Nyírvidék - Szabolcsi Hirlap, 1940 (8. évfolyam, 250-274. szám)

1940-11-07 / 254. szám

4 mtM S 2 ÁB ÖLCSTHSUP biztosító szövetkezetbe tömörül és foko­zatosan, amint a biztosító társaságoknál lejárnak a biztosítások, átveszi, mint ter­mészetes kiegészítő szervét, a tűzren­dészetet és annak költségeit, így ez egyik legszebb, az önsegélyen alapuló intézménye volna annak a kollektív alapokon berendezkedő tár­sadalomnak, amely felé haladunk. Természetesen az alapszabályokban már előre ki kellene zárni annak a lehetősé­gét, hogy a bevétel nagyrészét elfizes­sük drága adminisztrációra^ kiérdemesült közéleti előkelőségekből lett vezérigaz­gatóknak és igazgaósági és felügyelő bi­zottsági tagoknak. (A vállalatok igazga­tótagsági díszes és a haszonból ingyen részesedő intézménye is egyike azoknak a kinövéseknek, amelyek a különben él­tetőnek és termékenyítőnek indult libe­rális gazdasági rendszernek a tekinté­lyét és a benne való bizalmat lejárat­ták.) A jövőben csak érdektelen és szi­gorú hatósági felügyeletet és ellenőrzést kérünk! A biztosító társaságokat pedig a jövő­ben majd amúgy is nacionalizálni kell ég összevonni kevés számú, de életerős tár­sulatba, amelyek majd az élet-, járadék-, jégkár-, fagykár-, betörés elleni, szállí­tási és egyéb biztosításokból is jól meg­élhetnek. Most túlsokan vannak és túl­sókat eladminisztrálnak. Nem titkolom el azt az érzésemet, hogy tűzrendészetünk túl van méretezve és nem hárít el 10 év alatt 600.000 pengő kárt, ha meggondoljuk, hogy csak a kis­értékü nádas házak tűzveszélyesek^ ame­lyeknek úgyis minél előbb el kellene tűnniök. Kisebb és olcsóbb lehetne ez az intézmény, jobban igénybe vehetné az önkéntes, de mindamellett jól kiképzett polgári szolgálatot és mint mindenben, e téren ís nagyobb gondot kellene fordítani a megelőzésre azáltal, hogy a műszaki hivatallal karölt­ve, gyakrabban megvizsgálná tűzveszé­lyesség szempontjából a házakat, üzeme­ket, üzleteket, gazdaságokat. Nem kell szakembernek lenni, hogy belássuk, hogy az esetleges tűzkár elhá­rítására sok az a 180.000 pengő, a pol­gári légvédelemmel 214.000 pengő_ amit évenként a két intézményre költünk. Nyíregyházi polgár, ismerd fel végre a saját helyzetedet és érdekedet s jer, ala­kítsuk meg mielőbb az önsegélyen, a kollektív szellemen alapuló szövetkeze­tet! A magam részéről már nem újítom meg a lejáró tűzbiztosításomat és várom a szövetkezet megalakítását. Segits magadon, az Isten is meg­segít! Hogy a város nem tud a mai idők által sürgetett és szinte halaszthatatlan alko­tások terére lépni, annak egyik legfőbb oka az óriási és lenyűgöző adósságok és hátralékok (kereken 4 millió 800 ezer P) és ezek kamatterhei (a váltóürlapokkal 243.500 P). Ezzel szemben a város va­gyonleltára kimutat ugyan 14 millió 884 ezer pengő tiszta vagyont 1939 végén, de ez is azon önámítások közé tartozik, amilyeneket már említettem, mert a vá­ros által drága pénzen vásárolt és ma is -az adósságok listáján szereplő házakban hivatalok, vagy egyesületek ülnek in­gyenesen, a közterek, parkok, úttestek is csak passzív vagyon, egyedül csak a városi földek jövedelmeznek. Az adóssá­gok ellenben minden nap enni kérnek és kamatokban felemésztik a pótadó-bevé­tel nagyobbik felét. Már rámutattam arra, hogy a város polgármesterének óriási erőfeszítéssel si­került az adósságot hitelrögzítő megálla­podásokkal és törleszésekkel csökken­teni, úgyszintén a kamat összegét ós a kamatlábat is mérsékelni. De ez az út igen göröngyös és hosszú és állandósítja a stagnálást. Radikálisabb eljáráshoz kell folyamodni, ha azt akarjuk, hogy a város lélekzethez jusgon. Hiába akarja az állam önmagát sza­nálni, ha nem szanálja egyúttal a közületeket és magánosokat ís. A mezőgazdák szanálása, a pénzügymi­niszter megállapítása szerint, már befeje­zést nyert, most tehát a