Nyírvidék - Szabolcsi Hirlap, 1940 (8. évfolyam, 250-274. szám)

1940-11-25 / 269. szám

2. oldal J^YÍKVIDÉK OZABOLCSI Hifi HÍRLAP Bucsu Nyíregyházától Meghatottan írom le eziebe* a szavaikat. Talán el is hallga tnám, magamba is fojtthatnáim őket, ha csak személyes ügyem lenne ez a 'búcsúvétel. Akkor elég lenne megszorítani külön-külön annyi kedves 'barát, aranyi jó ember kezét, elég lenne mélyen belenézini sok-sok drága magyar szembe, melyek aranyi éven át •figyeltek, kísértek, néha dorgáltak, sokszor simogattak és égy érzem, mindig szerettek. Hogy mégis így veszek búcsiút, azért van, mert úgy érzem, nemcsak egyedül búcsúzom. Sokan útrakeltünk ezekben a napokban, bíróságiak és közigazgatási tisztviselők, pénzügyiek, szabad pályákon levők, akiknek ez a város adott éveken és évtizedeken át otthont, ezen keresztül pedig hazát. Akik ma Erdély felé indulunk, Nagy'Magyarország különböző vidékeiről kerültünk Nyíregyházára. Legtöbben Erdélyből, de sokain)egyebünnen is. Ez a város nemcsak lakóhelyünk volt. Nyiregyházia jelentette az elvesztett szülőföld helyett a.zt a földét', ahol élnünk s talán meghalnunk kell, ez jelentette az új gyökereket, amelyeik a magyar élethez kötnek, ez jelentette sokunk számára kedves halottaink örök pihenőhelyét. íMeg kell köszönnünk Nyiregyiháaártak azt, hogy mindezt valóban jelentette is. Mielőtt a Csonkiaországbiam megtelepedtünk volna, sokiat hallottunk arról, hogy az Erdélyből, Felvidékről, Délről jöttékét nem fogadiják szívesen a magyar városok, (bezárkóznak előlük és szemrehányással néznek feléjük: miért jöttök ide, elvenni a mi kenyerünket Köszönjük Nyiregyházámak iazt, hogy ezt soha egy pillanatig sem kellett éreznünk. Nem volt kéz, mely ne barátságosan simult volna ai kezünkbe, nem volt ajtó, mely ne nyílt volna barátságosan ki előttünk. Az a sok család, az a sok férfi, aki most új feladatok teljesítésére indul és elhagyja ezt a várast, mind azzal az érzéssel megy el, hogy itt szerették, szívesen látták és visszavárják. Nem hűtlenség ez, hogy mi most elmegyünk innen. Tudjuk jól, hogy itt nagyobb nyugalom, nagyobb szeretet wenme körül bennünket, mint ott, ahová megyünk. Talán a kenyér sem lett volna kiseblb és mindenesetre könnyelbb, mosolygósabb lett volna, mint Erdély sokat szenvedett, keserű földjén, esetleg idegenajkú, nem mindig barátságos érzelmű környezetben. Rá kell azonban jönnünk, hogy nem a nyugalom, a íillisz'öer kényelemszeretete és minden változástól, vállalkozástól és feladattól való irtózása az, amit ezek az idők tőlünk elvárnak. Ma hősieseblban kell élni és nagyobb feladatokra vállalkozni. Ha a trianoni időkben a nyugalmat és biztonságot kerestük, úgy ma megváltozott, megújult lélekkel a nagyobb magyar feladatok megoldását kell keresnünk és vállalnunk. A trianoni idők gondolkozásának mértéke lehetett a város, a mai napok többet követelnek: ma már a haza a imérték. Nem lelhet .vicinálisán gond átkoznunk, ha hiszünk a magyar nép és Magyarország küldetésében Szeklfü Gyulával szólva: a trianoni időkben még talán megbocsátható vagy legalább is megérthető .volt a „kis magyar út", — de ma már C9ak a nagy magyar utait követhetjük. Az új feladatok, a nagy magyar út pedig Erdélyibe vezetnek. Ez a város óvott és érlelt. Azt szeretnők, hogy akik elmegyünk, méltók legyünk