Nyírvidék - Szabolcsi Hirlap, 1940 (8. évfolyam, 275-298. szám)
1940-12-06 / 279. szám
1 oldal Kü* Bitó* SZ 'SsíMl HÍRLAP (Trianon 21.) 1940 december 1®. intézményeket létesíteniek és tartanak fenn. Nálunk az ilyesmire azt szokták mondani, hogy nájluriik ezt nem lehet utánozni, mert erre előbb rá kell nevelni a«z embereket No, atakor alaposan lekésünk, mert a nevelés igen. bosszú folyamat! Nézetem szerint elég volt eífogíulait'llar nul végig ballga'tni GöfobeAs és HitJer beszédét és elég, ba ennek hatása alatt egy művelt ember végiggondolja a mi helyzetünket, hogy új emberként lépjen kii az utcára és niéiptánsinaik, nemzettestvérnek nézve miinden magyart, a régi krajeároisztogatás helyett új módon kezdje meg az irgalmasságot gyaikorolmi. Pl. látsz egy fiút kijönni áz QTI rendelőjéből, egy kislány támogatása mellett biceg bekötött lábáival a Szent István-útan, Meg-megáll, atig vonszolja magát, a vér már átitatta a kötést. Felfogadsz nekik egy taligát, amely kiiviszi őket a .Friedmanntelepre. A taligás is érző ember, megteszi 1.60 helyett 1 pengőért. És egyszerre jót tettél négy emberrel, elsősorban magaddal. A fiú, a kislány és a taligás először megdöbbenve fog rádniézni, azt hiszik, megibolonduitál, olyan szokatlan nálunk az ilyen, jótett, azután pedig megértést és hálát olvashatsz ki a szemükből. Még a taligás is örül, hogy alkalmat adtál neki a jócselekedetre. Te pedig a lelkiismeret jutalmaként belső .megelégedéssel és nyájas arccal lépsz hivatal ódba és a felék elé. —Vagy azt hallod, hogy valaki nem tud' katonáéknál leszerelni, mert nincs owlru'hájia, különben tudod róla, hogy rendes, családos iparosember, de két éven béliül már háromszor szolgált ép azokban a hónapokban, amikor kenyeret kellett volna keresnie a családjának. Nem sokat gondolkozol, hanem odaadod egyik viseltes öltönyödet, amiért esetleg még 8—10 pengőt kaphatnál az ócskapiacon, egy pár cipőt, kalapot stb. Vagy a bejárónődtől hallod, hogy egy anyának a kórházba kell mennie és nem tudja kire bízni a három apró gyermekét. Oda küldöd a Lányodat, míg a nagymama hazajön a munkahelyről. Hasonló 'esetekből vethetsz példát a Szabolcsi Szemle legújabb számának egy cikkéből. (Szobor Pálné: Nyíregyházi verebek.) Azonlbain a társadalom e sötét kár.piitját már máHunk is áttöri némi pirikadat. A Horthy Miklósné ínségenyhítő akció az árvízkárosultak javára rendezett gyűjtés az „Erdélyért" akció eredménye azt mutatja, hogy nálunk i.s (fejlődőben van . a szociális érzés. Nyiregyházia városa is épített 7 házat szegény sokgyermekes családnak és nemes pé!<daadással dr. Koroimpay Károly egyet, a pénzűgyőrök kettőit. (A nyíregyházi leventék Zalkodon 1000 P költséggel újjáépítették egy árvízkárosult házált éis< tehenet is vettek neki.) Ez azonban még csak kezdetnek tekintendő. Németország pénzmennyisége tízszerese a miénknek, vagyoinossága általában a kétszerese, amiből az következik, hogy nálunk a németországi eredményhez viszonyítva, évenként k'b. 40— 50 millió pengőnek kellene 'befolynia társadalmi úton szociális célokra. Mit lehetne ebből a pénzből csinálni!? A következő cikkemben folytatom ezt a tárgyat. Bácsfalvy Antal — A „Ferenc József" keserűvíz régóta kitűnően bevált háziszer megrögzött székrekedésnél és annak mindenféle káros következményeinél; biztos, enyhe és gyorsan ható természetes hashajtó, mely számos betegségnél az emészltést javítja és az étvágyait fokozza. Kérdezze meg orvosát 1 (x) A városon át jött a falu a faluhoz — mondották az apagyi népmüvelődési délután megnyitóján 8RS j ő távol volt a kocsmájából, a kiszolgá| lást Nagy Mária pincérleány végezte, ! aki a sör árával nem volt tisztában. A császárkörte árát viszont olcsóbban száI mította, mert egy fél deci 40 fillér és S csak 30 fillért kért érte. A vizsgálat a i feljelentés ügyében tovább folyik. Apagyra érkeztünk meg, az állami tanítóképző 'és líceum új regőscsapatával. Jókedvű, daloló ifiúk, akiket a falu nevelésének hivatástudata tesz rajongóivá, .ha a magyar faivak népének kulturális, szociális felemeléséről van szó. Az állomáson nyüzsgő sokaság, most vonul be a falu dísze-virága, a magyar honvédség ujoncserege. Szép barma leány szemében könny