Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1941 (9. évfolyam, 26-49. szám)

1941-02-13 / 36. szám

(Trianon 21.) 1941 február hó 13. OLCft H itusaffisa 3. oldal FERENCJŐZSEF KESERŰVÍZ Februári budapesti események A „Budapest Télien" utazási moz­galom, amely a közönség számára számos utazási és ellátási kedvez­ményt nyújt, februári eseményei közül kimagasló érdekességü a 16 án záródó fénykép- és plakátipályázat kiállítása, amely az Iparművészeti Társulat helyiségeiben tekinthető meg. Ugyanakkor nyílik meg a Nemzeti Saalóniban az „Én múzeu­mom" címen diákgyüjtemény-kiálilí­tás. A báli naplóból kiemelhetjük a Paitvatriista bált, a Gellért-szállóban megt artandó Atléta-bált és a Hun ­gáriában lezajló Gyógyszerése-bált. a Darmol dolgozik. Nyugodt alvását nem zavarja, mégis meghozza reggelre az enyhe és lildalmallan kiürülést. Országos Tuberkulózis Hét A magyar nép életfáját rágó ár­talmaik k özül e gyik leg veszedelme ­setab és legpusztítóbb a gumókor. Ez azzal, hogy Csonka­hazánkban évente 16—17 ezer virág zó életet pusztít el, százezreket tesz beteggé, kere&etképfcelenné és eltar­tásra szorulóvá, nemcsupán köz­egészségügyi és népesedéspolitikai, de közgazdásági és honlvédelmii szem­pontból is súlyos érvágást jelent né­pünk számára, amely érvágáson át csillapítatlanul csorog el a nemzet életereje. A kormányzat, azoknak a reformtörekvéseknek jegyéiben, me­lyek programjának gerincét alkot­ják, máris rendkívüli erőfeszítések eti tett a gümökór elleni védekezés ér­dekében. Az 1940. évi VI. törvény cikk, az ú. n. tuberkulózis-törvény közifeladattá nyilvánította a gümő kórellenes küzdelmet és így az eddig egyesületek és magányosoktól vég­zett munka, állami feladattá vált. Szerte a.z ország .minden részében százával épülnek, vagy állanak szer­vezés alatt tüdőbeteggondozó iinit'é­.zietek, zöldkenesztes egészségházak, tüdőbetegotthonok, giümőkóros bete­gek ápolását szolgáló új intézeti ágyak. A tuberkulózist szociális be­tegségnek is szokás nevezni, — ez az elnevezés arra céloz, hogy a rossz táplálkozás, célszerűtlen lakás, ál­talában a szociális elesettség a gü­mökór úteS'inálói. Ilyenképpen tulaj­donképpen minden intézkedés, mely inépünk szociális emelését szolgálja, segítője a güm ököréi lenes küzdelem­ffiike Sándor nek is. Keliló eredménnyel ez a hadjárat csak akkor kecsegtet, !ha a kormány­zat mögött az egész magyar társada­lom felsorakozik. E.z a meggyőződés íhlívta életre a TEOSz.-t, a Tuberkuló­zis Elleni Országos Szövetséget, amely a giimőkór ellen küzdő társa­dalmi szerivezetek és egyesületek csúcsszerve. Célja: összefogni és a közös nagy cél érdekétben rendezett 1 csatasorba állítani mindazokat a tár­sadalmi erőket, amelyek eddig meg­osztottan, talán külön utakon igye­keztek e közös eél felé. A közelmúlt­ban alakult TEOSz. első .nagyobb •akciója az Országos Tuberkulózis Hét megrendezése, abból a céltból, 'hogy felrázza a magyar társadalmat, megnyerje a közömbösöket, meg­győzze a hitetleneket arról, hogy a gümökór ellen igenis minden moz­l gósítiható erőnkkel küzdenünk kell. A TEOSz. minden magyarul érző magyart táborálba (hív, minden jó­akaratú ember támogatását kéri. — Nem kér pénzt, nem indít gyűjtést 1, — csupán adni. akar. Az Országos Tuberkulózis Hét folyamán szerte az országban szakembereink ezrei tartanak előadásokat a