Nyírvidék - Szabolcsi Hirlap, 1940 (8. évfolyam, 224-249. szám)

1940-10-08 / 230. szám

(Trianon 21.) 1940 október hó 8. jt SZABOLCSI HÍRLAP 3. oldal Szörmebundák és prémezések SIMKOVICS szűcsnél

Zrinyi Ilona utca 4- Telefon 576

< TAKARÉKOSSÁGI HITEL! Máramarosíak ügyeimébe! i A máramarosszigeti utazást különböző okok miatt e hó 19-ére halasztották. Ked- i vezményes jegyeket kapunk. Utazási engedélyt az államrendőrségen sürgősen szerezzük meg. j Csütörtök este 7 órakor a Korona éttermében találkozunk. Kötelező részvételi bejelentést kérünk csütörtökig. Maurer Károly A szemét kirúgta a ló ! Súlyos szerencsétlenség történt Nyir- j egyházán. Egy munkásnak a szemét • kirúgta a ló. A súlyosan sérült embert j beszállították a nyíregyházi Erzséhet ! kórházba. I Bakó János 29 éves orosi, borbányai ' lakos, egy raktárban dolgozott mint j napszámos. Tegnap reggel munkaköz- , ben egy ló megrúgta és a |szerencsétlen munkást a rúgás a szemén taláita. Eszméletlen állapotban szállították kórházba, ahol megoperálták. Állapota súlyos, de nem életveszélyes. Német nyelvtanfolyam felnőtteknek A magyar-német főiskolai iroda 1940 október 15-től 1941 január végéig Nyíregyházán, a községi polgári leányiskolában (Luther-utca) hetenként kétszer az esti órákban tandíjnélküli német nyelvtanfolyamokat rendez felnőttek számára. Beiratási díj a 3 havi kurzusra 6 pengő. Jelentkezés a Nyirvidék-Szabolcsi Hirlap szerkesztőségében és délelőttönként dr. Riedl Ferenc tanfolyamvezető tanárnál a kir. kait. gimnáziumban (Kótaji-u. 16.). A tanítás — jelentkezés szerint — kezdő és haladó csoportban, Háckel-módszer szerint folyik. Bevezető óra október hó 15-én, kedden este 7—8-ig

