Nyírvidék - Szabolcsi Hirlap, 1940 (8. évfolyam, 250-274. szám)

1940-11-18 / 263. szám

Ara 10 fillér Nyíregyháza, 1940. november 18. (Trianon 21.) Vili. évfolyam 263 (2275.) szám ^ JIYIRVIDEK N ZABOLCSI MIRLAF 'Sm&SHi&H ** kiadóhivatal: Bethlen-utca 1. $ DfM ITT 1/AT MAPH AP {©BCfiyíftSoirékl csekkszám: 47.139. Telefon: 77. rULIllí\Al iNArlLni Előfizetés: 1 hónapra 2.50, negyedévre 7.50 E. Köztisztviselőknek 20%-os engedmény. A magyar honvédség A külügylmiini sziter expozé j álban azt mondotta, hogy .igyekeznünk kell a háború befejezésekor ütőképes hadsereggel elindulni a béke építő munkálkodásán, a honvédelmi mi­niszter pedig azt 'állapította meg költségvetési beszédében, hogy a honvédség ereje adja vissza a nem­zet önbizalmát, maljd kifejtette, hogy a magyar hadsereg fejlesztése — tehát elsősorban gépesítése és ál­talában tervszerűvé tétele — sok ál­dozatot követel meg a nemzettől, viszont azonban mindennél értéke­sebb belfektetéis. .Mindkét miniszteri megállapítás, kijelentés és útmuta­tás hibátlanul, maradéktalanul he­lyes, a mai időknek tökéletesen megfelel. Ezt, ha nem is sokat be­szélünk róla, mindnyájunknak érez­ni és tudni kell. És hogy a nemzeti lét biztonságát a 'hadsereg, a kato­nai erő és felkészültsé igadja meg, az olyan köztudat és meggyőződés, amely a magyar szemekből (világo­san kiolvasható, amikor egy-egy ka­Itonad 1 csapatunk megjelenik a nyil­vánosság előtt vagy amikor képeken mutatják be honvédségünk bevonu­lását a felszabadult keleti ország­rész falvaiba és városaiba. Az a tank, amelyet magyar katona irá­nyít, az a repülőgép, amelyen ima­gyar pilóta száll a magasban, az az ágyú, amelyet magyar tüzérek loviai visznek fel a fogynék, le a -völgynek, mindnyájunk drága kincse, mind­nyájunk ereje, büszkesége, remény­sége, hite, bizalma és nyugalmának biztosítéka. Hajdan a magyar katona egy szál karddal -védte az ezeréves országot, a hadisereg felszerelése jóformán alig .volt más, mint a hagyományos magyar vitézség. Ma más időket élünk. A puszta vitézség, az elszánt bátorság csak egyik tényezője a hadseregek ütőképességének, ima mindennél fontosaibb a félszerelés, a gép, a motor, a technika többi kor­szerű vívmánya. És amint a tech­nika halad, úgy kell állandóan pó­tolni, korszerűivé tenni a hadsereg felszerelését. Haditechnika terén is versenyképeseknek kell lennünk. — Ha nem vagyunk azok, hiába van legkiválóbb emberanyagunk, kitű­nően képzett tisztikarunk és vitéz legénységünk, ütőképességünk fo­gyatkozik, tekintélyünk, súlyunk fo­gyatkozik. Már pedig, hogy elfoglalhassuk megfelelő helyünket Európa államai­nak közösségében, tekintélyire fel­tétlen szükségünk van. Nem lehet békét biztosítani katonai erő nélkül. Ez olyan igazság, amely fölött vitat­kozni nem lehet. Amikor mi arról beszélünk, hogy .igenis minden áldo­zattal korszerűvé kell tenni és foly­tonosan fejleszteni honvédségünket, -változatlanul békepolitikát folyta­tunk. Senkitől semmit sem akarunk elvenni, ami az övé, annál inkább őrizni és .megtartani akarjuk a;zt, ami a miénk. Lábhoz tett fegyver­rel állunk őrt, de jó fegyverrel, mo­dern fegyverrel és ezt a jó fegyvert nemcsak nem vagyunk hajlandók kiadni a