Nyírvidék - Szabolcsi Hirlap, 1940 (8. évfolyam, 275-298. szám)

1940-12-06 / 279. szám

Ara 10 fillér Nyíregyház 1940. decMriwr 6 j \ r / y (Trianon 21.) vm.évfolyam 279 (2291.)szám. l€HTCK YÍRYIDÉK OLCSI HÍRLAP QMZMmtWt és kiadóhivatal: Bethlen-utca 1. 'Sft&attfBrikl arakkszém: 47.139. .Telefón: 77. A magyar jövő fundamentuma Teleki Pál gróf miniszterelnök az appropriációs vita során majdnem öt órás beszédben megjelölte a ma­gyarság feladatait az újjáalakuló Európáiban. Hangsúlyozta), hogy még a háború folyamán meg kell talál­nunk az utat az új Európáiba való bei 1 le szk edésre. Ez a nagyra mére­tezeti: beszéd, amely nemcsak idő­ben, hainem tartalomban is egészen rendkívüli a magyar közéletben, fel­tárta előttünk mindazokat a problé­mákat, amelyek a kormányzatot ilyen mélyen foglalkoztatják. Ez a miniszterelnöki megnyilatkozás tel­jes tájékoztatást nyújt mind tekin­tetben s ezzel tartozunk is a nyilvá­nosságnak, mert olyan időket élünk, hogy a közvélemény tökéletes felvi­lágosítást igényel, hogy eligiazodlhas­Kék mind a belső, mind a külső po­litika frontján íelmerült kérdések­ben. Teleki Pál gróf nem is hagyott megvilágítatlan területeket sehol. — Beszéde tulajdonképpen két nagy kérdéscsoportra tagolta mondani­valóját. Egyrészt megjelölte azokat a> módozatokat, ahogyan a magyar­ságnak bele kell illeszkednie Európa újjáalakuló rendjébe, feltárta az át­formálódást, a jövőre való felkészü­lés feladatait, másrészt részletesen felvázolta mai helyzetiünk gazdasági problémáit s honvédelmi feladataink kérdéseit. Teleki Pál gróf mindent, még a legkényesebb problémát) is bátran érintve, a tudós és a politikus sze­rencsés érzékével taglalta, valóban szemléltetővé tette az általános nagy átalakulási 'folyamathoz való kellő beépítettségünk jelentőségét. Amikor ezek a kérdések felmerül­nek, természetesen' a külpolitika ,vor nalán találjuk magunkat. A közvé­lemény nagy érdeklődéssel -várta, hogy a miniszterelnök ezen a térien miként fog nyilatkozni. Külpolitikai tennivalónk tekintetében ragaszko­dott Csáky István gróf legutóbbi expozéjában kifejtett elvekhez. Ez természetes is, s ezen .változtatás nem várható. Az egész magyar kül­politikai irányvezetés a tengelyhatal L makra való támaszkodás s azokkal való együttműködés szigorú szelle­mén nyugszik, ezen a bázison dolgoz­zunk nemcsak a szigorúan vett ma­gyar problémák rendezése érdeké­ben, hanem Európa komoly és tar­tós békéjéért is. Ami a belső felada­tok összegezését illeti, itt a minisz­terelnök, mint hivatott politikai sze­mélyiség, széles perspektívák átte­kintéséről 1 adott számot. Amikor Teleki Pál a magyar közvéleményt beszéde során bevezette a magyar belpolitika erdeijébe, attól kissé tá­volabb állva, úgy helyezkedett el, hogy a fáktól láthassuk az erdő ren­getegét, azt a horizontot, amelyik az új európai rendbe való beilleszke­déskor mindenki előtt tisztán kell, hogy álljon. Valóiban, itt a problé­mák erdejéről beszélhetünk, olyan problémákról, amelyeket a kormány már az azokról való beszélésen mesz­sze túlifejlesztett s így ott állunk, hogy azok megvalósítását tárgyal­POLITIKAI NAPILAP Előfizetés: 1 hónapra 