Nyírvidék - Szabolcsi Hirlap, 1940 (8. évfolyam, 224-249. szám)
1940-10-11 / 233. szám
(Trianon 21.) 1940 október 11. A nyíregyházi póstán hasznos reformokat vár a közönség Nagy örömmel látja a nyíregyházi közönség a nyíregyházi posta erős lendületű fejlődését, ami különösen Nagyőszy György főnök agilis vezetése alatt indult meg. örömmel látják a postát kibővítő építkezést. Az új kábelek lerakását, a telefonszolgálat modernizálására vonatkozó intézkedéseket. A közönség most alkalmasnak tartja az időt arra, hogy a további újítások szükségességére felhívja a postaigazgatóság figyelmét. Elsősorban feltétlenül megöl danidónak tartják a nagy levélszekrénynek a másik oldalra való sürgős áthelyezését. Itt ugyanis még mindig a nagyon régi, kis Nyíregyházához mért berendezés maradt meg. A tömeges, hivatalos levelek feladását az a szekrény szolgáltatja, amely a csomagfeladási oldalon van. Ha sokain várakoznak a csomagfeladási oldalon., nem jut oda az ember a tömegen át a szekrényhez, és sokat kell várnia vagy tolakodnia is szükséges néha, ami felettéblb kellemetlen. A várakozást nyújtja az a körülmény is, hogy Nyíregyházán még mindig a régi tizedesmér,!ege;n mérik a csomagokat, amely művelet lassú, mert a súlyok rakosgatása szükséges hozzá. Az ilyen mérleg jó Oroson, vagy Pátrohán, ahol nem nagy a forgalom, de elavult már régen fejlődő városunkban. Ma már Karcagon é9 ennél kisebb helyeken automata mérleg .van, amelyre nem kell kilósokat és dekásokat rakosgatni, mert azonnal megmutatják a súlyt. Egyelőre ezt a kérelmet terjesztik elő a nyiregyháziak és ismerve a postát átható lelkes fejlődési vágyat, hisszük, hogy a közönség nem panaszkodik hiába. •••HHMMHBB Balesetek Szabó Mihály 60 éves nagyhalászi lakos Gálik István aratógazdánál dolgozott s munkaközben elvágta a lábát. Kórházba szállították. Maros János 40 éves kótají lakos, Gács Béla földbirtokos Béla tanyáján munkaközben megsérült. Egy vasdarab ment a szemébe. A nyíregyházi Erösébet kórházba szállították. Vári Ferenc 9 éves nyiribronyi lakos az ottani elemi iskolában játszás közben elesett és súlyosan megsérült. Egyik iskolatársa, Nagy Sándor fellökte s így történt a szerencsétlenség. Kórházba szállították. Mile István 39 éves nagyhalászi lakos halászás küzben megsértette a lábát. SZÁBoi-cYfHrRLAP 3. oldal Egy autó elgázolt egy 6 éves kisfiút A gyermek csonttörést szenvedett Egy Nyíregyházáról induló autó elütött Kisvárdán egy gyermeket, akit súlyos sérülésekkel kórháziba szállítottak. Farkas Kálmán budapesti, Falk Miksa-utca 9. szám alatti lakos autójával Nyír egyházáról Kisvárda felé indult. Délután 17 óra 15 perckor érkezett Kisvárdára a déli kijáróihoz, amikor a dohánybeváltó mellett elgázolt egy kisfiút. A gyermeket Bányai Istvánnak hívják, 6 éves, szülei a kritikus percekben a malomiban voltak elfoglalva, a gyermek felügyelet nélkül maradt s pajkosságból szaladt a kocsi alá. Az autó vezetője vallomása során azt adta elő, hogy körülbelül 30 méterre lehetett a gyermektől, amikor először megpillantotta Bányai Istvánt. A gyermek akkor még a gyalogjárón haladt, majd egy hirtelen mozdulattal megváltoztatta az útirányát és keresztül vágott az úttesten. Az autó vezetője látva a veszélyt, teljes erejéből lefékezte a kocsit s hangosan tülkölt is a gyermekre. Az autóval meg is állt idejében a gyermek előtt néhány méterre, azonban a sáros, síkos országúton a nagy kocsi tovább csúszott és így megtörtént a szerencsétlenség. A kisfiú az autó hátsó kereke alá került és súlyosan megsérült. A sérültet az autó vezetője