Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1941 (9. évfolyam, 1-25. szám)

1941-01-03 / 2. szám

1 oldal •mmsmm y *» <IM*»M* ewewflfii 0b lohiMJW (Trianon 21.) 1941 január hó 3. üargócsf Emil nyugalomba vornilt IA vallás- és közoktatásügyi rni­nisiater Margócsy Emil c. kir. főigaz­gatóit, a városi gróf Széchenyi István fiú felső kereskedelmi iiskolla, iillető­leig kereskedelmi 'középiskola igazga­tóját 1941 >január 1-től nyugállo­mányba helyezte, minthogy tettijes szolgálati idejét mái a múlt éviben betöltötte. Margócsy Emil töblb mint 35 évet töltött a magyar ifjúság n elvelés ében s ,a kereskedelmi szakoktatás szoí­gáilatátbian s ebiből a 35 évből huszon­hármat a városa felső kereskedelmi iskola élén, ennek az iskolának ala­pításától kezdjve. A világiháború utolsó évében, nagy nemzeti ösisze omlásunk küszöbén voltunk, amikor néhány nyíregyházi kereskedő és néhány közéíeti veze­tőember sok fáradozásának eredmé­nyeképpen, a kereskede!imi iskola állapításénak terve valósággá érlelőd­hetett. Mégsem lett volna meg ez az iskola vagy már a kezdet első nagy ndhlézségei miatt (forradalom, román megszállás, gazdalsági válság) még teljes kifejlődése előtt megszűnt volna, ha a,z első alapítók az új is­kola élére neim olyan emibert hívnak el, smlmt Margíócsy Eimiil. Huszonhárom éve, hogy Nyíregy­háza város közéletében megjelent Margíócsy Emilnek akkori felfogás szenin: vezető állásban szolkatlanul fiatal, magas, karcsú alakja.. A deb­receni iskola tanára s initer.nátusi igazgató volt, amikor Nyiregylházára hívták. Szigorú és igen energikus, a munkát és harcos küzdelmet termé­szetes életeleimének tekintő férfi hí­rében állott — s itt, az új iskola megteremtéséiben éppen ezekre a tu­lajdonságokra voilt szükség. Az iskola későbbi történetíróijá­nak lesz majd bizonyára a feladata, hogy hű képet raljizoílijon arról a küzdelemről, melyet Margócsy Emil v|vott azért, hogy a nyiregylházi ke­reskedelmi iskola létrejöjjön. Meny­nyi közönyt, mennyi nehézséget, sőt néha ellenszenvet kellett legyőznie az alkotó, szervező akaratnak, mennyi szélvészen és viharon kellett átvezetnie az új intézményt, .azt mindenki tudija, aki az iskola szüle­tésének és kifejlődésének éveiben Nyíregyházán élt vagy egy pillanat­ra megáll! ennek az időiszaknak év­számai előtt: 1918—1932. A nyíregyházi felső kereskedelmi iskoláinak Margócsy Emil nemcsak alapító igazgatója, de huSzoinhároim éven keresztül erőlskezü, nagyvonalú céltudatosfejíesztője is volt s úgy vált lehetségessé, hogy az iskola szűk, szegényes, meg nem felélő el­helyezése és felszerelése ellenére is az ország egyik legjobb hírnévnek örviendő kereskedelmi iskolája lett. Itt tartották — a Budapesten később rendszeresített versenyeket évekkel megelőzve — az első ifjúsági teihet­ségviersenyt s később a fővárosi ver­senyeken is sokiszor dicsőséget sze­reztek az iskola, növendékei. Nyír­egyháza és Szabolcs megye gazda­sági életének őnhelyein — sok he­lyen már vezető állásiban — minde­nütt oítt vannak az iskolának érett­ségizett s női szaktanfolyamának végzett növendékei. Sokan emlékez­nek vissza csodálattal arra a nagy munkára is, amelyet Margócsy Emil Nyíregyháza város jubileumi ünnep­ségeinek rendezésében és számos si­keres külföldi tanulmányút rendezé­sével fejtett ki, jutott ideje és en-er­! giája a kereskedelmi szakiskolai ta­nárság egyetemes érdekeinek szolgá­latára és egyháza életében olyan te­vékenységre, amelynek történelmi jelentőségét az általa épített 'temp­lomok és majd a későbbi, történeti szemlélet fogja igazi jelentősége sze­rint értékelni. Aki Margócsy Emilt dolgozni via'gy közéleti küzdelmeiben vagy a sors kíméletlenségéiből sebet kapni s azt panasz nélkül viselni látta, meg­érezte Margócsy Emil egyéniségélnek kivételesen erőteljes