Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1941 (9. évfolyam, 50-73. szám)

1941-03-21 / 66. szám

4. oldal SxAaoLe«! HíirtAP MMMMMM A felmondások szabadságának visszaállítását sürgeti a nyiregyházi Háztulajdonosok Szövetsége A közgyűlés Pisszer lánost diszelnökké, Oltványi Ödönt elnökké választotta A [Nyiregyházi Háztulajdonosok Szövetsége vasárnap délelőtt rend­kívüli érdeklődés mellett tartotta meg rendes évi közgyűlését'a város­háza nagytermében. Tizenegy óra­kor, amikor Pisszer János a Hiszek­egy hangjaival a közgyűlést megnyi­totta, már állig lelhetett beférni a zsúfolásig telt terembe. A határozat­képesség. megállapítása után Pisszer János rámutatott a háztulajdonosok •nehéz helyzetére, amit a a^ásiíel mondási és lakbérkoriátozási rende­let súlyosbít. A háztulajdonosok a polgárság részére otthont igyekez­nek nyújtani, aimiért nem drákói in­tézkedéseket, hanem elismerést vár­hatinának. Érdekes számadatokkal világított rá Pisszer János arra, hegy 1914-ben a terhek a házbér jövedelem 30%-át tették, ma 40—42%-os ar jövedelmi adó, vagyis az útburkolási teihek fi­gyelembevétele nélkül 60%-os adó teriheü a házbérjövedeúmet a külön­böző pótadókkal. Ez az előidézője a k al taszít roifái is 1 aká shi án vnak. Az elmúlt évben Nyíregyházán nem emelkedett a lakóházak száma A íaikástermeliési statisztika sze­rint a mult évben egyszobás lakásra 32, kétszobás lakásra 26, háromszo­básra 18, négyszobásra egy építke­zési engedélyt kértek Nyíregyházán, vagyis összesen 78 épületre adtak ki építkezési engedélyt 172 szobaférő­hellyel, úgyhogy 1940-ben 70 ház épült 126 férő­hellyel, ezzel szemben 100-on felül van a ta­laijivíz következtében lakhatatlanná vált épület, így a nyiregyházi lakás­tenmelésben nem hogy emelkedés nem állott be, hanem 30-ea! csök kent a lakóházak száma. Aggályos tünet különösen a fővá­rosiban, hogy bérházak helyett, mi­után a kisltőke neim képes építeni, az öröklakás rendszere vált általá­nossá. Az 1940. es&tendő nem hozta meg, amit reméltünk, — fejezte be elnöki megnyitóját Pisszer János, — pedig a vezetőség .mindent elköve­tett a háztulajdonosok érdekében. Vitéz Pá:il István a Szövetség évi jeleintését ismertette. Boldog öröm­mel ömlékezett meg Erdély visszaté­réséről, majd a háztulajdonosok sé­relmeit tárta fel. Az egyesület mun­kássága során állandóan felszínen tartotta az útburkolás kérdését, a viili:amoissági. koncesszió ügyét a vá­rosi közgyűlés elé vitte és állandóan foglalkozott a háztulajdonosok egye­temét érdeklő többi problémákkal. A közgyűlés felállással áldozott elhunyt tagjai, dr. Nánássy Imre, Bock Béla, Kovács Jánosné, Kerekes János, id. Rokoissimyi Antal emléké­nek. A tagok nevében Grigássy Károly mondott köszönetet a vezetőségnek az elmúlt évben kifejtett munkássá­gáért. Bór János ismertette a pénz­tári és zárszámadási jelentést, amit a közgyűlés elfogadott és a szüksé­ges felmentvényt megadta. Felterjesztés a lakbér emelése és a kötöttség megszűntetése A jelentesek'ismertetése után Ke­rekes Pál dr., a szövetség ügyésze tartotta meg nagy érdeklődést ki­váltó -beszámolóját az útburkolás és a házbirtok egyáb kérdéseiről. .— Az elmúlt év hullámzó áradata vonta maga után az egyre fokozódó irányított gazdálkodást, — mondot­ta. — A háztulajdonosokat seim ke­rülte el az áramlat és megjelent a felmondást és 'béremelést korlátozó rendelet. A rendelet ismertetése után hangoztatta, hogy -erre itt egyáltalán .nem volt szükség, mert a rendeletet motiváló okokkal egyetlen nyíregy­házi háztulajdonos sem élt vissza. A háztulajdonos kezét megkötötték, ezzel szemben minden drágul, s kü lönösen nagy feladatot jelent a há­zak tatarozá'Sa, mert az épületanya­gok ára rihaimosan emelkedik. Ilyen körülmények között a