Nyírvidék - Szabolcsi Hirlap, 1940 (8. évfolyam, 224-249. szám)

1940-10-07 / 229. szám

Trianon 21.) 1940 október hó 5. 3. oWal Kéthónapi fogházra Ítélték a tolvaj cipészt Tegnapelőtt tárgyalta dr. Aradványi Endre törvényszéki birö Dvorszki Balázs cipész bünügyát. Dvorszki hónapokig lopta gazdáját. Dvorszki Balázs Budapestről jött Nyíregyházára s mint jó munkás alkalmazást kapott a Stibi-féle cipőüzemben. Gazdájával szemben azonban hálátlanul viselkedett, mert hosszú időn keresztül meglopta a céget, finomabb bőrökből cipőfelsőrészeket vitt el. A nyíregyházi törvényszék Dvorszki Balázst kéthónapi fogházra ítélte. Enyhítő körülménynek vette a törvényszék, hogy büntetlen előéletű. Az egész világon keresett cikk a magyar gyógynövény Húsz évvel ezelőtt vette kézbö a .földművelésügyi kormány a gyógynövények irányítását. 1933-ban egymillió pengő értékű gyógynövényt szállítottunk külföldre, 1939-ben már nyolcmillió pengőre emelkedett a kivitel értéke, tehát megközelítette a ibauxot, a bor, valamint a ihüvelyes magvak kiviteléből elérhető öszsZiCget. A mai rendszerben hivatalosan intézik a gyógynövény-beváltást, a megállapított legkisebb árak figyelembe vételével. Magyarországnak sikerült világviszonylatban páratlan helyzetet kivívnia ezen a téren: ma a világ egyik legnagyobb és legváltozatosabb gyógynövény piacát reprezentáljuk és gyógynövényeink a vegyészeti gyáraikon keresztül, mint gyógyszereik, a világ valame.nynyi részébe eljutnak. A kivitel ellenőrzésére és az egységes feltételek biztosítására alakították a Magyar Gyógynövény Kiviteli Egyesülést. A legfontosabb a kamilla, melyből évemként átlag 60 holdon termelnek. Niagyban 'termelik a mentát is. Németországiban a szárított mentalevelet orosz tea helyett isszák. Külföldi, főkép amerikai gyógyszervegyészeti gyárak nagy mennyiségiben .vásárolják tőlünk a beléndeket, a maszlagot, a nadragulyát és egyéb mérges anyagokat. A magyar gyűjtök a fehér mályva gyökeret, az értékes C-vitamiimt tartalmazó csipkebogyót nagy ügyességgel összegyűjtik. Kárpátaljával ebből a szempontból igen beh'atóan foglalkozik a kormány. Szárítókat állítanak fel, továbbá kiadásra kerül m ag yar-r usz in.n y e livü gyógynövényismertető könyv. A Kárpátaljai Kormányzói Biztosság szakértője magyar és ruszin nyelven támogatja a gyűjtőket, ez jelentősen emeli kivitelünket. Belföldön, a vidéki tanítóság és az ifjúság bevonásával népszerűsítik a gyógyinövénytermelést és gyűjtést. A m. kir. Gyógynövény Kísérleti Állomás Hermann Ottó-utcai házában folyó munka reményt nyújt a gyógynövényikultúra további fejlődésére. Tizenkét év után pattant ki

