Nyírvidék - Szabolcsi Hirlap, 1940 (8. évfolyam, 224-249. szám)

1940-10-11 / 233. szám

(Trianon 21.) 1940 október 11. A nyíregyházi póstán hasznos reformokat vár a közönség Nagy örömmel látja a nyíregyházi közönség a nyíregyházi posta erős lendületű fejlődését, ami különösen Nagyőszy György fő­nök agilis vezetése alatt indult meg. örömmel látják a postát kibővítő építkezést. Az új kábelek lerakását, a telefonszolgálat modernizálására vonatkozó intézkedéseket. A közön­ség most alkalmasnak tartja az időt arra, hogy a további újítások szük­ségességére felhívja a postaigazgató­ság figyelmét. Elsősorban feltétlenül megöl danidónak tartják a nagy levélszekrénynek a másik oldalra való sürgős áthelyezését. Itt ugyanis még mindig a nagyon ré­gi, kis Nyíregyházához mért beren­dezés maradt meg. A tömeges, hiva­talos levelek feladását az a szekrény szolgáltatja, amely a csomagfeladási oldalon van. Ha sokain várakoznak a csomagfeladási oldalon., nem jut oda az ember a tömegen át a szek­rényhez, és sokat kell várnia vagy tola­kodnia is szükséges néha, ami felettéblb kellemetlen. A vára­kozást nyújtja az a körülmény is, hogy Nyíregyházán még mindig a régi tizedesmér,!ege;n mérik a csoma­gokat, amely művelet lassú, mert a súlyok rakosgatása szükséges hozzá. Az ilyen mérleg jó Oroson, vagy Pátrohán, ahol nem nagy a for­galom, de elavult már régen fejlődő váro­sunkban. Ma már Karcagon é9 ennél kisebb helyeken automata mérleg .van, amelyre nem kell kilósokat és dekásokat rakosgatni, mert azonnal megmutatják a súlyt. Egyelőre ezt a kérelmet terjesztik elő a nyiregyháziak és ismerve a postát átható lelkes fejlődési vágyat, hisszük, hogy a közönség nem pa­naszkodik hiába. •••HHMMHBB Balesetek Szabó Mihály 60 éves nagyhalászi lakos Gálik István aratógazdánál dol­gozott s munkaközben elvágta a lábát. Kórházba szállították. Maros János 40 éves kótají lakos, Gács Béla földbirtokos Béla tanyáján munkaközben megsérült. Egy vasda­rab ment a szemébe. A nyíregyházi Erösébet kórházba szállították. Vári Ferenc 9 éves nyiribronyi lakos az ottani elemi iskolában játszás köz­ben elesett és súlyosan megsérült. Egyik iskolatársa, Nagy Sándor fel­lökte s így történt a szerencsétlenség. Kórházba szállították. Mile István 39 éves nagyhalászi la­kos halászás küzben megsértette a lábát. SZÁBoi-cYfHrRLAP 3. oldal Egy autó elgázolt egy 6 éves kisfiút A gyermek csonttörést szenvedett Egy Nyíregyházáról induló autó elütött Kisvárdán egy gyermeket, akit súlyos sérülésekkel kórháziba szállítottak. Farkas Kálmán budapesti, Falk Miksa-utca 9. szám alatti lakos autó­jával Nyír egyházáról Kisvárda felé indult. Délután 17 óra 15 perckor érkezett Kisvárdára a déli kijáróihoz, amikor a dohánybeváltó mellett el­gázolt egy kisfiút. A gyermeket Bányai Istvánnak hívják, 6 éves, szülei a kritikus per­cekben a malomiban voltak elfoglal­va, a gyermek felügyelet nélkül maradt s pajkosságból szaladt a ko­csi alá. Az autó vezetője vallomása során azt adta elő, hogy körülbelül 30 méterre lehetett a gyermektől, amikor először megpillantotta Bá­nyai Istvánt. A gyermek akkor még a gyalogjárón haladt, majd egy hir­telen mozdulattal megváltoztatta az útirányát és keresztül vágott az út­testen. Az autó vezetője látva a ve­szélyt, teljes erejéből lefékezte a ko­csit s hangosan tülkölt is a gyermek­re. Az autóval meg is állt idejében a gyermek előtt néhány méterre, azonban a sáros, síkos országúton a nagy kocsi tovább csúszott és így megtörtént a szerencsétlenség. A kisfiú az autó hátsó kereke alá került és súlyosan megsérült. A sérültet az autó vezetője