Nyírvidék - Szabolcsi Hirlap, 1940 (8. évfolyam, 275-298. szám)

1940-12-28 / 296. szám

8. oldal OLC0I HIR1 m sEsmaHBaai (Trianon 21.) 1940 decembe

r 13. ; mhb w f w mm Nöi és férfi gyapjúszövetek, ruhaselymek, ruha ceipkekűICnlegességek Újévre Vásároljon fehérnemű és ágynemű anyagok, szőnyegek ~ÜMB nagy választékban Hartos Lajosnál Nyíregyháza, Vay Ádám ntca 2. sz. Takarékossági hitel! Szakolcsi nemzetes urak négy forintos búzája A Mikeczek, Borbélyok, Kristonok ősi fészke, Kemecse Anniikor a lapok hírül hozták, hogy a háború következtében behozatalunk egyre kisebbedik, mindenki az önellátás rémét látta maga előtt megjelenni. Én már megifigye.hetteim ilyesfélét, mégpedig a béke világában és azt tapasztaltam, hogy az önellátás nem jelenti a nyomorúságot. Az általam megfestendő kép 50 évvel- ezelőtti alapotokat kíván szemléltetni, de azért találhatunk benne olyan vonásokat, amelyek nagyon is fellelhetők a mai helyzetképben is. Kemecse 16 kilométerre fekszik csak városunktól, tehát az autó korszakáiban 10 percnyire, de ezelőtt nagyobbnak tűnt fel a távolság, mert ősszel a sár, máskor pedig a homok emelt válaszfalat a faliu és a 'város közé. A kemecseiek egyszerű életmódját tehát nem befolyásolhatta a város közelsége és a földesúr és munkásainak egymásra való utaltságának érzetét nem tudta elhomályosítani semmiféle világmegváltó eszme. Nyíregyházára nem sokat jártak az emberek, mert a 4 forintos búzaár mellett nem fizetődött az ki. Nem .volt tehát pénze a falusiaknak és ez erőselbben elzárta a háztartásukat az idegen portéka elől, miaut bármilyen gazdasági háború. Egy gazdának körülibeiül 50 holdas birtoka -volt akkor, de nem is kívánt többet, mert gazdaságában akadt futóhomok, meg belvízjárta terület is, amelyek sok munkát kívánták és mégis kevés hasznot hoztak. Keményen kellett tehát dolgozni úgy a férfiaknak, mint a nőknek és a gyermekeknek, hogyha meg akarták PHILIPS rádiók 1 évi Náncnnor 6 havi ré8z,etre i