háztulajdono­sok nem fognak tudni eleget tenni az előírt légvédelmi kötelezettségek­nek. Ezért már most bejelenti, hogy a legközelebbi alkalommal a Háztu­lajdonosok Szövetsége a 'városi kép­viselőtestülétii közgyűlés útján fel­A városok és közületek és egyéb Igen nagy érdeklődés előzte meg Bácslfalvy Antal felszólalását, aki a NyLrvidék-Szaibülesi Hirlap cikksoro­zatában mutatott rá azokra a társa­dalmi és gazdasági visszásságokra, amik sürgős átalakulásra és meg­oldásra várnak. — A szomszédos államokban — mondotta — óriási városfejlesztési programot hajtottak végre az elmúlt húsz esztendő alatt, míg nálunk ezen a téren alig történt vallatni. Ennek főokát a házbirtok súlyos terbeibein és megkötöttségében látja. Az egye­nesadó a házbirtoknál nagyobb, terjesztéssel fog fordulni a kormány­hoz, hogy bizonyos meghatározott percentben engedélyezze a béreme­lést és a felmondások szabadságát adja vissza. — A felmondási jog korlátozása valóságos büntetőszankció a háztu­lajdonosok ellen — mondotta. Be­számolt ezután arról, 'hogy az útbur­kolási költség egyelőre a közigazga­tási bizottság döntéséig nyugvópont­ra jutott. A fellebbezéseket még csak a napokban terjesztették fel és döntésre előreláthatólag csak évek múlva kerül a sor, de addig nem fe­nyeget a végrehajtás veszélye. — (Éppen most ünnepelték szívvel­lélekkel a szabadság ünnepét. Mi is azt tartjuk, szabadság a lelke min­dennek, a háztulajdonosok szabad­ságünnepe az lesz, ha a háztulajdcn szabadsága biztosítva lesz. Ennek a szabadságnak a kivívásához kér tá­mogatást. Bálint Istiván dr. szintén sürgős intézkedést kért a lakbérek emelése érdekében. kamatterhének csökkentése mint a földadó, amihez hozzájön a tízféle különböző pótadó. S ami a legfájóbb, a befolyó pótadónak több mint a felét a város kamatterheinek fizetésére kell fordítani. A város napi kamatterhe kb. 1000 pengő. Ez­zel kapcsolatban felveti annak a le­hetőségét, hogy a városok, egyházak és egyéb közületek részére miért nom fol\ rósít a Nemzeti Bank köz vétlen kölcsönökett, ami olyan jelen­tékeny kamatmegtakarítást jelente­ne, amely a ipátadónál áldásosán éreztethetné hatását. A 'földbirtok védettség végefelié jár, most már a háztulajdon kér védettséget. Ezután a tűzbiztosítás életrevaló gondolatát vetette fel. Több gyakorlati jelentő­ségű elgondolását a közgyűlés 'tagjai nagy érdeklődéssel hallgatták. iPisszer János ezután bejelentette, hogy miután Budapestre költözőit, émond a tíz éven át viselt elnöki tisztéről. A közgyűlés ezt, érdemei­nek hangoztatásával tudomásul wt­te és egyhangú lelkesedéssel Pisszer Jánosit' a Szövetség örökös d.íszelnö­(Trianon 21.) 1941 március 21. kévé, valamint az országos szövet­ség küldöttévé választotta. Helyébe a> közgyűlés egyhangú bizalma Olt­ványi Ödönt ültette az elnöki szék­be. A megüresedett alelnöki tiszt­ségekre pedig BáCsfalivy Antal ta­nárt és Hrenkó János gazdát válasz­tották meg. Az újonnan megválaszt ott ak üd­vözlése után Huray János felszólalá sávai véget ért a késő déli órákig el­húzódó közgyűlés. Takarékossági "Vásárlás előtt hitel! tekintse meg angol, francia női kabát újdonságaimat MAIBAU1N MARISKA Olcsó szabott árak! Divatözletében, Rákóczi ntca 4. Olcsó szabott árak! — Ruhák, blúzok, kalapok nagy választékban — Toldi Miklósék munkában ... Vasárnap délután testnevelési bemutató ünnepséget rendez a nyíregyházi áll. liceum és tanítóképző intézet A nyiregyházi áli. tanítóképző in­tézet és liceum Toldi Miklós Sport­Körének iagijai, a gyakorlósok rész vételiével, vasárnap délután fél öt órai kezdettel, a városi gráf Széche­nyi István felső kereskedelmi iskola tornatermében testnevelési 'bemutató ünnepséget re.ndeznek. A bemutató műsora a következő lesz: Tisztelgés, felállás, nemzeti