ehhez a városhoz. — „Jó mulatság és férfii munka" vár ránk és úgy kell megáüanunk a. helyiünket, hogy ezzel is bebizonyítsuk: az itt töltött évek nem elvesztegetett évek, hanem értékes, erősítő, érlelő évek voltak. S végül hadd búcsúzzam el ettől a várostól személy szerint is. Köszönöm ezeket az éveket, ahol fiattal jogászgyerekből nehéz feladatra kijelölt férfivá értem. Köszönöm, hogy dolgozhattam és becsületesen dolgozhattam. Köszönöm, hogy ügyvédi mesterségem mellett senkire sem kell haraggal vagy szégyenkezve néznem, s remélem, hogy ráim sem néz így senki. Mire e sorok megjelennek, már messzi vagyok innen s így megvall hatom, hogy nagyon szerettem ezt a várost és lakóit. Megvallhatoim, hogy fáj itthagyni annyi barátomat, évek nehéz munkájával felépített munkakörömet. Fáj itthagyni a szabolcsi halmokat, az akácos utakat, a szívemhez forrt Sóstót, a Szarvas-utcai árnyas fákat. A meghitt beszélgeté seket alkonyi időben a Tisza-partan, vagy egy akáccal szegélyezett tanyán, jó savanykás nyíri vinkó mellett. Fáij iititihagynl a szép tervezgetéseket Népfőisík óláról, .a Baross Szövetségről és a megújult szellemi életről, fáj ittbagyra annyi lelkese dést, annyi jószándékot, annyi szenetetet. Igen, igen, — fáj itthagyni az Ifjúságot ... dr. Vernes Gyula A történelem napirendre fog térni Görögország összeomlása felett Berlinből jelentik: A német külügyminiszterihez közelálló Deutsche Diplamiatisch Poldtisthe Korrespondcnz mai száma a görög helyzettel 'foglalkozik. A lap többek között a következőket írja: — Abban a pillanatban, ataikori a délkeleteurópai államok egész sora szükségesnek tartja annak (kinyiliatkoztatáisát, hogy a tengelyhatalmakhoz tartozik, Metaxas görög miniszterelnök jónak látta, hogy olyan nyilatkozatot tegyen, minit akinek Európa megmentésében rendeltetése •van. Azt a kijelentést tette, hogy Görögország nemcsak saját függetlenségéért, hanem a Balkán-államok ós Albánia füg ellenségéért is harcol. Az ilyen megnyilatkozások nagyon merészek és veszélyesek is, — írja a lap. — Ezzel Metaxas nyilvánvalóan kijelentette, hogy az angol politika exponense és kész szembehelyezkedni az Európa újjáépítését szolgálók akaratával. Emlékezteti a lap Görögországot arra, hogy 20 évvel ezelőtt megkísérelte kelet felé a terjeszkedést és csúfos kudarc lett ennek a háborúnak a vége Anglia akkor neim segítette meg Görögországot. Európa ma Angliával szemben áll.. Aki azonban együtt akar haladni Angliával, ne csodálkozzék azon, ha a történelem majd napirendre tér egy Angliáival tartó állam összeomlása ifelett. (MTI.) , tolvajbetörő iKámkedett, lopott, betöréseket követett el Nlaigy Bertalan kopócsaipátiii születésű, többszörös bűnöző. Niagy Bertalant erősen megvasalva hozták a nyiiregyházi tárgyalásra. Több helyen betört, lopott. Szolnokon kerékpárt lopott és átvitte román ,megszállott területre. Kémkedett is, amit rábizonyítottak. Dohányt lopott a ípaijtákból. A Roéhlitz-mialomból zsákokat lopott. Gyüre községben is lopásakát! követett el. A nyíregyházi kir. törvényszék a többszörös bűnös Nagy Bertalant hat hónapra ítélte. Holnap megkezdődnek Nyiregyházán a szabadegyetem előadásai A nevelés ma sorskérdés a magyarságra nézve. Magyar viszonyaink között is teljes joggal lelhet mondani, hogy a jövőért vívott küzidelemlbien