Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1941 (9. évfolyam, 1-25. szám)

1941-01-08 / 5. szám

é. oldal JN I IRVIDÉK sz ABOLCSI HÍRLAP (Trianon 21.) 1941 január hó IS. hirlaP Báli selyemujdonságok es,é,y i SStt."** Hartos Laiosnal ^EE^EE, ÍR Adá m ° tc a \ Gyapjúszövetek, fehérnemű és ágynemű anyagok, szőnyegek nagy raktára. — Telefonszám: 793, — állítottuk munkába. Almikor évekkel ezelőtt Ihozzákezidtünk a magyar nu­fha népszerűsítéséhez. sok nehézség­be ütköztünk, de sikerült eredményt eléírni s ma már diiivat lett a magyar ruha viselete. A könnyű nyári 'ruhá­tól -a (legelegánsabb estélyi ruhákig stílusosan állítottuk össze a magyar ruhákat. Eszményképünk Zrínyi Illo­na és töblbi nagyasszonyaink, akik öltözködésükben i !s elsősorban ma­gyarok voltak. — Nem kell többé Páriát majmol­nunk, Budapest veszi át a divat irá­nyítását, ezért hoztunk óriási anyagi áldozatokat, hogy ez sikerüljön. A magyar ruha minden szépségét mu­tatjuk be Nyáregyházán is, bizo­nyosra . vesszük, hogy igen nagy si­kerrel, mert a.z új magyar ruha -vise­let csak sikert hozhat... Vasárnap este Kozma Gyula jós­lata beteljesedett, a magyar ruha­bemutatónak páratlan sikere volt, ez érthető is, ha ilyen lelkes imiagyar emberek irányítják a magyar ruha divat sorsát. Kétezer volt nyíregyházi katonát érdekel az aratási pótsegélyre vonatkozó rendelet A .városházán nagy emlbersoka'ság szorong a folyosókon. Azok a föld­művesek és iparosok, akik hosszú időn, át katonák voltak, résztvettek az erdélyi bevonulásokban yagy máshol teljesítettek szolgálatot s mo'st Várják az elbírálást, részesül­nek-e aratási pótsegélyhen. Elsősor­ban azokról van szó, akik nem ve­hettek részt a szolgálat miatt a nyári mezőgazdasági munkában, tehát nem kereshették meg a kenyeret család­juk számára. De azok is igényt tar­tanak költsönre vagy más támoga­tásra, alkilk iparukban szenvedtek hátrányt a szolgálat miatt. Mintegy kétezer ember van érdekelve. Eze­ket az igénylőket behívták előztetes ládátok alapján. Most összegyűjtik adataikat és egy bizottság dlönti el, hogy jogosultak-e az aratási pótse­gélyre. Nyíregyházán kb. 42.000 P kerül segély címén kiosztásra. Egy évvel meghosszabbították a török katonai szolgálati időt A török nemzetgyűlés elfogadta a tényleges katonák t owáibb szol gálás á ­nak egv évvel valló meghosszabbítá­sáról szőlő törvényjavaslatot. (MTI) áz idők parancsa űj utat szab — mondotta Kiss Zoltán dr. a Polgári Olvasó Egylet műsoros teaestjén Nyíregyháza legrégibb táírsasegye­Sülete a Polgári Olvasó Egylet va­sárnap este nagysikerű, műsorral egybekötött teaestét rendezett a Horthy Mikilós-téri egyesületi helyi­ségében. A termeket színültig meg­töltő vendégek sorában ott láttuk v. Putnoky István, v. Elekes. Gábor, Retsky András, Raljky Ferenc nyug. ezredeseket, Bertalan Kálmán, váro­siunk képviselőjét, Uzony Jenő ny. postafőnököt, a Magyar Egység Pártjának helyi alakulatának veze­tőit, dr. Oribán József tanügyi fo­galmazót, dr. Bálint Istvánt és igen sokan másokalt. (Különösen nagy szálmban vonultak fel az egyesület tagjainak hölgy hozzátartozói, asz­szonyok, leányok. A teaestét ügyesen összeállított iműsor vezette be. Fazekas János al­elnök az egyesület történetét ismer­tette. A hatalmasnak indult egyesü­letet fejlődésében megakasztotta a világháború, amely fegyverbe szólí­totta tágjainak nagyrészét és az azt követő idők társadalmi bomlása. Most azonban isimét új életre keltik a nagytmukú egyesület et és a f itat ál­ság szellemét akarják behozni, mely­ben méltó helyeit kapnak a kulturá­lis törekvések. Meleg szavaikban üd­vözölte a megjelent vendégeket és az estét megnyitotta. Naszák Júlia nagy hatást keltő szavalata után dr. KiSs Zoltán tanügyi ifagalmaizó tar­tott igen érdekes és komoly (felké­szültségű előadást a szocializmus fogalmáról és történetér ők Rámuta­tott a régi szocializmus és a keresz­ténység kapcsolatára majd az újkor