Nyírvidék - Szabolcsi Hirlap, 1940 (8. évfolyam, 250-274. szám)

1940-11-15 / 261. szám

2. oldal S ZJ^OLca?HlRtAP urasai Ötmillió métermázsa burgoeya termett Szabolcsban Erősen megcsappan! a sertésállomány ki állatállomány gyenge Szabolcs Vármegye okt'óíber havi mezőgazdasági helyzetéről a ga.zda­sági felügyelőség a következőket je­lenti: 'Október első, nagyobbik felében esős, de igen enyhe, második feléiben pedig száraz, napsütéses, de hűvö­sebb, helyenként erős éjjeli .fagyok­kal súlyosbított időjárás uralkodott. A nappali falmelegedés iiagyöbbára gyenge volt, .mig az éjszakai lehűlés csak az utolsó hetekben volt erős, a hónap töbibi részében enyhe éjsza­kák voiitak. az -éjszakai lehűlés 20-ika körű. vo.lt a legerősebb, amikor ax egész vármegye területén a fagy­pont alá szállt a hőmérséklet. Az időjáirtás a betakarítási, szántá­si és .vetési műnk állatokra, a tengeri és a burgonya beérésére, törésére, illetve szedésére általában kedvező volt. Az őszi vetési és szántási munká­latok a rendelkezésre álló erővel, bár lassan, de mégis igen serényen folynak. Az őszi rozs .és árpavetések már teljesen befejeződtek, ,miíg a búza vetése a befejezéshez közele­dik. A korábban elvetett őszi gaíbo­na neműlük a kedvező időben jól, egyenletesen kelitek és erőteljesen fejlődnek. Egyes helyeken azonban, főként a korai rozsvetéseikben a hes­seni légy tett számottevő kárt. Egyéb gazdasági munkálatok kö­zül ,a tengeri törése és szárvágiása, a burgonya szedése a befejezésihez kö­zeledik, a répa szedése és szállítása, .a trágya hordása és a tavaszi veté­sek alá az őszi mélyszántások, vala­mint belső majori munkálatok van­nak folyamatban. Az őszi betakarítási munkálatok befejezésével Szabolcs vármegyében •a kapásolkból az alábbi termésered­ményekre lehet számítani: Tengeriből 920.960 métermázsa. Burgonyából 5,011.440 métermázsa Cukorrépából 1,216.080 mázsa. Napraforgó mag 79.736 mázsa. Dohányból 76.200 métermázlsa. A tengeri beéred éséh ez az időjá­rás igen kedvezett, a csövek áltáliá­ban elég oagy ok és jól benőttek, a szemek is elég fejlettek. A késői ve­tésüek azonban tökéletesen ibeérni nem tudtak s így azok elraktározása igen bizonytalan. A burgonyagumók általában szép nagyok és bőven termettek. A mé­lyebb és lapályosabb területeken sok a ihi-bás, beteg és rothadó gumó, így ezek eltarthatóság szempontjából ki­fogás alá esnek. A takar, mán yneiműek köziül a ló­here .és lucerna harmadik, illetve negyedik kaszálása jó eredménnyel megtörtént. A magnak hagyottak a legtöbb helyen gyenge termést ad­tak. A rétek mennyiségre bőséges, minőségre azonban csak közepes sarj út érmést adtaik. A legelők fűinö­vése kielégítő. A kijáró jószágnak általában még elegendő táplálékot nyújtanak. A minőségi termelés, valamint a kistermelőknek 1 megfelelő vetőmag­gal való ellátása érdekében az el­mült évekhez hasonlóan a folyó év­ben is beállított minőségi vetőmagé akció során a felügyelőség október hó folyamán 2654 métermázsa bú­záit és 746 métermázsa rozsot osz­tott ki az egyes szaporító gazdasá­gokból, míg az elemi kárt szenvedett 20 katasztrális .holdon alóli gazdák részére 900 métermázsa búza és 1150 métermázsa rozs ínséges vető­magot osztott ki 1941. éviben történő v.isszalfiizetési kötelezettség mellett. Ezenfelül idegen vármegyék részére a felügyelőség leszállított 12.796 mé­termázsa búzát és 3362 .métermázsa rozsot, valamint 200 métermázsa árpát. ; A vármegye területén az elmúlt ; hónapban a mezőgazdasági .munká­sok .az évszaknak megfelelő és más évekhez viszonyítva elegendő mun­kaalkalmat találtak. A mezőgazda­sági férfi munkanélküliek szánna november hó elejére mintegy 1500­ra emelkedett. Az