Nyírvidék - Szabolcsi Hirlap, 1940 (8. évfolyam, 224-249. szám)

1940-10-12 / 234. szám

«. oldd i V, --.„ex SZ JNYÍBVIDÉK Abolcsi HÍG HIRLAP (Trianon 21.) 1940 október 12. Női és férfi gyapjúszövetek, ruhaselymek, ruha csipkekülönlegességek Öszi és téli uidonsá&ok fehérnemü é s ágynemű anyagok, szőnyegek J ® nagy választékban Hartos Lajosnál Nyiregybáza, Vay Ádám utca 2. sz. Takarékossági hitel! Egy egészen njfajta virág a szabolcsi talajon Egy-egy újváltozatú virágért sokszor ezreket adnak. És most a nyíregyházi talajon is sikerült egy újfajta virágot ki­termelni. Hosszú előkészítő, áldozatos munka után jelenik meg ez a virág a nyíregy­házi utcákon október 20-án. Ez a virág: a hála virága, amely most fog illatozni először városunkban ebben a formájában. Ekkor lesz t. i. a róm. kat. templomban a terménybetakarítási hálaadó ünnepség. Ekkor vonul fel Nyír­egyháza, Borbánya, Királytelekpuszta és Szarvassziget népe Török Dezső apát­kanonok irányításával a délelőtti hálaadó istentiszteletre. Mi ennek az ünnepnek a lényege? A hálaadás, a köszönet Istennek a föld ja­vaiért. De nehogy azt higyje valaki hogy ez az ünnep tisztán vallásos megnyilat­kozás és semmi más. Nem! Ez az ünnep­ség hirdetése egyúttal a kialakulóban levő új, keresztény, szociális világrend elgondolásainak is! Mert két nagy szociális gondolat vil­lan ki ezekből az ünnepségekből. Az egyik az, hogy a földműves hálaadásában résztvesz a templomban a magyar kö­zösség többi tagja is: a tisztviselő, az iparos, a kereskedő, a magyar élet min­den tényezője. Miért? Hogy érezze: a magyar föld ledönt minden válaszfalat és testvérré egyesít bennünket. Ennek a földnek ado­mányaiért egyformán hálát kell adnunk akár a tollal, akár a kalapáccsal vagy mással állunk a kenyeretadó magyar föld sorshivtásában. A másik nagy szociális gondolat a há­laadási ünnepségnek azzal a momentu­mával kapcsolódik össze, hogy a temp­lom sekrestyéjében október 17-én, 18-án MEGNYÍLT Rácz Gábor rum és likörgyára Bencs László tér 18. alatt. A legjobb minőségben, nagy­kereskedői árban kapható kis és nagy mennyiségben rum, likőr, aratópálinka és különféle pálinkanemüek — és 19-én a hivek adományából össze­gyűlt terményeket — melyeket 2—6 óráig a szegénygondozó nővérek vesznek át a sekrestyében — szétosztják a szegények között. Kenyeret mindenkinek! Ezt jelenti ez a szombolikus cseleke­det. Hirdeti azt, hogy az új, szociális vi­lágrend csak az evangéliumi alapokon épülhet fel. Mert csak a szeretet építhet boldog országot és boldog társadalmat. Ezért családvédelem ez a hálaadási ünnepség! Ezért a magyar jövő védelme. Szinte azt hirdeti: nem akarunk látni többé sápadt, vézna, vérszegény gyerme­ket és éhező magyarokat. De igenis aka­runk látni minden magyar gyermek és ember kezében erőtadó, puha magyar kenyeret. Minden magyar kezében! A Felvidék, a Bácska, Erdély magyarjai kezében is. Hazai édes, húsz év előtt kóstolt magyar kenyeret! És ebben hiszünk is! Mert a történelmi igazságszolgáltatás cséplőgépe elindult dübörögve München­ben, Salzburgban, Rómában! És kihullott belőle a szent, a tiszta búza: Erdély. Ezért kettős hálaadás a mi hálaadá­sunk. És kérés is kérés, hogy zúgjon, dübörögjön tovább az igazság cséplőgép­je, mig ki nem hull belőle a legszentebb, a legtisztább búza: a szentistváni Nagy­Magyarország! Az ünnepség pontos programját kö­vetkező számunkban közöljük. Szabó Sándor 100.000 katasztrális hold új szőlő telepíthető Magyarországon Gesztelyi Nagy László a szőlőtelepitesi tilalom feloldását sürgeti Több mint két esztendeje, 1938 júliusában, jelent meg az úgynevezett hegyközségi törvény, amely kimon­dotta a szőlőtelepítési tilalmat. Gesz­telyi Nagy László dr. képviselő, a Duna-Ti szakozd Mezőgazdasági Ka­mara igazgatója most több szakcikk­ben mutat rá arra, hogy ennek a ti­lalomnak a fenntartása nem indokolt többé. — Amikor ezt a törvényjavaslatot a földművelésügyi miniszter az érdekkép­viseleteknek megküldötte, — írja cikké­ben Gesztelyi Nagy László — a kecske­méti kamara, mint a legnagyobb szőlő­területtel rendelkező mezőgazdasági ka­mara (160.000 kat. hold) hosszantartó tárgyalások után tette meg javaslatát s hangsúlyozta, hogy különösen a homoki vidékeken nem indokolt a szőlőtelepítés korlátozása, egyrészt