parasztforradalmának jelentőségét és a polgári életre berendezkedő centrális államok életét ismertette. Beszélt a 48-as forradalom szociális megnyilatkozásairól, a háború utáni totális államformákról és a termelés irányításába való állami beavatko­zásról. Kiemelte, Ihiogy Magyaror­szágnak nem szabad a külföldi szo­cializmust lekopírozni, mert a ma­gyar sajátos viszonyok mások, minit a német vagy az olasz. A magyar iparosodás és szociál­politikai fejlődés utolsó 20 évéről mint érdekességet említette fel, hogy a magyarok hozták 'be Európába a fürdőkáidát, a selymet, a bársonyt és a díszima gyáriból alakult ki a mai polgári rüházkodás. Az> utolsó 3 év alatt 40 százalék­kal fejlődött a hazai nehézipar és 35 százalékkal emelkedett a szociális jólét. A fö'ídműives évi jövedelme 50 szá­zalékkal több, mint a nem'réglmu'lt­ban. Mig Európában mindenütt kor­látozást látunk, nálunk — néhány jegy rendszer és korlátozási nap el­lenére is — az egyes személyre eső élelmiszerfogyasztás emelkedett. Értékes előadását azzal fejezte be, hogy a magyar bátor és friss fajú nép s nem túlozunk, ha azt mond­juk. hogy Európa első népei közé tartozik, azonban fejlődéslének az idők parancsa új utat szab v s ez az út a szocializmus lesz, egy szebbé, nagyabb Magyarországot alakító magyar szocializmusé. Bálint Mária derűs hangulatot kel­tő monológja után a székely-trió magyar dalokat adott elő lelkesítő hatással. Szász Pál és Keresztúri Éva 1 sikerült szavalata méltán illeszke­dett bele a hangulatos, ügyesen ösz­szeállí'tott műsorba, amelyet Petne­házy Ferenc tanító gyönyörű magyar nótái 'fejeztek be, amelyet Bódy Ká­roly cigányprímás zenekíséretével adott elő nagy sikerrel, komoly tap­sokat aratva. Műsor utáin felszolgálták a teát és a büfé bőséges jó falatait, amit az áldozatos hölgyek készítettek és ad­Összes egyenruhák zsinóros magyar ruhák, fport és esíélyi ruhák káezitését megbízhatóan, gondos kidolgozásban vállalja Itiiiifgi uri H eiveamba SIIÖÍ Luther palots. Állandó szövetraktár. tak össze. A teaest vendégei a 1 leg­! jobb hangullatban záróráig marad­I tak együtt. FERENCJÓZSEF KESERŰVÍZ SBudapesti filmfcritiKa ÉS Vigyázat!"Kém Lázastempóju, iz­galmas 'kémfilm, melyben Rabenard a rendező minden alkaimat megra­gadott, hogy a meglepetések és fordulatok sokas­ságától lebilincselve érdeklődéssel kö­vessük a francia kémet és a német kémelháritó küzdelmeit az értékes ha­dititok megszerzése körül. A mostani háború kitörése előtti napok elevened­nek meg ideges feszültségeikkel és nyomasztó atmoszférájukkal. A pom­pás repülő-bravurképek szinte csak ráadásul szolgálnak az izgalom fel­csigázására. René Deltgen és Kirsten Heiberg az elsőrangú főszereplői en­nek a titokzatosságot és izgalmat ügyesen halmozó német kémfilmnek. Fekete asszony A hires Zőla-re­gény, az Állat az emberben filmvál­tozata elsőrangú szinészi játékkal: Jean Gabin; a mozdonyvezető, akit valami titok­zatos ösztön hajt a gyilkosság felé. A sziámi cica-arcu Simoné Simon, az asszony, aki a vadállatot felébreszti a férfiben. Izgalmas, megrendítő, az em­beri szenvedélyeket kegyetlen nzer­sességgel feltáró film, amelynek nem egy jelenete valósággal hátborzongató. Aki szereti az ilyen „élvezetet", annak ajánljuk ezt a francia filmet. lapánnak fel kell készülnie minden eshetőségre íNakamura japán tengernagy hosz­szú cikkben mutatott rá, hogy Ame­rika lebecsüli Japán erejét. Japán sohasem hátrál ímeg. Kelet-Ázsia rendezése számára élet vagy ha'lál. Eíjért fel kell készülnie minden es­hetőségre. A Sziálm és francia Indokína kö­zötti viszonyban nem lehet enyhü­llétes>el számolni, — mondják a leg­újabb jelentések. (MTI.) G FI tit í a népszerű énekes prímás és cleány?enekara kíséretével fővárosi énekesnek szerepelnek a Bableves csárdában Este 9 órától éjjei 2-ÍU nyitva Meleg konyha. Szombaton este házilag készített disznótoros vacsora. Telefonszám : 564.

Next

/
Thumbnails
Contents