhhez erős, független, számos, öntudatába biztos nép kellett. Amikor az országgyűlés megszavazta a 200 ezer újoncot, az Alföld népéhez fordult. Olyan eredménnyel, hogy láfonalk egy dobbanására seregek támadtok. A népet a politikai egyenlőség kereteibe emelte és ez a nép fegyverrel is kész volt a nemzeti sorsközösség érdekeinek szolgálatára. Soha nem. volt még egy olyan politikai vezér, aki az Allföld népének szívéhez olyan közel állott volna, mint' Kossutlh. Mátyás király óta nem volt senki, akit az Alföld népe úgy a szívébe zárt volna. Eszményinek szolgálatára nagy dolgokra tartotta képesnek népét és ezizel elérte, hogy a nép és a vezető politikusok között összhangot tereimtett és az egy célért való életre tette képessé őket. A nép hite Kossuth csodatevő géniuszában a szabadságharc .válságaival erősödött. A súlyos napokban, amikor a kormány menekült a fővárosból, a falvak népe úgy követte a Tiszántúl ismeretlen tájaira, mint új honfoglalót. Kossuthnak új erőt adott az Alföld népe a nemzet függetlenségéért' .vívott harcokban. Kossuth ilyennek ismerte az Alífölid népét. Erőt, hitet adtaik a jogokért, a felemelésért, amellyel nemzetté formálta őket. Petőfi a szabadság romantikus jelképét látta az Alföldben, Széchenyi a jelennel szeímlhen a jövő felvirágzásért szerette, Kossuthot nem az alföldi tájkép vonásai, nem a gazdagodás 1 ehetőségei vonzottiáik, ő a szabadság, a népnek erkölcsi francia kábától P legszebb angol és a legdivatosabb női ruha és ballon kabát újdonságok blúzok és kalapok olcsó szabott árban. — Takarékossági hitel. — Maibaum Mariska divatüzlete, Rákóczi utca 4. szám. talpraállását akarta a nép önfeláldozásán keresztül. Alapjaiban azonban mindhárman a magyarság örök kaipcsolatát mutatták a földdel, a sikereken, bukáson át a magyar nép örök keleti tulajdonságának a vetületét mutatta a három magyar zseni. A mi számunkra feltárják egy hősi korszáknak három nagy magyar erőforrását, a költő állmait, az alkotó akaratát, a politikus csodálatos Ibiiét és lendületét, amit az Alfölddel való kapcsolat váltott ki. Milotay előadása után ünneplő taps hangzott fal, érezte mindenki, hogy a múltból feltárt erők és magyar szépségek a jelen szálmára is sokat mondanak ... Az előadást Szolhor Pál polgármester elnök azzal: köszönte meg, hogy mindhárom zseni lelkesítő erővel ha-t' Szabolcsiban is, ahol az Alfölddel valló kapcsolat természetes, Kossuth e nép szívéibe zárva él ma is és a Kossuth-nóta szerzője is szabolcsi ember volt. Hálával és megilletődéssel köszönjük ,a mélyen szemléltető erejű előadást, amelyet a Bessenyei Társaság legszebb emlékei közt fog megőrizni. Szohor Pál átadja Milotay Istvánnak és dr. Korompay Károlynak a Bessenyei plakettet Az állami tanítóképző és líceum énekkara magyar dalokat ad újra elő kitűnő és nagy elismerést keltő feldolgozásiban, majd Szohor Pál elnök átadjia a Bessenyei Társaság plakettjeit a választmány határozata alapján elblben az éviben kitüntetetteknek, Milotay Istvánnak és dr. Korompay Károlynak. A Bessenyei plakettet — mondotta — azoknak adja a Társaság, akik a Bessenyieikultus'zi ápolásában kiváló munkásságot fejtettek ki és a nyírségi kultúra el őblbrevit elén' fárad ózt ak. Milotay István Szabolcsban született és az ország legkiválóbb publicistája, innen vitte az ifjúkori élmények sugallatát küzdelmes és diadalmas pályájára. Koram|pay Károly dr. társelnök évtizedes munkásságával mindig a mélyebbre ható, keresztény nyírségi kultúrát szolgálta és a keresztény nemzeti, népi felemelkedés példátadó munkása volt. Nagy .tap.s hangzott fel a kitüntetések átadásakor, majd Szohor Pál köszönetet mondott Milotay Istvánnak, akii a Bessenyei Társaság hívó szavára, nagy elfoglaltsága ellenére is elljött és előadásaival felejthetetlen élmlényt nyújtott, az állami tanítóképző .