ima. Szabadgyakorlatok a nyújtón, helyből távolugrás, páros műszabad­gyakorlatok, gyakorlatok a magas korláton', helyből magasugrás, gya­kori 1 a tok a magas gyűrűhintán, tré­fás gyakorlatok, ugrások, lengési gyakorlatok, páros talajgyakorlatok, átfordulás, sikllózó ugrások 3 ugró­szekrényen, csoportos dobások nagy albdával. — Tisztelgéshez felállás. Himnusz. Szórakoztató zenéről az intézet házi zenekara gondoskodik. A Toldi István Sport-Kör tudja, hogy a vá ros sportszerető közönsége vasárnap délután megtekinti azt a munkát, melyet a jövő ifjúságának leendő nevelői a testi kultúra terén kifej­tenek. Emlékezzünk 1915. március 21. Ezen a napon Szügyi Zoltán, volt szatmári 12. honvéd gyalogezredben hadapródőrmester, a 41. honvéd had­osztály Lupkov környéki harcai alatt, a téli időjárás szörnyű zordsága kö­vetkeztében 18 főre apadt szakaszával, teljesen elszigetelt helyzetben, de an­nál szívósabb védelemben, orosz túl­erők éjjeli támadását tartóztatta fel. Magára hagyatva, de vitézül védekezve, virradatig rendületlenül kitartott állá­sában, annak ellenére, hogy szakaszá­nak állománya időközben felére apadt és az újból és újból támadó oroszok már kézigránát távolságra közelitették meg maroknyi osztagát Virradatkor azután, amikor is Szügyi őrmester ész­revette. hogy erősítések érkeztek, il­letve az ezred egyik százada az előtte megtorpant oroszok ellen támadásra indul, maga is előretört megmaradt 9 emberével és páratlan elszántsággal, lendületes iramban rohanta meg a sű­rűn egymás mellett fekvő oroszokat E nek azután azután az volt a követ­kezménye, hogy az oroszok, akik min­dennel számoltak, csak ezzel nem, széjjelrebbentek, 171 emberük pedig Szügyi őrmester 9 honvédjének meg­adta magát. Szügyi őrmester 18 em­beréből végül csak heten maradtak életben. Ez a hét vitéz egytől-egyik becsülettel kiérdemelten megkapta a nagyezüst vitézségi érmet, mig Szügyi hadapródőrmestert, legsúlyosabb hely­zetben tanúsított kiválóan derekas ma­gatartásáért az arany vitézségi érem­mel tüntették ki és még ezen a napon soronkivül zászlóssá léptették elő. — Vüág ZsebatlaflK, m. kir. hon­véd térképészeti intézet ki*dáe«, 4r« 50 fillér. Kapható: Jóba papiriizlet­boo. (x) Külföldi államok a Budapesti Nemzetközi Vásáron A háborús gazdasági helyzet szo­rosabb együttműködésre utalja az egymással baráti viszonyban élő, il­letve a háborútól távolálló országo­kat. Magyarország nagyjelentőségű szerepe Közép-Európa árucserefor­galmában természetessé teszi, hogy ai külföldi államoknak ez a fokozott propagandatevékenysége kifejezésre jut a magyar áruminta vásár okon is. A májú 2-től 12-ig megtartandó Budapesti Nemzetközi Vásár iránt már hónapok óta élénk külföldi ér­deklődés mutatkozik. Hatalmas nemzeti pavillon létesítését jelentet­te be Olaszország, önálló épületet álHtamaik Szlovákia és Svájc. A kö­zelmúltban érkezett hír a jugoszláv határozatról', mely szerint a baráti Délszláv Királyság a tavalyinál is nagyobb, építőanyagában is jugo­szláv eredetű pavillönt kíván létesí­teni. A Német Birodalommal foly­tatott tárgyalások végül arra a meg állajpodásra vezettek, hogy a német ipar, mely igen nagyszámú, szinte minden szakmára kiterjedő kiállító­val lesz képjviselive, egységes nemzeti pa vil i cm hely ett, a néimet gyá rtmá­nyoknak a különböző magyar szak­mai csoportok közé való beosztását kéri. Érdekes megbeszélések indul­tak meg Szovjet-Oroszországgal!, amely — ha szállítási nehézségek nem merülnek fel — az idő rövidsé­ge ellenére is orosz nemzeti pavillon létesítését tervezi. A Protektorátus cseh kormánya részéről is ajánlatot kértek, miként lehetne a cseh morva Protektorátus ipara számára alkal­mas méretű nemzeti pavillönt 'éte­síteni.

Next

/
Thumbnails
Contents