Nyírvidék - Szabolcsi Hirlap, 1940 (8. évfolyam, 275-298. szám)

1940-12-06 / 279. szám

1 oldal Kü* Bitó* SZ 'SsíMl HÍRLAP (Trianon 21.) 1940 december 1®. intézményeket létesíteniek és tarta­nak fenn. Nálunk az ilyesmire azt szokták mondani, hogy nájluriik ezt nem lehet utánozni, mert erre előbb rá kell nevelni a«z embereket No, atakor alaposan lekésünk, mert a nevelés igen. bosszú folyamat! Né­zetem szerint elég volt eífogíulait'llar nul végig ballga'tni GöfobeAs és Hit­Jer beszédét és elég, ba ennek hatá­sa alatt egy művelt ember végiggon­dolja a mi helyzetünket, hogy új emberként lépjen kii az utcára és niéiptánsinaik, nemzettestvérnek nézve miinden magyart, a régi krajeároisz­togatás helyett új módon kezdje meg az irgalmasságot gyaikorolmi. Pl. látsz egy fiút kijönni áz QTI rende­lőjéből, egy kislány támogatása mel­lett biceg bekötött lábáival a Szent István-útan, Meg-megáll, atig von­szolja magát, a vér már átitatta a kötést. Felfogadsz nekik egy taligát, amely kiiviszi őket a .Friedmann­telepre. A taligás is érző ember, megteszi 1.60 helyett 1 pengőért. És egyszerre jót tettél négy emberrel, elsősorban magaddal. A fiú, a kis­lány és a taligás először megdöbben­ve fog rádniézni, azt hiszik, megibo­londuitál, olyan szokatlan nálunk az ilyen, jótett, azután pedig megértést és hálát olvashatsz ki a szemükből. Még a taligás is örül, hogy alkalmat adtál neki a jócselekedetre. Te pe­dig a lelkiismeret jutalmaként belső .megelégedéssel és nyájas arccal lépsz hivatal ódba és a felék elé. —­Vagy azt hallod, hogy valaki nem tud' katonáéknál leszerelni, mert nincs owlru'hájia, különben tudod róla, hogy rendes, családos iparos­ember, de két éven béliül már három­szor szolgált ép azokban a hónapok­ban, amikor kenyeret kellett volna keresnie a családjának. Nem sokat gondolkozol, hanem odaadod egyik viseltes öltönyödet, amiért esetleg még 8—10 pengőt kaphatnál az ócs­kapiacon, egy pár cipőt, kalapot stb. Vagy a bejárónődtől hallod, hogy egy anyának a kórházba kell men­nie és nem tudja kire bízni a három apró gyermekét. Oda küldöd a Lá­nyodat, míg a nagymama hazajön a munkahelyről. Hasonló 'esetekből vethetsz példát a Szabolcsi Szemle legújabb számának egy cikkéből. (Szobor Pálné: Nyíregyházi vere­bek.) Azonlbain a társadalom e sötét kár­.piitját már máHunk is áttöri némi pirikadat. A Horthy Miklósné ínség­enyhítő akció az árvízkárosultak javára rendezett gyűjtés az „Er­délyért" akció eredménye azt mu­tatja, hogy nálunk i.s (fejlődőben van . a szociális érzés. Nyiregyházia vá­rosa is épített 7 házat szegény sok­gyermekes családnak és nemes pé!<­daadással dr. Koroimpay Károly egyet, a pénzűgyőrök kettőit. (A nyíregyházi leventék Zalkodon 1000 P költséggel újjáépítették egy ár­vízkárosult házált éis< tehenet is vet­tek neki.) Ez azonban még csak kezdetnek tekintendő. Németország pénzmennyisége tízszerese a miénk­nek, vagyoinossága általában a két­szerese, amiből az következik, hogy nálunk a németországi eredmény­hez viszonyítva, évenként k'b. 40— 50 millió pengőnek kellene 'befoly­nia társadalmi úton szociális célokra. Mit lehetne ebből a pénzből csi­nálni!? A következő cikkemben folytatom ezt a