2.50, negyedévre 7.50 E. Köztisztviselőknek 20%-os engedmény. sm élmény meghallgatni Doryta Bonewat mondotta egy nyíregyházi úriasszony, aki a berlini Operában hallotta először a bolgár művésznőt 'Holnap este különleges művészi élményben les,z része a .nyíregyházi közönségnek. A Korona nagytienmé­ben fellép Doryta Bonewa, a bolgár származású magyar operaénekesinő, aki tüneményes hangjával valóság­gal elbájolta a .világvárosok műértő közönségét. A ragyogó szépségű, fiatal énekesnő a berlini Operaiház tagja, aki egyetlen este, holnap sze­repel a nyíregyházi közönség előtt. Szereplése eseményszámba megy, hogy ez mennyire igaz, bizonyítja egy ismert nyíregyházi úriasszony is, aki már hallotta a kivételes te­hetségű művésznőt a berlini Opera­háziban énekelni s azt mondja, hogy boldog, hogy ismét hallhatja Do­ryta Bonewát, a tündöklőhangú énekesnőt, akinek szereplése so­ha el nem felejthető művészi él­mény marad. A művésznő műsorát különös gonddal válogatta össze, a zeneiro­dalom gyöngyeiből szedett össze egy csokorra valót. Az előjelekből ítél­£ve, bizonyosra .vesszük, hogy a Ko­rona nagyterme halnap este zsúfolá­sig megtelik a város előkelő közön­ségével. Jegyek Jóba E. papírüzletében (Nyirvidék kiadóhivatalálban) vált­hatók 2, 1.50, 1 pengős és 50 fillé­res árban. Románia léte forog kockán, ba nem teremtenek gyorsan rendet A francia diplomácia Blaniu Gyulát tartja a jövő emberének iA Baseler Nachrichten mai száma részletesen foglalkozik a romániai eseményekkel. Megállapítja a lap, hogy a román légionáriusoknak minics értékes vezető emberük. Nincs a pártnak programija s vilá­gos politikai alapja sem. Antonescu tábornokot a légionáriusok legszéle­sebb körei nem ismerik el vezérük­nek, sőt igen sokan gyűlölik Anto­nescut, mert a vasgárdisták ellensé­geive! is baráti kapcsolatokat fart fenn. így különösen gyűlölik azért, mert Stellán Popescu bizalmas ba­ráti köréhez tartozik, aki pedig Ze­lea Codr-eanu legelkeseredettebb el­lenfele volt. A légionisták Codreanuért készek •volnának akáT száz, .vagy ezer em­bert is legyilkolni, hogy Codreanu halálát megbosszulják. Antoinescu­nak, ha meg akarja tartani az or­szág belső rendjét és külpolitikai biztonságát, szembe kell fordulnia a légionáriusokkal. Romániára különösen azért kelle­metlen a légionáriusok eljárása, ment közvetlenül a háromhatalmi egyez­ményhez való csatlakozás után tört ki a légionáriusok terrorcselekménye s ez Berliniben és Rómában nagyon leszállította a román szöfvetség és együttműködés éritékét. Antonescu előreláthatólag kényte­len lesz katonai diktatúrához nyúl­ni, hogy megmentse Romániát. Vichyből jelentik: Francia politi­kai és diplomáciai körökben is nagy figyelemmel kísérik a magyaT-román viszony alakulását. Különösen nagy figyelmet kelt az a feszültség, amely a két állam között a gyulafehérvári gyűlés és Antonescu ott elhangzott beszéde nyomán keletkezett. A ma­gyar hivatalos helyről erre adott -vá­lasz a legnagyobb mértékben felkel­tette a diplomácia figyelmét. A francia diplomácia Maniut te­kinti a jövő emberének, aki neim is vett részt a gyulafehérvári gyűlésen. Az Action Franoaise szerint most Románia