Nyírvidék - Szabolcsi Hirlap, 1940 (8. évfolyam, 224-249. szám)

1940-10-08 / 230. szám

Ara 10 fillér Nyíregyháza. 1940. október 8 (Trí an$ n 21.) m évfolyam 230 (2241.) szám. B«»rlteszt6ség és kiadóhivatal: Bethlen-utca 1. D/^T ITIÍ/AÍ \ÍAPIÍ \P *t»»Utakarékí csekkszám: 47.139. Telefon: 77. lULIl llX.nl aM nfíLnl •H Előfizetés: 1 hónapra 2.50, negyedévre 7.50 P. Köztisztviselőknek 20%-os engedmény. Hódolatteljes köszönetünk száll a legelső magyar ember felé, kinek személye két éviized óta a meg nem alkuvást a hitet, a jövőbe vetett reménységet jelképezte a reánk erőszakolt békeszerződéssel szemben — mondotta vitéz Jékey Ferenc dr. főispán Szabolcsvármegye őszi közgyűlésén Ttiróczy Zoltán ág. h. ev. püspök méltatta Erdély visszatérésének jelentőségét — A közgyűlés hódoló táviratban köszöntötte Horthy Miklós kormányzót 'Erdély titokzatos neve, visszatérésének mámoros öröme szépítette meg ma délelőtt a vármegyeháza ősi termét, amelynek képeiről a .vérrel és könnyel irt magyar történelem .nagy korszakainak szelleme sugárzik ma reánk. Az ős.zi közgyűlés mindig jelentős események élményét adja, de évtizedek óta nem volt még olyan tönvényhatósági közgyűlés, mint ma, amikor nemcsak a magyarság hiténeik, a magyar feltámadásnak győzelme tette fényessé a lelkeket, a szíveket, az arcokat, hanem az új idők hajnali bíbora, amely a nagy eseményt méltató szónok beszédéből tört elő. Az új magyar lelki arcvonásai villantak meg, amikor vitéz dr. Jékey Ferenc főispán megnyitó beszédét mondotta és Turóczy \ Zoltán püspök a vármegye közönségének nevében tárta fel azokat az •erőket, amelyeknek a magyar igazság győzelmét köszönhetjük. Fél tizenegy órakor nyitotta meg az ünnepi hangulatú őszi közgyűlést vitéz dr. Jékey Ferenc főispán. Mélységes megilletődéssel, túláradó örömmel száll imánk a magyarok Istene felé A történelmi hangulatot híven kifejező, megkapó erejű beszéd a következő .vo.lt: Tekintetes Törvényhatósági Bizottság! Utolsó közgyűlésünk óta a magyar igazság útján ismét mérföldes lépéssel . jutottunk előre. Ennek az útnak első állomása a Felvidék magyarlakta területeinek visszaítélése, a második a Kárpátaljának visszacsatolása után eljutottunk a'harmadikhoz, a békeszerződéssel elrabolt, de szívünktől soha el nem szakadt Erdély egy részének visszaszerzéséhez. Mélységes megilletődéssel, túláradó örömmel száll hálaadó imánk a magyarok Istene felé. Hílás szívvel gondolunk azokra a fériiakra, akik a régi diplomácia világában ismeretlen gyorsasággal és eréllyel siettek segítségünkre és a döntőbíráskodás elvállalásával lehetővé tették, hogy egy hatalmas országrész egy cseppnyi véráldozat nélkül viszszakerüljön Szent István birodalmához. Hódolatteljes köszönetünk száll a legelső magyar ember, vitéz Nagybányai Horthy Miklós, Magyarország kormányzója felé, kinek személye két évtized óta a meg nem alkuvást, a hitet és a jövőbe vetett reménységet jelképezte a reánk erőszakolt békeszerződéssel szemben. Mély meghatódással gondolunk ezekben a napokban a magyar fajvédő eszme nagy harcosára Gömbös Gyulára. Most, amikor az északi sarktól a Szaharáig győzelmesen vívja csatáit az a tengely, melynek nevét Ö mondta ki először, az Ö vetése szökött szárba. Sajnos, hogy az általa teremtett kap" csolatoknak és hűségének eredményeit nem érhette meg. Hálával gondolunk Darányi Kálmánra, aki a Gömböstől megjelölt vonalat hűségesen szolgálta, majd Imrédy Bélára, aki a honvédség felszerelése körül oly nagy érdemeket szerzett. Köszönettel adózunk kormányférfiainknak Teleki Pál grófnak és Csáky István gróinak. akik hónapok óta tartó lankadatlan erőmegfeszítéssel a nehéz küzdelmet végigküzdötték és akik ezt az eredményt 20 évi úttörő munkával előkészítették. A büszkeség és elismerés hangján szólhatunk csak hadseregünkről, azokról a névtelen százezrekről, akik hónapokig álltak fegyverrel a kezükben a határokon és kívánságainknak nyomatékot adtak. Fájdalmasan de nagy szeretettel gondolunk arra a több mint félmillió magyarra, akik még idegen uralom alatt maradtak. Sorsuk fölött most már egy megnövekedett és megerősödött ország őrködik. A vármegye halottai: Utolsó közgyűlésünk óta eltelt időben a halál elragadta körünkből Okolicsányi Lajost, vármegyénk örökös bizottsági tagját, akinek nemes, puritán egyénisége köztiszteletet biztosított. Kiváló gazda volt s különösen a vármegyei lótenyésztés körül szerzett érdemeket. Elhunyt