Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1941 (9. évfolyam, 26-49. szám)

1941-02-19 / 41. szám

i. oldal LMjumiiM ^ Z J^BOLCa i | MIRUVP Február 1-étó l |^|g|fq EfZSI ÉS Lipaif MsHCl óvárosi énekesnők szerepelnek esténként a híres Bableves csárdában ü Gandi a közkedvelt énekes-prímás és*jzenekara játszik. Italkíliönleiességek. Hideg és meleg ételek. Teíefonszám: 564. FERENCJÓZSEF KESERŰVÍZ Németország, Svájc és Norvégiában a fekete teát kiszorította a nyírségi menta Az elmúlt évben 18.961 mázsa mentát szállítottunk ki külföldre, mintegy három és félmilló pengő értékben Miként Szeged a paprika, Makó a /hagymatermelés centruma, úgy Nyiregylháza az utóbbi évek során a mentatermelés központjai lett. Ma már a szabolcsi menta valósággal versenytársáivá lett a burgonyának és sok ezer ember sorsa van hozzá­mőve. Ezen áll vagy bukik. Ez tette elsősorban nemzetgazdasági szem­pontból, másodszor termelői védel­mi szempontból szükségessé, hogy a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara eme a célra külön szervet létesítsen. Már több alkalommal részletesen beszámoltunk a kamara nyíregyházi kirendeltségéről, amely egyben a mentatermelés és értékesítés irá­nyító központja. Az elmúlt évben indult meg a kirendeltség s egy év alatt hiaitalmas szervezettségével, kii­épített hálózatával nélkülözhetetlen intézménnyé vált. Tevékenységét valójában csak az tudja, aki csak egyszer is megfordult ott. A kartoté­kok ezrei, mint egy nyitott könyv, tárják fel a szabolcsi mentabiroda­lom minden egyes termelőjének ada­tát A mintaszerű szervezettség foly­tán egyetlen kiló mentát sem szállít­hatnak el innen a kamarai szerv tu­domása nélkül. 'És hogy ez a hatal­mas apparátus ilyen tökéletesen vég­zi munkáját, elsősorban a menta­kérdés országos hírű szakértőjének « kamarai kirendeltség Ivezetőjének, Tüdős László dr. kamarai titkárnak és segítő, társainak, élükön Szendy Moldovait László kamarai előadónak köszönhető. Felkerestük Tüdős László kamarai titkárt, hogy az eltanult év meinta­éritékesítésével kapcsolatosan felvi­lágosítást kérjünk. Hamarosan elő­kerülnek az íróasztalt egészen belta­karÓ hatalmas kimutatások, statisz­tikák, grafikonok, amelynek szám­adatai mindennél ékesebben bizo­nyítják, hogy Szabolcs gazdasági életében mit jelent a menta. A számadatokból megtudjuk, hagy a kirendeltséghez tartozó te­rületen, 154 községben 4860 katasz­trális hold mentaültetvény van, ami!t 8730 család termesztett. Az elmúlt évben 18.961 méter­mázsa menta termett. Ha tartós és jó bélyegzőt, pecsétnyomót zománctáblát akar, csakis FELSENFELD RUDOLF félét Vérjen a papír és szaküzletekben Aimi a szakszerűbb és belterjeseblb termelés folytán mintegy néhány­ezer métermázsa emelkedést jelenít a megelőző évvel szemben. Ennek a gyógynövénykereskedők által át­vett mennyiségnek nagyrészét, mint­egy 150—155 vagont Németországba, a többit pedig Svájcba és Nor­végiába szállították ki. Azt is megtudtuk, hogy a kiszállított mentát kizárólag teának fogyasztják 'és az az elterjedt hír, hoigy azt gáz és más célokra használják fel, telje­sen tógből kapott. A szabolcsi menta az úgyneve­zett fekete teát jóformán telje­sen kiszorította Németországból ós ott már ismert- neve vaim, márkát jelent a Nyírségből exportált Menítia fólia. Hogy a belterjes mentatermelés mit jelentett Szabolcs gazdasági vér­keringésében, tisztán áll előttünk akkor, ha tudjuk, hogy az 3,222.500 pengő bevételt jelen­tett, aminek exportálását 29 gyógy­növénynagykereskedő bonyolította le 118 beváltó helyen. Az a hatalmas munka, amit a ki­rendeltség végez, kiviláglik abból és, hogy ezt a mintegy 190 vágón men­tát több mint negyvenezer tételben adták el, illetve váltották be a ter­melők és aminek minden egyes téte­lét felülvizsgálták. Az átvevők ugyanis a fennálló rendelkezések alapján a beváltási jegyzéket bekül­dik az ellenőrző irodának, ahol azt tételről tételre átvizsgálják és csak annak helyessége után adják ki az igazolványt a devizatanusítványok megszerzéséhez. Ilyen' igazolványt természetesen csak szerződéses ter­melőktől átvett áruk után aidlnak. A taValyi menta nagyrészét már kiszál­lította a feltvásárló kereskedelem, s mindössze mintegy húsz vágón vár még külföldi vevőre. Tüdős László dr. felvilágosítása során nem hagyta szó nélkül azt a panaszát, hogy körülbelül 500 ter­melő nem tett eleget szerződéses kö­telezettségének s egyáltalán nem szállított árút. Ezeknek a termelők­mek egyrésze más úton igyekezett értékesíteni mentáját, hogy adókö­telezettsége alól