Nyírvidék - Szabolcsi Hirlap, 1940 (8. évfolyam, 250-274. szám)

1940-11-25 / 269. szám

2. oldal J^YÍKVIDÉK OZABOLCSI Hifi HÍRLAP Bucsu Nyíregyházától Meghatottan írom le eziebe* a sza­vaikat. Talán el is hallga tnám, ma­gamba is fojtthatnáim őket, ha csak személyes ügyem lenne ez a 'búcsú­vétel. Akkor elég lenne megszorí­tani külön-külön annyi kedves 'ba­rát, aranyi jó ember kezét, elég lenne mélyen belenézini sok-sok drága ma­gyar szembe, melyek aranyi éven át •figyeltek, kísértek, néha dorgáltak, sokszor simogattak és égy érzem, mindig szerettek. Hogy mégis így veszek búcsiút, azért van, mert úgy érzem, nemcsak egyedül búcsúzom. Sokan útrakel­tünk ezekben a napokban, bírósá­giak és közigazgatási tisztviselők, pénzügyiek, szabad pályákon levők, akiknek ez a város adott éveken és évtizedeken át otthont, ezen keresz­tül pedig hazát. Akik ma Erdély felé indulunk, Nagy'Magyarország különböző vi­dékeiről kerültünk Nyíregyházára. Legtöbben Erdélyből, de sokain)egye­bünnen is. Ez a város nemcsak lakó­helyünk volt. Nyiregyházia jelentet­te az elvesztett szülőföld helyett a.zt a földét', ahol élnünk s talán meg­halnunk kell, ez jelentette az új gyö­kereket, amelyeik a magyar élethez kötnek, ez jelentette sokunk számá­ra kedves halottaink örök pihenő­helyét. íMeg kell köszönnünk Nyiregyihá­aártak azt, hogy mindezt valóban jelentette is. Mielőtt a Csonkia­országbiam megtelepedtünk volna, sokiat hallottunk arról, hogy az Er­délyből, Felvidékről, Délről jötté­két nem fogadiják szívesen a magyar városok, (bezárkóznak előlük és szemrehányással néznek feléjük: mi­ért jöttök ide, elvenni a mi kenye­rünket Köszönjük Nyiregyházámak iazt, hogy ezt soha egy pillanatig sem kellett éreznünk. Nem volt kéz, mely ne barátságosan simult volna ai kezünkbe, nem volt ajtó, mely ne nyílt volna barátságosan ki előttünk. Az a sok család, az a sok férfi, aki most új feladatok teljesítésére indul és elhagyja ezt a várast, mind azzal az érzéssel megy el, hogy itt szeret­ték, szívesen látták és visszavárják. Nem hűtlenség ez, hogy mi most elmegyünk innen. Tudjuk jól, hogy itt nagyobb nyugalom, nagyobb sze­retet wenme körül bennünket, mint ott, ahová megyünk. Talán a kenyér sem lett volna kiseblb és minden­esetre könnyelbb, mosolygósabb lett volna, mint Erdély sokat szenve­dett, keserű földjén, esetleg idegen­ajkú, nem mindig barátságos érzel­mű környezetben. Rá kell azonban jönnünk, hogy nem a nyugalom, a íillisz'öer kénye­lemszeretete és minden változástól, vállalkozástól és feladattól való ir­tózása az, amit ezek az idők tőlünk elvárnak. Ma hősieseblban kell élni és nagyobb feladatokra vállalkozni. Ha a trianoni időkben a nyugalmat és biztonságot kerestük, úgy ma megváltozott, megújult lélekkel a nagyobb magyar feladatok megoldá­sát kell keresnünk és vállalnunk. A trianoni idők gondolkozásának mér­téke lehetett a város, a mai napok többet követelnek: ma már a haza a imérték. Nem lelhet .vicinálisán gond átkoznunk, ha hiszünk a ma­gyar nép és Magyarország küldeté­sében Szeklfü Gyulával szólva: a trianoni időkben még talán megbo­csátható vagy legalább is megért­hető .volt a „kis magyar út", — de ma már C9ak a nagy magyar utait követhetjük. Az új feladatok, a nagy magyar út pedig Erdélyibe ve­zetnek. Ez a város óvott és érlelt. Azt szeretnők, hogy akik elmegyünk, méltók legyünk ehhez a