Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1941 (9. évfolyam, 26-49. szám)

1941-02-18 / 40. szám

Ara 10 fillér Nyíregyháza, 1941. február 97. (Trianon 21.) IX. évfolyam 41 (2339.) szám. Kedd F T YIRTODEK HIRLAP ®*«ikeszt8ség és kiadóhivatal: Bethlen-utca 1. D/^I ITT AT M ADTT AD 4 Előfizetés: 1 hónapra 2.50, negyedévre 7.50 P. S«»«tatakaréki csekkszám: 47.139. X«l«fciK: SS. rULlllíXrtl IN/ArlLMr Köztisztviselőknek 20% engedmény. Az interpellációs jog iPadialmenitáris kormányren dsze­rekben a törvényhozók egyik leg­kiemelkedőbb és legjelentősebb jo­gosítványa az, amely intarpelláfciók előterjesztésére nyújt módot. Az országgyűlés házaiban ugyanis csak a napirendre tűzött anyaghoz szol­haltnak hozzá a törvényhozók. Vi­szont a mindennapi élet igen gyak­ran felvet különböző olyan problé­mákat, amelyek pillanatnyilag nem szerepelnek az országgyűlés napi­rendjén. A törvényhozóknak ilyen esetekiben is módot kell nyújtani ar­ra, hogy ezeket a leghivatottabb fó­rum: a Ház színe éllé tárhassák s a nyilvánosság elő'tjt gyakorolt kriti­kával intézzenek kérdést a kor­mányhoz, vagy annak egyik tagijá­hoz, hogy a szóban forgó ügyben mi az álláspontja é6 milyen intézkedé­seket szándékozik foganatosítani? Az interpellációs jogot az ország­gyűlés mindkét házának tagjai gya­korolhatják. A súlypont még iá ter­mészéfszerüleg a képviselőház .inter­pellációs jogán van, egyrészt azért, mert a miniszteriális felelősség itt erősebiben kidomborodik, másrészt azért, mert a képviselőházban vitat­koznak egymással a pántok, politi­kai elvek, esetleg világnézetek is. Az interpellációs jog tehát lénye­ges jellemvonása a népképviseleten nyugvó kormányzati rendszernek. Világos azonban, hogy — mint min­den jog — ez is kötelességeket ró a képviselőkre. Azt a kötelességet, hogy valóban csak az ország nyilvá­nossága elé tartozó, lényegbevágó, elvi szempontból is jelentős kérdése­ket tegyenek szóvá a Ház ülés ter­mében; A törvényhozói lelkiismeret­nek számadást kell tartania önma­gával interpellációjának bejegyzése, de elmondása előtt: használ-e az ügynek, használ-e az országnak a legnagyobb nyilvánosság igényibe­vétele? Mert ha a feltett kérdések ezekbe a szempontokba beleütköz­nek, akkor már az interpellációs joggal való visszaélésről van szó, ami nem emeli, sokkal inkább lejá­ratja a parla,mentairizmiu9 tekinté­lyét, sőt a józanul gondolkodó köz­vélemény előtt magát a szenzációt hajhászó képviselőt is. Legutóbbi időben, saijnois, többször voltunk ta­núi ilyen jelenségeiknek. Nem egy­szer fordult elő, hogy az ország ér­dekeit ériinitő, elsőrendű külpolitikai kérdésektől kezdve le egészen a leg­kisebb jelentőségű helyi problémáig mindent interpelláció formájában kívántak szóvátenni egyes képvise­lők. Gyakran ugyanarról a problé­máiról jegyzett be interpellációt egy párthoz tartozó nyolc-tíz képviselő, s ia házszabályok és parlamenti gya­korlat adta jogát nem közérdekű kérdések felállítására, hanem szemé­lyes támadásokra, viharok keltésére, szenvedélyes jellemetek kirobbaintá­sára használta fel. így állott élő az a helyzet, amikor egy-egy parla­menti ülésre 60—80, sőt százon is felüli interpellációt jegyeztek be. Erre a beteges, elsőrendű nemzeti érdekeket sértő jelenségre mutatott rai Teleki Pál gróf miiiniiszt erielnök válasza, amelyet éppen az interpellál­n bolgár-török meg nem támadási egyezmény Szófiából jelentik: Bulgária és Tö­rökország közö tt megnemtámadási egyezmény jött létre. Az egyezmény az 1936. évi bolgár-török barátsági szerződésre hivatkozik s a követke­ző négy pontból áll: 1. Kimondják, hogy lemondanak kölcsönösein mindenféle támadásról. 