Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1941 (9. évfolyam, 26-49. szám)

1941-02-17 / 39. szám

(Triauor^L)1941febn^ Nemzeti társadalmunk kérdései a Szabad­egyetemen A fenti kérdéssel való foglalkozást az tette időszerűvé, hogy az elmúlt években két, illetőleg három alkalom­mal bekövetkezett revizió országunk gyarapodását eredményezte. A trianoni bilincseket lerázó és mindinkább erőre kapó magyarság sorsdöntő kérdése, hogy milyen irányt fog venni társadal­mának fejlődése. Ezekbe a kérdésekbe igyekszik bepillantást nyújtani Leskó Fái gimnáziumi tanár a Szabadegye­tem keddi előadásán. Az előadas 5 órakor kezdődik s a belépés díjtalan. 7. oldal A Kereskedelmi livatal kirendeltséget állított fel Nyíregyházán A M. Kir. Kereskedelmi Hivatal min­den törvényhatósági székhelyen kiren­deltséget áilitott fel. A kirendeltségek belkereskedelmi, árellenőrzési és kül­kereskedelmi teendőket látnak el. A Nyíregyházán működő kirendelt­ség címe: Kossuth tér 10. Telefon 8ö9. A kirendeltség vezetője pedig lécfalvi Bodor József főfelügyelő. Emiékezzünk 1915. Ezen a napos Dósa János, a volt pécsi 52. gyalogezredben, szakasz­parancsnoki helyen beosztott csendőr­crmester, olyképen akadalyozta meg egyik lövegünk elvesztését, hogy az annak készbesitése ceijábój óvatosan előrekuszó orosz szásadot, tartalékkan volt és mindössze csak 15 főt szám­láló szakaszával, saját kezdeményezé­séből oldalba támadta, majd példás lendülettel végrehajtott roham utan ké~ .zitusában széjjelverte. Az oroszok — túlerejük ellenére — végül is megfu­tottak, a század parancsnokát, egy szá­zadost és 13 emberét pedig Dosa őr­mester foglyul ejtette. Minthogy Dósa őrmester nemcsak ekkor, hanem min­den más alkalommal is bátran és vi­tézül harcolt és legénységét későbben is kiválóan lendítő személyes példájá­val nagy teljesítményekre ösztökélte, amiáltai nehéz helyzetekben ujabb es ujabb sikereket ért el, vitéz és példás magatartásának jutalmául immár őt is az arany vitézségi éremmel tüntették ki. {•••••^^•^••BHnHHMHliak — 1000 pengős kártérítés lórúgás miatt. Laskay Isltván bessenyődi la­kos 1000 pengős kártérítési pert in­dított munkaadója Dekmár Ferenc gazdálkodó elleti, mert a gazdálkodó lova vasalás közben úgy megrúgta, hogy sérülése kórházi kezelést igé­nyeit és esetleg még a jövőben is műtéti beavatkozásra lesz szűkség. A bíróság elutasította és a felmerült költségek megfizetésére kötelezte, miután a kórházba való felvétele során sérülésének körülményiéit másként adta elő, egyébként is az lOrszágos Mezőgazdasági Biztosító Intézetnél biztosítva ivolt. Mit tehetünk Szabolcs népének felemelése érdekében Mi vár reánb a báboru után? Beszélgetés Mikecz Tamás képviselővel, aki az agrárlakosság feleslegét gyárakban akarja elhelyezni — Szabolcs részt kér az ipartelepek decentralizásából — Hol vannak a szabolcsi terményeket feldolgezó üzemek Vizes téliutói tájiakon rohan át a vonat. Az egvik fülkében egy fiatal), lelkes, tettekre kész szabolcsi kép­viselővel beszélgetünk. Mikecz Ta­más képviselő a háború utáni lehe­tőségekről ad képet kérdéseinkre. — Mi a véleménye a képviselő úrnak Szabolcs nagy gyermeksza­porulatáról, a mezőgazdasági