Nyírvidék - Szabolcsi Hirlap, 1940 (8. évfolyam, 275-298. szám)

1940-12-24 / 294. szám

Ara 20 fillér Nyirzgybáxa. 1940. december 24. fi&fl&H 21.) Vili évfolyam 294 (2302.) szám. Kedd YÍRVIDÉK HIRIAP Szeritesztőség és kiadóhivatal: Bethlen-utca 1. $ DAI IXíl/AI A Díj AD Előfizetés: 1 hónapra 2.50, negyedévré 7.50 P. Postatakaréki csekkszám: 47.139. Telefon: 77. lULI 1 ll\rtl INMrlL/Aí Köztisztviselőknek 20% engedmény. KARÁCSONYI ÉNEK 1940-BEN Gyermekkoromban karácsony estéjén kántálok és betlehemesek állottak meg ablakunk alatt s újra meg újra felhangzott a versike: Szabad-e bemenni, Kis Jézust dicsérni? Ügy érzem, hogy 1940 karácsonyán sokan felelnének a kántálóknak, ha őszintén megmondhatnák azt, ami szívükön van: nem szabad most bejönni s karácsonyi éneket énekelni. Bántó hangzavar s rikoltó ellentét arról énekelni, hogy dicsősége van a magasságos mennyekben lakozó Istennek, akkor, amikor a világ legnagyobb birodalma harcban áll az Istennel s a magukat keresztyéneknek mondó népek is gyakorlati pogányságban élnek, melyben jelszó lett Krisztusból s kenyércédula a keresztlevélből. Avagy melyikünk nem érezné kihívásnak ezt az éneksort: »Békesség a földön«, akkor, amikor levegőben, szárazföldön és vizén tombolnak a háború szabadoneresztett démonai, mikor szülők remegnek gyermekeikért, testvérek a testvérekért, hitvesek a hitvestársakért! Talpig fegyverben álló világban lehet-e úgv karácsonyi éneket énekelni a békességről, hogy a nagy világzenekarban a nagydob helyett zuhanó bombák adják a kíséretet? És lehet-e jóakaratról zengeni 1940 karácsonyán, mikor gyűlölettel néznek farkasszemet egymással népek, avagy gyanakodva figyelik a másik minden lépését, mert nem tudják, mi lakik a szívében? Lehet, szabad és kell! Az első karácsonyi ének is ilyen rikítóan ellentétes környezetben hangzott el. Nem karácsonyfák fényárjában úszó s a megajándékozottság boldog ölelkezésében egymásra találó embervilágnak hangzott el az első karácsonyi ének. Sötétben gyúlt ki a fény. Egyszerű, torzonborz, viharverte pásztoroknak zengték el először az angyalok. Mi az ő helyükben minden bizonnyal más helyet, más alkalmat és más hallgatóságot kerestünk volna számára. Pedig ennek így kellett lennie, mert a karácsonyi ének nemcsak örömhírt közlő ténymegállapítás, hanem feladatot és célt kijelölő program is. A programnak pedig sohasem arra kell néznie, ami van, hanem mindig arra, ami kell. Minél időszerűtlenebbnek látszik egy program, annál időszerűbb, mert az időszerűtlensége annak bizonyítéka, hogy szükség van reá. 1940 karácsonyán tehát ne azon sopánkodjunk, hogy mennyi és mily nagv az ellentét a karácsonyi ének szövege és a karácsonyi környezet között, hanem lássuk meg világosan, hogy a karácsonyi ének programot akar elénk tűzni, Régi, csak magunkra gondoló, érzelgős dallam helyett új dallamot kell megtanulnunk 1940 karácsonyán, mely telve van a program céltudatosságával és az induló lelkes lendületével. Krisztus programja a keresztyénség programja is kell, ho^v legyen. Fel tehát a munkára azért, hogy dicsőség legyen a magasságos j mennyekben lakozó Istennek! Enélkül emberközponti marad a világnézetünk s önző életünk sohase tud nagy célokért önfeláldozóan összeforrni. Fel tehát a munkára azért, hogy legyen békesség a földön! Családban is, társadalmi osztályok között is, politikában is. Enélkül sohasem tudjuk legyőzni hiúságunkat, mely egyéni akciókba kerget s megakadályozza a fegyelmezett engedelmességet s elveszi népünk súlyát és ütőerejét olyan időkben, mikor sorsunk és jövendőnk ezen fordul meg. Fel tehát a munkára azért, hogy legyen jóakarat az emberek között! Legalább is annyi, hogy feltételezzük egvmásról azt, hogy jót akar akkor is, ha nem azt akarja, amit én látok jónak. Enélkül nincs harmónia, csak a viszály zűrzavara. Minél kiáltóbb az ellentét a karácsonyi ének szövege és az 1940-ik év karácsonyi körülményei között, minél időszerűtlenebbnek látszik ma a régi ének, annál nagyobb szükségünk van arra, hogy zúgjon diadalmasan az ének, mint kibontott zászló, mely alá szent sereg sorakozik: Dicsőséq a maqassáqos menynyekben az Istennek és e földön békesség és az emberekhez jóakarat! TURÖCZY ZOLTÁN IBI Vitéz Jéfeey Ferenc főispán a magyar szolidaritás szabolcsi épitőmnnkájárói nyilatkozik a diadalmas szeretet ünnepén Vitéz dr. Jékey Ferenc főispán, amikor a veszprémiek tüntető szeretetétől kísérve, Nyíregyházára érkezett és az installáción elmondotta mély magyarságtudattól áthatott beszédét, Adyt idézte. És elhangzott először a főispáni székből a szenvedő magyar testvérökre gondolás nyomán a magyar ugar bánatos titkainak költeményéből idézett sor: „Sósabbak itt a könnyek iés a fájdalmak is mások." A lelkünkbe .villant akikor ez a.z idézet és ajkunkon tovább szövődött a magyar fájdalom j zengése: „Ezerszer Messiások, a magyar Messiásók." És vártuk az idők mélyéből, a változó eszimehareok ködéből kilépő messiási tetteket, i Vártuk a kormányzattól és az irá!