azonnal a kórházba szállította, ahol megállapították, hogy a szerencsétlen gyermek jobb felső combján törést szenvedett. A vizsgálat megállapította, hogy az autó vezetője nem kerülhette el a balesetet s azt egyedül a gyermek pajkossága idézte elő, a vezető ellen nem is indult eljárás. Nyíregyháza a mult és jelen eszméinek tükrében A népi erők megmentése, A tanyarendszer Nyíregyháza városa már évek óta azon ! fáradozik, hogy miként lehetne a tanyavilágot közigazgatásilag megszervezni, de mindeddig kevés sikerrel, mert a feladat a jelenlegi állapot mellett tulajdonképpen megoldhatatlan és a tanyák szaporodásával mindjobban azzá lesz. A kollektívizmus, az irányított gazdaság, a kulturális feladatok teljesítése, a népi erők összefogása és kibontakoztatása és a város fejlődésének szolgálatába állítása szükségképpen azt parancsolja, hogy az egész tanyarendszert számoljuk fel. A bokortanyák annyiban |obbak az egyes tanyáknál, hogy lakói nem érzik oly elhagyatottnak magukat, de a jövő kultúrfeladataiiiak teljesítésére ezek is képtelenek. A 18. század feudális világában megfeleltek a termelés követelményeink, de ma már nem illenek bele egy modern állam keretébe. Ezeket is épúgy, mint az egyes (szétszórt) tanyákat akkora telepekké kell összevonni, a mai egészségi és esztétikai követelmények íl szerint felépített házakkal, hogy a köz- J igazgatási és kulturális teladatok ellátására alkalmasak legyenek. (Közigazgatási kirendeltség, templom, iskola, gazdasági intéző szülésznő, kultúrház, szövetkezet.) Ezeket a telepeket jó úttal és telefonnal össze kell kötni a várossal és egymással. Ha a mellényt rosszul gomboltuk be, ki kell gombolni és újra begombolni. A honfoglalás nincs befejezve, míg a tanyarendszer fennáll. Tudom, hogy az olvasók egy része itt lecsapja az újságot, hogy ilyen képtelen és utópisztikus tervekkel ne traktáljanak bennünket. Természetesen a liberál kapitalizmus rendszere alapján ez a kérj dés szinte megoldhatatlan és talán száz Hungária Filmszínház Telefon 503. szám Okóber 12-13-14-15. Budapesttel egyidőben! | KELET FELE Szombat- vasárnap-hélfő-kedd Ez a csodaszép film bemutatja Erdély visszatérését csodás tájait. összefogása és fokozása megszüntetése év múlva sem volna elegendő végrehajtásához. Ámde ha meggondoljuk, hogy a németek rövid idő alatt háromezer új községet telepítettek (amennyi CsonkaMagyarország községeinek száma), 500 ezer villaszerű munkásházat építettek a nagy ipari városok körül és hat és félmillió hold földet javítottak meg és ha tudjuk, hogy az olaszok egész országrészre kiterjedő mocsaras területet tettek lakhatóvá és ott új városokat és községeket építettek és a háború ellenére két év alatt beköltöztetik a megszüntetett szicíliai nagybirtokon létesített községekbe az új telepeseket, akkor talán mégsem látszik olyan lehetetlennek. Mindkét állam nagyvárosaiban egész házsorokat bontottak le, hogy egy-egy monumentális épületnek megfelelő perspektívát adjanak, nem is beszélve arról a sokezer kilométer betón autóútról, amely az utóbbi években épült. Dehát miből? Bizonyára nem aranyból. Ha a német birodalmi bank aranyát felosztjuk a 80 millió lakos közt, kevesebb jut egy főre, mintha a magyar Nemzeti Bank aranyát osztanók fel a magyar fők között. A német elv az, hogyha van anyag és munkaerő, akkor minden van. Ezekből pedig nálunk is van elég. A munka és a létrehozott új értékek képezik az új valutát, a pénz fedezetét. A tanyarendszer megszüntetése és általában az ország modernizálása csak az általános és kötelező munkaszolgálat