léte forog kockán, ha nem sikerül rövid időn belül rendet te­remteni Romániáiban. A Paris Soir szerint az események •nagyon' sókat ártottak Romániának az egész világon. (MTI.) Olasz harctéri jelentés Az olasz főparancsnokság jelenté­se szerint Albániában az ellenséges erők nagy nyomást gyakorolnák az olasz hadsereg nyugati szárnyára, az olasz csapatok azonban- ellentámla­dásiba mentek át. Különösen az Areso és Venezia hadosztályok ér­tek el kiváló eredményeket. (MTI.) Német—svéd gazdasági tárgyalások Stockholmi jelentés szerint Nér metország és Svédország között gaz­dasági tárgyalás folyik. Az egyez­ményt röwiidesen aláírják. Az egyezr meny érteimében Németország a svéd termelés 75 százalékát veszi át. (MTI.) ihlatjuk. A belső feladatokat a mi­niszterelnök már korábban hirdetett célkitűzése alapján kívánja megol­dani. Ö, mint miniszterelnök, válto­zatlanul legfőbb hivatásául azt' te­kinti, hogy a nemzet neveléséről gondoskodjék. Hangsúlyozta, hogy minden elválasztó falnak lé kell dől­nie az egységes magyar társadalmon belül. Ezt az egységes társadalmait pedig a mezőgazda paraszti rétegből kell újból megerősíteni. A Kormányzó névünnepe A Kormányzó névünnepét az egész országban bensőségesen ün­nepelték meg. A tábornoki kar ma délben' díszebédeni vett részt. Dél­iben Teleki Pál gróf miniszterelnök a kormány tagjainak jókívánságait fejezte ki a Kormányzó előtt. (MTI) Badoglio tábornok nyngalomba vonult A Stefani-iroda jelenti: Badoglio lemondott vezérkari főnöki állásá­ról. Utódjául Hugó Cavalilero tá­bornokot nevezték ki 1. Badoglio 69 ebes. 1917-ben már Ddaz főparancs­nok helyettese volt s ő vezette a béketáirgyailásokát is. 1927-iben Liibia kormányzója, Etiópia meghódítása után pedig Addis-Abeba hercege lett. (MTI.) Házsorok tűntek el Southamptonban Genfből jelentik: A Londoniból érkező hírek megerősítik azokat a híreket, amelyek Southaimpton bor­zalmas pusztulásáról szólnak. Az angol újságok is beismerik, hogy a városnak egész házsorai pusztultak el a német bombatámadások követ­keztében. Némely helyen a bombák óriási tölcséreikéit vágtak, más. he­lyen pedig romhalmazzá változtat­ták az épületeket, úgyhogy a közle­kedés teljesen megakadt. Rengeteg bérház, szálloda, mozgóképszínház, hivatali épület és templom esett a német légitámadások áldozatául 1. — Egy bomba telibe talált egy óvóhe­lyet. Itt volt a legnagyobb pusztu­lás. A halottak és sebesültek száma ezen az egy helyen 370 volt. (MTI.) Tilos a zászlóhasználat Romániában A román belügyminiszter rende­leti úton 1 eltiltotta a zászlók haszná­latát az autókon. A rendelet kiadá­sára az adott okot, hogy a vasgárda tagjai zászlóikkal az autókat díszí­tették fel. (MTI.) Hir a londoni magyarokról A londoni magyar követeiéig hiva­talosan közli, hogy a követség, vala­mint a magyar kolónia tágjainak semmi bajuk sincs, valamennyien sértetlenek. (MTI.) ffianin Bukarestben van Bukarestből érkező jelentések megerősítik azt a hírt, hogy Mainiu Gyula Bukarestiben tartózkodik. (MTI.) Élénk délnyugati, nyugati szél, sok helyen, főleg nyugaton havazás, ha­vasieső, eső várható. A hőmérséklet •emelkedik.

Next

/
Thumbnails
Contents