nyitó .eszméket realizáló közületektől, .városoktól és vármegyéktől. A ( messiási munka meg is indult. Vitéz Jékey Ferenc főispán feles/égével lelkes, miniden gyönyörű tenvet átérző és tettre, áldozatra kész munkatársaival olyan szociális reneszánszot indítottak meg Szabolcsiban, amely országos figyelmet keltett. | Az Egyesült Női Tábor szabolcsi szervezetét mintaszerűnek mondották a központi vezetők, mert megvalósította a legnagyobb feladatot valamennyi értékes női erő koncentrálását. A napkori napközi otthonról, a leveleki női honvédelmi muní katáborrol rádiófelvétel készült, a | kemecsei szociális házak felavatásán, 1 maga a földművelésügyi miniszter mondott lelkesítő beszédet, a nagykállói népművelési napon a belügyminiszterné is megjelent. Egyszerre beszélni kezdtek Szabolcsról, ahol valóban „Sósabbak a könnyek és a fájdalmak is mások" és ahol ime, megindult a szolidaritás nemzeti és szociális építő munkája, hogy valóra váltsa a magyar fajvédő jobboldali politika nagy eszméit. Ezek a gondolatok futottak át lelkűnkön, amikor a karácsonyi ünnepek, a szeretet diadalmas erejének ígéretes napjaiban felkerestük dr. vitéz Jékey Ferenc főispánt, hogy megkérdezzük, mik a kormány szociálpolitikájának vezérelvei és miként valósulnak meg ezek a,z elvek Szabolcs vármegyében. Dr. vitéz Jékey Ferenc főispáln utal arra, hogy a szociális cselekvés Végrehajtását nagyszerű eredménynyel Borbély Sándor alispán végzi, akinek Szabolcs vármegyében kiváló munkatársai vannak. 1— Miben látja Méltóságod, — kérdeztük — a letűnt liberális korszak és a mai szociális korszellem közötti különbséget a kormány szociálpolitikájában? — Országunk fontos megoldandó feladatai között — mondotta őméltósága —•' a szociális problémák foglalják el az első helyet. A régebbi időiben, különösen a lé tűnt liberális korszakban sem társadalmunk, sem közigazgatásunk nem igen érdeklődött ezen problémák iránt. Nem is értette azokat s ha valaki az elesett néposztály felemelését emlegette, mindjárt szociáldemokrata forradalmi agitációra gondolt. — Csak az utóbbi éveidben kiadott rendelkezések mutatják, hogy a kormányzat határozott szociálpolitikai célkitűzésekkel dolgozik s nem egyegy feladatot igyekszik jól-rosszul megoldani. El kívánja határolni a szociálpolitikát a jótékonyságtól. Az előbbit állami feladatnak tekinti, a.z utóbbit átengedi a társadalomnak vagy az egyéneknek, kimondva azt, hogy munka, illetve ellenszolgáltatás nélkül nem juttat senkinek semmit. — Milyen elvi alapon indult meg a szociális munka Szabolcsban? — A szociálpolitikát a jótékonyságtól elválasztja az, hogy előbbi nem egyoldalú adományozásiban merül ki, hanem igyekszik oda hatni, hogy az alacsony népréteg egyénei kiemelkedjenék abból az állapotból, mely számukra a karitatív segélyezést indokolná, beállítja őket a termelés munkájába és lehetővé teszi, hogy önálló exisztenciává fejlődve, rósztvegyenek a nemzeti munkában és tenmelés/ben. Ennek az átfogó szociális munkának irányítását a kormányzat a vármegyékben az aliispánok kezébe tette le. Némelyik vármegyében a szövetkezeti formát vájj taszították, .vármegyénk alispánja azonban jobbnak látta ezt a formát nehézkessége és költséges volta miatt mellőzni. — Kik irányít ják vármegyében a szociális mulnkát? — Az irányítást maga az alispán úr végzi dr. Némethy Ferenc .vármegyei szociális előadó meghallgatásával s közvetlenül adja ki rendelkezéseit Taihy István szociális előadónak. Az elért szép eredmények mutatják, hogy mind az irányítás, mánál pedig a keresztülvitel kiváló kezekben van. Némethy Ferenc dr. ós i Tahy Iván előadó a népi gondolat j lelkes munkásai odaadó szorgíalom(

'- mai és fáradhatatlan ügyszeretettel dolgoznak és biztosítják a kormány szociálpolitikai terveinek, az alispán irányításának tökéletes végrehajtását. — Bevált-e vármegyénkben a szociális házakció? — A szociális tevékenyság vármegyénkben többirányú. Legeredményesebb és legjobban bevált az úgyj nevezett házakció. Ennek keretén belül az elmúlt évben 139 ház építteI tett, 139 család helyeztetett el egészséges, csinos, tiszta, kő- és téglaépületben, minden házhoz 600 négyszög öles telek tartozik, ebben .irányított kertgazdaságot fog a juttatott folytatni s ennek egyrészéből törleszti házának felépítési költségeit. A kertgazdálkodással a törlesztésen kívül pótolja táplálkozását, de a családok helyzetének javítását, méhészet, ba-