la­kosság foglalkoztatásáról megfele­lő szociális feltételek mellett? — kérdezzük elsősoiiibain. •— Szabolcs gazdasági élete, — mondotta Mikecz Tamás — valóban ma szintié kizárólag mezőgazdasági adottságainak ellenére, a vármegye lakossága örvendetes népszaporula­tát megfelelő szociális keretekben nem tudja elhelyezni s csak állandó népességveszteség útján vezetheti le. Hallott, véleményem szerint két •olyan mód van, amely a lakosság megfelelő elhelyezkedését és szociá­lis éirtékü foglalkoztatását tehetné lehetőivé. Az egyik az agrártermelés átállítása akként, hogy értékben többet produkálva, lényegesen több munkást foglalkoztasson. — Agrártermelésünket a béke­viszonyra való áttérésnél úgy kell majd irányítanunk, hogy teljes mér­tékben kihasználhassuk Szabolcs vármegye talaj és éghajlati adottsá­gait. Elsősorban az aprómagvak ter­melésére gondolok. Ez igen sok ké­zimunkás foglalkoztatását jelenteiné. Másrészt rendkívül jelentős felada­tok megoldása vár reánk a-z álíkit 1­tenyésztés fejlesztése terén is. Lega­lább is a dunántúli vármegyék nívó­ját kell miihamairabb majd elérnünk. Ennek eddig az volt az akadálya', hogy a mezőgazdaság beállítottságú lakossága állandóan takamányínség­giel küzdött, ami azonban most az édes csillagfürt takarmányt ermeliésé­vel kiküszöbölhető lesz. — Mit várhat a vármegye a me­zőgazdasági irányítástól a meg­nyíló új piacok tekintetében? — Valóban ez egy íijiabb szem­pont, amire figyelemmel kel! len­nünk. A mezőgazdasági termelés irányításánál természetes, hogy gon­dolnunk kell arra is, hogy az ország­határok kibővülése folytain megvál­tozott .vármegyénk helyzeti adottsá­ga is. Ez a változás arra késztet, hogy termelésünket Kárpátalja ósl a ti. m, Uránia Filmszínház í Xeieíü?' 8.2. Február 18-19. Budapesttel egyidőben! Kedd-szerda Egy királynő szive STUART MÁRIA tragédiája. Főszerepekben: ZAR AH LEANDER, W1LLY BIRGEL 4, fél 7 és 9 órai kezdettel A film rendkívül* terjedelmére való tekintettel az előadások Ma, hétfőn utolsó nap: VISSZA AZ UTON kelleti országrészek szükségleteihez kell szabnunk. Arira kell töreked­nünk, hogy termelvényeinkkel a ma­gas fogyasztást jelentő Ungvár, Munkács stb. piacainak szükségle­teit! elégítsük ki és pl. kapás növé­nyeink egy részének termelését, így burgonya, káposzta termésünket a keleti irányba hozzuk forgalomba., — Félünk, hogy ezek az átalaku­lások csak későn éreztetik hatá­sukat népünk szociális életében. Mit lehetne tenni a gyorsabb se­gítés érdekében? — vetjük fel a legégetőbb problémát. Mikecz Tamásnak határozott pro­gramja 1 van e tekintetben is. — Igaz — mondja — az önök közbevetése. A mezőgazdaság célszerű átszerve­zésével a szociális és népszaporulata kérdések nem oldhatók meg várme­gyénkben. Mert részben az átállítás hosszabb időt vesz igénybe, másrészt a háború után bekövetkezendő eset­leges mezőgazdasági túltermelés egy válság esetén megint katasztrofáli­sam érintheittné teljesen agránfelépd­tésü gaz daéletüniket. Ezért a várme­gyét irányító hatóságoknak és a vár­megye gazdasági vezetőinek foglai­kozniok kell az iparosítás lehetősé­geivel. — Minden laikus előtt is feltűnő lehet, hogy a közel 400.000 lakosú