azon­nal a kórházba szállította, ahol megállapították, hogy a szeren­csétlen gyermek jobb felső comb­ján törést szenvedett. A vizsgálat megállapította, hogy az autó vezetője nem kerülhette el a balesetet s azt egyedül a gyermek pajkossága idézte elő, a vezető ellen nem is indult eljárás. Nyíregyháza a mult és jelen eszméinek tükrében A népi erők megmentése, A tanyarendszer Nyíregyháza városa már évek óta azon ! fáradozik, hogy miként lehetne a tanya­világot közigazgatásilag megszervezni, de mindeddig kevés sikerrel, mert a feladat a jelenlegi állapot mellett tulaj­donképpen megoldhatatlan és a tanyák szaporodásával mindjobban azzá lesz. A kollektívizmus, az irányított gazdaság, a kulturális feladatok teljesítése, a népi erők összefogása és kibontakoztatása és a város fejlődésének szolgálatába állítása szükségképpen azt parancsolja, hogy az egész tanyarendszert számoljuk fel. A bokortanyák annyiban |obbak az egyes tanyáknál, hogy lakói nem érzik oly elhagyatottnak magukat, de a jövő kultúrfeladataiiiak teljesítésére ezek is képtelenek. A 18. század feudális világá­ban megfeleltek a termelés követelmé­nyeink, de ma már nem illenek bele egy modern állam keretébe. Ezeket is épúgy, mint az egyes (szétszórt) tanyákat ak­kora telepekké kell összevonni, a mai egészségi és esztétikai követelmények íl szerint felépített házakkal, hogy a köz- J igazgatási és kulturális teladatok ellátá­sára alkalmasak legyenek. (Közigazgatási kirendeltség, templom, iskola, gazdasági intéző szülésznő, kultúrház, szövetkezet.) Ezeket a telepeket jó úttal és telefonnal össze kell kötni a várossal és egymással. Ha a mellényt rosszul gomboltuk be, ki kell gombolni és újra begombolni. A honfoglalás nincs befejezve, míg a tanyarendszer fennáll. Tudom, hogy az olvasók egy része itt lecsapja az újságot, hogy ilyen képtelen és utópisztikus tervekkel ne traktálja­nak bennünket. Természetesen a liberál kapitalizmus rendszere alapján ez a kér­j dés szinte megoldhatatlan és talán száz Hungária Filmszínház Telefon 503. szám Okóber 12-13-14-15. Budapesttel egyidőben! | KELET FELE Szombat- vasárnap-hélfő-kedd Ez a csodaszép film bemutatja Erdély visszatérését csodás tájait. összefogása és fokozása megszüntetése év múlva sem volna elegendő végrehaj­tásához. Ámde ha meggondoljuk, hogy a németek rövid idő alatt háromezer új községet telepítettek (amennyi Csonka­Magyarország községeinek száma), 500 ezer villaszerű munkásházat építettek a nagy ipari városok körül és hat és fél­millió hold földet javítottak meg és ha tudjuk, hogy az olaszok egész ország­részre kiterjedő mocsaras területet tet­tek lakhatóvá és ott új városokat és községeket építettek és a háború elle­nére két év alatt beköltöztetik a meg­szüntetett szicíliai nagybirtokon létesített községekbe az új telepeseket, akkor ta­lán mégsem látszik olyan lehetetlennek. Mindkét állam nagyvárosaiban egész házsorokat bontottak le, hogy egy-egy monumentális épületnek megfelelő pers­pektívát adjanak, nem is beszélve arról a sokezer kilométer betón autóútról, amely az utóbbi években épült. Dehát miből? Bizonyára nem aranyból. Ha a német birodalmi bank aranyát felosztjuk a 80 millió lakos közt, kevesebb jut egy főre, mintha a magyar Nemzeti Bank aranyát osztanók fel a magyar fők kö­zött. A német elv az, hogyha van anyag és munkaerő, akkor minden van. Ezek­ből pedig nálunk is van elég. A munka és a létrehozott új értékek képezik az új valutát, a pénz fedezetét. A tanyarendszer megszüntetése és általában az ország modernizálása csak az általános és kötelező munka­szolgálat bevezetésével