csillog meg, de ajka mosolyog, így kísérik ki a kedvest, aki Horthy Miklós katonája lesz. A fiúk most vették le a nagybőgőt a vonatról, azután rendbe állanak és a .fagyos apagyi úton a kultúrház felé tartanak. Velünk van Jákiváry (Kálmán népművelési titkár is, aki boldogan szenteli vasárnapjait a falu kulturális életének. Apagyon két hete főzőtiainfalyam van. Azt mondják, először két jelentkező akadt csak a főzés tudományának elsajátításálra. De egy csupasziív előadónő, iBocskai Szabó Vilma az első napon átsugározta a szívekbe a szent tűzet, a szeretet melegét és kinyíltak a szívek, mint a rózsák. A falu lelke tele van szomjas vágyakozással a magasrendű lelkiség iránt s ha tiszta, önzetlent szándékot olvas ki a szemekből, kész követni, munkálkodva, tanulva az elsők között járni. Míg a kultúrházlba megyünk, erről beszélgetnek a fiaik. Erről a csodáról, erről a magyar megváltásról, a >falu felemeléséről A kultűnházibam 'Bocskai Szabó Vilma fogadja a regősöket, azután ifelhangzik a .zenekar magyar nótázása. Három óra utáni kiijön a falu népe a teimplomból és a kultúrház nagy terme szorongásig megtelik, öregeket, fiatalokat, nőket, (férfiakat látunk itt. Égő, tüzes szempárok néznek a színpadra, ahonnan a fiatalság lelke szól a faluhoz. .A megjelentek élén ott látjuk Radnay László 'főjegyzőt és minden szépért, jóért lelkesedő hitvesét, Pázer Szarka László raf. tiszteletes urat, a tanítói kart, Tóth Lajos igazgatót, Belenzéressy József tanítót. Radnay László főjegyző üdvözlő beszédet -mond. Megköszöni a tanítóképző regősesoportjávai megjelent Aradvári Béla, Boliváry Zoltán tanároknak, hogy vasárnapjukat a s.zé.p magyar célnak szentelve, eljöttek az ifjúsággal. Aradvári Béla jelenti be és ismerteti az egyes számok ma.gyar népi vonatkozásait, a nemzettársadalmi utalásokat, a magyar társadalom egyenes kiépítésének motívumait, amelyek ott élnek és hatnak a Kodály—iBartók gyűjtaményekbein és az előadott többi szám lelkiségében. A közönséget megkapják a regős énekszámok, friss magyarság tavaszát ldhellik az énekek. Szol 1 ősi János ifjúsági elnök tárja fel a magyar tanítóifjúság lelkét. — Hangoztatja-, hogy ő is földmunkás magyarnak a fia és társai .is a margyár falvakból jöttek, igazi vérbeli testvérei a rögtörő magyarságniak. Ezért most a falu jött el ide a falu'beli testvérekhez, az a falu, amelynek fiai a városlblain azért tanulnak, hogy ismereteik segítségével emeljék a falu kultúráját. 'Aztán 1 peregtek a szebbnél szebb énekszámok, szavalatok gyújtó igéi hangzanak el. Számán Gyula lic. III. o. Petőfi: Két ország ölelkezése e. versének gondolati és érzeimi erővel sat. Bogár János Végvári harsonáját zendíti meg: .Eredj, ha tudsz. Munkácsi Ferenc zenekari kísérettel szép magyar nótázása fogja meg a szíveket Ujrázás, taps köszönti. Somogyvárd Zoltán okosain, tanítói szívvel (beszél arról, mit köszönhet a magyar falu Erdély visszatérésének. Szatmári Károly székely gábézására harsány derültségre hangolódik a hallgatók sokasága. Igen' teltszik az Egyszer egy király® ballada színpadi feldolgozása a kórus, Szöllősi János a királyfi és a kocsis kérő, Papp Vilmos, Négy.essy István a nagyszerűen maszkírozott kisasszonyok, a.z egész balladai erkölcsi intés megragadja a lelkeket. A műsor után Jiákváry Kálmán népművelési titkár beszél. Az .ifjúság népi szeretettől áthatott szereplését imáltatja, majd Apagy község vezetőit kéri a faluval .való további foglalkozásra, az egység munkálására. iRadmay László főjegyző is meleg szavakkal elismerését fejezi ki az ifjúságinak, köszönetét Jákváry Kálmán népművelési tikárnak. A regőscsoportolt Radnay Lászlóné és Bocskai Szabó Vilma előadó tanfolyamvezető ízes uzsonnán látta vendégül, amelyért Jákváry Kálmán imond köszönetet frappáns felszólalásában. Az apagyi Iháizakban már égnek az otthonok tüziei, amikor felhangzik az úton a magyar rnóitázá. A regősicsoport boldogan, egy szép és becsületesen felhasznált délután emlékeivel tér haza. A nyirábrányi templom persely két tolvaját elfogták Cz. Holhás György nyirábrányi lakos, az ottani gör. kat. templom pénztárosa feljelentést tett ismeretlen t(ttesek ellen, akik a templom három perselyét kifosztották. A templom harangozója fedezte fel a lopást és azonnal jelentette azt az egyház irodájában. Cz. Holhás György feljelentésére megindult a csendőri nyomozás, amely rövidesen eredményre is vezetett. Elfogták ifj. Panternák Antal nyirábrányi lakost, aki beismerte, hogy egy fiatalkorú barátjával együtt fosztották ki a templom perselyeit. Álkulccsal hatoltak be a templomba majd a perselyen lévő lakatot lereszelték s tartalmát elvitték. 