Nyírvidék - Szabolcsi Hirlap, 1940 (8. évfolyam, 275-298. szám)

1940-12-14 / 286. szám

8. oldal _ J^tlOTTOÍK ­yZAaoic*! NltttAP BK^BKl (Trianon 21.) 1940 december 14. Szőrmebundák és prémezések SIMKOVICS szűcsnél Zrinyi Ilona utca 4- Telefon 57 6­TAKARÉKOSSÁGI HITEL! -A három narancs szerelme A Nemzeti Színházban esténként nagy a tömegek gyönyörködnek Gozzi színpadi meséjében. Talán csak igen kevesen tud­ják, hogy az a darab annak a hatalmas színházi és irodalmi háborúnak volt egyik felvonása, amely a tizennyolcadik század ötvenes és hatvanas éveiben Ve­lence minden épkézláb emberének ér­deklődését lekötötte. Az előzmények jó néhányszáz évre ' mennek vissza, arra az óriási színházi ; áramlatra, amelyet Commedia dell'arte néven könyvelt el a színháztörténet és amely egészen a tizennyolcadik század közepéig Európaszerte ragyogó sikere­ket ért el mindenütt. Ez rögtönzött ko­média volt, amelyben a színészek csak a darab meséjét kapták meg s ezt a so­vány vázat a maguk leleményéből izmo­sították élettől lüktető valósággá. A leg­többször előforduló jellemek külön szín­padi egyéniséggé fejlődtek s egy-egy színész egész életében csak azt az egy alakot személyesítette meg, amely hajla­mainak legjobban megfelelt. Ez a vígjá­ték-forma az idők folyamán mindjobban az alsóbb néposztályok kegyét kereste s így lassanként ízlésben, nyelvben és já­tékmodorban teljesen lehanyatlott. Ezen a bajon akart Goldoni, az olasz színház nagy újítója segíteni, amikor visszatért az írott komédiához és köte­lezte a színészeket hogy a szöveghez szigorúan alkalmazkodjanak. A velencei sz&letésü, ügyvédből lett vígjátékíró egy­másután aratta sikereit szülővárosában, de csakhamar ellentétbe került Carlo Gozzival, a különcködő életű velencei gróffal, aki különösen Goldoni stílusát és nyelvét kifogásolta, azzal vádolva, kogy elárulta a jó ízlést. Harcrakész, gú­nyolódásra mindig hajlamos természeté­nek megfelelően egymásután indította el­lene az irodalmi támadásokat, amelyekre Goldoni rendszerint jóakaratúan vágott vissza s főleg azzal védte magát, hogy a színház, ahol darabjait játsszák, mindig telve van. Gozzinak nem kellett több. Kijelentet­te, hogy a legegyügyübb mesével is, me­lyet mindenki untig ismer az öregasszo­nyok és a dajkák mesélgetéséből, meg tudja tölteni a színházat. Fogadkozását tett követte. 1761 január 25-én a velen­cei San Samuele színházban előadták A három narancs szerelmét, amely hét es­tén keresztül leírhatatlan lelkesáöést vál­tott ki a közönségből. A darab meséje valóban ismert volt mindenki előtt. Egy királyfiról szól, aki szerelmes lesz a naranccsá varázsolt királylányokba s vé­gül is, legyőzve az ellenséges boszor­kány varázslatos mesterkedéseit, az egyiket feleségül is veszi. A mesejátékban egymást érték a cso­dálatosnál csodálatosabb varázslatok, át­változások és hasonló mesés elemek; nyüzsögtek a különböző jó- és rosszindu­latú manók, beszélő kutyák, vaskapuk, kútkötelek és a nép nagy örömére a régi commedia dell'arte legismertebb és leg­népszerűbb alakjai is feltámadtak, hogy vaskos, zamatos humorukkal szórakoz­tassák a közönséget. Gozzi tudatosan használta fel ezeket a csodálatos eleme­ket, sőt annyira ment a régi, száműzött komédia védelmében, hogy néhány ki­sebb részlet kivételével csak a darab vázát adta meg s a többit a színészek képzelőtehetségére bízta. Ezeket a vég­leges formában megírt verses részeket is csak azért nem hagyta el, mert véres gúnnyal csúfolta ki bennük fő-fő ellensé­geit, Goldonit és Chiari abbét, aki regé­nyes színjátékaival szintén nagy szálka volt szemében. Két ellenfelét a darab két varázslójában személyesítette meg, mig Truffaldino, a régi vígjátékok ked­velt alakja, aki szívderítő mókáival ne­vetésre ingerli a búskomor királyfit (ez a közönséget