mert semmire nem használható földet tesz az termővé, más­részt mert rengeteg munkaalkalmat ad. — Indokaink között még az is szere­pelt, hogy a homoki szőlőknek a fenntar­tása, illetőleg továbbtelepítése még ab­ban az esetben is indokolt és szükséges, ha olyan borválság jönne, hogy a boro­kat meg kellene semmisíteni, mert az a rengeteg munkás, aki ott tavasztól őszig munkát kap, ha megáll a szőlőtelepítés, vagy megakad a munka, vagy válságba kerül a bortermelés, elveszti megélhetési forrását és a munkanélküli segély kény­szerű megélhetését kénytelen választani. Abban az időben a bor eladhatatlan Iparügyi Minisztérium által engedélyezett ócskavas beváltótelep valamint az Iparügyi Minisztérium által engedélyezett selejtes papír gyűjtő képviselet Luther utca 7. l e kf° n 2­4 5-. volt, később azonban számtalan olyan intézkedés történt, amelyek a borválsá­got meglehetősen enyhítették. Az óriási tél, az óriási vizek rengeteg szőlőt pusztítottak ki. Ezzel szemben igaz^ hogy sokkal több szőlő van való­ban, mint amit a statisztika nyilvántart, hiszen alig akad az országban egy-két hely, mint például Kecskemét, ahol tel­jesen komoly, egyéni felvétel történt a szőlőterületekre vonatkozólag s így a többlet s a kipusztult rész körülbelül ki­egyenlítik egymást. — Legfontosabb indok a szőlőtelepíté­si korlátozás megszüntetése mellett az ország megnagyobbodása. Azok a terü­letek, amelyek három alkalommal, 1938 őszén, 1939 márciusában és 1940 szep­temberében visszatértek, de annál in­kább borfogyasztó területek. Magyarország szőlőterülete 420.000 kat. holdra tehető. A legutóbbi kimutatás szerint Magyarország borfogyasztása fe­jenként 31 liter. Ha a most felszabadult területtel együtt Magyarország lélekszá­mát 13.5 millióra tesszük, akkor a 31 li­teres fogyasztási alapon Magyarország belső fogyasztása 4,185.000 hl-t tesz ki. Magyarország legutóbbi 18 évi átlagter­mése 3,554.422 hl. Emellett kivitelünk volt 10 évi átlagban 270.000 hl. Ezenkívül 10 év átlagában szőlőt, mint gyümölcsöt adtunk el 350.000 métermázsát, készlet van minden évben egyik évről a másik­ra mintegy 400 ezer hektoliter. S ha most azt vesszük, hogy a statisztika sze­rint 18 éves átlagban 9.6 hl. bor termett Magyarországon kat. holdanként, s ha a szőlőt 420.000 kat. holdnak vesszük, ak­kor az évi termés 4,032.000 hl. Keve­sebb tehát ez a mennyiség, mint a fo­gyasztás. Ha az egyéb tényezőket hozzá­vesszük, úgy nyugodtan mondhatjuk, Magyarországon jelenleg 100.000 kat„ hold új szőlőnek a telepítése még nem csinál borválságot és nem rendítené meg a szőlőgazdaságok helyzetét. Szükséges, kívánatos volna, hogy ezeir. a téren minél előbb történjenek intézke­dések, hogy a jövő esztendőben telepí­tendő szőlőkhöz már most mielőbb lehes­sen vesszőt szedni, a föld fordítását, elő­készítését elvégezni, hogy jövőre ez a. munka megindulhasson. Németországban minden üzem­nek saját könyvtára van Németországban minden nagyobb üzem saját könyvtárral rendelkezik, amely az­üzem alkalmazottai és munkásai rendel­kezésére áll. Kisebb üzemekben úgyne­vezett könyvládákat rendeztek be ame­lyek a kisemberek igényeit elégítik ki. Egy ilyen könyvláda 30 művet tartalmaz és ezeket a ládákat a német népművelő-­dési intézet bocsátja a kis üzemek ren­delkezésére. A Birodalom már azelőtt is rendelkezett kölcsönkönyvtárakkal, csak a munkásoknak idő hiányában nem voltí lehetőségük ezeket a könyvtárakat fel­keresni. Manapság azonban minden mun­kás az ebédideje alatt vagy munkájának befejezése után munkahelyén kölcsönzi/ ki a könyvet, anélkül, hogy hosszabb utat kellene megtennie a kölcsönkönyv­tárba. Ezek az üzemkönyvtárak most már több ezer könyvvel rendelkeznek és az üzemek alkalmazottai és munkásaii szorgalmasan veszik ezt az olcsó szóra­kozási lehetőséget igénybe. Közeleg az ösz siessen rendbehozni lakását: féstékárut, háztartási és tisztítószereket mBorazs és Erdős 11 ni iiiMiii • ii i gaaa—i­festékkereskedőktől, Luther utca 6.. Telefonszám: 175. Buza csávázószerek kaphatók. — Kútfúrást vízvezetéket lakatos munkát megbízhatóan és 'jutányosán készít RADOSZTA BÉLA Vay Ádám utca 37. — Telefon : 243. sz. A.z őszi szezon szenzációja: KATONA olcsó és szép dívalkesztyiii BETHLEN UTCA 4. szám.

Next

/
Thumbnails
Contents