gümőkórról, iskolákban, kaszárnyákban, levente­ottihonokjban ismertetik a betegség elleni .védekezés alapelveit, plakátok tömege, röplapok százezrei igyekez­nek a kérdés fontosságára felihívni a figyelmet. Ugyanakkor a rádió is­mertetés, előadás, helyszíni közvetí­tés útján áll aiz eszme szolgálatába, a mozi pedig híradói révén szolgálja a propagandát. Lapunk is felajánlja a maga nyilvánosságát, hogy felihív­ja az olvasók figyelmét az Országos Tuberkulózis Hét jelentőségére. Bertalan Kálmán orszgy. képviselő a tanyai gazdák érdekeinek hathatósabb felkaro­lásáról beszélt a Bálint bokori gazdatanfolyamon it a helybeli és vidéki uriközönség kedvenc találkozó helye. Bessenyei tér 1. szám. (Hősök szobra mellett) Legkitűnőbb fővárosi szakács főz Szolid árak. — Frissen csapolt sörök, faj­borok. TELEFON: Étterem 553. Söntés 604 Hústalan napon halkülőnlegességek. Nyiregyházán a Bálint-bokorban háromlhónapos téli gazdasági tanfo­lyam munkálkodik. A tanfolyam vezetője Sebeök István, gazdasági 'Szaktanár, Bertalan Kálmán ország­gyűlési kép viselővel, Solymár János ág. h. ev. lelkésszel hétfőn este ifed­kerestük a Bálint-bokori téli tanfo­lyamot. Sűrű ködben, kanyargós szűk utakon tört előre az autó és érezlhétő volt, hogy a tanyai lakos­ság ma is nélkülözi azokat a bekötő utakat, amelyek nélkül csak úgy teng-leng itt az élet. Messze a tanya-­'bokrok szélén van a Bálint-bokori iskola. Nehezen találjuk meg a téli ködben. Sokszor gondolunk útköz­ben arra, milyen áldozatos élet an­nak ólétie, aki itt dolgozik. A tanító kerékpárral közlekedik a .végelátha­tatlan utakon. iDe lelkes magyar szívre vall az is, hogy a gazdaközön­'ség számára itt este hattól kilenc óráig tanítás folyik. Sebeök István tanifolyaímveziető, VeUich Sándor igazgató a kertészeti ismeretek elő­adója, fáradságot niem ismerve te­szik meg a nagy utat, hogy oktassák, neveljék a rájuk váró új feladatokra a gazdákat. Nem egy gazda több ki­lométer távolságból jár ,naponként a tanfolyami előadásokra. Ma már a múlté az az ellenkezés, amit gaz­dáink egy része a kulturális javak iránt mutatott, azt mondván, nagy­apám is úgy csinálta, én is, nem kell nekem új ismeret. Ez a .világ elmúlt, íme, itt it tömve van az előadói te­rem. Okuiárés öregek, délceg fiata­lok ülnek az iskolapadokban'. A te­remben egy petróleum és két karbid­lámpa vet gyér világosságot. A ka­tedra fölött Horthy Miklós arcképe. Ezt is Bertalan Kálim án képviselő adományozta az iskolának. A képvi­selőt, akit szeretettel köszöntenek, eljött ezen a téli zord napon is, hogy meglátogassa a tanyai néipet, amely­nek érdekeiért odaadó magyar szív­vel küzd. Az érkezőket Szmolár András fo­gadja, ez a fiatal, Lelkes, okos ma­gyar gazda, aki példát mutat a hala­dásra 'és bátorszarvú szószólója a tanya érdekeinek. Bertalan Kálmán képiviselő olvasnivalókat is ihozott magával, képes folyóiratokat, gazda­lapokat, a zöldmező-mozgalom új­ságszámait. Minden hallgatónak jut­tat a,z ajándékból. Szmolár András bíró .az Országzászlót kapja. Amint belépünk, Vellich Sándor igazgató éppen a gyökeres szőlővesszők ülte­tésénjeik módját magyarázza. Lebilin­cselő előadását, amelyet jól szem­léltető rajzzal kísér, mi is élvezettel hallgatjuk. Hát a gazdák! Csak úgy lesik minden szavátt. Hogy kell a tő­két kiképezni, a rügy eket meghagy­ni, az oldalágakat nevelni, a 