a győzelemben igen jelentős része lesz a szellemi front irányítóinak, a magyar köznevelöknek. Ez a gondolat éppen a napokban ihaingzatit el a magyar parlamentiben, amikor az előadó kiemelte, hogy a nevelés a honvédelemnek szerves kiegészítő része. A mai idők a szociár lis fejlődés jegyében állanak; az ifjúság lelkét is át kell itatni ezekkel az eszmékkel, hogy szívvel-lélekkel bele tudjanak illeszkedni a magyar nemzeti közösségbe Ezekről fag beszélni a szabadegyetem-szerű előadások megkezdésén, kedden délután 5 órakor a kir. kat. gimnázium tornatermében dr. Svéda Pál gimn. tanár. Az előadó az olasz és a német nevelésről is meg fog emlékezni. Az előadás címe: Az ifjúság nevelése és a nemzeti közösség. A szabadegyetem f. évi előadásait Szohor Pál polgármester nyitja meg. Tűzhelyek, kályhák, kerékpárok olcsó áron nagy választékban Wirtschafter Ármin vaskereskedésében, Nyíregyháza. Telefon 90. sz. Mezőgazdasági gépek raktára. (Trianon 21.) 1940 november 25. Korányi Aladár giimn. igazgató ismerteti az előadásokat, melyek egységes elgondolásba illeszkednek bele. A megnyitón szerepel a- kat. giiimmáiziuim énekkara is. A díjtalan előadáson mindenkit szívesen lát a rendezőség. ÖDecember 8-án lesz az Evangélikus Nőegylet karácsonyi vására Az Evangélikus Nőegylet az idén is .megrendezi karácsonyi vásárát. A vásár nem december elsején lesz, mint ahogyan első íziben közöltük, hanem a .szociális misszió vásárjára való tekintettel december 8-ra halasztották. Az Ev. Nőegylet ennek a vásárnak a jövedelmét is a szegénygondozás nemes céljaira fordítja. A vásáron igen sok hasznos dolgot lehet vásárolni s gondoskodott a Nőegylet arról is, hogy a nagy közkedveltségnek örve ndő csiga tésztából minél több csomag álljon a vásárlók rendelkezésére. Lesz ezenkívül olyan meglepetése is a vásárnak, amilyenlben a vásárok látogatóknak eddig nem volt részük. Ezt természetesen titoklban tartja a Nőegylet elnöksége. A különféle sátrakban kézimunkákat, karácsonyfadíszeket, háztartási dolgokat lehet vásárolni, ezenkívül, mint mindig, nagyszerű alkalmait nyújt a vásár arra is, hogy találkozót adjon egymásnak Nyíregyháza úri társadalma a délelőtti sörözés és tízóraizás keretében a Nőegylet sátraiban. Rablással vádolt tiszalöki cigányok a nyíregyházi törvényszék előtt Kiss István tiszalöki cigány négy társával rablással vádaltan álltak a nyíregyházi kir. törvényszék előtt. A vád szerint a tiszalöki cigányok Borbély Miklóst, ibáró Vay Miklós erdőőrét az országúton megtámadták, mert falopásért felelősségre vonta őket. A cigányak Bailbélyt előzőleg is meglopták már. A vádlottak az erdőőrt szorongatott helyzetbe hoztták, úgyhogy az kénytelen volt fegyverét 'használni. Kiss akkor a szemén sérült meg. Most ő is, társai is tagadják, hogy megtámadták a.z erdőőrt. Azt mondják, hogy hetven méterről lőtt rájuk, tehát nem lehetett) szorongiatott helyzetben. Aa eset nem jól van felvéve a jegyzőönyveklben. „Falsul" vették fel, mert hogy Borbély a bárói uradalom alkalmazottja. A bíróság előtt a cigáyok azt mondották, hogy ők emelnek panaszt az erdőőr ellen, mert Kiss a lövés következtében nem lát. Dr. Biró József, a vádlottak védője, viszonvádat emelt és a bíróság a tárgyalást elnapolta. — Ma mér mindenki TlNTACULI-val ír. Kapható a Jóba-papárazletben. (x)