Nyírvidék - Szabolcsi Hirlap, 1940 (8. évfolyam, 275-298. szám)

1940-12-13 / 285. szám

„ára 10 fillér rr Nyíregyháza, 1940. december 17. 21.) VIII. évfolyam 285 (2293.) oare. YÍRVIDEK HIRLAP «* kiadóhivatal: Bethlen-utca 1. ^ POí ÍTIK l NAPÍf AP ^fizetés: 1 hónapra 2.50, negyedévre 7.50 R, i WLrllií\-í\i iN/irlLni Köztisztviselőknek 20%-os engedmény., rmkJcsss&m: 47.139. Telefón: 77. A mezőgazdasági mnnkás iétmiolmiima A kormány .szociálpolitikai alko­tásai és intézkedései között közgaz­dasági jelen tőségénél fogva is elő­kelő hely illeti meg a .földművelés­ügyi miniszternek azt a most megye­lent írendeletót, amely a mezőgazda­sági munkaibéreköt szabályozza és megállapítja azt a létminimumot, almelyen alul a munkaadó a bérek té­réin nem meiluet. Tekintette] arra, hogy a mezőgazdasági munkás béré­nek jelentékeny része természetbeni, tekintettel totválbbá arra, hogy ezek a részek a megművelt talajok hoza­dékképessége szeriint változnak, a rendetet a földek minősége és a (ho­zadék mennyisége szempontjából is különbségeket tesz és eszerint osztá­lyoz. Különböző kategóriákat állít fel és a hányadot, aimi természetben jár, nemkülönben a talaj megmun­kálásának készpénzbérét a k'ategó­iriák keretein belül /pontosan melha­tározza. Szükséges ez azért, -mert a mezőgazdaságiban a munka imaiga tölbbnyire változatlan értékű telje­sítmény, bére azonban változó és a mi nd enk ori t erméseie cknién y ekhe z •igazodik. Ezt keltett tehát a kategó­riák megjelölésével a rendszernek egyensúlyba foozmi, lévén a végső cél mintíiig az, hogy egyenlő értékű nwinika egyforma összegű ellenérté­ket kapjon. Agrárszociá'Hs szemszögből ezt a kategorizálás természetes, a kérdés lényege szempontjából azonban, csak másodrendű, merít a lényeg mégis­sak az, hogy hosszú idők után sor kerülhet a mezőgazdasági munkás, a cseléd, a sommás, a 'feles és harma­dos létminimumának megállapításá­ra. is. Hogy erűnek az intézkedésnek Milyen nagy jelentősége van, anr nak bizonyítására elegendő a mező­gazdasági munkásság sokmilliós lé­lekszámára rámutatni, az eltartókra és eltartottakra együttesen, akik a ihazai népesség tekintélyes százalé­kéit alkotják. Van azonban ennek az intézke­désnek a szociális szempontokon kí­vül ige runagy birtokpolitikái jelentő­sége 'is. Nem lelhet ugyanis, tagadni, utámi vágyakozásnak egyik főoka az hogy a sokszor szinte beteges föld -volt, hogy a bérmunkás kereset© alatta maradt a létminimumnak. A tőke és a munka között hiányzott a harmónia és a miunika sokszor nem. kapta meg azt a részesedési hánya­dot, amely igazság szerint a termelés eredményességének birtoklásáért teljesített szolgálat fejéiben meg­illette volna. Az értéktermelés terén ugyanis a tőke >és a munka olyan té­nyezők, amelyek egymás mellé van­nak rendelve és ha például a nap­szám nem 411 arányban a cukorrépa árával, akkor -vagy egyik vagy másik tényező károsodik. Ezt kell kiiküszö­bölnie a jó munkalbérpolitikának és erre törekszik a kormány rendelete. Az igazságos és méltányos munka­bér igen sok és sokszor jogos elége­ddttenség orvossága. Ha a munkás megtalálja az életlehetőséget és még szerény takarékosságra, tőkegyűj­tésre is ínyílik alkalma, akkor nem Csáky István gróf elhagyta Belgrádot Csáky űsttván gróf kétnapos bel­grádi útjának kiemelkedő ünnepi, egyben