Nyírvidék - Szabolcsi Hirlap, 1940 (8. évfolyam, 275-298. szám)
1940-12-24 / 294. szám
__ r • r •• Női és férfi gyapjúszövetek, ruhaselymek, ruha csipkekQlönlegességek Kar ácsonyra rasároljo n fehérnemű és ágynemö anyagok, szőnyegek nagy választékban Hartos Lajosnál Nyíregyháza, Vay Ádám ntca 2. sz. Takarékossági hitel! koia) adóban a polgárok zsebében maradna a jelenleg fizetett egyházi adónak kb. a fele, azaz 60.000 P. De a reformok nyomán meginduló építkezés, vállalkozás, forgalom, pezsdülő munka, a közműveltség emelkedésével /járó termelés- és fogyasztásnövekedés még jóval nagyobb mértékiben emelné a -város jövedelmét és a belső magtól eltekintve, a falusias várost nyugati értelemben vett valódi .várossá fejlesztené. 'Midőn, a képviselőtestületiben a költségvetés tárgyalásakor ezen elgondolásaimat nagy vonásokban előadtam, az egyik képviselőtestületi tag megjegyezte, hogy ezek a dolgok az állami kormányzat keretébe valók, azént nem itt kell azokat elmondani, hanem az országgyűlésen. Elismerem, hogy a legtöbb pont az állami igazgatás (függvénye. Nyíregyháza csak egy kis része az összefüggő nagy magyar életnek és alig lehet •olyan újításokat követelni, hogy azok ne érintenék az országos politikát is. Ügy látszik, azért is látogatja oly kevés képviselőtestületi tag a városi közgyűléseket, mert úgy gondolják, úgyis hiába minden, a nagy dolgok az országos politikától függenek, az apró-cseprő dolgokért ímeg nem érdemes fáradni. Azt hiszem, azért neim volt fölösleges a felszólalásom, meg a cikksorozatom. 1. Mi érezzük legjobban, hol szorít a csizma. Néma gyermeknek anyja sem érti szavát. 2. Az autonómiák ihivei mindig hangoztatják, hogy valamikor az országos reformgondolatok az autonómiákból indultak ki. 3. Közvéleményt csak így lehet teremteni. Márpedig közvélemény nélkül a kormány sem csinálhat reformokat. Helybeli hetilap híradásából látom, hogy már a helybeli Gazdaszövetségben is követelik — valószínűleg felszólalásom és írásom hatásaként — a tanyai település szabályozását. 4. Szükséges, hogy a vezetők lássák, hogy már a vezetettek szeme is kinyílt. A reformok akkor kezdődnek, mikor az irányító körök ezt észreveszik. 5. Néha a vak tyúk is talál szemet. Alulról is jöhet egészséges ötlet, amely nem megvetendő, különösen ha a szekér már egészen kátyúba jutott. 6. Nem egy község és város köszönheti fellendülését egy-egy kiváló polgár ötletességének és munkásságának, még rossz országos politika mellett is. Volt olyan is, aki kézlegyintéssel azt mondta: „Kár ezeket a cikkeket írogatni, úgysem lesz ennek semmi Jfoganatja." Erre csak azt mondom: hiába dugjuk a fejünket a homokba, „Mégis mozog a Föld". Ne csodálkozzék senki, hogy sokszor hivatkozitam Németországra. Szent István óta onnan, kapunk minden új eszmét. Kár, hogy a [francia Ajándékot karácsonyra ASZTALOS divatüzletében vásároljon. Férfi nöi és gyermek divatcikkekben nagy választék Vay Ádám u. 1. TVefm 5? forradalom után évtizedeken át csak tanakodtunk és szónokoltunk. A világháború óta is sokat elmulasztot'tunk. A szegedi pontok lassan hódítanak tért. Most felemelkedésünk attól függ, hogy bele tudunk-e kapcsolódni idejében az új esztmék éltető erejébe és lendületébe. Sorsfordulók idején két szerelvény áll az élet állomásán: az egyik holtvágányra döcög, a .másik a művelt, szociális, vagyonos, boldogabb Nagy-Magyarországiba visz. Nyíregyházi polgár, mikor indulsz és melyikre szállsz fel? Kezében óriás rostával Áll az Idő és rostál egyre, Világokat szed és rostéi ki Vidáman és nem keseregve, S búsul csak az, akit kihullait. (Ady Endre: Az Idő rostájában.) Bácsfalvy Antal BRISTOL SZSLLOD! BUDIPEST, DUN1PART0N i Előkelő családi szálloda olcsó árakkal. 