állatállomány általában gyen ge, mert a szarvasmarhák a mult évi száj- és körömfájás, valamint a gyenge telelésből eredő leromlás, .az egész évi rossz legeltetési viszonyok folytán nem tudták kiheverni és a súlyveszteséget pótolni. A juhok bárnyozása igen rossz volt és a meglevő állomány is fejlet­len, harmadrendű. Az előre látott magas takarmány­áraik következményeként igen meg­csappant a sertésállomány, mely ál­lomány csökkenéshez ezenkívül nagymértékben hozzájárult a .nagy kereslet. Hizlalás; tevékenység úgy­szólván alig van. Okai a magas ten­geriár és az alb rak takarmányok hiá­nya. Az állatárakban általában emel­kedés van. A földek ára nyomott. Nagyobhmérvü eladások, vagy ha­szonbérletek alig vannak. Betörés a zalkefi Hangya hücsmttM Meglátogatták a szövetkezeti üzletet is telve valódi ^Hangya-keserü'-vel és egy liter tengeri-pálinkát. A kocsmai „látogatás" után átmentek a Hangya-szövetkezet üzletébe is. Ha­sonlóképpen, az udvar felől ablakon át hatoltak be az üzletbe és onnan elvittek 37 méter vegyes színű kartont, 7 méter fekete-fehérmintás voált, 100 méter vász­nat, összesen 600 pengő értékben. A be­törés ügyében a csendőrség nyomoz. Betörés történt a zalkodi Hangya-szö­vetkezet kocsmájában és üzlethelyiségé­ben. Ismeretlen tettesek az ablakon ke­resztül mentek a Hangyába és 600 pen­gő értékű árut elloptak. A betörők először a Hangya-kocsma helyiségébe mentek be. Az udvar felőli ablakot sárral bekenték és azt benyom­ták, majd az ablakon keresztül bemen­tek a kocsmahelyiségbe és a pult alól elvittek egy háromliteres fonott korsót, Nincs petróleumja villannyal pótolja! Fábri Zoltán Villamossági vállatánál, Iskola-u. 6. Tel. 857 Szereltesse villanyát (Részletre is) Msznrták a száját és az orrát egy nyíregyházi kereskedőnek Véres támadás az orosi szőlőknél — Hová tünt el 100 pengő ? Tegnapelőtt este véres szurkál ás történt az orosi szőlőknéV Egy .nyír­egyházi fűszerkereskedőt összeszur­káltak, a száját és orrát is átszúr­ták. Halmay (Hlavatty) József Kert­utcai fűsz'erkereskedő tegnapelőtt •este, zárás után kerékpárra ült és Benkey Lajos ismerőse társaságában elindult Kisiétára fát venni. Este 21 —22 óra közötit .indultak vissza Nyáregyházára. Amikor az orosi szőlőkhöz értek, a Horváth-féle kocsma előtt pihenőt tartottak. Szóváltásból támadt a véres szurkálás A kocsmáiból három erősen ittas férfi jötit ki, név szerint Ko&tyák Antal, Varga Imre és Dudás József orosi szőlősi lakosok. A három be­rúgott ember belekötött Halmai Józsefbe, aki nem hagyta magát és alaposan megmondta .véleményét a berúgott embereknek. Ebből a szó­váltásból támadt a szurkálás. A vi­tatkozó Halmay nem vette észre, hogy a részeg Dudás József előszed egy hatalmas metszőollóit és azt marokra fogva, rátámad. Halmay száját és orrát átszúrja a metsző olló Dudás az ollót először Hallmay József szájába szúrta. Az éles ol'ó a szerencsétlen kereskedő száját átmetszette és mélyen az orr tövébe fúródott. Dudás még ezzel sem elégedett meg, hanem az ollót mégegyszer szúrásra emelte és azzal Halmay József há­tába szúrta. iBenlkey Lajos a súlyos sebektől vérző kereskedőt kimentette a vé­rengző Dudás kezei közül és Kert­utcai lakására szállította, aho 5 azon­nal orvosi segélyben részesítették. A csendőrség előállítja a verekedés szereplőit . A véres szurkáiást jelentették az orosi csendőrörsnek, ahonnan azon­nal megindult a nyomozás és rövid idő alatt már elő is állították a szur­káló Dudás Józsefet s a társaságá­ban levő Varga Imrét és iKostyák Antalt. A verekedés áldozatát, Ha'ima y József fűszerkereskedőt is kihallgat­ták, aki azt állítja, hogy a részeg emberiek erőszakkal kötöttek belé