és liceum igazgatóságának és iSjtúságának a remek dalszámokért, a közönségnek szíves érdeklődéséért és a nagysikerű emlékünnepséget bezárta. Bessenyei látnoki lelke ösztönöz ma is ! gyűlt most össze a Társaság a serleg' beszéd meghallgatására. Ezért arról fog beszélni, ami a Társaság újjáalakulását sugallta, Bessenyei szelleméről. Az emlberi szellemnek két megnyilvánulási iformája van. Az egyik a testiség, az agy munkájának közbejöttével élő tudatvilág, a gondolkozás funkcióija, a másik a lélek, az örök, a halhatatlan lélek. Bessenyei ennek az örök értékek keresésére és önmagunkban, valamint a társadalomiban való kialakításra serkentő lélek látnoka volt. 'Az A Bessenyei Társaság az ünnepség után társasabédiet rendezett Milotay István és felesége tiszteletére. A társaseiblédea a Bessenyei-család által a paszabi ref. templomnak a 17. századiban ajándékozott, majid Korocz József ref. lelkész által a Bessenyei Társaságnak felajánlott ezüst serleggel Korompay Károly dr. mondott serlegbeszédet. Amikor a Bessenyei Kör szükségesnek látta, hogy nevét megváltoztatta, erre fontos okok késztették. Az újjá alakulás óta az első alkalommal ő szellemét úgy tisztelhetjük méltóan, ha ennek a léleknek a segítségével megteremtjük az emberi felemelkedés, az erkölcsi megújhodás feltételeit. A serleget ennek az önmiar gunkíból kiinduló nagy megújhodásnak sikerére emeli. A nagy taossal fogadott szavak után Bertalan Kálmán országgyűlési képviselő Milotay István kétkötetes müvéről szólott, amely munkának olvasása kivételes sízellelmi gyönyörűség. Az írótoll e művekben nemcsak betűk barázdáját szántotta, hanem mint az acélos eke, barázdát vágott és termő magvaikat szórt a lelkekbe is. E szántásvetés termése az a közszellem iesz, amely testvéri összefogásra vezet. Nyiregyháza társadalma nevében szeretettel köszönti Milotay Istvánit és kéri, hogy Szabolcs ás Nyiregyháza érdekeiért folyó küzdelmében legyen segítségére. Belohorszky Ferenc dr. a Bessenyei Társaság főtitkára rendkívül érdekes fejtegetés során ismertette a Szabolcsi Szemle küzdőimét] az új világrend megteremtése, ai felmerülő akadályok, gáncsivetések legyőzése útiján és lelkes tapsot aratva, olvasta fel a Szemle sorait Milotay újságírói jubileumának 1934-ben történt országos ünneplése alkalmából. Majd Szohor Pálnak, a Szabolcsi Szemle főszerkesztőjének a keresztény és nemzeti szellemben ható irányító munkásságát méltatta Belohorszky Ferenc dr. s átadta a polgármesternek a Szabolcsi Szemle három évfolyamának díszes bőrkötésű számait. Aradvári Béla tanár, a Nyirvidék-Szalboicsi Hírlap munbaltiársa felszólalásában Milotayt, a publicistát méltatta. Utalt arra, hogy egy új korszakra áttérés válságaiban Milotay a koreszmék fényes tollú harcosa, aki megéri majd eszmei diadalát és ezen a íhiminikus szépségű reggelen együtt örvend vele a győzelmi dalban a vidéki újságírás is, amelynek .zászlóját most tisztelettel és csodálattal hajtja meg előtte. Milotay István nagyihatású beszédben válaszolt az üdvözlésekre. Igaz, aanát a polgármester mondott, visszavágyódik a szíve az ősi szülőföldre, és ennek ihlete ad erőt haroai'ban. Sokan kerestek feleletet arra a kérdésre, hogy a honfoglaló magyarok miért éppen ezen a földön álltak meg út jókban. A tudomány ma kimutatta

1, hogy itt, az eurázi'ai steppéknek nyugaiti flórabé li, fclímaheili végződése .van. Nem mentek tovább, mert itt még az őshaza klímáját, flóráját, faunáját találták. így volt ütközőpontja ez a föld minidenlben keldfnek és nyugatnak. Milotay István, bármerre megy, a szabolcsi klímát, erkölcsi, lelki világot magával viszi és soha nem vá-