kezünkből, hanem állan­dóan javítjuk, pótoljuk, korszerűsít­jük is, — mert a most visszatért ré­Budapest büszke lehet a szankciók szemben tanúsított bátor magatartására A világpolitika nagy eseménye ma a Duce beszéde, amelyet Velencé­ben, a Palazzo Vemezzia erkélyéről mondott. A magyar rádió közvetí­tést adoit't a szankciók évfordulója alkalmából mondott beszédről. A Corriere della Sera mai száma lel­kes cikkben méltatja Magyarország bátor magatartását az 'Olaszország­gal szemben alkalmazott kegyetlen szankciókkal szemben. Budapest büszke erre a magatartásra. Akkor ötvenkét nemzet fogott össze, hogy Olaszországot megsemmisítse. Ma­gyarország Gömbös Gyiu'la vezetésé­vel bátran kiállt arra a sugallatra hallgatva, aimely a magyar történe­lem folyamán annyiszor megmutat­ta a nemzetnek a helyes utat. A hármaims szövetség, a balkáni szö­vetség, a Népszövetség összefogtak, de Magyarország |jól tudta, hogy Mussolini volt az első, aki a nagy csonkítottról a világ előtt kijelen­tette, hogy igazságot kell szolgál­tatni neki. 'Magyarország ma büsz­ke emlékezéssel idézheti fel a hű­ségnek, a baráti őszinteségnek emlé­keit annál is inkább, mert ugyan­ezzel a hűséggel és barátsággal me­netel rfia a tengelyhatalmak mellett a .végső győzelemig. (MTI.) Hármas külügyminiszteri értekezlet kezdődött Berebtessadenbea Ciano olasz külügyminiszter ma délelőtt Salzburgba érkezett. Az olasz külügyminiszter az állomáson Rihbemtrop külügyminiszter, a né­met állam, a párt és a hadsereg ve­zetői fogadták ümneipé,Ívesen. Ciano gróf a fogadás után az österreiicber Hatba hajtatott. Ma érkezett meg Bercbtesgaden­be Serrano Suner spanyol külügymi­niszter, akit ugyancsak Ribbentrop fogadott a német állam, a párt, a •vé der ő vezetőségével. Az olasz és a spanyol külügymi­nisztert Hitler Adolf vezér és kan­cellár ma fogadja és tárgyalni fog velők együttesen és külön-külön is. Diplomáciád és politikai körökben nagy jelentőséget tulajdonítanak a nxad berchtesgadená tanácskozások­nak, mert minden valószínűség sze­rint ma hangzik el spanyol részről az a nyilatkozat, amely bejelenti Spanyolországnak a tengelyhatalmak méllé állását. Nagy érdeklődéssel várják azt is, hogy Spanyolország­nak a tengelyhatalmak mellé történő nyilt állásfoglalásáért milyen enged­ményekeit és kedvezményeket jut­tatnak Európa új rendjében. (MTI.) EIszász-Lotharingiába 120.000 németet telepítenek Vichyből érkező jelentés szerint a francia kormány beleegyezett abba, hogy Elszász-LathaTingiát visszaad­ják a németeknek. Máir eddig 15.000 francia költözött el Elszász-Lotlha­riogilálból. Németország 120.000 né­metet telepít erre a területre. A franciák csak azért telepítenek visz­sza most ilyen kevés embert, mert a háború megkezdése előtt már igein sok embert kitelepítettek, a háiboirú folyamán pedig igen sokan elmene­kültek, úgyhogy a telepítési arány­szám ezziel egyenlőivé válik. (MTI.) Flandin: Franciaország mondjon le előítéleteiről Pe.taiin tábornok ma Vichyből Lyoniba érkezett. A francia politika mai nagy eseménye Flandin volt miniszterelnök előadása. Flandin hangoztatta, hogy Franciaországnak ma már a tengelybatalimiak mellett van a helye. Sajnálatos rövidlátás azok