30—40 pengő lehetett az az összeg, amit a három perselyben találtak. A pénzen aztán megosztozkodlak. A templomi persely fosztogatóit letartóztatták. Árdrágítások Ifj. Kiss Józsefné apagyi gazdálkodó felesége sertészsírt adott el a falubeli ismerőseinek. 8 kilogramm zsírt, kilogrammonként 3.50 pengőért árusította. Árdrágítás miatt megindult ellene az eljárás. Azzal védekezik, hogy nem 3.50 pengős árban, hanem 2.40 pengőért adta el a zsír kilogrammját. Ha igaz a védekezése, akkor is árdrágítást követett el, mert Apagyon a zsír hatóságilag megállapított ára kg-ként 1.80 pengő. Kifor Endre nyíregyház^ Csillag-utca 52. szám alatti lakos feljelentette Tamás János nagykállói kocsmárost, hogy egy üveg sörért 70 fillért számított. Egy kisüveg sörért 60 fillérnél többet nem lett volna szabad kérni. Ugyanez volt a helyzet egy fél deciliter császárkörte-rum keveréknél is, melyért 30 fillért fizettettek vele, 24 fillér helyett. A kocsmáros kihallgatása során azzal védekezett, hogy Az antó elütött egy kerékpáros vasutast Ténai János 52 éves, nyíregyházi, Pazonyi u. 3. szám alatti lakos, Már. altisztet súlyos baleset érte Kerékpárg ".n a vasút utcában hajtott, amikor a . 424. rendszámú személyautó elütötte. Ténai János az autó vezetőjét okolja a balesetért. A súlyosan sérült vasutast beszállították a nyíregyházi Erzsébet kórházba. A gázolás ügyében a rendőrség szigorú vizsgálatot indított. KÖNYVISMERTETÉS latvan forint (a gyula regénye) Űj életrajz-regény kerül karácsonyra a magyar olvasóközönség elé. Címe: Hatvan forint, hőse az alig ismert zseniális magyar feltaláló: Irinyi János, a biharmegyei diák, akinek a ma is használatos gyufát köszönheti a világ. írója pedig a fiatal írógárda tagja: Gedényi Mihály. Az érdekes regény száz évvel ezelőtt kezdődik Bécsben, ahol a magyar diákok kis csoportja kíváncsian várja a pesti fiatalság mozgolódásairól a gyorskocsival érkező híreket. A Práterben és a korzón fehérfrakkos dragonyosok, ulánusok huszárok sétifikálnak a krinolinos kisasszonykákkal és kiöltözött dámákkal. A magyar diákok vidám, romantikus bécsi kalandjai közben ajándékozza meg Irinyi a világot nagyszerű találmányával. Az alig 18 éves magyar diákból hármas szikra pattan: a magyar szabadságért való lelkesedés, egy szőke bécsi leány iránti szerelme és egyszerű; de nagyjelentőségű találmánya: a gyújtó. A regény fordulatos meséje a bécsi boldog diákéletből a szabadságharc anynyi dicsőséggel emlékezetes csatáiba, majd a Neugebáde hírhedt börtönébe vezet. A regény lapjain megelevenedik Budavár 1849. évi hősies bevétele, a pirossapkás honvédek legendás ostroma az osztrákok által megszállt ősi vár falai ellen. A regény lapjain érdekesen rajzolódik az olvasó elé az ifjú magyar feltaláló alakja, találmánya, kísérlete^ szenvedései, példátlanul rajongó és tüzes szerelme egy szőke bécsi leányka iránt és a magyar szabadságért való törhetetlen lángolása. Nagyjelentőségű találmánya már úgyszólván minden háznál milliószor lobban naponta, hogy világosságot gyújtson, amikor a zsarnokság sötét börtönbe taszítja csak azért, mert magyarnak született és annak is akar meghalni. A s2abdság reménye és a bécsi szerelem emléke visszasegíti a sebesült Irinyit az életbe, az ezeréves magyar barázdához. A szerző ezzel a regényével nemcsak végig szórakoztató poétikus olvasmányt ad karácsonyra a magyar olvasóközönség kezébe, hanem megismertet egy elfelejtett magyar zseni: Irinyi János életével, szerelmével és küzdelmeivel. — ím ——wi 11— — — Értékes karácsonyi ajándékot vásárolhat az Evangélikus Nőegylet karácsonyi vásárján, vasárnap egész nap. A ' vásár az elemi iskola dísztermében lesz. Tűz és betörés biztosítás kartelen ROYAL BIZTOSÍTÓ INTÉZET KÉPVISELETE Zrínyi Ilona utca 9. Telefonszám: 473.