2. A két ország kapcsolatait a jó szomszédi viszony s a barátságos szellem határozza meg. 3. A két kormány kijelenti, hogy a kölcsönös kereskedelmi kapcsola­tok kibővítése mindkét állam érde­kében áll. 4. Mindkét kormány kijelenti, hogy sajtóját olyan irányban fogja befolyásolni, hogy a kölcsönös tá­| madások elmaradnak és hogy a saj­tópolitikát e nyilatkozatok szellemé­ben irányítsák. (MTI.) Széles visszhangot kelt a Balkánon a bolgár-török egyezmény A bolgár-török meg nem támadá­si egyezménnyel kapcsolatosan Po­pov miniszter nyilatkozatot tett, amelyben nagy örömének adott ki­fejezést az egyezmény létrejötte fe­lett. Ha szerény is a tartalma az egyezménynek, — mondotta, — de az hozzájárul a két nemzet közötti barátsági kapcsolat megszilárdításá­hoz. Belgrádi politikai körök a bolgár­török egyezményt úgy tekintik, mint újablb hozzájárulást a balkáni béké­hez. Zágrábban is a balkáni béke fenntartását és megszilárdulását lát­ják az egyezményben. (MTI.) Németország beleavatkozása a görög-olasz hábornba Zürichből jelentik: A német dip­lomácia folytatja tevékenységét a Balkánon. Hír szerint alhban az eset­ben, ha Jugoszláviával telje9 meg­egyezésre jutnak, megkísérli, hogy Görögországot állásfoglalása 1 meg­változtatáséra bírja. Abban az eset­ben, ha Görögország nem fogadná meg a német tanácsot, Németország más lépéseket tesz Görögországgal szemben. (MTI.) 0 mentési munkálatok egész éjjel tartottak A jégtorlaszok már csak Baja felett akadályozzák a víz folyását ÍA földművelésügyi minisztérium vízrajzi osztálya jelenti délelőtt 9 ó 30 perckor: A Duna jege már csak Dunaföld­vártól Bajáig, terjedő 80 kilométeres szakaszon áll, amit öt kilométeres szabad vízfelület szakít meg. Baján alul már nem akadályozza jég a víz folyását s ez 104 centiméteres apa­dást idézett elő. Mohácson a víz hir­telen leszaladása 53 centiméteres vízszintemelkedést okozott, ami kö­zepes vízimagasságnak felel meg. Báró Bánlffy Dániel földművelés­ügyi miniszter szemleútja során Sze­gedre érkezett, ahol 'bizakodásának adott kifejezést afelett, hogy hama­rosan sikerülni fog a vésziéi ynek elejét venni és a kormány megtalál­ja a módját, hogy a víz alatt álló te­rületeket idejekorán ismét termő­földdé tegyék. Azt remélem, — mondotta, hogy tavasszal, ha újra eljövök, már csak virágzó dúsan ter­mő vidéket látok. (MTI.) Az árvízvédelmi kormánybiztos­ság jelenítése alapján a MTI közli: A mára virradó éjszaka Solt köz­ségben 25 cm-rel apadt a víz. A men­tési munkálatok egész éjjel tartot­tak. Kis-Solt biztonságban van. Sol­ton és környékén . emberáldozat nincs. Solttal a hajnali órákban meg­szakadt az összeköttetés és nem le­het érintkezésbe lépni, a tanyai la­kosságot a katonaság elszállította. Harta és Dunapatajnál a lakosság nyúlgátakat épített. A dunapataj­kalocsai műutat már átlépte a víz. Dunapatajt és Hárfát ma reggel részben kiürítették és a kilakolta­tottakat Kalocsára szállították. — Akasztónál 'változatlan a helyzet. Fülöpszállás lakossága előkészült a ciós joggal való .visszaélés ügyében adott. Megállapította, hogy az in­tenpelláciős jog újabb keletű