Nyírvidék - Szabolcsi Hirlap, 1940 (8. évfolyam, 250-274. szám)

1940-11-08 / 255. szám

SZABOLCSI HIRLAP Leventék! lFelsőbb rendedet .folytán a foglal­kozás folyó hóban megkezdődik. A intem középiskolás leventeif jak évfo­lyamuk szerint az alábbi .napokon és .helyen 14 órakor tartoznak je­lentkezni. 1919-es és idősebb évfolyamúak szerdán (20-ám), ,a zsidó elemi isko­lában. 1920-as évfolyamúak csütörtökön, (21-é:n) a róm kat. elemi iskoláiban. 1921-es évfolyamúak csütörtököd (21-én) a róm. kat. elemi iskolában. 1922-es évifolyamúak hétfőn (18-.án) a ref. elemi iskolában. 1923-as évfolyamúak pénteken (15-én) a relf. elemi iskolában. 1924-es évifolyamúak szerdán (20-án) a gör. kat. elemi iskolában. 1925-ös évfolyamúak péntek.en (15-éin) a gör. kat. elemi iskoláiban. 1926-os évf olya múak saerdén (20-án) az ág. h. e.v. elemi iskolában. 1927-es évfolyamúak K-hetüig 'be­zárólag, tehát a K-betűsök is szer­dán (20-án) az ág. ih. ev. elemi isko­lában. 1937-es évfolyamúak L-betűtől vé­gig és az 1928-as évfolyamúak hét­főn (18-án) az ág. h. ev. elemi isko­láiban. Zsidó levcnteköteles ifjak, bármi­lyen évfolyamúak, hétfőn (18-án) a zsidó eleimi iskolában. Nyíregyháza, 1940 nov. 6. Nyíregyháza mv. katonai pk. Árdrágítás Balogh Andrásné, kisvárdal asszony elment Márta miklós hentes üzletében és egy negyedkilogram szalonnát akart vásárolni. A hentes azonban csak «gy volt hajlandó égy negykiló szalonnát adni, ha hozzá vásárol a szegény asz­szony még egy kiló hust is, Baloghné erre nem volt hajlandó, mire a hentes kiutasította üzletéből. Baloghné felje­lentésére megindult a hentes ellen az eljárás. Márta Miklós kihallgatása so­rán tagadta, hogy csak egy kiló hus vásárlása mellé volt hajlandó egy ne­gyedkiló zsirt is adui, azt állítja, hogy nem volt szalonája, azért nem tudta kiszolgálni Baloghnét. Budapesten megalakult a Vidéki Nyomdatulaj­donosok Országos] Szövetsége Az ország vidéki sokszorosító iparo­sai elhatározták, hogy érdekeik kölcsö­nös védelmére megalakítják Budapesten a Vidéki Nyomdatulajdonosok Országos Szövetségét. Az alakuló közgyűlés november 10-én, vasárnap délelőtt 11 órakor lesz a buda­pesti Kereskedelmi és Iparkamara köz­gyűlési termében. Az utazás megkönnyí­tése céljából 33 százalékos kedvezményű jegyet biztosít a rendezőség. A nagygyűlés legfőbb programja a sop­roni kereskedelmi és iparkamara köte­lékébe tartozó sokszorosító iparosok szakosztálya által kidolgozott és az ár­ellenőrzés kormánybiztosa által jóváha­gyott irányárak lesznek, így az egész országból igen nagy az érdeklődés a gyűlés iránt. Érdekes főtárgyalás Tiszafüreden Nem mindennapi főtárgoalást tartott Tiszafüreden az egií törvényszék. Dr. Szabó Ignác kir. törvényszéki tanács­elnök vezetésével Tiszafüredre szállt ki az egri büntető tanács és ott két na­pon át tartó főtárgyalást tartott. A tár­gyalás érdekessége, hogy a vádlottak Vörös Ádám Máv. állomásfőnök és 13 társa volt. A helyszíni főtárgyalásra megidézett tanuk száma, nem kevesebb mint 69 volt. A vidébi irodalmi erők össze­fogását hirdették a Bessenyei Társaság irodalmi délutánján Kicsi, de lelkes közönség gyűlt össze a városháza tanácstermében, hogy meg­hallgassa dr. Tóth Béla debreceni tanár előadását a vidék irodalmának problé­máiról. Az előadást dr. Sziklay László elnök nyitotta meg, üdvözölte az elő­adót és felkérte előadása megtartására. Dr. Tóth Béla előadása elején rámuta­tott arra, hogy a fővárosi irodalom túl­zott szerepet tölt be a magyar szellemi életben. Az irodalmat a vidéki kúriákon ápolták, innen indult ki Kisfaludy, Bajza és csaknem minden nagy magyar író. Ké­sőbb a polgáriasodás és kapitalizmus fejlődésével Budapest veszi át a szere­pet, de sajnos, sok beharangozott nagy­ság elszakadt a nemzettől. Idegenek ve­szik át a szerepet. Egyik oldalon Rákosi, Herceg, másik oldalon Jászi, Ignotus. Az irodalmi magyarságot tervszerűen hát­térbe szorítják, mint Németh László írja. Később a forradalmak bukása után