lelki vonásait. Kezében égett a munka s akkor érezte jól magát, amikor a munka hallmozódott életében, aimiikor más ember ezer panasszal s fáradsággal tért volna ki miniden újiabb írnunk a­teiher elől. A mult évi esti szaktan­folyam sok hallgatója tehet tanú­bizonyságot arról, hogy egész napi munkája után a késő esti órában is milyen friss energiával, sodró 1 mun­ka iramaiban tamítottla őket kedves szaktudamányáTa, a kereskedelmi számtan rejtelmeire. Margócsy Emil nevelői pályáján és közéleti működésében sóik sikert aratott, sok kitüntetést szerzett, de egyéniségének puritán vonásai közé tartozott, hogy ezekért minden ün­neplést elhárított magától. Utollsó búcsúja az iskola mult évi évköny­vében is ilyen volit. Csendesen, ün­neplés zatjia nélkül kívánta betenni az i'sík'Qila — fő munkahelye — ajta­ját maga után, a hála és köszönet egyszerű szavaival fordulva felettes hatóságaihoz és munkatársaihoz. — Ezt a kivételes magatartást csak az tudja igazán .megérteni, aki ismeri társadalmiunk bankettező, pdhárkö­szöntős, egy, öt s tíz éves szolgálati jubileumokat nyilvánosan ünneplő természetét. Ilyesmit Margócsy Emil sohasem igényelt és mindig elhárí­tott magától, mert lelkének alapvo­násai közé tartozott, hogy munkálja sikerének pillanatában már új mun­kára, új küzdelemre függesztette a szemét. Ezt tette akkor is, ha sikertelenség vagy kudarc kísérte harcát s azok, akik közel állottak hozzá, tudták, hogy a sértődöttség passzivitása s a gyenge lelkek bosszúvágya helyett ilyenkor mély vallásosságából faka­dó alázattal, nem az emberékkel, hanem az Istennel végezte el a számadást. Ez az emlberi magatar­tás akkor vált különösen nagy ér­tékké, amikor egyéni és példakép­pen tökéletes s bensőséges családi életébein érte Isten akaratából várat­lan csapás. A debreceni és nyíregy­házi temető egy-egy sírkövének aranybetűi, gyermekei sírján, ezt a lelki magatartást fejezik ki: „Kö­szönjük, hogy -eddig is a miénk volt". Margócsy Emil munkás életpá­lyája ez úijéw kezdetével forduló­ponthoz érkezett, de nem zárult le. Azok a lelki energiák, amelyek ben­ne töretlenül megvannak még, ez­után is használni és szolgálni fog­nák azoíktnak a kisebb és nagyobb közösségeknek, a családnak, az egy­háznak és a társadalomnak, ame­lyekért eddig erőinek c.sák egy ré­szével szolgálhatott. Erre az útra is el fogja őt .kísérni több ezer tanítvá­nyának, sok ezer szülőnek és bará­tainak hálája és szeretete. dr. Mérei Ferenc jogosítvány, ipari vagy bányászati szakiskolai végbizonyítvány) kell igazolni, A számlálóbiztos az ok­mányokkal igazolható adatokat az okmányok alapján ellenőrzi. Eieket az okmányokat mindenki köteles kézuéi lartani és a számlálóbiztos felszólítására fölmutatni. Aki tudva hamis vagy valótlan adatokat vall be, vagy a beszolgál­tatandó edarot vagy az adatszolgál­tatás érdekében kívánt felvilágosi, tást ismételt felszólítás ellenére a kitűzött határidőre Jigazolat anul b* nem szolgáitatja, iiieíőleg meg nem adja, vagy az adatok beszolgáltátá­sát megíagadja — amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető ren­deiitezéí alá ntm esik -- kihágást követ el és a bíinleső igazságszol­gáltatás egyes kérdéseinek szabá­ly ozáaáróí fezóló 1928 X. törvény­cikk rendelkezései érteimében pénz­büntetéssel büntetendő. A jjCpszá lilás és as azzal kap­s csolatos összeírások céljára szolgáló nyomtatványokban foglalt egyéni természetű üdat.kai nem szabad az adóíi kivetésénél alapul venui. Ma megérkezett Nyíregyházára a népszámláláshoz szükséges tíz mázsa nyomtatvány Tíz féle nyomtatvány szükséges a népszámláláshoz Az egyéni adatokat nem szabad az adók kivetésénél alapnl venni , d) az önálló kereskedőket és ke­, reskedelmi üzleteket. | Egyidejűleg külön is számba kei! venni: e) az 1870. évi jaauár hó 