közületek és háztulajdonosok szanálásán van a sor, noha nézetem szerint ezt is az előbbivel egyidőben kellett volna alkezdeni. De most már nem halasztható tovább. Ha a pénzügyi kormányzat a parla­menti 33-as bizottság határozata alapján lehetővé tette, hogy a nagygazda-váltó­kat közvetlenül a Nemzeti Bank leszá­mítolja, ami elvégre is csak magánérde­keket szolgál, akkor annál indokoltabb, hogy a közérdekből keletkezett városi adósságokat szintén likvidálja a Nemzeti Bank oly módon, hogy a hitelezőket ki­elégíti és a városi adósságra is csak a maga alacsonyabb leszámítoló kamatlá­bát alkalmazza, váltó helyett megelégszik 1 kötelezvénnyel, hogy még a váltóilleték- 1 tői is mentesüljön a város, miután a j Nemzeti Bank úgysem forgathatná to- j vább a váltót. A hitelező pénzintézetek < és vállalatok ily módon egyszerre pén­zükhöz jutva, minden bizonnyal még en­gedményre is hajlandók volnának, más­részről a Nemzeti Bank sem hozna áldo­zatot és bankjegyforgalmát sem érintené, mert ugyanannyival csökkenthetné a ki­elégített pénzintézetek hitelkeretét. A mai közel 1300 millió bankjegyforgalom mellett minden indok és remény amel­lett szól, hogy a Nemzeti Bank tanácsa a minapi rátaleszállítással még nem mondta ki az utolsó szót és rövidesen legalább két százalékra szállítja le a ka­matlábát. Ily módon a város kamatterhe leszállana évi 96.000 pengőre és a lemon­dás s kilátástalanság helyébe ismét lük­tető élet és derű költözne falai közé. Végül ide kívánkozik a Villamossági Rt.-gal kötött és mindezideig belügymi­niszteri jóváhagyást nem nyert koncesz­sziós szerződés revíziójának ügye is, amely a miskolci analóg eset elintézésé­vel lett időszerűvé és azt a nem indoko­latlan reményt keltette a polgárság szé­les körében, hogy egy erélyes akció Nyíregyháza számára is ki tudná vívni ugyanazokat az előnyöket, amiket Mis­kolc elért. Kerestetik egy hozzáértő em­ber, aki az ügyet kézbe veszi! Aki ezeket a fejlődést megindító, nagy horderejű, felszabadító munkákat el tudná végezni, az a polgárság háláján kí­vül megérdemelné az utókortól a ^máso­dik városalapító" nevet. Következő cikkem tárgya és címe: Az üdvös törvények és rendeletek nem ha­tolnak a dolgok gyökeréig. Bácsfalvy Antal Felrobbant javítás közben egy autó Egy 11 éves gyermek összeégett Súlyos szerencsétlenség történt Kótajban. Javítás közben egy autó felrobbant és a robbanás következ­tében egy gyermek súlyosan meg­égett. iKófcaj község főutcáján történt a szeren esetlenség. Egy autót javítot­tak a szerelők, amikor Szikszay An­na 11 éves iskolás leányka haladt el a javítás alatt álló kocsi mellett. Mi­kor a kisleány a kocsihoz közel ért, eddig még ismeretlen okból az autó felrobbant és a kis Szik­szay Annát a robbanás össze­égette. A súlyosam 1 sérült gyermeket azon­nal jutóba tették és beszállították a nyíregyházi Erzsébet-kórházba, aihol a leggondosabb ápolás alá vették. Állapota súlyos. IA .robbanás ügyében a /vizsgálat megindult annak megállapítására, hogy kinek a gondatlansága követ­keztéiben történt a robbanás és a gyermkek sérülése. A Hangya Központ üzletrésztőke emelése A Hangya Központ vezetősége a f. év. április hó 5-én megtartott or­szágos szövetkezeti kongresszus ha­tározataképpen, többmillió pengős alaptőke emelést határozott el. A tőkeemelést a Hangya-Központ és a szövetkezeti hálózat nagyarányú 'fejlődése tette szükségessé. E fejlő­dést élénken illusztrálják a követ­kező adatok: Az 1934. évi 52 millió pengő központi forgalom 1940-re évi 212 millió pengőre emelkedett. A Hangya Közpomt 1934-től 1939 de­cember 31-ig bezárólag 300 szövet­kezeti és kultúrház építéséihez, 200 szövetkezeti típus-bolt építéséhez adott több millió pengős anyagi tá­mogatást szövetkezeteinek. Jelenleg ai szövetkezeti hálózatban — az ér­tékesítési és fogyasztási ágiban, — a szállítási