dr. Nánássy Imre ügyvéd, országgyűlési képviselő is, kit férfikora delén szólította el közülünk a Gondviselés szava. Fáradhatatlan munkásságú, minden igaz ügyért-lelkesedő, a kisemberek minden gondját szívén viselő egyéniség volt, eltávozásával közéletünkben nagy ürt hagyott hátra. Elhúnyt Roskoványi Dezső ny. huszárezredes, kitűnő vi| téz katona és dr. Szitha Sándor ügyvéd, az ügyvédi kamara volt titkára. Mielőtt szervezetét a betegség megtámadta, vármegyénk közéletében élénk részt vett s minden hazafias megmozdulásnak hűséges és tiszteletben álló vezéregyénisége völt. Elhúnyt tagjaink nemes emlékét kegyelettel fogjuk megőrizni. A főispán szavait újra é9 újra megszakítja a feltörő éljen, és taps. A közgyűlés hódolatániak mély érzésével ünnepli a kormányzót, a honvédséget, a magyar államférfiakat, a tengelyihatalmak hős és lángeszű vezéreit. A .vármegye tönvényhatóságának képviseletéiben Turóczy Zoltán ág. h. ev. püspök mondott ezután megragadó erejű, gyönyörűen felépített beszédet. Hódoló táviratot küld a közgyűlés a kormányzónak Turóczy Zoltán püspök a következőket mondotta: — Az emberi természetnek csodálatos rugalmassága van. Mindent meg tud szokni. Vannak azonban dolgok, amelyeket sohasem szabad megszoknia. Lelki gátlások akadályozzák benne. Sohasem szabad megszoknunk azt, hogy édesapánk és édesanyánk szeret minket. Jaj annak a családnak, ahol a gyermekek természetesnek tartják a szülői szeretetet és jogot formálnak hozzá. Sohasem szabad megszoknunk az Isten kegyelmét. Jaj annak az embernek, akinek számára nem új többé reggelről reggelre az Isten hűsége. Ugyanígy nem szabad megszoknunk azt sem, hogy a Felvidék és Erdély egy része újra magyar. Múlhatnak napok, szürkülhetnek élmények, a tény maga mindig szokatlan, új és csodálatos kell, hogy legyen, hogy megint többen vagyunk itthon magyarok. Mert ez is kegyelem. Eljövendő idők történetírói, ha majd verítékezve fogják bogoztatni a ma történetének szálait, rá fognak mutatni azokra az emberi összetevőkre és immanens erőkre, amelyeknek eredményeképpen ez az országgyarapodás megtörtént. Rámutatnak majd a világhelyzetre, arra, hogy két markáns óriás, Hitler és Mussolini. mint valami újkori Sámson, hogyan dőlt neki a szégyenkalodának szánt trianoni börtön tartó oszlopainak s döntötte azokat ki s hogy ebben a nagy összeomlásban mint dőlt össze Trianon magyar határsorompója is. Rámutatnak majd arra a körülményre is, hogy ezekben a történelmi időkben olyan ember állott Magyarország élén, aki Európa legstabilabb államfője s kinek személyes varázsa, imponáló bátorsága s országvezető bölcsessége egy égő világban a béke és jogrend sokak által irigyelt szigetét teremtette meg hazánkban. Rámutatnak majd arra is, hogy ezekben a sorsdöntő napokban egy tudós professzor állott a magyar kormány élén, akinek tudománya és tudományos igazsága hatalom volt olyan időkben, mikor szokássá vált, hogy az érvek helyett az erőviszonyok döntik el a kérdéseket . .. s akinek tudós, higgadt fölénye erőt adott arra, hogy lábhoz tett fegyverrel hónapokon keresztül tudjon állani a magyar határon olyan körülmények között, amelyekben sokunknak fejünkbe szállott volna már a vér s elindultunk volca virtusos kalandokra. Rámutatnak majd arra is, hogy ezekben a katonás időkben olyan honvédségünk volt, amelyiknek nagysága, fegyelme, felfegyverzettsége valljuk be őszintén nemcsak erdélyi véreinknek, nemcsak a külföldnek, hanem nekünk, magyaroknak is boldog csodálkozás és meglepetés volt. Rámutatnak majd arra is, hogy e vérnélküli országgyarapodás létrejöttében milyen hatalmas tényező az az erdélyi lélek, amely közel egy negyedszázadon át börtönön, gazdasági elnyomáson és minden csalogatáson keresztül töretlen kitartással, elpusztíthatatlanul megmaradt magyarnak. Ez mind így van. És mégis mindez kegyelem. . Isten kegyelme adott Európának és Magyarországnak történelmi időkben történelmi vezéreket, Ö tette képessé ezt a koldus országot arra, hogy óriási áldozatokat tudjon hozni a korszerű magyar honvédségért. O tartotta meg az idegenben is magyarnak elszakadt véreinket. Övé a dicsőség. Isten kegyelme mindig önvizsgálatra hív és feladatokra figyelmeztet. Sohasem volt könnyű magyarnak lenni. Ma különösen nem. A nemzetiségi kérdés, a szociális megoldások keresése, belpolitikai tusakodások levezetése és egyéb hasonló kérdések mellett nem szabad elfelejtkeznünk