utolsó aktusa volt a tisztele­téré megrendezett tegnap esti dísz­ivacsora. A vacsorán a jugoszláv köz­élet 118 tagja volt hivatalos. A va­csora során az előkelőség szívélyesen elbeszélgetett a magyar kíséret tag­jaival és a fővárosiban tartózkodó magyar újságírókkal. Markovit s Cincár pohárköszöntőjében öröm­mel emlékezett meg arról, hogy ő volt az első miniszter, aki a háíboirú után, 1926-ban Magyarországon láto­gatást tett. Az estebéd után a Gár­da-palotában hangversenyt rendez­tek a magyar vendégek tiszteletiére, amelynek műsorán Liszt- és jugo­szláv zeneszerzők művei szerepeltek. A hangverseny után Gróf Csáky István és felesége a pályaudvarira (hajtattak, ahonnan a szlovéniai va­dászatra indultak. A külügyminisz­ter előreláthatólag szombaton dél­után tér vissza Budapestre. A kísé­ret tagjai és az újságírók a ma reg­geli vonattal elutaztak a jugoszláv fővárosból. (iMTI.) A Ház megkezdte karácsonyi szünetét Homan Bálint Berlinben Hóman Bálint kultuszminiszter a Német-Magyar Társaság meghívásá­ra ma reggel Berlinibe érkezett. (Főá­gad tatásán Rust birodalmi miniszter képviselőtje és a magyar követség teljes számban megjelentek. Hóman Bálint 3 napos útja során, München­ben és Bésben is látogatást tesz. (MTI.) A Magyar Nemzeti Bank felhívása j ­A Magyair Nemzeti Baink áltaii ki­' bocsátott 1932 február 1. kelettel el­• látott 10 pengős bankjegyek bevál­, tási batárideje ezáv december 31-én { lejár. A Nemzeti Bank ezúton is fel­| hívja a közönség figyelmét, hogy i ezeket a bankjegyeket 1943 decem­I ber 31-ig pénztáraik elfogadják. (MTI.) IA felsőház már harmadik napja a költségvetést tárgyalja. Valószínűleg •ma délután is ülést tart a felsőház s ebben az esetben Teleki Pál gróf mi­nisztere lmok ma este nagyobb beszé­det mond. Holnap és hétfőn nem tort ülést a felsőház. Kedden, ha még sok szónok lenne, nyolc órás ülésre tesznek indítványt. A képvisel ahá z ma délelőtt elfo­gadta részleteiben az általánosság­ban letárgyalt kisebb javaslatokat. A miniszterelnök írásban adott vá­laszt Károlyi Viktor grófnak a zsi­dókérdésben beterjesztett interpellá­ciójára. A Ház a miniszterelnök vá­laszát megnyugvással .vette tudo­másul. iA Ház ezzel be is fejezte ma dél­előtt ülését s legközelebbi ülését csak január 23-án 'tartja meg. Közben lesz ugyan, még agy formális ülés, amikor a felsőház üzenetét veszi át, azonban ténylegesen mán megkezdi karácsonyi szünetét. (MTI.) Karácsonyra cikorpótadagokat osztanak ki A hivatalos lap december 13-ifci számában közzétett földművelés­ügyi miniszteri rendelet a nyári be­főzési cukor helyett a karácsonyi ünnepekre cukorpótadag szétosztá­sát iteszi lehetővé. A rendelet szerint az ország egész területén a december 16—22-ig ter­jedő hétre szóló minden cukorjegy­szetvény a megállapított cukorfej­adagon kívül egységesen további 10 deka cukor vásárlására jogosít. Ily­módon például egy öttagú család fél­kiló cukorhoz jut hozzá. (MTI.) December 15-én lép életbe a MÁV téli menetrendje A Máv. közlése szerint a szokásos téli menetrend december 15-én lép életbe. A .részletes menetrendválto­zásokat a napilapokban és az állomá­sokon kifüggesztett hirdetmények útján közlik az utazóközönséggel. A nyíregyházi állomásra még nem ér­kezett meg a változásról szóló hir­detmény. (MTI.) ül fel a