1. és az 1929. évi december hó 31 napja ! között szüleiéit (11—70 éves) fér j fiakat és az 1890, évi jöuuár hó 1. í és az 1924 évi december hó 31. j napja között született (16-50 éves) | nőket, valamint \ f) az 1880 évi január hó 1. és s az 1922. évi december hó 31. napja ; között született (18—60 éves) kato navíselí polgári személyeket, (akik katonák (csendőrök) voltak) és az 1892. évi január hő 1. és az 1919. évi december hő 31. napja között született (21—48 éves) nem katona viselt férfiakat A február 1—40. között megej­tendő 'népszámlálás előkészületei nagyban folynak. Mint már megír­tuk, a városról külön körzeti katasz­tert vettek fel, amelynek alapján a város bélterületlén 63, a külterülete­ken pedig 45 számlálóbiztos fogja házról házra jár'Va a szükséges ada­tokat felvenni. A mai napon meg­érkezett Nyiregylházára 36 csomag­ban a riépszálmláláshoz szükséges tízféle nyomtatvány is és az Utasí­tás, hogy kikről keli számlál ólaipot, népszámlálási nyiilválntartó lapot és katonai szelvényt kitölteni. Ugyan­csak most adta ki az alispán a nép­számlálásról szóló hirdetményt,mely az alábbi szöveggel a napokban már meg is jelenik a nyíregyházi utcá­kon. Hirdetmény az 1941. évi népszámlálásról Az 1940. í.vi XXX. törvénycikk alapján az 1941. évi február hó 1. és 15. napja „közölt népszámlálást kell tartani. A népszámlálásnál az 1941. január 31. és február 1. napja közötti éjféli állapotot keli alapul venni. A népszámlálás alkalmával össze kell irni: a) egyénenként minden személyt; b) a lakás céljára szolgáló épüle teket, lakásokat és sgyéb helyisé­geket ; c) az önálló iparosokat és az ipari üzemeket; A számlálási házról-házra és la­kásról lakásra .illetőleg üzemről üzemre és üzletről-üzletre) menve az erre a célra kinevezett számláló­biztosok hajtják végre, akik ebben a működésűkben Unint közhivatal­nokok járnak el. A népszámláláshoz és az azzal kapcsolatos összeírásokhoz szüksé­ges edatokaí mindenki köteles meg adni. A megadott adatokat le­hetőleg eredeti okmányokkai (szü tetésí anyakönyvi kivonat, iskolai bizonyítvány, oklevél, cselédsönyv, szürke szinü magyar katonai iga­zolványt lap, polgári személyi iep, be vagy kijelentőíapszelvény. egyéb polgári és katonai okmányok, iga­zolványok és iratok, szaklevél, ipari 1941. évi január hó. ALISPÁN — A „Ferenc József" keserűvíz régóta kitűnően bevált háziszer meg­rögzött székrekedésnél és annak mindenféle káros következményei­nél; biztos, enyhe és gyorsan ható ter­mészetes hashajtó, mely számos be­tegséginél az emészltést javítja és az étvágyat fokozza. Kérdezze meg orvosát 1 (x) Budapesti fíMriSila Tóparti látomás /I v\ Zsigray Julianna 9 t x » ismert regényének % KiJ /' filmváltozatát r e* x. mek fenyképekbek vetíti elénk Kil­már László mű­vészi rendezése. Egy démon és egy tiszta fiatat leány küzdenek a férfiért. Tolnay Klári törékeny vi-ágszál, Simor Erzsi ellenállhatatlan szépségű csábnő. Megértjük, hogy a kitűnő Jávor Pál nehezen választ közöttük. A poétikus történetbe Makláry Zoltán visz humort Szép, stílusos film, melynek hangula­tait Kis Angyal Ernő katásos melódiái festik alá. \ vidéki urikőzönség kedvenc hotelje az Esplanade nagyszálloda, Budapest, fi!. Zsigmond utca 38/40. — Telefonok 151-735. 151-738 157-299 Szemben a világhírű Lukácsfürdővel és Császár-fürdővel, a Rózsadomb alján. Teljes komfort, folyó melegvíz, köz­ponti fűtés. A Nyagali pályaudvartól 1 kisszakasz távolságra. A szálloda teljesen átalakítva, uj veze­és alatt áll Elsőrangú cafe restau­rant polgári árak! — Olcsó szobák pensióval, vagy anélkül Hosszabb tartózkodásnál külön ENGEDMÉNYEK.­IZLÉSES nyomtatványt, egyszerűt s művészit pontosan és olcsóc Orosz Károly nyomdaüzeme készít. Nyíregyháza, Bercsényi utca S. — Telefon szára: 577.

Next

/
Thumbnails
Contents