Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1941 (9. évfolyam, 50-73. szám)

1941-03-31 / 73. szám

4. oldal e földben? Az ő zsenijére az Alföld természeti képe hatott. De akkor 'ez a föld a zabolátlansága vad roman­tikájával hatott a képzeletére és a szabadság a végtelenség megtestesí­tője volt. ösi érintetlenségében cso­dálta ezt a tájat. Ezért imádba a Tiszát is és a .végtelen szabadság ké­piét látta a pusztai csárdáiban, a pász­torok életélben, a szabad nomád ci­gányok rongyaiban is. Petőfi a kor­látlan, az érintetlen szajbacliságoit lát­ta megtestesülve az Alföldben. íSzédhernyi István gráf mindazt, amit Petőfi képnek látott és magasz­talt, az elmaradottság, tunyaság, lomhaság telhetetlenség jelképének érzett. Utazásaiinak élményei uitán fájón érezte ezt az elmaradottságot és azt láitita, hogy Buda és Pest híd nélkül távolabb esnek egymástól, mint Calais és Dower. Az Alföldön fátlan utakat, a falvak­ban, porfellegbe vesző rozzant háza­kat látott és így látta a porba fúló félig falu, félig város képét. A hala­dás vágya türelmetlenséggé erősö­dött benne és a keserű kritikára ra­gadta. Szent eltökéltséget érlelt meg benne, hogy ezt a földet, ezt a népet kiemelje kulturálatlanságból. Sápadt homloka, busa szemöldöke alatt elhatározások születtek meg arról, hogy meg kell változtatni a magyar tájak képét, új élet magvait kwflil elhinteni, meg kell teremteni a föiid, a magyarság őslbaltsője számá­ra a gazdasági és szociális virulás fettételeit. A politikai harcok forradalmisá­gával szemben egy másik forra­dalmat akart, a gőzgépek, a vas­út, a haladás forradalmát, a föld, az ország, a politikai, társadalmi, erkölcsi struktúra újjáterem tése érdekében. Mert ennek az áldásos forradalom­nak diadalát láttta külföldi utain. — Ady aizt dalolta: Szabaid-e Dévény­nél betörnöm új időknek úlj dalaival, Széchenyi az új idők új eszméivel, a technika csodáival akart betörni és a magyar nemzeti társadalmat forradalom nélkül forradalmi ha­ladás útjára vinni. Nem lelhet ma fel sem imérnii eltö­kéltségének méreteit, amellyel nagy célját meg akarta valósítaná. Üj ma­gyar Argona-u tálként rozzant hajó­val ment az A klímáihoz, hónapokig lakott a szerb paraszt kunyhóik bari', hogy a Vaskapu szalbályozását 'ke­resztül vihesse. A Tiszán is így ha­józott végig a környéki parasztok álmé Meodására. Levelei megható részleteket mondanak el erről az út­ról, Szegeden a füstös, alacsony ká­véházaikban a cigányok már a mar­sei'Hés-t játszották és érezte, hogy ez a forradalom versenyt fűt az ő alkotó forradalmával. A Tisza mellett tóitthatta a tunya mozdulni nem akarást és amikor Szabolcsban az összesereglett kurta­nemes urak véleményét kérte hahó­járól, azt mondta az egyik, pipája melllől sercint ve egyet: Hát, úgy kapari a kereki a vizet, akár a kutya... . Széchenyi az Alföld jelemével szem­ben, a jövőt szerette. A Tiszán kép­zeletlben már kövezett partot és a hajóik sokaságáit látta ... Gazdag iparosokat álmodott a városokiba és gazdag, elégedett, boldog polgárokat alkart. Kossuth Lajos más politikai esz­közökkel kereste ugyanezeket a célokat s a magyar szabadság, függetlenség, önállóság lángoló szívű vezére volt. Bhhez erős, független, számos, ön­tudatába biztos nép kellett. Amikor az országgyűlés megszavazta a 200 ezer újoncot, az Alföld népéhez for­dult. Olyan eredménnyel, hogy láfo­nalk egy dobbanására seregek tá­madtok. A népet a politikai egyenlőség kereteibe emelte és ez a nép fegyverrel is kész volt a nemzeti sorsközösség érdekeinek szolgá­latára. Soha nem. volt még egy olyan politi­kai