bevezetésével történhetik meg. (Olvashattuk, hogy Norvégiában és Belgiumban máris bevezették.) Az osztrákmagyar közös hadseregnél 3 évig tartott a katonai szolgálat; békebeli létszáma 300.000 volt. Két hónap alatt megtanult mindent a baka, amit egy közlegénynek FERENCJOZSEF KESERŰVÍZ tudnia kellett és azontúl napról napra ugyanazt gyakorolták. Katonai szolgálatom alatt ezt látva, már 30 évvel azelőtt az a gondolat motoszkált a fejemben, hogy ezzel az óriási munkaerővel, ha a három évből csak egy évet töltenének munkában, a Nagy-Alföld egész csatornázását és öntözését meg lehetne szinte költség nélkül oldani! Micsoda öntudatot és közösségi érzést nevelne az ifjúságban a munkaszolgálat, ha látná, hogy az előkelő, vagyonos és iskolázott ifjú épúgy forgatja a szerszámot, ugyanazt a sorsot vállalja. Nemcsak jó honvéd, hanem tudatos honépítő is válna belőle. Természetesen szociális igazságtevéssel élet kell adni az ásónak és lendületet a csákánynak. Ne sajnálja senki a letűnt jobbágyvilág patics- és vertfalú, földes padlóju, nádas viskóit. Végre már ideje, hogy szakítsunk a bogárhátú nádas ház romantikájával, mert ez a tüdővész és az angolkórt jelenti! Az iskolai olvasókönyvekből és népkönyvtárakból még a nyomát is ki kell irtani. Az iskolák falára olyan házak képét akasszuk, amilyenekben szeretnénk, hogy népünk lakjék. A régi feudális világnak érdeke volt, hogy a nép igénytelen maradjon és ehhez alkalmazkodtak az olvasókönyv-írók is és bármily hálás téma is a tanítónak a gólyakelepeléstől hangos bogárhátú ősi házhoz való ragaszkodás, a mai gyorsan haladó világban már végre valahára szakítsanak ezzel és olyan olvasmányt írjanak a népiskolai olvasókönyvbe, melyben Pál gazda, látva, hogy gyermekei mint halnak meg sorjában az alacsony,, levegőtlen, földes, dohos házban tüdővészben, elhatározza, hogy tágas, magas téglaházat épít, deszkapadlóval, nagy ablakokkal és a napfénnyel ismét egészség és boldogság költözik a házába. Máshol már rájöttek erre a módosabb gazdák és szép, egészséges, városias házakban laknak sőt sok helyen még a fürdőszoba sem hiányzik, míg Nyíregyházán a mó,dos gazdák is úgy laknak, mint a zsellérek és ha építettek is modern házat a városban, akkor is az utcai lakást kiadják tisztviselőnek és ők meghúzódnak valahol hátul teljesen igénytelen szobakonyhában. Azt mondhatná valaki, igen ám, de mi lesz, ha ezek a szinte falvakká öszszevont telepek, szokásuk szerint önállóságra törekszenek és elszakadnak a várostól és a város elveszti a pótadót?! Hát ez könnyen megtörténhetik, de nem oly nagy tragédia, mint első tekintetre látszik. Sőt! Mindannyian tudjuk a történelemből, hogy a feudalizmus Németországból indult ki és ott fejlődött a leghatalmasabbra. Ott is voltak nagy határok és ma egyetlen német városnak sincs j akkora határa, mint Nyíregyházának, pej dig van néhány milliós városa is, sőt ezeknek is alig van határuk. A francia Xelefon 11. sz. Uránia Filmszínház T1 Telefon •i. Október 12-13-14-15. Budapesttel egyidőben! KELET FELE ni Szombat-va8árnap-hétfö-kedd Ez a csodaszép film bemutatja Erdély visszatérését csodás tájait. Előadások: Hétköznap 3/i3, */t5, EA7 és 8/49 órakor. Vasár- és ünnepnap 2> 4, 6, 8 és 10 órakor. — A délutáni első előadások kedvezményesek — Ma, pénteken utolsó nap: SZALMALÁNG Előadások: Hétköznap V*4, V46, 3-5-7-9 órakor. — Vasárnap ményes helyárakkal. — V48 és VilO órakor, Vasár- és finnef délelőtt fél 11 órakor matiné kedvezdélután 3 órai előadások kedvezményesek Ma, pénteken utolsó nap : MINDENÉRT FIZETNI KELL