tárgyat. Bácsfalvy Antal — A „Ferenc József" keserűvíz régóta kitűnően bevált háziszer meg­rögzött székrekedésnél és annak mindenféle káros következményei­nél; biztos, enyhe és gyorsan ható ter­mészetes hashajtó, mely számos be­tegségnél az emészltést javítja és az étvágyait fokozza. Kérdezze meg orvosát 1 (x) A városon át jött a falu a faluhoz — mondották az apagyi népmüvelődési délután megnyitóján 8RS j ő távol volt a kocsmájából, a kiszolgá­| lást Nagy Mária pincérleány végezte, ! aki a sör árával nem volt tisztában. A császárkörte árát viszont olcsóbban szá­I mította, mert egy fél deci 40 fillér és S csak 30 fillért kért érte. A vizsgálat a i feljelentés ügyében tovább folyik. Apagyra érkeztünk meg, az állami tanítóképző 'és líceum új regőscsa­patával. Jókedvű, daloló ifiúk, aki­ket a falu nevelésének hivatástudata tesz rajongóivá, .ha a magyar faivak népének kulturális, szociális feleme­léséről van szó. Az állomáson nyüzs­gő sokaság, most vonul be a falu dísze-virága, a magyar honvédség ujoncserege. Szép barma leány sze­mében könny csillog meg, de ajka mosolyog, így kísérik ki a kedvest, aki Horthy Miklós katonája lesz. A fiúk most vették le a nagybőgőt a vonatról, azután rendbe állanak és a .fagyos apagyi úton a kultúrház felé tartanak. Velünk van Jákiváry (Kálmán népművelési titkár is, aki boldogan szenteli vasárnapjait a falu kulturális életének. Apagyon két hete főzőtiainfalyam van. Azt mondják, először két je­lentkező akadt csak a főzés tudo­mányának elsajátításálra. De egy csupasziív előadónő, iBocskai Szabó Vilma az első napon átsugározta a szívekbe a szent tűzet, a szeretet melegét és kinyíltak a szívek, mint a rózsák. A falu lelke tele van szom­jas vágyakozással a magasrendű lel­kiség iránt s ha tiszta, önzetlent szán­dékot olvas ki a szemekből, kész követni, munkálkodva, tanulva az elsők között járni. Míg a kultúrházlba megyünk, erről beszélgetnek a fiaik. Erről a csodá­ról, erről a magyar megváltásról, a >falu felemeléséről A kultűnházibam 'Bocskai Szabó Vilma fogadja a regő­söket, azután ifelhangzik a .zenekar magyar nótázása. Három óra utáni kiijön a falu népe a teimplomból és a kultúrház nagy terme szorongásig megtelik, öregeket, fiatalokat, nő­ket, (férfiakat látunk itt. Égő, tüzes szempárok néznek a színpadra, ahonnan a fiatalság lelke szól a fa­luhoz. .A megjelentek élén ott látjuk Radnay László 'főjegyzőt és minden szépért, jóért lelkesedő hitvesét, Pá­zer Szarka László raf. tiszteletes urat, a tanítói kart, Tóth Lajos igaz­gatót, Belenzéressy József tanítót. Radnay László főjegyző üdvözlő beszédet -mond. Megköszöni a taní­tóképző regősesoportjávai megjelent Aradvári Béla, Boliváry Zoltán taná­roknak, hogy vasárnapjukat a s.zé.p magyar célnak szentelve, eljöttek az ifjúsággal. Aradvári Béla jelenti be és ismerteti az egyes számok ma­.gyar népi vonatkozásait, a nemzet­társadalmi utalásokat, a magyar tár­sadalom egyenes kiépítésének motí­vumait, amelyek ott élnek és hatnak a Kodály—iBartók gyűjtaményekbein és az előadott többi szám lelkiségé­ben. A közönséget megkapják a re­gős énekszámok, friss magyarság ta­vaszát ldhellik az énekek. Szol 1 ősi János ifjúsági elnök tárja fel a magyar tanítóifjúság lelkét. — Hangoztatja-, hogy ő is földmunkás magyarnak a fia és társai .is a mar­gyár falvakból jöttek, igazi vérbeli testvérei a rögtörő magyarságniak. Ezért most a falu jött el ide a falu­'beli testvérekhez, az a falu, amely­nek fiai a városlblain azért tanulnak, hogy ismereteik segítségével emel­jék a falu kultúráját. 