vezér, aki az Allföld népének szí­véhez olyan közel állott volna, mint' Kossutlh. Mátyás király óta nem volt senki, akit az Alföld népe úgy a szí­vébe zárt volna. Eszményinek szol­gálatára nagy dolgokra tartotta ké­pesnek népét és ezizel elérte, hogy a nép és a vezető politikusok között összhangot tereimtett és az egy cél­ért való életre tette képessé őket. A nép hite Kossuth csodatevő géniu­szában a szabadságharc .válságaival erősödött. A súlyos napokban, ami­kor a kormány menekült a főváros­ból, a falvak népe úgy követte a Ti­szántúl ismeretlen tájaira, mint új honfoglalót. Kossuthnak új erőt adott az Alföld népe a nemzet függetlenségéért' .ví­vott harcokban. Kossuth ilyennek is­merte az Alífölid népét. Erőt, hitet adtaik a jogokért, a felemelésért, amellyel nemzetté formálta őket. Pe­tőfi a szabadság romantikus jelképét látta az Alföldben, Széchenyi a je­lennel szeímlhen a jövő felvirágzásért szerette, Kossuthot nem az alföldi tájkép vonásai, nem a gazdagodás 1 ehetőségei vonzottiáik, ő a szabadság, a népnek erkölcsi francia kábától P legszebb angol és a legdivatosabb női ruha és ballon kabát újdonságok blúzok és kalapok olcsó szabott árban. — Takarékossági hitel. — Maibaum Mariska divatüzlete, Rákóczi utca 4. szám. talpraállását akarta a nép önfel­áldozásán keresztül. Alapjaiban azonban mindhárman a magyarság örök kaipcsolatát mutat­ták a földdel, a sikereken, bukáson át a ma­gyar nép örök keleti tulajdonsá­gának a vetületét mutatta a há­rom magyar zseni. A mi számunkra feltárják egy hősi korszáknak három nagy magyar erőforrását, a költő állmait, az alkotó akaratát, a politikus csodálatos Ibi­iét és lendületét, amit az Alfölddel való kapcsolat váltott ki. Milotay előadása után ünneplő taps hangzott fal, érezte mindenki, hogy a múltból feltárt erők és ma­gyar szépségek a jelen szálmára is sokat mondanak ... Az előadást Szolhor Pál polgár­mester elnök azzal: köszönte meg, hogy mindhárom zseni lelkesítő erő­vel ha-t' Szabolcsiban is, ahol az Al­földdel valló kapcsolat természetes, Kossuth e nép szívéibe zárva él ma is és a Kossuth-nóta szerzője is sza­bolcsi ember volt. Hálával és megilletődéssel köszön­jük ,a mélyen szemléltető erejű elő­adást, amelyet a Bessenyei Társaság legszebb emlékei közt fog megőrizni. Szohor Pál átadja Milotay Istvánnak és dr. Korompay Károlynak a Bessenyei plakettet Az állami tanítóképző és líceum énekkara magyar dalokat ad újra elő kitűnő és nagy elismerést keltő fel­dolgozásiban, majd Szohor Pál elnök átadjia a Bessenyei Társaság plakett­jeit a választmány határozata alap­ján elblben az éviben kitüntetettek­nek, Milotay Istvánnak és dr. Ko­rompay Károlynak. A Bessenyei plakettet — mondotta — azoknak adja a Társaság, akik a Bessenyiei­kultus'zi ápolásában kiváló munkássá­got fejtettek ki és a nyírségi kultúra el őblbrevit elén' fárad ózt ak. Milotay István Szabolcsban szü­letett és az ország legkiválóbb publicistája, innen vitte az ifjú­kori élmények sugallatát küzdel­mes és diadalmas pályájára. Koram|pay Károly dr. társelnök év­tizedes munkásságával mindig a mélyebbre ható, keresztény nyírségi kultúrát szolgálta és a keresztény nemzeti, népi fel­emelkedés példátadó munkása volt. Nagy .tap.s hangzott fel a kitünteté­sek átadásakor, majd Szohor Pál kö­szönetet mondott Milotay István­nak, akii a Bessenyei Társaság hívó szavára, nagy elfoglaltsága ellenére is elljött és előadásaival felejthetetlen élmlényt nyújtott, az állami tanító­képző .