értel­mezése nem egy esetben komolyan veszélyezteti az ország belső nyugal­mát és külpolitikai érdekeit s kedve­zőtlen megvilágításba helyezi magát ai panlamentarizmust is. Az ország közvéleménye nagyon világosan látja ezt s mint a minisz­terelnök megállapította: kellő érté­kére szállítja le ezeket az interpellá­ciókat. Sőt, ami ennél is több, a jó­zan magyar közönség többsége leg­határozottabban helyteleníti és el­ítéli a képviselői jogokkal történő ilyen visszaélést. Helyes tehát a kor­mánynak az az álláspontja, amely szerint a közérdekellenes interpellá­ciókra mellőzik az azonnali érdemi választ, — mert ilyen esetiben úgy sem komoly tárgyalásiról, csak za­vairtkeltési szándékról van szó. Ha ipedig így sem lehetne megszüntetni a mutatkozó visszásságokat: jöjje­nek az erélyesebb háizszabálymódo­sító intézkedések. Mert az ország érdekei nem szenvedhetnek csorbát egyesek feltűnési viszketegsége miatt. kiürítésre. Ma reggel Akasztónál a törvényhatósági műutat átlépte a víz. Keoelt belvíz veszélyezteti. Kis­kőrös nincs közvetlen veszélyben. Fülöpszálláson egyrie erősül az ár, a mentés folvik. Duniapatalyon 150 'házat veszélyeztet az árvíz. Tervbe­vették a Mohács vidékén álló jégré­teg bombázását. A földművelésügyi minisztérium vízrajzi osztálya jelenti, hogy jég­torlaszok már esalk Baja felett aka­dályozzák a víz medrét. Ercsi és Dunapentele között 24 óra alatt öt­ven centimétert apadt a víz. iBoncos Miklós árvízvédelmi kor­mánybiztos a déli órákban az alábbi jelentést adta ki,: Az 1483 dunakilo­métertől lefelé a Duna teljesen tisz­ta. Ott van egy törés. Az 1886-ik dunakiloméíernél áll a víz, lefelé szabad a víz útja. Az 1495 dunakilo­méter tlői a Sió torkolatáig ál! a víz. Az 1506 dunakilométertől Úszódig álló jég van. Géderlakot kiürítik Az oirszágos árvízvédelmi kor­mánybiztost arról értesítették, hogy Géderlak környékén a talajvíz olyan nagymértékben, tört fel, hogy a köz­ség kiürítésével kell számolni. Az Ordas és Géderlak közötti műutat nyúlgáttal felemelték. Géderlak kiürítését megkezdték. A lakosság egyrésze Ordasra mene­kült, másik részét pedig Kalocsára szállítják át. (MTI.) Élelmiszersegélyt kapnak az árvízkárosultak Az országos árvízvédelmi kor­mánybiztosság Solt, Apostag, és Du­navecse menekülőinek élelmiszjrse­gítSéget nyújtott. Solt 300 csomagot kapott 40 métermázsa súlyban, Apostag 100 csomagot 15 mázsa súlyban, Dunavecse pedig 200 cso­magot 30 métermázsa súlyban. Min­den csomagban zsírszialonna, liszt, sárgaborsó, tarhonya vagy más tész­ta van. (MTI.) A képviselőház ülése A képviselőház mai ülésén folytat­ták a gazdasági javaslat vitáját. Az első felszólaló Szeder Ferenc szociál­demokrata képviselő volt. A mező­gazdasági munkások biztosításának kérdésével foglalkozott. Reiibel Mihály a méhészet felkaro­lását sürgette. A méhészek részére kölcsön folyósítását kérte. Az árvíz kérdésével is foglalkozott és a leg­nagyobb tisztelet és hódolat hangján emlékezett meg a magyair nemzeti hadseregről az árvízkárosultak érde­kében kifejtett munkásságukért. D. Szabó István a mezőgazdaság jövedelmezőbbé tételéről beszélt. Időjárás lÉlénk, a hegyekben erős déli, dél­nyugati széli több helyen újabb zá­poreső várható. A hőmérséklet alig változik. Budapesten ma délben a hőmérséklet 10 Celsius fok volt, a légnyomás 747 mm., mérsékelten süllyedő irányzattal.

Next

/
Thumbnails
Contents