'Aztán 1 peregtek a szebbnél szebb énekszámok, szavalatok gyújtó igéi hangzanak el. Számán Gyula lic. III. o. Petőfi: Két ország ölelkezése e. versének gondolati és érzeimi erővel sat. Bogár János Végvári harsonáját zendíti meg: .Eredj, ha tudsz. Mun­kácsi Ferenc zenekari kísérettel szép magyar nótázása fogja meg a szíve­ket Ujrázás, taps köszönti. Somogy­várd Zoltán okosain, tanítói szívvel (beszél arról, mit köszönhet a ma­gyar falu Erdély visszatérésének. Szatmári Károly székely gábézására harsány derültségre hangolódik a hallgatók sokasága. Igen' teltszik az Egyszer egy király® ballada színpa­di feldolgozása a kórus, Szöllősi Já­nos a királyfi és a kocsis kérő, Papp Vilmos, Négy.essy István a nagysze­rűen maszkírozott kisasszonyok, a.z egész balladai erkölcsi intés megra­gadja a lelkeket. A műsor után Jiákváry Kálmán népművelési titkár beszél. Az .ifjúság népi szeretettől áthatott szereplését imáltatja, majd Apagy község veze­tőit kéri a faluval .való további fog­lalkozásra, az egység munkálására. iRadmay László főjegyző is meleg szavakkal elismerését fejezi ki az ifjúságinak, köszönetét Jákváry Kál­mán népművelési tikárnak. A regőscsoportolt Radnay László­né és Bocskai Szabó Vilma előadó tanfolyamvezető ízes uzsonnán látta vendégül, amelyért Jákváry Kálmán imond köszönetet frappáns felszóla­lásában. Az apagyi Iháizakban már égnek az otthonok tüziei, amikor felhangzik az úton a magyar rnóitá­zá. A regősicsoport boldogan, egy szép és becsületesen felhasznált dél­után emlékeivel tér haza. A nyirábrányi templom persely két tolvaját elfogták Cz. Holhás György nyirábrányi la­kos, az ottani gör. kat. templom pénz­tárosa feljelentést tett ismeretlen t(t­tesek ellen, akik a templom három perselyét kifosztották. A templom ha­rangozója fedezte fel a lopást és azon­nal jelentette azt az egyház irodájá­ban. Cz. Holhás György feljelentésére megindult a csendőri nyomozás, amely rövidesen eredményre is vezetett. El­fogták ifj. Panternák Antal nyirábrányi lakost, aki beismerte, hogy egy fiatal­korú barátjával együtt fosztották ki a templom perselyeit. Álkulccsal hatoltak be a templomba majd a perselyen lévő lakatot lereszelték s tartalmát el­vitték. 30—40 pengő lehetett az az összeg, amit a három perselyben ta­láltak. A pénzen aztán megosztozkod­lak. A templomi persely fosztogatóit letartóztatták. Árdrágítások Ifj. Kiss Józsefné apagyi gazdálkodó felesége sertészsírt adott el a falubeli ismerőseinek. 