és dulakodás közben a pénztárcájában levő 100 pengője is eltűnt. Azit már nem tudja, hogy a pénzét elrabol­ták-e vagy a pénz a. dulakodás köz­ben esett ki a .zsebéből? A vizsgálat ebiben az irányban is folyik. Moszkvába utazott a német gazdasági bizottság iMosít, hogy Molotov visözaérke­aőfct Moszkvába, a német gazdasági bizottság is odautazott. Ez a bizott­ság ugyanis Molotov Berlinibe indu­lása idején felfüggesztette tárgyalá­sait, mert mint szakértői bizottság­nak, Berlinbe kellett utaznia. Mosz­kvába tért vissza Schullenburg né­' met nagykövet is. (MTI.) (Trianon 21.) 1940 november 15. teáMMMBl ff^^ ,-ifW*f!i >íro'(nmi8nri»iiiifi-i'--iii"**- — November 17: Zene és irodalom szépségei ölelkeznek a liceum és ta­nítóképző vasárnapi kulturdélutánján. Komoly erőket állit az ifjúság sorom­póba, mert komoly nagy magyar gon­dolatnak hódol, amikor meghajtja zászlóját az erdélyi magyarság nagy költője, Végvári-Reményik Sándor előtt. A közönség a két korszakot jelző lirai képben együttérzéssel vesz részt. Tudja, hogy a nevelői hivatás... tószülü ifjak szeretik az elmélyedést, a szépséges zenei és költői interpretálást. Végvári költeményei közül az előadó azokat kéri majd, amelyek a legtöbbször szó­laltak meg a magyar, éjszakában. Az eredj ha tuds?, az Élő halott bányá­szok, a Magyarok mindenütt, a Nagy magyar télben picike tüzek c. Végvári versek hangzanak el, Erős, szép zene és énekszámok ölelik körül a költői virághajtásokat. A magyarság lelkének titkai nyilnzk meg a kulturdélutánon. Kezdete délután pontosan négy óra. Kéri a rendezőség a pontos megjele­nést. FERENCJOZSEF KESERŰVÍZ A Hitler ifjak zenekara az Erdélyi indulót játszotta A Hitler-iifjak ma délelőtt Buda­pest .megtekintésére indultak. A 'Kossuth-szobor előtt a Kossutih-nó­tát, az lországizás.zlónál a Nemzeti Hiszekegyet, a Rákótz.i-is'zolbornál a Rákóczi-indulót, az elszakított or­szágrészek szobrainál az Erdélyi in­dulót, a Hitler-téren a német, a Mussolini-téne.n az olasz hi.mnustzit játszotta a Hitier-ifjaik zenekara. A HMer-iifjak .megtekintették a Feszty körképet, a millenniumi emlékmű­vet. Felmentek a várba, gyönyör­köditek a pesti látképben a Halász­bástyáról. A német ifjak kitűnő énekkara és zenekara ma a rádió­ban hangversenyt ad. A rádió Bu­dapest I. ihu 11 ám hosszon este 19 óra 50 perckor közvetíti lemezről a Hit­ler -ifjúság hang ve r se n yét. A magyar cserkészek Erdélyben Erdélyben a városokban és közsé­gekben megszervezték a magyar cserkészetet. Eddig 20 erdélyi -vá­rosban alakult meg a magyar cser­késaosapat. (MTI.) .»iiiaaiaiHHHiHaiaiiiaaBBiHHHan Tessedik Sámuel emléktárgyat keresnek Nyiregyházán .Az 1941. évi országos mezőgazda­sági kiállítás egy részét az első ma­gyar iskolánkívüli népművelőnek, a jövőbe látó gazdasági oktatónak és írónak, a szaravai Tessedik Sámuel­nek szentelik. A földművelésügyi minisztórium most akciót indított a Tessedik emlékek összegyűjtése cél­jából. Ezeket az emlékeket a kiállí­táson bemutatják a. közönségnek és jelzik, hogy kinek az adománya, il­letve kinek a tulajdona és ki enged­te át a kiállításon való részvételre. Nyíregyházán több olyan család va.n, akiknek ősei annakidején Szárvasról vándoroltak be. Azért a földművelésügyi kormány lapunk út­ján is kér.i a nyíregyházi közönsé­get, hogy akinek Tessedik Sámuelre vonatkozó valamiféle képe. írása, rajza, levele, emléktárgya van, szí­veskedjék ezt bejelenteni. A beje­lentést lapunk szerkesztősége is szí­vesen továbbítja. A földművelésügyi kormány kívánatra megvásárolja a Tessedik emléktárgyat vagy ha tu­lajdonosa ezt nem akarja, akkor mint letét fog a kiállításon szere­! pelni.

Next

/
Thumbnails
Contents