Nyírvidék - Szabolcsi Hirlap, 1940 (8. évfolyam, 275-298. szám)

1940-12-27 / 295. szám

4. óidé' január 5-én, vasárnap délután 4 és- este 8 órakor rendezik meg a ; Koronában. Még. csak annyit, hogy a Magyar \ Divatcsarnok szerte az országban több vidéki nagy városiban rendezte meg ezt az egészen amerikai méretű, de választékos Ízlésű bemutatót és miínldenütt tomibóüó sikert aratott vele. Elég, ha bizotnyságu' annyit, mondunk el róla, hogy a jegyeket rendszérint előre elkapkodták a kulturált ízlésű Nagyasszonyok, akik rendszerint töbhet kaptak ez.zel az estével, mint amennyit vártak tő'e. Reméljük, hogy ez a Pesiten is eseménynek száimiító divateseimege mindenkit odavonz majd a divatbemutatóhoz, amely amellett, hogy káprázatos atraktív modellekkel kedveskedik hölgyeinknek, a város szegényeinek is komoly összeget juttat, mert a Magyar Divatcsarnok a /bemutató tiszta bevételét a város szegény alapjának engedi át. NtÜWTCDÉK • ^^m **« wnmwiiww w—• 'inunn rwm—twhwww un i nniiirrr'Hrr Több mint 200 pengét juttatott Polgár község áilami polgári iskolája az Erdélyért akciónak Polgár községben a polgári fiú- és leányiskola tanári kara az Erdélyért akció javára mikulás-esti előadást tartott. A tiszta bevétel 221 P 30 fiiér volt. Polgáron az állami polgári fiú- és leányiskola nagy kulturális szerepet tölt be. A polgári iskola, melynek megvalósításáért és életrehívása érdekében oly sokait küzdött és harcolt Polgár község vezetősége és melyért oly sok anyagi áldozatot hozott a politikai község, teljes mértékben beváltotta a hozzáfűzött reményeket. Rendkívüli munkabírássá! és izzó hazafi'as lélekkel megáldott igazgatója, Akurátmi József, aki a,z oláh megszállás alatt Erdélyben hosszabb ideig szolgált mint polgári iskolai igazgató és akit az oláhok magyar magatartása miatt börtönbe iis vetettek, kijövetele után Polgár községben szervezte meg a magán polgári iskolát. Működése alatt soh^ egy pillanatra sem tévesztette szeme elől azt, hogy minden tudását, munkabírását és az Erdélyben a magyarsággal szemben tapasztalt elnyomást a magyar Alföld egyik nagy községe lakosságának a felrázására használja fel és ne engedje egy pillanatra is elaludni azt a fájó sebet, melyet Trianon megalázó békéje ütött minden jó magyar lelkén. Teljesen összeolvadt a község .magyar népével, iskolában, iskolánikívüili népoktatási •s lőadások on, iparos tan onoisk o 1 ában és a község miniden élctmegnyilvasában izzó magyar lélekkel küzdött és harcolt a szinte lehetet!ennek vélt magyar sors megváltoztatásáért. — Most is .munkatársa, Homolay Gyula polgári iskolai tanárral együtt megrendezte az Erdélyi estet, mert ezzel ís kifejezésre akarta juttatni, hogy az iskola, melynek felvirágoztatása körül oly sokat dolgozott, elsősorban a hazafias szellemet iparkodott mindig beleplántálni a község lakosságába, elsősoriban az iskola tanulóin keresztül. Az előadáson felvonultatta a polgári iskola volt növendékeit csaknem teíljes számiban, és azon lát tuk, hogy milyen nagyfontossággal bír Polgár községben a polgári iskola. Az előadást Homolay Gyula tanár szervezte meg és ő adta fáradságot nem ismerve minden tehetségét a polgári iskola összes tanárainak támogatásával az előadás sikeréneik érdekében. Az előadás anyagi bevételénél sok- j kai nagyolbb értéket myert Polgár | község a lelkiekben, hiszen a fősúly j neim is az anyagi bevételen, hanem | az erkölcsi alapon volt, hogy kiife- f jezésre juttassuk a lelki együttérzé- ; süniket és Végtelen nagy örömünket a Székelyföld visszatérése alkalmából. Az előadás sikere érd'ekében teljes támogatását nyújtotta a