városhoz. — „Jó mulatság és férfii munka" vár ránk és úgy kell megáüanunk a. he­lyiünket, hogy ezzel is bebizonyít­suk: az itt töltött évek nem elvesz­tegetett évek, hanem értékes, erő­sítő, érlelő évek voltak. S végül hadd búcsúzzam el ettől a várostól személy szerint is. Köszö­nöm ezeket az éveket, ahol fiattal jogászgyerekből nehéz feladatra ki­jelölt férfivá értem. Köszönöm, hogy dolgozhattam és becsületesen dol­gozhattam. Köszönöm, hogy ügyvé­di mesterségem mellett senkire sem kell haraggal vagy szégyenkezve néznem, s remélem, hogy ráim sem néz így senki. Mire e sorok megjelennek, már messzi vagyok innen s így megvall hatom, hogy nagyon szerettem ezt a várost és lakóit. Megvallhatoim, hogy fáj itthagyni annyi barátomat, évek nehéz munkájával felépített munka­körömet. Fáj itthagyni a szabolcsi halmokat, az akácos utakat, a szí­vemhez forrt Sóstót, a Szarvas-utcai árnyas fákat. A meghitt beszélgeté seket alkonyi időben a Tisza-partan, vagy egy akáccal szegélyezett ta­nyán, jó savanykás nyíri vinkó mel­lett. Fáij iititihagynl a szép tervezge­téseket Népfőisík óláról, .a Baross Szövetségről és a megújult szellemi életről, fáj ittbagyra annyi lelkese dést, annyi jószándékot, annyi sze­netetet. Igen, igen, — fáj itthagyni az Ifjú­ságot ... dr. Vernes Gyula A történelem napirendre fog térni Görögország összeomlása felett Berlinből jelentik: A német kül­ügyminiszterihez közelálló Deutsche Diplamiatisch Poldtisthe Korrespon­dcnz mai száma a görög helyzettel 'foglalkozik. A lap többek között a következőket írja: — Abban a pillanatban, ataikori a délkeleteurópai államok egész sora szükségesnek tartja annak (kinyiliat­koztatáisát, hogy a tengelyhatalmak­hoz tartozik, Metaxas görög minisz­terelnök jónak látta, hogy olyan nyi­latkozatot tegyen, minit akinek Eu­rópa megmentésében rendeltetése •van. Azt a kijelentést tette, hogy Görögország nemcsak saját függet­lenségéért, hanem a Balkán-államok ós Albánia füg ellenségéért is harcol. Az ilyen megnyilatkozások nagyon merészek és veszélyesek is, — írja a lap. — Ezzel Metaxas nyilvánvalóan kijelentette, hogy az angol politika exponense és kész szembehelyez­kedni az Európa újjáépítését szol­gálók akaratával. Emlékezteti a lap Görögországot arra, hogy 20 évvel ezelőtt megkísé­relte kelet felé a terjeszkedést és csúfos kudarc lett ennek a háború­nak a vége Anglia akkor neim segí­tette meg Görögországot. Európa ma Angliával szemben áll.. Aki azonban együtt akar haladni Angliával, ne csodálkozzék azon, ha a történelem majd napirendre tér egy Angliáival tartó állam összeomlá­sa ifelett. (MTI.) , tolvajbetörő iKámkedett, lopott, betöréseket kö­vetett el Nlaigy Bertalan kopócsaipátiii születésű, többszörös bűnöző. Niagy Bertalant erősen megvasalva hozták a nyiiregyházi tárgyalásra. Több he­lyen betört, lopott. Szolnokon kerék­párt lopott és átvitte román ,meg­szállott területre. Kémkedett is, amit rábizonyítottak. Dohányt lopott a ípaijtákból. A Roéhlitz-mialomból zsá­kokat lopott. Gyüre községben is lo­pásakát! követett el. A nyíregyházi kir. törvényszék a többszörös bűnös Nagy Bertalant hat hónapra ítélte. Holnap megkezdődnek Nyiregy­házán a szabadegyetem előadásai A nevelés ma sorskérdés a ma­gyarságra nézve. Magyar viszo­nyaink között is teljes joggal lelhet mondani, hogy a jövőért vívott küz­idelemlbien a győzelemben