1 gy ágyas szoba 6 P-töl, két ágyas szoba már 12 P-től. Kitűnő étterem és kávéház. Előzékeny kiszolgálás. A nagy bérbáz sem jövedelmez! Szeretik az emberek hinni azt, hogy háztulajdonosnak lenni: fenékig tejfel. Ha azonban ebből mégis engednek, akkor azt mondják, hogy jó, jó, a kis házaik nem, de a nagy bérházak, azolk azután már búsás jövedelmeket hoznak! Mint mindenben, itt is vannak kivételek. Kivétel például a nagy bérházak terén is a vidéki nagy bérházaik sokja. Hallgassuk csak meg, a Debreceni Kereskedelmi és Iparkamara közgyűlésének határozatát, amely szerint: „Határozottan ráta utat a közgyűlés a dologi kiadások között a kamara négyemeletes szókház-bérháza üzemével kapcsolatos kiadásokra, amelyek következtében az 1940. évre 52.000 pengős kiadási előirányzattal szemben csak 52.000 pen- . gős bevételi tételt tudunk beállítani, . . . A kiadások nemcsak, hogy felemésztik a 'bevételeket, hanem a kamara háztartási pénztárát terheli teljesen és kizárólag, . . . 5050 pengős egyszeri állami beruházási hozzá járuiu ás. Rámutat továbbá az elkerülhetetlenül szükségessé vált közköltségét jelentő légoltalmi költségek 2600 pengős, a székháztatarozás 5000 pengős . . . kényszerű beállítására. Itt nem valaimi „burzsuj" „lakónyúzó" szól, hanem olyan koanoly és tekintélyes erkölcsi testület, melynek megállapítása súlyban és jelentőségben tagadhatatlan. Van tehát a kamarának székházbérháza, amely, nem a jövedelmezőségi, hanem a mai árviszonyok és avulási értékek számbavétele mellett, ma is, legalább 1,000.000 pengőt megér. Ennek a hatalmas épületnek a jövedelme nulla, sőt, még rá is kell fizetnie. Az ebből a jövedelmezőségből visszaszámított há'zé>rtéket is nullának kell tekinteni, mert ami nem hoz, az nem érték. Mégis, csak a nyers épü 1 etainyagérték és a telekérték is horribilis értéket képvisel. Igen jó lenne, ha a háztulajdonosok ellenfelei, akik azt „hiszik", hogy házigazdának lenni paradicsomi állapot, ha lennének szívesek megmagyarázni, hogy miből ered a házak jövedelemhiánya, emellett mégis honnan .táplálkozik az a gyűlöletnek is nevezhető ellenszenv, amely a házigazdákkal szemben keletkezik? Álljanak ki és ne a hátak mögött váidolgassanak az „ellenfelek", hanem igazolják a házigazdákkal szemben táplált „ellenszenvüknek" alaposságát. Mert ezek alaptalanságát a fenti kamarai példa is igazolja. Lássák be a lakó urak, hogy a legdrágábban a saját házálban lakik em ember. Lássák be, hogy a háziakat olyan 'bűnitetéspénzek sújtják, amelyeket „adóknak" nevez a mai kor, aminő állandóan fizetendő büntetéspénzt semmiféle bűnözőnek fizetnie nem kell. A bűnözőre kiszabott büntetéspénzt egyszer kell lefizetni. A házigazda addig fizeti ezt, amig a házat el nem veszik tőle, vagy attól meg nem szökik, elkótyavetyélve aztt. Legyen intő példa a fenti kamarai székház-bérház! Tanuljanak ebbőí a házigazda-el lenf e lek 1 De végre már azt is be kellene látni, hogy a most már kifejlődni kezdő lakásínségnek az oka is azokban a házvagyont sU.jtó terhekben van, amelyek miatt házait építeni csak a rentabilitást nem tekintő vállalkozik. Lassanként a házterhek állandósulásával állandósul majd a lakásínség. Jó lesz ez így? Csak szidják a „házuzsorás" — „lakónyúzó" jelzőkkel feldíszített házigazdákat. Kipusztulnak ők lassan vagy pedig a sok ütésltől megkeményednék! Ha már a négyemeletes debreceni nagy bérház sem jövedelmez, akkor miért szidják a házigazdákat? Písszer János Ajándéktárgyakban divatcikkekben, gyapjúszövetekben uötölt árukban, fehérnemükben és selymekben nagy választék Mayer Hgoston divatüzletében, Zrinyi Ilona utca — ÍZLÉSES nyomtatványt, egyszerűt s művészit pontosan és olcsón Orosz Károly nyomdaüzeme készít. Nyíregyháza, Bercsényiutca 3. -— Telefon szám: 577. I I II I I I Nyíregyházi Takarékpénztár Egyesület j Alakult 1862-ben. Saját szék- és bérháza: Rákóczi és Vay Ádám utca sarkán. Foglalkozik a takarékpénztár és banküzlet minden ágával. I I I