község vezetőjegyzője, dr. Baij'n'a Bálint is. Különös szerencse, hogy Nyíregyháza egyrésze a villanygyárral együtt nem került menthetetlenül a viz alá Érdekes megállapítások a Nyirvizszabályozó Társulat évi jelentésében • lalkoziik a Nyirvizszabályozó Társu| lat ár.védeikezéseivel. A munka nagy és felelősségteljes -volt, hiszen már: cius 27-én a demecseri vízmércén 52 c mímel, a cserésztói szivattyútelepnél pedig 83 om-rel volt .magasabb a vízállás az eddig észlelt 1888. évi legmagasabb ánvíz-színnél. A védtöltések ilyen .magas víz tartására nem | voltak méretezve, ezért .mintegy hat 5 kilométer nyúlgátat kellett építeni, " amelynek megoldása rendkívüli feladatok elé állították a védekezéssel meghízott műszaki közegeket. A jelentésből szószeriint .vesszük az alábbi részit: — Március 26-án éjjel 11 óraikor egy hat aknás jégtábla nekiütődvén a nyúlgátnak, azt mintegy 25 méter hosszúságiban ©ltolita. íA kitóduló víziölmeg láttára a védekező közerő elmenekült, mert bekövetkezhetett az az eset is, hogy a töltés egy másiik szakaszán hasonló okiból előálló szakadás a menekülés útját elvágja. A mintegy negyedóra múlva helyszínre érkező Paphalmy György mérnök hiaba igyekezett az embereket munkábaállítiani, az ott tartózkodó Uri Péter gátőrrel együtt maga is hozzáfogott, homokzsákokat cipelve, fagyos, jeges vízibe beleállva, a szakadás elfogásához. Ennek láttán felibuzdulva, mind többen és többen jöttek segítségére és három órai megfeszített munka után sikerült a szakadást elzárni. Ezzel nemcsak nagy területeket mentettek meg az elöntéstől, hanem megmentették a nyíregyháza:— ungvári vasútvonalat is, amelyet feltétlenül elsodort volna a kiitóduló víz árja. 27.900 katasztrális hold viz alatt A veszély a kulminációt március 27-én érte el. Amitől féltek, bekövetkezett. A .nyúlgátakat meghágta a víz és ennek következtében reggel 6 óraikor a töltésszakadás bekövetkezett. A gátszakadás szerencsére olyan helyen történt, ahol az árvíz nagyabb mér-vü kiterjedésének természetes magaslatok állták útját és a völgyszorul a tokban pedig mesterséges gátakkal a tovaterjedése megakadályozható volit. így is a gátszakadás következtéiben mintegy 940 kait. hold került víz alá. Néhány napra rá megkezdődött az olvadás, amely félelmetes mennyiségű vizet zúdított a csatornákra, amely útjából mintegy 100—120 hidat és áteresztőt sodort el és mintegy 27.000 | kat. hold került átmenetileg víz alá. | A pusztítások súlyos anyagi miegr j próbáltat ás ok elé állították a társulatot is, mert a helyreáiHítási költségek mintegy 250—300 ezer pengőt tesznek ki. Elöntés fenyegette Nyíregyháza egyik városrészét A jelentés külön fejezete foglalkozik azzal a nagy veszéllyel, amely Nyíregyházáit fenyegette. Március CHRISZT Újévre legszebb és leghasznosabb ajándéktárgyak között válogathat üveg és porcellán üzletében, Nyirvizpalota, Valódi „Herendi* Zsolnai „RosenthálEris" „Alt Schönwild" és más márkás porcellán áruk, készletek, dísztárgyak, ólomimstáiyok, csiszolt üvegdisztárgyak. tükrök, olajfestmények nagy választékban. Képkeretezés. — Telefonszám : 4 98 (Trianon 21.) 