és liceum igazgatóságának és iSjtúságának a remek dalszámokért, a közönségnek szíves érdeklődésé­ért és a nagysikerű emlékünnepsé­get bezárta. Bessenyei látnoki lelke ösztönöz ma is ! gyűlt most össze a Társaság a serleg­' beszéd meghallgatására. Ezért arról fog beszélni, ami a Társaság újjá­alakulását sugallta, Bessenyei szelle­méről. Az emlberi szellemnek két megnyilvánulási iformája van. Az egyik a testiség, az agy munkájának közbejöttével élő tudatvilág, a gon­dolkozás funkcióija, a másik a lélek, az örök, a halha­tatlan lélek. Bessenyei ennek az örök értékek keresésére és önmagunkban, vala­mint a társadalomiban való kialakí­tásra serkentő lélek látnoka volt. 'Az A Bessenyei Társaság az ünnep­ség után társasabédiet rendezett Mi­lotay István és felesége tiszteletére. A társaseiblédea a Bessenyei-család által a paszabi ref. templomnak a 17. századiban ajándékozott, majid Ko­rocz József ref. lelkész által a Besse­nyei Társaságnak felajánlott ezüst serleggel Korompay Károly dr. mondott serlegbeszédet. Amikor a Bessenyei Kör szükséges­nek látta, hogy nevét megváltoztatta, erre fontos okok késztették. Az újjá alakulás óta az első alkalommal ő szellemét úgy tisztelhetjük méltó­an, ha ennek a léleknek a segítségé­vel megteremtjük az emberi felemel­kedés, az erkölcsi megújhodás fel­tételeit. A serleget ennek az önmiar gunkíból kiinduló nagy megújhodás­nak sikerére emeli. A nagy taossal fogadott szavak után Bertalan Kálmán országgyűlési képviselő Milotay István két­kötetes müvéről szólott, amely munkának olvasása kivételes sízellelmi gyönyörűség. Az írótoll e művekben nemcsak betűk barázdá­ját szántotta, hanem mint az acélos eke, barázdát vágott és termő mag­vaikat szórt a lelkekbe is. E szántás­vetés termése az a közszellem iesz, amely testvéri összefogásra vezet. Nyiregyháza társadalma nevében szeretettel köszönti Milotay Istvánit és kéri, hogy Szabolcs ás Nyiregy­háza érdekeiért folyó küzdelmében legyen segítségére. Belohorszky Ferenc dr. a Bessenyei Társaság főtitkára rend­kívül érdekes fejtegetés során is­mertette a Szabolcsi Szemle küzdői­mét] az új világrend megteremtése, ai felmerülő akadályok, gáncsivetések legyőzése útiján és lelkes tapsot arat­va, olvasta fel a Szemle sorait Milo­tay újságírói jubileumának 1934-ben történt országos ünneplése alkalmá­ból. Majd Szohor Pálnak, a Szabol­csi Szemle főszerkesztőjének a ke­resztény és nemzeti szellemben ható irányító munkásságát méltatta Belo­horszky Ferenc dr. s átadta a pol­gármesternek a Szabolcsi Szemle három évfolyamának díszes bőrköté­sű számait. Aradvári Béla tanár, a Nyirvidék-Szalboicsi Hírlap mun­baltiársa felszólalásában Milotayt, a publicistát méltatta. Utalt arra, hogy egy új korszakra áttérés válságaiban Milotay a koreszmék fényes tollú harcosa, aki megéri majd eszmei dia­dalát és ezen a íhiminikus szépségű reggelen együtt örvend vele a győ­zelmi dalban a vidéki újságírás is, amelynek .zászlóját most tisztelettel és csodálattal hajtja meg előtte. Milotay István nagyihatású beszédben válaszolt az üdvözlésekre. Igaz, aanát a polgár­mester mondott, visszavágyódik a szíve az ősi szülőföldre, és ennek ihlete ad erőt haroai'ban. Sokan ke­restek feleletet arra a kérdésre, hogy a honfoglaló magyarok miért éppen ezen a földön álltak meg út jókban. A tudomány ma kimutatta 1, hogy itt, az eurázi'ai steppéknek nyugaiti flóra­bé li, fclímaheili végződése .van. Nem mentek tovább, mert itt még az ős­haza klímáját, flóráját, faunáját ta­lálták. így volt ütközőpontja ez a föld minidenlben keldfnek és nyugat­nak. Milotay István, bármerre megy, a szabolcsi klímát, erkölcsi, lelki vi­lágot magával viszi és soha nem vá-

Next

/
Thumbnails
Contents