Szabolcs vármegyében a szűken veítt mezőgazdasági iparokon kívül, — malomipar, szeszgyártás — jelenitő­sebb ipar egyáltalán nincs. Itt van Nyíregyháza. Hatvanezer lakosú nagy város és nagyobb volumenű és foglalkoztatású ipartelepe egy sincs. Kétségtelen, hogy sokat kell vár nunik a kormányzat ama szándéká­tól, amely szerint a lehetőségekhez képest decentralizálni óhajtija az ipart. — És miféle ipartelepekről lehet­ne szó elsősorban Szabolcsban? — A lehetőségekhez képest fel­színen kell tartanunk azt a kérdéist, hogy bár Szabolcs az ország legna­gyobb dohánytermelő vidéke, az itt termett dohány feldolgozása kész áruvá, máshol történik, holott a do­hányjövedék szempontjából is meg­gondolandó volna kész gyártmá­nyoknak a helyszínen való feldolgo­zása s a keleti országrészeknek mi­nimális holdfuvar felhasználósával innen való ellátása. — Mint iparailapütási lehetőséget, meg kell itt említenem azt, hogy el­sősorban indokolt a közelljövőben piacra kerülő nagy, gyümölcstermé­seink konzervvá való feldolgozása, az esetleges burgonya többteTmelé­séniél helyszíni adottságúink indokol­ja a keményítő és dextroze gyártás •fokozását. Véleménye szerint vár­megyénk bőségesen el fog tudná majd látni egy centrálisán felállított konzerv- és keményítőgyárat első­rangú nyersanyaggal. Ugyancsak le­hetősége Volna annak, hogy mint az országban máshol is, vidéken telepí­tett textilgyárak — Baja, Szombat­hely, Sárvár stb. — Nyíregyházán is létrejöhetne egy megfelelő kapa­citású textilgyár. — Ezek szép tervek, de miként lehetne mindezt realizálni Sza­bolcsban? — kérdezzük. — Egy ilyen futó vasúti beszélge­tés keretében nem lehet szakszerű alátámasztás nélkül a megvalósítás szervezési munkálatról azonnal ké­pet adni. Most a jövőre vonatkozó­lag tett kérdésekre válaszolhattam, a követendő útról, a szemünk előtt lebegő programról beszélhettem. Ami a megoldásltt illeti, arról egyelő­re a következőket vethetem fel. A magam részéről legfontosabbnak tar­tom, hogy a vármegye közvélemé­nye, a hivatott vezetők már most behatóan foglalkozzanak ezzel a kérdésekkel é9 egyrészt a nagykö­zönség a maga súlyával és érdeklő­désével a gazdasági kérdések megol­dását sürgetheti, másrészt a várme­gye politikai és gazdasági életének vezetői már ma keressék a lehető­ségeket a jelzett irányban és a kor­mányhiatóságoktól megfelelő intéz­kedéseket kérve, a közgazdasági éliet vezetőinek figyelmét ráterelik a Sza­bolcsban sürgősen megoldandó ipari invesztációkra. Máir Nyíregyháza állomása tűnik Ifel, amiikoT még egy kérdést ve­tünk fel: A falvak és tanyák né­pe ma a földbirtokpolitikai tör­vény megoldásának mikéntjét lesi, várja. A képviselő űr miféle re­ményeket fűz a földbirtokpolitikai törvény végrehajtásához? Mikecz Tamás válasza rövid, hatá­rozott, a kényes kérdésről is kiala­kult véleménye van: Mindig hajla­Hungária Filmszínház Teleion 503. szám Február 18-19. Budapesttel egyidőben! Kedd-szerda Egy királynő szive STUART MÁRIA tragédiája. Főszerepekben: ZAR AH LEANDER, WILLY B IRGEL fél 4, 6, fél 9 órai kezdettel A film rendkívüli terjedelmére való tekintettel az előadások Ma, hétfőn utolsó nap : VISSZA AZ UTON

Next

/
Thumbnails
Contents