8 kilogramm zsírt, kilo­grammonként 3.50 pengőért árusította. Árdrágítás miatt megindult ellene az el­járás. Azzal védekezik, hogy nem 3.50 pengős árban, hanem 2.40 pengőért adta el a zsír kilogrammját. Ha igaz a véde­kezése, akkor is árdrágítást követett el, mert Apagyon a zsír hatóságilag meg­állapított ára kg-ként 1.80 pengő. Kifor Endre nyíregyház^ Csillag-utca 52. szám alatti lakos feljelentette Tamás János nagykállói kocsmárost, hogy egy üveg sörért 70 fillért számított. Egy kis­üveg sörért 60 fillérnél többet nem lett volna szabad kérni. Ugyanez volt a hely­zet egy fél deciliter császárkörte-rum keveréknél is, melyért 30 fillért fizettet­tek vele, 24 fillér helyett. A kocsmáros kihallgatása során azzal védekezett, hogy Az antó elütött egy kerékpáros vasutast Ténai János 52 éves, nyíregyházi, Pazonyi u. 3. szám alatti lakos, Már. altisztet súlyos baleset érte Kerékpár­g ".n a vasút utcában hajtott, amikor a . 424. rendszámú személyautó el­ütötte. Ténai János az autó vezetőjét okolja a balesetért. A súlyosan sérült vasutast beszállították a nyíregyházi Erzsébet kórházba. A gázolás ügyében a rendőrség szigorú vizsgálatot in­dított. KÖNYVISMERTETÉS latvan forint (a gyula regénye) Űj életrajz-regény kerül karácsonyra a magyar olvasóközönség elé. Címe: Hat­van forint, hőse az alig ismert zseniális magyar feltaláló: Irinyi János, a bihar­megyei diák, akinek a ma is használatos gyufát köszönheti a világ. írója pedig a fiatal írógárda tagja: Gedényi Mihály. Az érdekes regény száz évvel ezelőtt kezdődik Bécsben, ahol a magyar diá­kok kis csoportja kíváncsian várja a pesti fiatalság mozgolódásairól a gyors­kocsival érkező híreket. A Práterben és a korzón fehérfrakkos dragonyosok, ulá­nusok huszárok sétifikálnak a krinolinos kisasszonykákkal és kiöltözött dámák­kal. A magyar diákok vidám, romantikus bécsi kalandjai közben ajándékozza meg Irinyi a világot nagyszerű találmányával. Az alig 18 éves magyar diákból hármas szikra pattan: a magyar szabadságért való lelkesedés, egy szőke bécsi leány iránti szerelme és egyszerű; de nagyje­lentőségű találmánya: a gyújtó. A regény fordulatos meséje a bécsi boldog diákéletből a szabadságharc any­nyi dicsőséggel emlékezetes csatáiba, majd a Neugebáde hírhedt börtönébe ve­zet. A regény lapjain megelevenedik Bu­davár 1849. évi hősies bevétele, a piros­sapkás honvédek legendás ostroma az osztrákok által megszállt ősi vár falai ellen. A regény lapjain érdekesen rajzolódik az olvasó elé az ifjú magyar feltaláló alakja, találmánya, kísérlete^ szenvedé­sei, példátlanul rajongó és tüzes szerel­me egy szőke bécsi leányka iránt és a magyar szabadságért való törhetetlen lángolása. Nagyjelentőségű találmánya már úgyszólván minden háznál milliószor lobban naponta, hogy világosságot gyújt­son, amikor a zsarnokság sötét börtönbe taszítja csak azért, mert magyarnak szü­letett és annak is akar meghalni. A s2a­bdság reménye és a bécsi szerelem emlé­ke visszasegíti a sebesült Irinyit az élet­be, az ezeréves magyar barázdához. A szerző ezzel a regényével nemcsak végig szórakoztató poétikus olvasmányt ad karácsonyra a magyar olvasóközönség kezébe, hanem megismertet egy elfelej­tett magyar zseni: Irinyi János életével, szerelmével és küzdelmeivel. — ím ——wi 11— — — Értékes karácsonyi ajándékot vá­sárolhat az Evangélikus Nőegylet kará­csonyi vásárján, vasárnap egész nap. A ' vásár az elemi iskola dísztermében lesz. Tűz és betörés biztosítás kartelen ROYAL BIZTOSÍTÓ INTÉZET KÉPVISELETE Zrínyi Ilona utca 9. Telefonszám: 473.

Next

/
Thumbnails
Contents