ke­letkezik egy úgynevezett „keresztény, nemzeti irodalom", de ennek is kevés köze van a magyarsághoz. Csak egy kis irodalmi csapat küzd a magyarságért, a Csokonai, Ady, Szabó Dezső emlőjén ne­velkedett fiatalok. Nem igaz, hogy qsak a pesti irodalom érték, sőt a vidék egészségesebb levegőjéből kell megújhod­nia a magyar irodalomnak. Erdély, a Vajdaság írói példák erre. És Debrecen irodalmi élete, mely védi magát, de be­fogad minden értéket, Dr. Korányi Aladár szólt hozzá az elő­adáshoz, köszönetet mondott az élveze­tes előadásért és ostorozta azt a közön­séget, mely mindennek tapsol, ha a fő­városból jön, még ha sületlenség is, de ugyanakkor behúnyt szemmel megy el minden vidéki tehetség mellett. Salzmann György ismertette ezután Fekete Lajosnak a ,,Láthatár" kiadásá­ban megjelent ,,Delelő nap" c. verses­kötetét. A költő bejárta Erdélyt, a Vaj­daságot, Pesten állapodott meg és vala­mit bizonyára hozott magával: szeretetet. Az apja tanította meg erre, ezt hozta magával a sötét hegyek és emberek kö­zül. És ezt megőrizte a fényes nagy vá­rosban, a kenyérharc öldöklő rohamai­ban is. Verseiben feltárul szegényes de mégis gazdag gyermekora, a kertjük, a tüzes csodák kertje. A fővárosban sötét odúban lakik, de ez kilátástalan számá­ra, amelyben meglátja a mélységeket és magasságokat. Megrázóan írja meg „Ba­rackmag" c. versében a szemétből vacso­rázó utcagyerekekről: „Barackmag!, hát ebből lesz az élet? Az erő? (a legszebb férfiének!)" A szíve hevesen ver, mikor az eme­leti ablakot várandós cselédasszony tisz­togatja. Ha csalódások érik, csak azért fáj neki, mert magyaroktól kapta az ütést. De érzi minden esztétikán túl, hogy sorsunk és végzetünk a magyar rög. Dr. Sziklay László köszönetet mon­dott az előadóknak és bejelentette, hogy az irodalmi szakosztály legközelebbi munkadélutánja két hét múlva lesz, mi­kor Margócsy Emiiné fog novelláiból bemutatni. Kóbor juhászok sokszor törvényeken kívüli állapotba helyezik magukat Meg akarják rendszabályozni őket (Borbély Sándor dr. alispán meg­keresésére a Szabolcsvárme gyei Gaz­dasági Egyesület választmánya elha­tározta, hogy a kóborló juhászok garázdálkodásának véget vető javas­latot dolgoz ki. Ebben a javaslatban szükségesnek tartja, hogy a 20 darab juhon felüli juhnyáj tarthatására a hatóság adjon engedélyt azoknak, akik erkölcsileg nem kifogásolhatók és a juhok eltartható sár a megfelelő kiterjedésű és minőségű saját vagy bérelt legelőivel bírnak. A juhnyája­kat egyik község határából a másik község határába csak főszolgabírói engedéllyel, egyik járásból a másik járásba alispáni engedéllyel, mig egyik vármegyéből a másik .várme­gyébe csak mindkét érdekelt vár­megye ^ispánjának engedélyével Je­gyének áthajthatok. A juhok éjjeli legeltetése egyál­talán tiltassék meg, minden 25-ik juhon megfelelő ko­lomp (csengő) alkalmazandó, ame­lyek a.z állatokra megfelelően rögzí­tendők. A legeltetést végző juhá­szok fényképes személyazonossági igazolvánnyal látandók el, melyekibe 'bevezetandőik a juhok száma, neme, kora, bélyege stb. A juhok egész­ségi állapotát állatorvos ellenőrizze és leletét az igazolványba írja be. Kihágás esetén a tilosban ért juhnyájakból megfelelő állatállo­mány legyen elkobozható, tekintet nélkül arra, hogy azok kir nek a tulajdonában állanak. Ezen javaslatát azzal indokolja az egye­sület, hogy a szertekóborló juhnyá­jak sokféle járványos betegséget hurcolnak szét, a juihászok sokszor törvényen kívüli állapotba helyezik magukat és velük szemben még a csendőrség sem tud eljárói, hogy a kisgazdák körébein is általános a pa­nasz, hogy belteirjesebb gazdálko­dási módszert nem tudnak beve­zetni, mert azokat a kóborló juhnyá­jak amúgy is elpusztítanák, de még a nagy gonddal és költség­gel beállított növénykísérleti táblá­kat sem kímélik nevezettek és így az erre fordított egész évi fáradozás veszendőbe megy. Már most foglalkozni kell Nyíregyházán is a tisztviselők karácsonyi segélyével Több oldalról szóvátették Nyír­egyházáin, hogy a közalkalmazottak karácsonyi segélye ügyében már most kellene lépéseket tenni. Emlé­keznek az érdekeltek -arra, hogy Nyíregyházán rendesein csak a ka­rácsonyi ünnepeket néhány héttel megelőzően foglalkoznak a karácso­nyi segély ügyével és megtörtént, November 10-én vasárnap este 7 órától 2 óráig tart táncvizsgát a Korona tánc­termében a Szendeczki tánciskola növendékei. 