Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1941 (9. évfolyam, 1-25. szám)

1941-01-20 / 15. szám

2. oldal ^ JíYtmmtK mf 9 JZAÍolcsi HÍRUP (Trianon 21.) 1941 január hó 16. Pétisó, síuperfoizfát, kálitó képviselet: Bgye i Vass Tamás Nyíregyháza Széchenyi ut 10. Telefon: 353. Huray János hathatósabb pártpro­paganda szükségességét hangoztatta, helyeselve a várospolitikai életbe való bekapcsolódást. Ezután általános érdeklődés köz­ben Bertalan Kálmán szólalt fel. Én ennek a városnak ügynöke vagyok - mondotta Bertalan Kálmán A pártpropagaoda szükségességé­ről beszélt, bár meg van róla győ­ződive, hogy lassanként rá fognak jönni, hogy nem mi vagyunk a párt­ért, hanem a párt van érettünk s a mélyből felbukkanó aknamunka el-, len szervezkednünk kell. A nemzet gerince a kispolgári társadalom, ezért kell összefognunk. A párttag­ság irányító kötelezettséggel is jár. A képviselő munkájáról, harsány derűt keltve, jelentette ki: — Én ennek a városnak ügynöke vagyok, hol vasat hozok, hol sze­net kérek, hol riast sürgetek ... Szívesen venném, ha ebbe a mun­kába bekapcsolódna a vármegye többi képviselője is és velem együtt munkálkodna a városi polgárság ér­dekében. A földmivelésiigyi minisztert is várják Nyíregyházára Ezután bejelentette Bertalan Kál­mán, hogy a nagyiválasztmányi ülés nem Inén, hanem február közepe tá­ján lesz, almikor is a politikád élet több kiválósága jön le a fővárosból. A főispán, de ő maga is szorgal­mazza, hogy a nagy jelentőségű gyű­lésen báró Bánffy földművelésügyi mi­niszter is megjelenjen. Lukács Béla nyug. államtitkár, a Mép. országos pártelnöke feltétlenül lejön a Nyírség fővárosába. Ezen a nagygyűlésen fogják tolmácsolni Szabolcs népének kívánságait, ö maga is több problémát kíván fel­vetni Csak kettőt ragad ki belőlük: a juhászok legeltetési visszaéléseit és a fa-kivágás kérdését. Ez utóbbi kíülönölsen szomorú jelenség. Maga is fájdalmasan győződött meg, hogy a költök által megénekelt aká­cosoknak már nyoma is alig van. Sokkal szigorúbb büntetést kell al­kalmazni a közvagyon rongálok el­len. Végezetül arra kérte a különbö­ző foglalkozási ágbelieket, hogy pa­naszaikat és sérelmeiket idejekorán terjesszék be a helyi pártvezetőség­hez, hogy azokat a nagygyűlésen le­tárgyalhassák. A felszólaló képviselő szavai nyo­mán feltörő taps és ilelkes éljenzés csak akkor ült el, almikor Sairvay Elek dr. emelkedett szólásra. Önök jól választottak képviselőt — Azt a józan, előrelátó és okos faji és magyar politikát, amelyet Teleky Pál gróf miniszterelnök kö­vet és hiszem s vallom, — mondotta Sarvay — Elek dr. —, de az itteni megjelenésemmel is, mint nem en­nek a városnak a képviselőije, a sza­bolcsi és nyíregyházi érdekekért harcoló Bertalan 'Kálmánnal való együttérzésemet akarom kifejezni. Nincs választás, nincs szükség kotr­tesbeszédekre, de nyíltan vallom, ön,ők jól (választottak képviselőt, Bertalan Kálmánt úgy ismertem meg, mint törvényhozót is, hogy aimit mond, érzi és amit gondol, igyekszik megvalósítana. IA gyakran elhangzott panaszok nem helyi jelenségek, hanem orszá­gos tünet. Ezért a régi mezőrendőri törvények helyett új törvények, új jogsza­bályok kellenek. Bízzanak Bertalan Kálmánban, — fe­jezte be szavait, — mert érdemes a bizalomra. Vitéz Elekes Gábor a párt várme­gyei vezetőségiének és vitéz Jékey Ferenc főispán üdvözletét tolmácsol­ta. örömmel látja a párt iránt egyre jobban megnyilvánuló érdeklődést és a képviselők közötti szoros ösz­szetartást. Nyíregyháza polgársága' büszke le­het, hogy Bertalan Kálmánt válasz­totta meg képviselőjéül, — mon­dotta. Rektor József nyug. tanító a fa­és szénbeszerzés nehézségeit tette szóvá és kérte, hogy a képviselők hassanak oda, hogy megfelelő gon­doskodás történjen a tüzifaszükség­let biztosítására. A pártértekeziletet Vas6 Jenő dr. zárta be. Mindenkit érhet baleseti! A Szabadegyetem rendezőse munka­tervének összeállításakor nem feledke­zett meg a magyar élet kívánatos át­alakulásának szellemi előkészítésén kí­vül gyakorlatibb vonatkozású, egész­ségügyi ismeretek terjesztéséről sem. A két munkaterület a látszólagos el­lentét mellett is a legszebb harmó­niába simul, mert hiszen a jövendő magyar generációnak testileg is egész­ségesnek kell lennie, ha meg akarja oldani a ráváró feladatokat A mai élet ideges kapkodásában és száguldásá­ban nagyon gyakran előfordul, hogy embertársainkat elsősegélyben kell ré­szesítenünk. Ha nem rendelkezünk a szükséges