propagandája, akik a lotiharin­giai franciák kitelepítését sérelmes­nek találják. Franciaországnak meg kell gondolnia, hogy elvesztette a háborút és ennek a veszteségnek a következményeit Lotharingia vonat­kozásban is vállalnia keld. Az or­szágnak be kell ismernie hibáit és le kell mondania előítéleteiről. (MTI.) Coventryben időzített német bombák pusztítanak Coventryben a nagy német táma­dás hatása ma is újabb rombolások­ban jelentkezik. A kétszázezer la­kosú nagy angol ipartelepen minden romokban hever. Növeld a veszedel­met és a pusztítást, hogy a németek időzített bombákat dobtak le a vá­rosra. Most ezek a bombák sorra felrobbannak és elpusztítanak min­| dent, amd még épségben maradit. (MTI.) Anglia titokzatos akciója Portngaliában Lisszabonból jelentik: A portugál államfő ma fogadta Anglia követét, > akivel hosszasabban tárgyalt. Ezután ? Nagy-Britannia washingtoni nagy­követe jelent meg az államfő előtt. (MTI.) Ujabb földrengés volt Romániában Tegnap Romániában két íziben is rengeitt a föld. Az első rengés 8 óra 25 perckor remegtette meg a lakos­ságot. A második rengés, amely 11 óra 30 perckor kezdődött, már való­ságos pánikot okozott, különösen Focsani -vidékén. A rengések újabb károkat okoztak. A romániai lakos­ság leírhatatlan remegéssel várja az elemek titokzatos hatalmának újaibb niegn y illivánulását. Bukarestből jelentik: A földrengé­sek következtében megrongált épü­letek lebontása folyik. A főpolgár­mesteri hivatal vezetése alatt álló munkásoszitiagok edídig 56 épületet bontottak le. Még 33 épület lebon­tása folyamatban van. Igen sok épü­letet kiürítettek. 58 épület tulajdo­nosát felsziólítőbták, hogy üríttesse i ki 1 épületét. í Három minisztérium és a buka­? resti opera épülete annyira miegron­' gállóldott, hogy ezeket az épületeket ; is le kell bontani. (MTI.) szeken új hadsereget állítunk fel — természetesen számbelileg is növel­jük. Nemcsak azért akarunk minél több és minél jobban felszerelt ma­gyar katonát látni, mert salját bő­rünkön tapasztaltuk már, mit jelent az, ha nem akarunk több katonát látni, hanem azért is, mert az új arculattal jelentkező Európa kiépí­tése — amiben minket megillető részre igényünk van — katonai eTŐ és felkészültség nélkül el sem kép­zelhető. Vakok volnánk, ha ezt mem látnók, süketek .volnánk, ha meg nem hallanók a mai kor intő s,zaivát i. A letűnt világ pacifista jelszavai nemcsak üres szólamoknak, hanem népek pusztulását okozer mételynek is bizonyultak. Minden nemzet any­nyiit nyom a 'világ, mérőserpenyőjé­ben, amennyi az ereje. Az erőt pe­dig — ezt senki sem tagadhatja —• a hadsereg jelenti. Meg kell értenünk, hogy egy nemzet számára a katonai felszerelés époly elsőrendű szükség­leti cikk, mint a kenyér vagy a ru­hanemű. Az úgynevezett nemzet­közi széplelikek, farizeuskodó paci­fista apostolok nem téveszthetnek meg és nem -vezethetnek zsákutcába világosan látó embereket. Nekünk, igenis kell az erős hadsereg, mert békében akarunk élni, dolgozni, al­kotni akarunk a jobb magyar jöven­dőért. Ezt az építő munkát olyan szélcsendben kell végeznünk, ame­lyet a leghatékonyabb viharálJó bás­tya, a hadsereg biztosít számunkra.

Next

/
Thumbnails
Contents