jelképezte), magát a rög­tönzött vígjátékot jelentette. Gozzi nem nagyon igyekezett célzásait burkolt formába öltöztetni és minden eszközzel azon volt, hogy maró, vesékig ható gúnyolódásával nevetségessé tegye ellenfeleit. Nem elégelte meg A három narancs szerelmének sikerét s most már azon volt, hogy felhasználva a népies ha­gyományokat, megteremtse az olasz me­sejátékot. Több mesejátékot írt, köztük a Turandot-ot is, amelyek a maguk ide­Karácsonyra ajándéknak: szép órát vásároljon Arany é s ezüst ékszer és dísz­tárgyak raktára. jében igen nagy sikert arattak és a né­met romantikus írókat egész eksztázisba ragadták. Célja, hogy ellenségei nevetségessé te­gye, egyidőre sikerült is. Ma azonban, amikor Goldoni még mindig élő valóság, Gozzi csak az irodalmi fejlődés egyik igen érdekes jelensége, akinek darabjait, főleg A három narancs szerelmét rend­szerint azért viszik színpadra, hogy egy­egy tehetségesebb költő és rendező be­mutathassa eredeti elgondolását. Karácsonyra női és férfi divatcikkeket divatüzletében vásároljon Városházép. Stern Sándor órás és ékszerész mesternél. Bethlen ntca 4. li jár a pincérnek A vendéglátó i/piarokban foglalkoz­tatott személyzet köréből panaszok hangzoittak el a kiszolgálási díj cí­mén beszedett összegeknek a sze­mélyzet tagjai között meg nem fe­lelő megosztása, a kiszolgálási díj­ból egyes munkaadók által jogtala­nul eszközölt levonások, egyes üze­meklben költséges munkaruhának kö­telezővé tétele és a személyzet köz-* vetítésével kapcsolatosan egyes mun­kaközvetítők által elkövetett visz­szaélések miatt. A panaszok orvoslását célozza a (miniszterinek most megjelent rende­lete. A rendelet szerint a Íogadók­ibain (szállodákban, penziókban), ven­déglőkben és kávéházakban kiszol­gálási dJíj címén beszedett összegből a főpincérnek két alkalmazott fog­lalkoztatása esetében legfeljebb 50 százalékot, három alkalmazott fog­lalkoztatása esetében legfeljebb 40 százalékot, négy alkalmazott foglal­koztatása 'esetében legfeljebb 30 szá­zalékot, öt alkalmazott .foglalkozta­tása esetében legfeljebb 25 százalé­kot, hat vagy ennél több alkalma­zott foglalkoztatása esetében legfel­jebb 20 százalékot szabad juttatni. A (kiszolgálási díj címén besze­dett összegből a főpincért megillető százalék levonása után fennmaradó összeget a vendégek kiszolgálásával foglalkoztat ott többi alkalmazott kö­zött egyenlő részesedést biztosítva kell megosztani'. A kiszolgálási díjból a főpincért és a személyzet többi tagját meg­illető részesedésből a munkaadónak levonást eszközölniie seminő címen seím szabad. A kiszolgálási díj címén beszedett összegből a munkaadó se­minő címen sem részesedhetik, még­pedig abban az esetben sem, ha a főp.incéri vagy fizetőpincéri -teendő­ket miaga végzi. A munkaruhát, amely fekete vagy sötét színű nadrágból és mosható ká­bái tból áll, az alkalmazott, eltérő megállapodás hiányában, maga köte­les beszerezni. Ha az üzlettulajdo­nos díszesebb ruha .vagy egyenruha használatát kívánja, alkalmazottait saját költségén kell azzal ellátnia. A miniszter rendeletéivel az alkal­mazottaknak a szóbanlevő üzemek részére való közvetítését kizárja a foglalkozást közvetítő ipar munka­köréből. Ez utóbbi rendelkezés 1941 január 1-éti lép hatályba, a rendelet egyéb rendelkezései a rendelet kibir­hetését követő harmincadik napon lépnek hatályba. Vásároljon a Földes Drogériában - VÉRQSHÁZÉPULET ­3 évtized öta közmegelégedéssel szol­gálja ki a cég drogéria és piperecikkekből a közönséget. Ajándéknak: manikűr, fésű és illatszertár kazetták nagy választékban LEFK0VITS ZSIGMOND bútorgyári [raktára Kosssuth tér 7. (Törvényszék mellett.) Hálók, ebédifik, kombinált szobák nagy választékban Szakszerű kivitel. Szolid árak. Lelkiismeretes kiszolgálás

Next

/
Thumbnails
Contents