ismeretekkel, ez nem fog könnyen menni. A Szabadegyetem hall­gatóságát az elsősegély-ngujtás leg­gyakoribb eseteiről fogja tájékoztatni 21-én délután 5 órakor a katolíkas gimnázinmban vitéz dr. Kötsles József orvos. Ezt követőleg Korányi Aladár gimn. igazgitó Petőfi változatos életét fogja ismertetni, ahogy ez költemé­nyeiben előttünk áll. Belépődíj nincs. — Mont-Blanc Tintakalija tSkéletei. Kapható Jóba papírlzletben. Telefómi 77. szám. (x) Vidéki baromfibereskedök rohama a nyiregyházi piac ellen Elszállítják a piac baromfi felhozatalát Eddig is sok baj volt a helybeli piac baromfikereskedőivel, mert nem tar­tották be a hatóságok által meghatá­rozott időt, amikor a piacon szabad vásárolniok. Az utóbbi napokban azon­ban még rosszabbodott a városi kö­zönség helyzete, mert megjelentek a vidék baromfikereskedői is és valóság­gal megrohamozzák nap-nap után a baromfipiacot és még azt sem enge­dik meg a vidéki gazdáknak, hogy a piacon lepakoljanak, — már a szeke rekről szedik el a piacra szánt barom fit. Nemcsak megdrágítják ezek a ke­reskedők a piacot, — hanem áruhiányt is okoznak. A városi közönség nem tud hozzájutni a napi baromfi szük­ségletéhez sem, mert ezekkel a „dühös" kereskedőkkel szemben eredménytelen minden isérlet, még arra is, hogy megkökzeliteni tudja az eladót. Sok esetben a piacig sem játnak el a tanyasi gazdák, a mellékutcákban várják meg őket és erőszakkal vásá­rolják össze a piacra szánt baromfi­állományt. Felhívjuk a hatóságok fi­gyelmét ezekre a piaci felvásárlókra, lehetetlen állapot, hogy a környék ösz­szes baromfikereskedői is a nyiregyházi piacokat lepjék el és mindent elszál­lítsanak városunkból A városi polgár érdekeit meg kell védeni, nem szabad hagyni, hogy idegen kereskedők min­dent elvigyenek a nyiregyházi piacról. Ellenőrizni kell a viszontelárusitók vá­sárlásait a megengedett időn belül és csakis a piacon vásároljanak. Ne ro­hamozzák meg a gazdákat, még mielőtt a piacra vihetnék árujukat és ne aka­dályozzák meg a városi közönséget abban, hogy a na i fogyasztáshoz szük­séges baromfit megvásárolhassa. Mit szabad f mit nem szabad... Ebben az évben is érvényben marad a csendrendelet Az elmúlt években kiadott csend­rendelet hatályát belügyminiszteri rendelettel újabb egy évvel meg­hosszabbították. Ez a rendelet intéz­kedik a nyilvános előadások zavar­talan biztosításáról, az éjjeli szállás­adás engedélyezéséről, valamint az ékszerek kötelező könyvvezetéséről stb. A csendrendelet értelmében tilos nyilvános helyen indokolatlanul: zaijt ütni, ablakot, kerítést, kapót dön­getni, csengőt ok nélkül meghúzni, ajtón, ablakon át bekiáltani, dobálni, pairiittyáz'ni,, ráaszitópiszitollyal vagy más 'lőfegyverrel lövöldözni, más aj­taján, ablakán, kerítésén át tárgya­kat bedobálni, a városi köztereket, pánkok ültetvényeit, gyepágyait, I OBI BOLTBAN vásároljon Töltőtoll Csavarírón Többszínű írón Levélpapír tömb Fényképalbum írókészlet, stb. nagy választékban a Jóba boltban padjait megrongálni. A házak kapiuit október 1-től már­cius 31-ig terjedő időiben este 9 óra­kor. április Intői szeptember 30-dg terijedő időben este 10 órakor be kell záirnii és télen reggel hat, nyá­ron mégy ónáig zárva kell tartani. Nyáron 11, télen 10 óra után tilos hangos rádiózással, hangszerekkel kuglizással az éjjeli nyugalmat za­varni, rádióanyagot, hatósági enge­dély nélkül a nyilvánosság számára közj vetíteni, épületeket, kerítést, jár­dát, úttestet irká lássál, ábrázolással! bepiszkítani. A rendeletibe ütköző kihágások, amennyiben súlyosabb büntető rendelkezések alá nem es­nek, 100 pengőig terjedhető pénz­büntetéssdl büntethetők. Ugyancsak 100 pengővel büntetik azt, aki nyil­vános előadásokon, sportversenyen durva vagy mások jóérzését sértő magatartásával az ott megjelent kö­zönség szórakozását botrányokozás­sal zavarja. 100 pengő a büntetése az engedély nélkül szállással foglalkozóknak is és ha az ékszerész nem vezet vásár­lási könyvet az arany, ezüst és drá­gakő vásárlásról. — A „Ferenc József" keserűvíz régóta kitűnően bevált háziszer meg­rögzött székrekedésnél és annak mindenféle káros következményei­nél; biztos, enyhe és gyorsan ható ter­mészetes hashajító, mely számos be tegségnél az emészitést javítja és az étvágyat fokozza. Kérdezze meg orvosát I (x) ÍZLÉSES nyomtatványt, egyszerűt s művészit pontosan és olcsón Orosz Károly nyomdaüzem* készít. Nyíregyháza, Bercsényi­utca 3. — Telefon szám: 572,

Next

/
Thumbnails
Contents