7—9-ig csak táncbemutató, utána tánc. !• ©idíil (Trianon 21.) 1940 november 6. hogy a polgármester,nek fel kellett utazni a jóváhagyás érdekében Bu­dapestre. Napokon múlott, hogy megkapják a segélyt a tisztviselők vagy sem. Most sorra olvassuk a vidéki városok gyűléseiről írt tudó­sításokat, hogy mindenhol már most foglalkoznak a karácsonyi segéllyel, így van jogi alapja annak, hogy a kérelmet teljesítsék illetékes helyen és már a novemberi közgyűlésein tárgyalgassák a segélyezési indít­ványt. Legutóbb Baranya vármegye tönvénylhatóságának kisgyűlése (fog­lalkozott a kérdéssel és elhatározta, hogy tízezer pengőt fordít a várme­gye a tisztviselők karácsonyi segé­lyezésére. — A „Ferenc József" keserűvíz régóta kitűnően bevált háziszer meg­rögzött székrekedésnél és anoak mindenféle káros következményei­nél; biztos, enyhe és gyorsan ható ter­mészetes hashajtó, mely számos be­tegségnél! az emészitést javítja és ae étvágyat fokozza. Kérdezze meg orvosátl (x) Szinház-Film-Szórakozás Zilahy Lajos új filmje. a Hazajáró lélek — a Halálos tavasz nagy sikere után érthetően nagy érdek­lődést keltett, még mielőtt közönség elé került volna. A film bemutatása igazolta a feszült várakozást, a magyar átlagfil­mek színvonalán jóval felülemelkedik, de a dráma kifejezésében a lélekábrázo­lás szuggesztív erejében és a hatásokat keltő filmszerűségben mögötte marad, ha nem is sokkal, a Halálos tavasznak. A szerelem lángjában megtisztulni vágyó asszony küzdelme önmagával lenyűgöző és az egész hangulata fülledt és nyo­masztó. Karády Katalin alakítása egye­netlen; egyszer magávalragadó, máskor meg adósunk marad azzal, amit vártunk tőle. Vele szemben Páger Antal nagy­vonalúan játssza a szerelmes és félté­keny férj nehéz szerepét. Csortos, Som­lay, Vaszary, Mály, Bihary és az újon­nan felfedezett Érez István kitűnőek. A film sikere kétségtelenül nagy, de nem hisszük, hogy eléri a Halálos tavasz ki­vételesen ritka sikerét. * Heínrich George, aki néhány napig Budapest vendége volt, ritka színészi alakítást nyújt a Puskin­novellából készült Postamester címszere­pében. Igazi, úgynevezett ,,nagyalakítás", amelyben a nagy színész gazdag színját­szó skálájának minden árnyalata és szí­ne elővilLan. Külön művészi alkotás a film, amelyben az orosz levegő vissza­adása s a szláv lélekrajz hibátlan. A magyar közönség a nagyszabású német filmalkotást nagy tetszéssel fogadta. * Bajor Gizi, a Nemzeti Színház kitűnő színésznője, amint azt elsőnek megírtuk, mégsem ját­szik filmszerepet. Jelenteetük, hogy a Lángok, most készülő új Takács-filmben kellett volna a vezető női szerepet elját­szania, mivel azonban olyan magas ho­noráriumot kért a szerep eljátszásáért, amely nem illeszthető be a film gyártási költségének keretébe, Takács Antal kénytelen volt lemondani szerepeltetésé­ről, habár az elkészült próbafelvételek kitűnően sikerültek. Helyette Mezey Máriát választották az érdekes női sze­rep eljátszására. Kalmár László rendezé­sében a film felvételei most folynak a Hunniában. * Az influenza-járvány alaposan megváltoztatta a Filmirodában forgatás alatt levő Hét szilvafa című Imágó-film szereposztását. Az influenza első áldozata Turay Ida lett, midőn meg­gyógyult: Rajnay Gábor lett beteg. A felvételek közel egy hétig szüneteltek, végre el kellett határozni, hogy új színé­szeknek adják a szerepeket. Rajnay Gá­borét Csortos Gyula vette át, de mivel ő is játszik a filmben, helyette Bilicsy Ti­vadart állították be. A betegeskedések miatt a film felvételei alaposan elhúzód­tak.

Next

/
Thumbnails
Contents