< ahol — a beosztás miatt — az összes eddigi és a még jelentkező résztvevők megjelenését feltétlenül kérjük. (x) Betörtek egy póstatiszt lakására „Szállítás" közben azonban megzavarták a tolvajt Vakmerő betörés történt a koraesti órákban Nyíregyházán, a Nyírfa-utca 45. szám alatti házban, egy postatiszt lakásában. Szerencsére a betörőt megzavarták munkájában s így nagyobb értékeket elvinni már nem tudott. Arday Lajos nyíregyházi postatiszt lakik a Nyírfa-utca 45. szám alatt. Ardayék a kérdéses időben, este 8 és fél 9 óra között a hivatalukban tartózkodtak. Ezt az időt használta fel a tolvaj arra, hogy ,,kirámolja" a lakást s hogy ez nem sikerült teljesen, az csak a véletlen szerencsén múlott. A betörő már előző este is megpróbálkozott de sikertelenül, mert észrevették és a tolvaj a szomszédos ház udvarán keresztül elmenekült. Másnap azonban, a sikertelen betörés után újból elment a Nyírfa-utca 45. számú házba, álkulccsal behatolt az Ardayék lakásába és ott mindent felforgatott. A szekrényeket „kirámolta", mindent kidobált és földre szórt. Elsősorban pénz és ékszerek után kutatott. Talált 60 pengő készpénzt, egy darab ezüst cigarettatárcát és egy láncot. Ezeket a tárgyakat el is vitte. A ruhanemüek ,,elszállításával" már pechje volt a betörőnek. Készen állt a menekülésre. Arday Lajosnak 7 szép öltöny ruháját, télikabátját és a szekrényben talált összes férfi és női fehérneműt összecsomagolta és egy szőnyegbe csavarva akarta elszállítani, amikor ismét megzavarták, a lakásba valaki hazajött s a betörő menekülni volt kénytelen. A nagyértékü ruha- és fehérneműt otthagyta a betörő, mindössze a pénzt, a cigarettatárcát és a láncot vitte el. Még valamit! Ellopta az összes női és férfizsebkendőket, amit a szekrényben talált. Ügylátszik, erre volt a legnagyobb szüksége ... Nyíregyháza a mult és jelen eszméinek tükrében A népi erők széthullása Iskola és aktatáskák legolcsóbban SZOKOMY finom bőrdi8zműáru szaküzletében Bethlen utca 2. sz. (Róm. Kat. bérpalota) Ha keressük azokat a feladatokat és módszereket, amelyekkel a város fejlődését előmozdíthatjuk, akkor vizsgálnunk kell azokat a tényezőket, amelyek a város fejlődésére döntő hatással vannak. Ilyenek a közlekedés, az intézmények, ipar, kereskedelem, mezőgazdaság és a környezet, vagyis a város határa és azok a községek, melyek a város hatósugarába esnek. E tekintetben Nyíregyháza föld-, rajzi fekvésénél fogva általában elég kedvező helyzetben van, mert nemcsak közigazgatási, hanem közlekedési, gazdasági és kulturális központ is. Ha egy pillantást vetünk a térképre, akkor azt látjuk, hogy városunk a megnagyobbodott hazánknak éppen a közepén helyezkedik el, minélfogva helyes és méltányos közlekedési politika mellett szép jövőt remélhet. Miután a forgalom az elmúlt évekhez viszonyítva máris erősen emelkedett a beszüntetett autóbuszjáratok újból való megindítása indokolt volna. Üj intézményeket egyelőre nem hozhatunk ide, az ipar és kereskedelem pedig a többi tényező fejlődésének függvénye, marad tehát közvetlen környék, amelyre tekintetünket vethetjük. A város nem önmagáért van, hanem az a feladata, hogy egy bizonyos vidék gazdasági és kulturális szükségleteit kielégítse. Minél fejlettebb a város, annál inYeleion 11. sz. Uránia Filmszínház * Telefon sí. Október 9 10 11. Bupapesttel egyidöben I Szerda csütörtök-péntek Mindenért fizetni kell! Egy gyönyörű filmregény, melyben a tavaszi napfény és az őszi alkony találkoznak. ögzi alkony Harry Banr tavaszi napfény Betty Stockfield Előadások mindkét napon 7*6, 7*8, 7*10 órai kezdettel. — Ma, keddre prolongálva IGEN, VAGY NEM kább felelhet meg ennek a feladatnak és megfordítva, minél fejlettebb a környék gazdasági és kulturális igénye, minél többet termel fogyasztás, feldolgozás vagy kivitel céljából a város részére és minél többet fogyaszt a város javaiból, annál jobban hat a vidék a maga természetes központjának, a városnak a fejlődésére. Egyszóval csak a jobbágyi és paraszti életszemléletből és életmódból kiemelkedett polgárosult környezet emelhet egy központot igazi várossá. Ha ebből a szempontból nézzük városunkat, akkor eléggé kedvezőtlen képet nyerünk és városunk osztozik általában azon alföldi nagy városok sorsával, amelyeknek a nagy határ inkább kárára van, mint hasznára. Vásárosnamény felé ugyan két kilométernyi séta után már a szomszéd község határába érünk, de az ebben az irányban levő községek színmagyar népe szegény és földnélküli, amiről a városba jövő tehénfogataik eléggé tanúskodnak. Tokaj felé utazva, Rakamazig csak két elhagyatott állomást látunk, pedig a határ ezen, kb. egyharmadrészén, jómódú nagyközség is elférne, így azonban csak kb. 900 ember él rajta^ akiknek a petroleumon és són kívül alig lehet igénye. Üjfehértóig csak egy tanyai megállóval találkozunk, Újfehértó pedig inkább már Debrecen erőteljesebb vonzási körébe esik. A határban sétálgatva, már 20 év óta figyelem az állandó kirajzást a városból. Ha valaki nem talál elég munkát a városban, pedig erre gyakran volt eset, eladja a kis házát és vesz magának 1—2 hold földet vagy szőlőt, melyre szobát, konyhát épít, sőt néha csak putrit és odaköltözik családostul. A kirajzás önmagában nem volna oly nagy baj, ha szervezetten és meglevő vagy kijelölt központok köré történne. De szerteszét történik a település, még ott is, ahol már több ezren laknak. 1920-ban a 43.000 lakosból 13.000 lakott kin^ tehát a lakosság 30%-a, 1930ban az 51.000 lakosból 21.000 lakott kint, tehát a lakosság 41%-a és 1940-ben már kb. a lakosság felét kell tanyasinak számítani. A bokrokban kisebb az emelkedés, mint a határ egyéb részein, mert míg a bokrokban 1920 és 1930 között 7199-ről 10.069-re emelkedett, addig az „egyes tanyákon" (Alsó- és Felső-Pázsit, Alsó- és Felső-Sima, Nagylapos, Örökösföldek stb.) 4128-ról 8550-re, a szőlőskertekben 1698-ról 2425-re szökött a kintlakók száma. Egyedül a Felső-Pázsiton kb. 5000 ember lakik. De sokan költöztek a közeli orosi határba is. Ilyen a helyzet kb. az egész Nagy-Alföldön_ a színmagyarság zömének települési helyén. A nemzettest ezen szétszóródását atomízálását a magyarság legnagyobb tragédiájának tekintem. Hogy lehet itt valláserkölcsi, állampolgári nevelésről, a kor követelményeinek megfelelő magasabb színvonalú iskolázásról, egységes közszellemről, közösségtudatró!, a népi erők összefogásáról beszélni, ahol a lakosság úgy széled szét, mint a pásztornélküli nyáj, kibújva a közigazgatás, a rendészet a pap és tanító keze alól. A tanyarendszer a nemzet kulturális és gazdasági felemelkedésének legnagyobb akadálya. Sokan tévesen azt hiszik, hogy a tanyarendszer a nomádból földművelővé lett magyarság ősi települési formVíja. Mohácsig a magyarság az Alföldön apró községekben lakott, amelyekből a portyázó törökök elől a nagyobb védelmet nyújtó nagyobb helységekbe, városokba menekült. Falvaik elpusztultak és a városból jártak ki földjeiket megművelni, midőn pedig a török kitakarodott, a várostól messze eső földjeiken tanyákat építettek. A Helytartótanácsnak bezzeg arra volt gondja, hogy a behozott sváb, tót, szerb stb. telepeseket mérnökök által szépen, sakktáblaszerűen megtervezett és kellő földbirtokkal ellátott és az utolsó gyúródeszkáig felszerelt falvakba telepítse. A gazdátlanul maradt félvármegyényi földeket Mária Terézia az osztrák örökösöÚjdonságok női és férfi divatcikkekben Asztalos László dlvatiizletében Vay Adám utca 1 TELEFON: 535. szám. — Teleion 503. szám Hungária Filmszínház Október 8-9. Kedd-szerda Nagyvárosi lány Francia vígjáték. — Főszerepekben : Lucien Baroux, Meg Limonnier és Henry Garat Előadások mindkét napon 8/í5, s/ű, a/S órai kezdettel. —