1940 december 27. — A „Ferenc József" keserűvíz régóta kitűnően bevált háziszer megrögzött székrekedésnél és annak mindenféle káros következményeinél; biztos, enyhe és gyorsan faató ter| mészetes hashajtó, mely számos beji tegségnél az emésztést javítja és az étvágyat fokozza. Kérdezze meg orvosát! (x) első napjaiban a város déli oldalán megkezdődött az olvadás. Ez azonban nem volt rohamos, ,mert a hőmérő higanya árnyékban még a déli órákban is a fagypont alatt állott. Az elolvadt hó vizét a városi csatornahálózat a főfolyásba vezette ,és az ott levő vizet felduzzasztottá. A lefolyó víz Nyíregyháza külső városrészéiben, az ú. n. Himeskertben a medret lassanként megtöltötte, mert a repülőtér mentén az elzárt meder a vizet nem tudta tovább vezetni. A mederből kilépő víz házakat fogott körül s elöntéssel fenyegette az egész városrészt. Ha már ilyen kevés .vízmennyiség is képes volt a bajt felidézni, elképzelhető, — mondja a jelentés — .mi történik abban az esetiben, ha az olvadás gyorsabb ütemű és a 25—30 om-es víz helyett 192 cm-es vízoszlop rohan le, mint az március 30. és április 3-ika között, öt naipon át tényleg bekövetkezett. Ebben az esetben Nyíregyháza városának az a része, amely a csatorna mentén terül el, a villanygyárrai együtt menthetetlenül a víz alá kerül. Fokozta a veszedelmet a repülőtér és ,a város között kelet-nyugati irányban haladó nyíregyháza—ungvári vasútvonal töltése, amely elzárja a víz útját és így a víz vagy elsodorja a vasúti töltést, vagy pedig a töltést átvágva, a -várost még fokozottabb mértékiben kiteszi az elárasztás veszélyének. Szerencsére azonban az állandó hideg idő alatt megfeszített munkával sikerült a nagyobb veszélyt elhárítani. A víz így is mintegy 300 hold területet öntött el, körülfogva tanyaépül eteket és egy bolgár kertész lakóházát össze is döntötte. A jelentés további részében leszűri a tanulságokat. Emberek a gáton ... A jelentés .külön köszönettel, adózik a társulat miniszteri megbízottja, Dévényi István kir. műszaki tanácsosnak, aiki értékes tanácsaival és az általa rendelkezésre bocsátott segítséggel hozzájárult ahhoz, hogy a viszonylag nagyobb bajok elkerülhetők lettek. Köszönettel adózott a közgyűlés Szöhor Pál polgármesternek, aki pillanatok alatt átérezve a helyzet súlyos voltát, munkásosapatokat adott a munlkálatoiklhoz segítségül. Köszönetet mondott a közgyűlés Paphalmy György mérnöknek is, aki az önfeláldozó, lelkiismeretes kötelességteIjiesátést is túlhaladó tevékenységet fejtett ki az árvízveszedele m,megszüntetésére, mint a földművelésügyi miniszter által kirendelt mérnök. Név szerint is külön megemlékezik a jelentés Uri, Péter gátőrről, aki a iegválságosabb helyzeíben, bátor fellépésével egészséget nem kímélő, odaadó lelkiismeretes munkásságával a legnagyobb fokú elismerést érdemelte ki. A közgyűlés Uri Pétert 100 pengő jutalomiban részesítette. A közgyűlés ezután a zárszámadás, a költségvetés és egyéb, a társulat életéiben jelentős ügyet tárgyalt le. A Nyirvizszabályozó Társulat most tartotta rendes évi közgyűlését nagy érdeklődés mellett. A társulat é;vi jelentését Mikecz Pál igazgatófőmérnök ismertette. A jelentésnek az elmúlt 'évi árvízveszélyre .vonatkozó része félelmetesen idézi fel azt a nagy katasztrófát, amely fenyegetéssel pusztította a várimegyét és amit csak utólag tudtunk meg, — Nyíregyházát is. | A terjedelmes jelentésből vesz• szük az alábbi részleteket. Öt ízben száguldott a Nyírségen keresztül a dermesztő hóferaeteg ,— Az 1940-,ik esztendő nagyon sokáig emlékezetes lesz a társulatok életében. Azok a rendkívüli időjárási viszonyok, melyek általában véve egész Európát és benne

1 hazánkat is uralták, jó előre sejtették az elkövetkezendő szomoiú időket. Január elejétől egészen március közepéig öt ízben száguldott végig dermesztő hóförgeteg szűkebb hazánk, a szelidelb'b .nyírségi dombok felett, eltemetve utat, vasutat, a földdel egyenlővé téve több mint 1000 kim. hosszú csa t o rnalhál óz atunkat. Ezután a jelentés részletesen fogAz utolsó pillanatban sikerült megmenteni a Nyíregyháza Ungvár-i vasútvonalat