történhetik meg. (Olvashattuk, hogy Norvégiában és Bel­giumban máris bevezették.) Az osztrák­magyar közös hadseregnél 3 évig tartott a katonai szolgálat; békebeli létszáma 300.000 volt. Két hónap alatt megtanult mindent a baka, amit egy közlegénynek FERENCJOZSEF KESERŰVÍZ tudnia kellett és azontúl napról napra ugyanazt gyakorolták. Katonai szolgála­tom alatt ezt látva, már 30 évvel azelőtt az a gondolat motoszkált a fejemben, hogy ezzel az óriási munkaerővel, ha a három évből csak egy évet töltenének munkában, a Nagy-Alföld egész csator­názását és öntözését meg lehetne szinte költség nélkül oldani! Micsoda öntudatot és közösségi érzést nevelne az ifjúságban a munkaszolgálat, ha látná, hogy az előkelő, vagyonos és iskolázott ifjú épúgy forgatja a szerszá­mot, ugyanazt a sorsot vállalja. Nemcsak jó honvéd, hanem tudatos honépítő is válna belőle. Természetesen szociális igazságtevéssel élet kell adni az ásónak és lendületet a csákánynak. Ne sajnálja senki a letűnt jobbágyvilág patics- és vertfalú, földes padlóju, nádas viskóit. Végre már ideje, hogy szakítsunk a bogárhátú nádas ház romantikájával, mert ez a tüdővész és az angolkórt jelenti! Az iskolai olvasókönyvekből és nép­könyvtárakból még a nyomát is ki kell irtani. Az iskolák falára olyan házak ké­pét akasszuk, amilyenekben szeretnénk, hogy népünk lakjék. A régi feudális vi­lágnak érdeke volt, hogy a nép igényte­len maradjon és ehhez alkalmazkodtak az olvasókönyv-írók is és bármily hálás téma is a tanítónak a gólyakelepeléstől hangos bogárhátú ősi házhoz való ra­gaszkodás, a mai gyorsan haladó világ­ban már végre valahára szakítsanak ez­zel és olyan olvasmányt írjanak a nép­iskolai olvasókönyvbe, melyben Pál gaz­da, látva, hogy gyermekei mint halnak meg sorjában az alacsony,, levegőtlen, földes, dohos házban tüdővészben, elha­tározza, hogy tágas, magas téglaházat épít, deszkapadlóval, nagy ablakokkal és a napfénnyel ismét egészség és bol­dogság költözik a házába. Máshol már rájöttek erre a módosabb gazdák és szép, egészséges, városias házakban lak­nak sőt sok helyen még a fürdőszoba sem hiányzik, míg Nyíregyházán a mó­,dos gazdák is úgy laknak, mint a zsellé­rek és ha építettek is modern házat a városban, akkor is az utcai lakást kiad­ják tisztviselőnek és ők meghúzódnak valahol hátul teljesen igénytelen szoba­konyhában. Azt mondhatná valaki, igen ám, de mi lesz, ha ezek a szinte falvakká ösz­szevont telepek, szokásuk szerint önál­lóságra törekszenek és elszakadnak a várostól és a város elveszti a pótadót?! Hát ez könnyen megtörténhetik, de nem oly nagy tragédia, mint első tekintetre látszik. Sőt! Mindannyian tudjuk a törté­nelemből, hogy a feudalizmus Németor­szágból indult ki és ott fejlődött a leg­hatalmasabbra. Ott is voltak nagy hatá­rok és ma egyetlen német városnak sincs j akkora határa, mint Nyíregyházának, pe­j dig van néhány milliós városa is, sőt ezeknek is alig van határuk. A francia Xelefon 11. sz. Uránia Filmszínház T1 Telefon •i. Október 12-13-14-15. Budapesttel egyidőben! KELET FELE ni Szombat-va8árnap-hétfö-kedd Ez a csodaszép film bemutatja Erdély visszatérését csodás tájait. Előadások: Hétköznap 3/i3, */t5, EA7 és 8/49 órakor. Vasár- és ünnepnap 2> 4, 6, 8 és 10 órakor. — A délutáni első előadások kedvezményesek — Ma, pénteken utolsó nap: SZALMALÁNG Előadások: Hétköznap V*4, V46, 3-5-7-9 órakor. — Vasárnap ményes helyárakkal. — V48 és VilO órakor, Vasár- és finnef délelőtt fél 11 órakor matiné kedvez­délután 3 órai előadások kedvezményesek Ma, pénteken utolsó nap : MINDENÉRT FIZETNI KELL

Next

/
Thumbnails
Contents