'haszon­talan. gyökérzetet eltávolítani. Mind fontos ismeret. Az előadás szüneté­ben Bertalan Kálmán országgyűlési képviselő beszélget a gazdákkal. Majd nagy figyelemmel hallgatják lelkesítő, okos szavait. Utal a világháború befejeződésé­nek lehetőségedre. Ma van ára a 'bú­zának, habár megint úgy vagyunk, hogy négy—öt mázsa búzát kell ad­ni egy pár csizmáért. Mégis az.t vár­hatjuk, hogy ez a magas búzaár, a magas termelési árak akkor, amikor majd újra útnak indulnak az ameri­kai búzafoajók és a tengerentúli búza, gabona elárasztja Európát, esni fog­Kovácsszén, kőszén és tűzifa állandóan kapható Feiler Bernát épület- tűzifa és szén kereskedőnél Bujtos utca 12. Telefonszám: 97. nak az árak. A gazda majd ekkor az okiból a mellék esnek látszó ter­melivényekből kapja számításának megfelelő jövedelmét, amelyet még ma nem tart eléggé fontosnak. Ber­talan Kálmán itt felidézte azt az időt, amikor a nyiregyházi határban három .vetésforgóval dolgoztak a gazdák. Egyik a szemestermény, a másik a kapások, a harmadik az ugar forgója volt. Azután a négyifor­gós következett, amikor már takar­mányt ,is vetett eil ós ma ugart sem kell hagyni, a takarmánynövények termékennyé erősítik a talajt. Han­goztatta a t akarm á n y termes ztésnek fontosságát. Eel kell lendítenünk az állattenyésztésünket. .Magyar ország­ra az a hivatás vár a Balkán irányá­ban!, mint amelyet Svájc töltött be észak felé a tenyészállatok exportá­lásában. A mintaszerű állatállo­mányt a tenyészállat kiválasztása biztosítja. iMiinit minden más téren, ezen a téren is akció indult meg, 'hogy a gazdaérdekeket a -vármegye s a .város intenziven felkarolja, té­ny ész istállók épülnek. Utal arra, hogy szecskavágótelepet kell felállí­tani többlhelyütit és e téren is támo­gatja a gazdák mozgalmát és meg­értést keres e kérdések vonatkozá­sában a városnál. 'De az új gazdálkodási akarat nem íjuthat semerre az értékesítés bizto­sítása nélkül. Már pedig a .tanyákon nélkülözi a gazdaközönség a bekötő utakat. Itt is nagy hiányát érzik en­nek a gazdák. Rossz úton alig három —négy mázsát raiklhat fel arra a sze­kérre, amelyre jó útnál tizet is fel­rakhatna. Mérhetetlen értékek, idő, munka fecsérlődik el így el a mai helyzetiben. Jól ismeri a Bálint-bokor é9 a környék panaszait és teljes szívvel-lélekkel szószólója lesz ezek­nek a jogos kívánságoknak. Utal ar­ra, (hogy itt már megkezdték a be­kötő út építését, de ez még csak -kez­det. Ma a képviselő .a gazdaérdek ihatihatósabb felkarolásáért küzd. Itt is inem mint pártember szól a gaz­dákhoz,-nem politizál, de hangoztat­ja, hogy igenis teljes erejével küzd a népi érdekek hathatós felkarolása érdekében és fel akarja emelni a tanyák népének életszínvonalát. E téren mint gazdatárs^ teljes együtt­érzéssel küzd a tanyaiakkal. Ezután Bertalan Kálmán kifejezte, ihogy az előhaladás útja a gazdák A tüzelő már nem gond Ha fára és szénre van szüksége forduljon bizalommal PÓCSIK GYULA fa és szénkereskedöhöz Bencs László tér 14; szám, Hungária Filmszínház Telefon 503. szám Február 13-14 Budapesttel egyidőben 1 Csütörtök-péntek A kolostor lilioma Előadások minden nap '/*5, 8/*7, 8/*9 o>ai ke/dettel. í ttlelon ti. az. Uránia Filmszínház Február 13 14. Budapesttel egyidőben 1 Csütörtök péntek menekülő asszony Eio d-iMíK mi dr:" n-ipo > l/«b, '/« U -i l ae deitel.

Next

/
Thumbnails
Contents