felelőtlen földosztóknak és neim fog az is saját föld után (vágya­kozni, aki nem alkalmas arra, hogy ai maga gazdája légyen. Viszont az, ak.i alkalmas erre, hamarabb megta­lálja a szerzés anyagi lehetőségét és legalább annyit gyűjthet, amennyi egy kis ingatlan felszereléséhez szük­séges. A helyes munkabérpolitikia te­hát egyúttal szelektálja is az embe­reket és önmaguktól fognak kiala­kulni azok az egyedek, akiknek föld­höz juttatása valóban közérdek. Nem lesznek önhibájukon kívül földhöz­ragadt nincstelenek, mert minden munkásnak módja lesz a sajálfc jövő­jét is takarékossággal, megalapozni. Aki pedig méltányos kereseti lehe­tőségek ellenére sem tud egy cse­kélyke anyagi megalapozottságot fel­mutatni, az úgyis már eleve bebizo­nyította, hogy mem alkalmas az ön­álló (gazdálkodásra. De van ennek az intézkedésnek még egy igen nagy közgazdasági je­lentősége. Ez az, hogy ösztönözni ifogj'a a föld tulajdonosait a racioná­lis és mindig több és jobb előállítá­sára igyekvő gazdálkodásra. Kedvez az úgynevezett erős kezeknek, mert .ezeket inem fogja megrendíteni a több munkaibér, elleniben kétségtele­nül nem kedvez a gyenge kezeknek, a> megfelelő szakér telemmé l'k ül iek ­nek és főleg a megfelelő életszínvo­nalon belül élőknek, azoknak, akik továblb nyújtózkodnak a takarónál. Nem szabad szentimentálisnak len­nünk. A magyar földnek nemcsak a tulajdonost kall tálpiálnia', hanem az egész ország közélelmezésének ré­szesévé kell lennie. Az olyan földlet, amely nincs jól megművelve, amely nem bírja a szociális tehertöbibletet, amúgy sem lehet mesterségesen életre injekciózni. Annak ímeg Van pecsételve a sorsa. És az az egész­séges rendszer, hogy erős kézben megmaradjon, gyenge kéziből erős kézbe jusson a magyar föld. Egy bárka 200 utasa elpusztult A Márvány-tengeren egy motoros­bárka, amelynek 380 zsidó volt az utasa a hirtelen kerekedett viharban szirtnek ütődött és felborult. A ibár­ka utasai közül mintegy kétszázan — köztük igen sok gyermek — a ' tengerben pusztult. (MTI.) Német csapatok Temesvárott Temesvárra inémet kiképző csapa­tok érkeztek. Állítólag újabb német csapatok érkezését is várják. (MTI.) Anglia német támadástól fél Stockholmból jelentik: A svéd la­pok a Führer beszédével foglalkoz­nak s megállapítják, hogy a Führer­nek az a kijelentése, hogy a döntő háború kezdő időpontját Németor­szág fogj a meghatározni, Angliában úgy tekintik, mint a német partra­szállás lehetősége bejelentésének. Angliában nagy rettegéssel gon­dolnak arra 'a tehetőségre, hogy a német csapatok parltiraszállhatnak, mert amúgy is igen megviselte ideg­rendszerüket a sorozatos légiitáma­dás. (MTI.) Dühöng a hóvihar Svájciban több helyen óriási lavima­indulás volt. A szentgotthárdi vona­lon a leoanló lavina betemette a ipá­lyát mintegy száz méteren. Az arra futó egyik gyorsvonat beleszaladt a hó'toirlaszba és kisiklott. A francia A !p esek ben olyan óriási hóvihar dü­höng, amilyenre Ihiúsz év óta még nem volt példa. A leomló lavomák sok helyen megrongálták a távíró­és világítási vezetékeket. (MTI.) Északi szél, tölbb helyen eső, ki­vált az ország keleti részein havazás vágható. A hideg fokozódik. Buda­pesten ima délbem a hőmérséklet mí­nusz 1 Celsius fok vo.lt, a légnyomás 760 mm., erősen emelkedő irányzat­tal.

Next

/
Thumbnails
Contents