sIIO P O UPCI Díjtalan bemutatás Biczák műszerésznél, Bethlen utca 27. I élni. A boldogsághoz azonban neim kívántak sókat, csak a jó egészséget és a mindennapi betevő falatot. Hajmaliban már fent járt a „nemzetes úr" és a felesének, taksásának vagy napszámosának adott egy-egy pohár pálinkát, többret azonban nem, mert a szőlőjében nem igen volt több hét szilívlafánál és így a pária töt be kellett osztani. Reggelire körülbelül 15 deka szalonnát kaptak az emberek, ami avas volt egy kissé, de így orvosságnak tartották a tüdőbaj ellen. A kenyér barnának tűnt fel a városiak előtt, de ízletes volt, mert a szárazmalom jóvoltából akadt benne derce, no meg egy kis korpa is, akár az úrti osztály gyógykenyeráben. — Délelőtt meglátogatta a nemzetes úr a munkásait, de. nem azért, hogy zsa.nd árkod jék közöttük, hanem hogy tréfálkozva megtanítsa őket olyan fogásokra, ami könnyebbé tette a munkát és elviselhetőbbé a meleget. A munkásokat ugyanis nem kellett hajtani, mert tudták, hogyha a gazdának tele lesz a csűrje, akkor télvíz idejében juttat nekik még a köteles részen kívül is. Déliben a földesúr kaszáslevet evett, mint az ő „drága cselédei", a drága szót azonban a megbecsülés jeléül használta, nem pedig a sokbakerülés jelzéséül. Este az eperfa alatt a földesúr kínálgatta legjobban a tepertővel bőven megrakott túróslaskát, majd elbeszélgetett a negyvennyolcas időkről, amikor a nemzetes úr daliás honvédtiszt volt, Hja, akkor még a Csaba királyfi-útja is fényesebbnek látszott az égen, csak a régi jó időket viszsziakívánió regélő nem vette észre, hogy az ő szemét homályosította el már a „széíp kor". Vasárnaponként tyúk főtt úgy a gazda, mint a cselédek fazékjában és egy kis bor is akadt az asztalon. A bor azonban savanyú volt, aminek az volt az oka, hogy 6 krajcáros mustár mellett .nem volt érdemes a szőlővel sokat foglalkozni. Idézgették is gyakran „Vinum, de Kemecse, nincsen annak becse" című költeményt, amelynek eredete még a latinkodás BRISTOL SZSLL001 BUDIPEST, DUMPMTOM Előkelő családi szálloda olcsó árakkal. I gy ágyas szoba 6 P-től, két ágyas szoba már 12 P-től. Kitűnő étterem és kávéház. Előzékeny kiszolgálás. idejébe nyúlik vissza. Kemecsén a nehéz viszonyok között is saiját szükségletére mindenki termelt a búzaneműeken kívül kendert, lent, borsót, lenesét, babot, kukoricát, burgonyát, napsaforgót, kölest, répát, mákot, dinnyét, tököt és még a jó ég tudja, mi mindent, úgyhogy az önellátást osak az ünneplőruha és a ,só tekintetében nem tudták megvalósítani. A dohányosok acélt, kovát és taplót használtak. Az asszonyok pedig téliben szőttek és fontok, a férfiak kosarakat és seprőket készítdttek, köteleket gyártottak. Amikor a gazda a földeken .volt elfogia Itva, odahlaza a ház asszonya intézkedett, hogy a lovak, tehenek, sertések és a baromfiak etetését ellássa a kiscseiéd a gyermekek segítségével. A házikertiben ugyancsak ők veteményeztek káposztát, hagymát, tormát, uborkát, sárgarépát, petrezselymet, salátát, sáfrányt és mindazt, amire a konyhában szükség lehetett. A kiskertben muskátlik, boldogasszony füve, császárkorona és még egy csomó ázsiai eredetű virág örült az életnek, a ház népével együtt. Ha beteg volt valaki, a nemzetes asszony kikúrálta illatos borecettel, székfűvirággal, akáic'virággal, birssel, szénamorvával, farkasalmailevéllel és ha ez mind nem használt, teljesítette kötelességét a saját fogású és üvegben kéznél levő pióca. Ha a gyerekek jó bizonyítványt hoztak az iskolából, aikkor a padlásról hoztak nékik aszaltszilvát, meggyet, -vackort, sőt karácsonykor szőlőt is. Orvost csak nagy beteghez hívtlak, mert az rossz néven vette, hogyha kicsinységgel háborgatták, amikor a szoigábírával ült le fcaláiberezni. Pénzre nem volt szüksége a felesége „tekintetes aszszony"-nak sem, mert ő is az önellátás alapján nevelt magánlak baromfiakat. Amikör azután a nemzetes úr megöregedett, önmagával megelégedetten térhetett meg őseihez, mert birtokát tehermentesen adhatta át egyik fiának, miután a többiből papot, ügyvédet, döktort és tisztviselőt nevelt. A zselléreknek pedig nelm hagyott békét, mig a gyerekeiket el neim küldték a tarcali vincellériskolába, Vagy a kisvárdai gazdasági tanífolyaimra tanulni. Ma már Keme- csén is kétszer annyit teremnek a - földék, mint ezelőtt és a minőségre ) sem lehet panasz, mert a műtrágyát ; is használják, ha szükség van rá. < Az 'iskolázott munkások is tudják, hogy a gazdasági háborúban milyen szerep jiut a motalkó készítéshez használt szesz niek, amelyből legtöb1 bet a szabolcsi krumpli szolgáltlat. í Tudják, hogy a vasgyárak termékeit lenolajfból készített kence óvja meg a rozsdáisodásitól. A ddhánytermésünknek külföldön is híre van és hogy az itteni kukorica messze vidéken is értékesíthető, ha előbb sertéssel etetik fel. Anyiregytházi tejszövetkezet nagyságra nézve második az országban. A juhtenyésztést kell még megkedveltetni, mert gyapjú nélkül nincsen ruhaszövet. ötven évvel ezelőtt is megállotlta a helyét Kelmecse, ahol a Mikeczek, Boribélyok és Kristonok ősi fésezke van. Most is igazodhatunk hozzá, amikor a gazdasági háború „miuníoiójá"-inak a gyártásáról van szó. Az önellátás rfehézségeit pedig ne értékeljük túl, hanem helyette „imádkozzunk és dolgozzunk". Siposs Árpád Pontosan és megbízhatóan eszközli a villanyszerelési munkákat Szíkszay Menyhért villanyszerelési vállalaté Horthy Miklós tér 8. Telefon 864. Csillárok, rádiók, kerékpárok nagy választékban és előnyös fizetési feltételek mellett. — MONT-BLANC töltőtoH, állandó érték, nagy választékban Jóba papírüzletében. M A heíybeli és vidéki uriközönség kedvenc találkozóhelye MIRE SÁNDOR g Hungária Étterme Bessenyei tér 1. (Hősök szobra mellet.) — Ízletes házias magyar konyha. — A legkitűnőbb szakács föz. Minden hústalan napon halikülönlegességek! Komoly értékálló bútorokat a legszolidabb áron vásárolhat, a többszörösen kítün etett szakembernél A bntor egy életre szól! Suhanesz Vay Ádám utca 4. szám. — Szebbnél-szebb bútoraimat tekintsék meg vételkényszer nélkül bútorcsarnokában Wl.