szolgálatot, töblb mint száz | teherautó látja el. Kárpátalján a Haingya-íKözpoint száz szövetkezeti 1 és kultúrházat épített. E szövetke­zeti boltok nemcsak a zsidó keres­FIGYELEM ! Ha jól akar szórakozni keresse fel Dobos Bácsi Vendéglőjét Rákóczi ufea 6. sz. alatt, ahol állandóan jó magyar konyha van — Abonenseket elvállalok. Jó cigányzene, Piroska és Éva művésznők közreműködnek. Kérím a 1" szi,e s ££22 Dobos Bácsi kedelem visszaszorítását hivatottak szolgálni, hanem egyszersmind a ma­gyar kultúrával is megismertetni a ruszin lakosságot. A szövetkezeti mozgalomnak a keleti országrészek visszatérésével új munkamezei nyíl­tak. Nagyváradon, Máramarosszige­ten és Szatmárnémetiben má'r ké­szen állanak a Hangya új tárlházai. A Hangya-Központ tőkeemeléséből származó tőke-szaporulatot új beru­házásokra, raktárak, hűtőházak, ba­romfi- és tojásgyüjtő-telepek, kuko­rica-gőték, teriményraktárak stb. épí­tésére kívánja felhasználni, hogy ily módon a szövetkezeti mozgalom az agrár-lakosság érdekeinek védelmét minél tökéletesebben lássa el. A Hangya-Központ az utolsó hat év alatt nemcsak foTgalomban és fejlő­désben mutatott hatalmas eredmé­nyeket, hanem ez alatt az idő alatt anyagilag is hatalmasan megér ősö- ' dött. 1939. évben tagjainak egymillió pengő értékben adott .vásárlási visz- 1 szatérítést és üzletrészei után 4% (Trianon 21.) 1940 november 7. osztalékot folyósított. Előrelátható­lag a folyó év eredménye is kedve­ző lesz, mert ebben az évben a szö­vetkezetek és a Haragyar-Köizpont forgalma további k'b. 40%-os emel­kedést mutat. A Hangya-lKözpont üzletrészei kétféle névértéküek, a rendes üzletrész nővértéke 10 pengő, az alapítványi üzletrész névértéke 100 pengő. A fogyasztási és értékesítési szö­vetkezeti mozgalom és ennek köz­ponti szerve a Hamgy a-Központ, a magyar agrár lakosság, általában a kisemberek érdekeit védi és szolgál­ja. E szerepénél fogva megérdemli, hogy minden magyar és keresztény kisember szívesen vegyen részt üz­let rész jegyzésével a szövetkezeti munkában. — A „Ferenc József" keserűvíz régóta kitűnően bevált háziszer meg­rögzött székrekedésnél és annak mindenféle káros következményei­nél; biztos, enyhe és gyorsan ható ter­mészetes bashajtó, mely számos be­tegségnél az emésztést javítja és az étvágyat fokozza. Kérdezze meg orvosát! (x) Egy kétéves gyermek snlyos balesete Cserevinczki Erzsébet kétéves, ófe­hértói lakos nagyapjánál, Fodor Ist­vánnál volt vendégségben. A kisleányt ölbe vette a hétéves Fodor János, ak­aztán a gyermeket a földre ejtette, Cserevinczki Erzsébet az esés követi keztében súlyos sérül3seket szenvedett j ugy hogy beszállították a nyíregyház Erzsébet kórházba. A vizsgálat meg­indult, hogy a balesetért kit terhel a felelőség ? Magyar Bank és Kereske­delmi RT. Az Angol-IMagyar Bank Rt. dr. Sohaber Béla m. kir. titkos tanácsos elnöklete alatt rendkívüli közgyű­lést tartott, amely elhatározta, hogy visszaállítja az intézet előbbi (nevét és cégét 'Magyar Bank és Kereske­delmi Részivénytársaság-ra változtat­ja meg. Az igazgatóság új tagjául Ofctlik György felsőiházi tagot, a Pester Lloyd főszerkesztőjét válasz­tották meg. Az igazgatóság ülésén dr. Petrik Jenő m. kir. kormányfőtanácsos és •dr. báró Karg Frigyes igazgatókat helyettes ügyvivő-igazgatókká, Lutz Simon és Scfereiner József cégveze­tőket, valamint dr. Hirling Dezső fiókigazgatót aligazgatókká nevezték ki. Rajtuk kívül még számos fő­tisztviselőt előléptetett az igazgató­ság. Öszi újdonságok! női és férfi divatcikkek kötött áruk gyapjúszövetek fehérnemük és divatselymek Mayer Ágoston divatüzletében Iparügyi Minisztérium által engedélyezett Hungária ócskavas beváltótelep valamint az Iparügyi Minisztérium által engedélyezett selejtes papír gyűjtő képviselet Luther utca 7. szám. — Telefonszám: 2-45.

Next

/
Thumbnails
Contents