kibújjon. Arra a kérdésünkre, hogy minő­ségileg milyen volt a termelés, meg­nyugtaltó felvilágosítást kaptunk. A kamara aiz elmúlt idény elején, — (bár azt sokan kifogásolták — 390 kilóban állapította meg a katasztrá­Rekamiék, fotőjok, garnitnrá k * yónyörü kivite!ezé8be n készülnek Kardos Zoltán kárpitos ésidiszitönél, Vay Ádám-u. 2. — Üzem: Selyem utca 25. Sezlonok, matraeok, ágybetétek, nagy választékban, ölesé áron lis holdanként átveendő mennyisé­get. Ez a hozam természetesen csak szám és te nmeié® technikai eredmény volt, de hogy mennyire megközelí­tette a valóságot, igazolja, hogy ter­melői átlagban holdanként 378 kiló mentát szolgáltattak be, vagyis egy hold hozama a Nyírségben, a költségek leszállítása nélkül, átlag 700 pengő volt. A termelési mennyiség megoszlását is külön grafikon tünteti fel. A leg­jobb eredményt Pócspetrd 4ó3, Ilb­rány 441 kilós átlaggal érte el. A leg­kisebb átlag Kisvárda környékén Volt 240 kilóval. A Nyírség legnagyobb termelő­központjában, a Menta Mekká­ban, Nagyhalászban, 700 katasz­trális holdan 362 kiló átlag ter­mett. Általában a minőség még mindig ki­fogásolható. Erről a nagyhorderejű kérdésről azonban küllőn felvilágo­sító cikkben fogunk majd beszá­molni. Tüdős dr. a mentakérdés fanati­kus harcosa, ezzel le is zárta a mult ismertetését. Most jön a másik nagy — még ennél is sokkal fontosabb kérdés: mit rejteget a jövő? Erre a kérdésre még nem kaptunk választ, mert a felvevő külföldi piacokkal éppen most folynak a tárgyal ások, amelyeken a szabolcsi érdekek Tü­dős dr.-nál jó kezekben van letéve. •mini-. ljuwumiwihiii—<iiiimnin inni mnnri i w i in imTirrr A téglahiányon csak a téglagyárak teljes erőkifejtése segíthet A Magyar Vidéki Sajtótudósító budapesti jelentése szerint az árvi­zek, főleg azonban az ország külön­böző részein 1 fellépett talajvizek na­gyon sok vályogból készült paraszt­házat mostak él s ezek újraépítésé­hez igen nagy mennyiségű téglára lenne szükség. Ez nagybani hozzájá­rul a téglapiacon fellépő áruhiány­hoz, amit az is fokoz, ihogy újabban igen sOk kis téglaégető üzem tulaj­donos vagy bérlő iparengedélyével kapcsolatos okokból nem folytatja tevékenységét. De hozzájárul az áru­hiányhoz, hogy sok millió nyerstégla vár kiéget és re, amit a s zénhiány és az ármegállapítás késleltetnek. Leg­helyesebb lenne, ha a téglagyárak és a mészhomoktéglát előállító vállal a­itok is éjjel-inappal dolgoznának, mert feltétlenül változtatni kell a jelen­legi helyzeten, ugyanis a tavalyi ter­melésnél mintegy 20—25%-kai kisebb az idei produkció. A téglagyárakat minden erővel ösztönözni kell a ter­melés fokozására, nehogy az építke­zési tervek végrehajtását megaka­dályozza a téglahiány. Nyíregyháza megyei város polgár­mesteri hivatalától . K. 3035—1941. Hirdetmény Nyíregyháza megyei város elöl­járósága a Kállói uti vámház 375 négyszögöles beltelkét, az Orosi uti vámház 120 négyszögöles be­épített és 154 négyszögöles üres beltelkét és a Tokaji-uti vámház 269 négyszögöles beltelkét a leg­többet ígérőnek szóbeli nyilvános árverés utján eladja. Az áryerést február 24. napján, hétfőn délelőtt 10 órakor a város­házaépület tanácstermében tartjuk meg. Az árverési feltételeket a vá­ros pénzügyi osztályában lehet megtudni. Nyíregyháza, 1941. február 15, SZOHOR sk. polgármester. Nyíregyháza megyei város mesteri hivatala K. 3997-1941. poigár­Hirdetmény Közhírré teszem, hogy a m. kir. földmivelésügyi miniszter ur a 70179—1940. számú rendeletével a lucerna és lóhere vetőmagkészle­teket zár alá vette és annak for­galomba hozatalát engedélyhez kötötte. A helybeli gazdák lucerna és lóhere vetőmagszükségletét f. hó 17-ig a városi gazdasági hiva­tal veszi számba. A rendelet sze­rint a lucernavetőmag igénylésé­nek határideje folyó évi február hó 17-én, a lóhere vetőmag igény­lésének határideje március hó 11­én jár le. Folyó évi február hó 24-ig a lóhere vetőmagot a gazdák külön igénylés nélkül a szabadforgalom­ban is beszerezhetik. Felhívom tehát a helybeli gaz­dákat, hogy lucerna és lóhere­vetőmagszükségletüket a kitűzött határidőig a városi gazdasági hi­vatalnak (városháza 18. sz. szoba) jelentsék be. Határidőn tuli igény­léseket a gazdasági hivatal már nem fogadhat el. Nyíregyháza, 1941. február 13. Szohor Pál sk., polgármester Minden Iriztuiajdonnsra, minden házra külön kötelezi betűsoros Lakásnyilváatarté könyv magán- és bérházak AA fj|U PA r| részére már kapható 9U Iliid ClT Jóba E. papirüzletben Nyíregyháza, Bethlen utca 1. szám. — Telefon 77. szán

Next

/
Thumbnails
Contents