igen jelen­tős része lesz a szellemi front irá­nyítóinak, a magyar köznevelöknek. Ez a gondolat éppen a napokban ihaingzatit el a magyar parlamentiben, amikor az előadó kiemelte, hogy a nevelés a honvédelemnek szerves ki­egészítő része. A mai idők a szociár lis fejlődés jegyében állanak; az if­júság lelkét is át kell itatni ezekkel az eszmékkel, hogy szívvel-lélekkel bele tudjanak illeszkedni a magyar nemzeti közösségbe Ezekről fag be­szélni a szabadegyetem-szerű előadá­sok megkezdésén, kedden délután 5 órakor a kir. kat. gimnázium tornatermében dr. Svéda Pál gimn. tanár. Az előadó az olasz és a német neve­lésről is meg fog emlékezni. Az előadás címe: Az ifjúság nevelé­se és a nemzeti közösség. A szabad­egyetem f. évi előadásait Szohor Pál polgármester nyitja meg. Tűzhelyek, kályhák, kerékpárok olcsó áron nagy választékban Wirtschafter Ármin vaskereskedésében, Nyíregyháza. Telefon 90. sz. Mezőgazdasági gépek raktára. (Trianon 21.) 1940 november 25. Korányi Aladár giimn. igazgató is­merteti az előadásokat, melyek egy­séges elgondolásba illeszkednek bele. A megnyitón szerepel a- kat. giiimmá­iziuim énekkara is. A díjtalan elő­adáson mindenkit szívesen lát a ren­dezőség. ÖDecember 8-án lesz az Evangélikus Nőegylet karácsonyi vására Az Evangélikus Nőegylet az idén is .megrendezi karácsonyi vásárát. A vásár nem december elsején lesz, mint ahogyan első íziben közöltük, hanem a .szociális misszió vásárjára való tekintettel december 8-ra ha­lasztották. Az Ev. Nőegylet ennek a vásár­nak a jövedelmét is a szegénygon­dozás nemes céljaira fordítja. A vá­sáron igen sok hasznos dolgot lehet vásárolni s gondoskodott a Nőegylet arról is, hogy a nagy közkedveltség­nek örve ndő csiga tésztából minél több csomag álljon a vásárlók ren­delkezésére. Lesz ezenkívül olyan meglepetése is a vásárnak, amilyenlben a vásárok látogatóknak eddig nem volt részük. Ezt természetesen titoklban tartja a Nőegylet elnöksége. A különféle sátrakban kézimunká­kat, karácsonyfadíszeket, háztartási dolgokat lehet vásárolni, ezenkívül, mint mindig, nagyszerű alkalmait nyújt a vásár arra is, hogy találko­zót adjon egymásnak Nyíregyháza úri társadalma a délelőtti sörözés és tízóraizás keretében a Nőegylet sát­raiban. Rablással vádolt tisza­löki cigányok a nyíregy­házi törvényszék előtt Kiss István tiszalöki cigány négy társával rablással vádaltan álltak a nyíregyházi kir. törvényszék előtt. A vád szerint a tiszalöki cigányok Borbély Miklóst, ibáró Vay Miklós erdőőrét az országúton megtámad­ták, mert falopásért felelősségre vonta őket. A cigányak Bailbélyt elő­zőleg is meglopták már. A vádlottak az erdőőrt szorongatott helyzetbe hoztták, úgyhogy az kénytelen volt fegyverét 'használni. Kiss akkor a szemén sérült meg. Most ő is, társai is tagadják, hogy megtámadták a.z erdőőrt. Azt mondják, hogy hetven méterről lőtt rájuk, tehát nem lehe­tett) szorongiatott helyzetben. Aa eset nem jól van felvéve a jegyző­önyveklben. „Falsul" vették fel, mert hogy Borbély a bárói uradalom al­kalmazottja. A bíróság előtt a cigá­yok azt mondották, hogy ők emel­nek panaszt az erdőőr ellen, mert Kiss a lövés következtében nem lát. Dr. Biró József, a vádlottak védője, viszonvádat emelt és a bíróság a tár­gyalást elnapolta. — Ma mér mindenki TlNTA­CULI-val ír. Kapható a Jóba-papár­azletben. (x)

Next

/
Thumbnails
Contents