f hegy egy öreg tanyai gazdát méreggel pusztítattak el „Nincs olyan titok, amit a tynk ki ne kaparna" Tizenkét évvel ezelőtt, augusztus hó 19-én történt, hogy id. Varga Ferenc 73 éves fehértói lakos_ öreg gazda — lévén vasárnap — ünneplőbe öltözött s feleségével együtt elindult Sándorfalvára a templomba. Odahaza csak ifj. Varga Ferenc, az öreg gazda fia és a felesége maradt. Ügy beszélték meg, hogy mire hazaérnek az öregek, jó ebéd kerül az asztalra. Egy óra tájban értek haza az öregek. Feltűnő volt, hogy az ebéd már ott gőzölgött az asztalon. Tyúkleves meg tyúkpaprikás főtt ebédre aznap. A kis család rögtön ebédhez ült. Ám alig fogyasztotta el a levesét id. Varga Ferenc, hirtelen kóvályogni kezdett a feje s úgy érezte, hogy ugyancsak forog ám körülötte a világ. Reszkető lábakkal föltápászkodott a székről s bizonytalan lépésekkel elindult kifelé a ház háta mögé. Amikor megkönnyebbült, akkor ért oda a fia, aki a gazda körül szaglászó kutyát oldalbarúgta. Ügylátszik, hogy a kutya életét jobban féltette, mint az édesapjáét. Id. Varga Ferenc annyira rosszul lett, hogy a paprikásból már nem is evett. Lefeküdt s föl sem kelt többé. Szeptember 2-án meghalt. Még abban az évben, december közepetáján névtelen feljelentést kapott a rendőrség, hogy Varga nem természetes halállal múlt ki, mert megmérgezték. Az öreg gazda sírját exhumálhatta a rendőrség s ekkor különféle eljárásokkal megállapították, hogy Varga Ferencet arzénnel pusztították el. Őrizetbe is vették rövid időre a gazda fiát, valamint a feleségét, de miután semmiféle elfogadható bizonyíték nem volt ellenük, szabadon engedték őket. A gazda halála után a házastársak között napirenden voltak az összezördülések. A házaspár állandóan veszekedett. Egy alkalommal — mint most az egyik tanú is vallotta — a fiatalasszony így ripakodott rá az urára: — Nem bánom, ha én is börtönbe kerülök! Senki sem tudta akkor, hogy Vargáné miért tett ilyen furcsa kijelentést. Amikor már nagyon izzó volt a hangulat a házaspár között, Vargáné két asszonyismerőse előtt olyan kijelentést tett, hogy ő be tudna fűteni az urának, ha akarná. 1934-ben Vargáné összecsomagolt s otthagyta az urát. Fölment Budapestre, ahol gyári munkás lett. Mire az ura hazaért a szolgálatból, az asszonynak hült helye volt. Egy évig várt Varga Ferenc s ekkor beadta a válópört — hűtlen elhagyás miatt — a felesége ellen. El is választották Vargát a feleségétől, aki még abban a hónapban megnősült. Pár nappal ezelőtt Vargáné összetalálkozott Budapesten egy nőismerősével, akivel hosszabb ideig elbeszélgetett. Ekkor tudta meg Vargáné, hogy volt ura másodszor is megnősült. Vargáné ekkor mondotta el, a férje hogyan pusztította el az apját, hogy örökölhessen. Az asszony alig hogy hazaért, a szomszédokkal rögtön közölte, hogy mit mondott Vargáné. Vargát és volt feleségét detektívek kísérték a rendőrségre ahol vallatóra fogták őket. Varga is, volt felesége is erősen tagad. Vargáné azzal védi magát, hogy haragosainak rosszindulatú beállítása az egész. A koporsóban azonban nagymennyiségű arzént találtak. Ez pedig kétségtelen bizonyíték arra, hogy id. Varga Ferencet arzénnal pusztították el. Vargát és volt feleségét, tagadásuk dacára letartóztatták. Nyíregyháza a mult és jelen eszméinek tükrében Romboló világerők sodrában Mai szemmel már látjuk, hogy a gazdasági válság nem volt egyéb tudatlanságból, rövidlátásból és rosszakaratból származó gálád merényletnél a világgazdaság ellen. Értelmi szerzői a Népszövetség urai voltak, akik erőszakolva a német és magyar jóvátétel fizetését, kiszivattyúztak minden tökét Közép-Európából s a megijedt aranyat menekülésre késztették, miáltal tönkrementek a fogyasztók és termelők s az egyes államok arra kényszerültek, hogy tilalmakkal és korlátozásokkl beleavatkozzanak a gazdasági élet menetébe és végül is függetlenítve magukat az aranytól, áttérjenek az irányított gazdaságra. Ez pedig már egyet jelent a liberál gazdasági rendszer bukásával. A bécsi Credit-Anstalt bukása után az t,u,o

n Uránia Filmszínház 1 ,efO

B ti. sz. 11. BI. Október 7. Hétfő. Keddre prolongálva! IGEN, VAGY NEM ? A legújabb óriási sikerű magyar vígjáték. — A főszerepekben: Muráti Lili, Szörényi Éva, Jávor, Páger, Kiss Manyi Vaszary P. Előadások mindkét napon 7*6, 7*8, 7*10 órai kezdettel. akkori pénzügyi kormányzatunk elő véve az ortodox gazdasági receptet

< a Nemzeti Bank kamatlábát felemelte 9%-ra, mire a bankok a váltóleszámítolási kamatlábat felemelték 14—15%-ra. Tették ezt azzal az indokolással, hogy a betétek a bankokból ki ne vonassanak, halott egyidejűleg elrendelték a bankzárlatot. A bankjegymennyiséget 600 millióról leszállították 300, sőt 280 millióra, a tisztviselők fizetését szintén leszállították, miáltal csak még jobban elmélyült a válság. Az ingatlan- és mezőgazdasági árak, házbérek s munkabérek a felére csökkentek, ellenben az adósságok és jórészben az ipari árak a régiek maradtak, a kamat- és adóterhek még emelkedtek is. Olyan volt ez, mint mikor a halakról leeresztik a vizet. Hogy milyen mélyre zuFERENCJOZSEF KESERŰVÍZ hantunk, mutatják a következő adatok: Nyíregyháza Máv. állomáson feladtak 1930-ban 403.854 tonna árut, érkezett 185.107 tonna. 1935-ben az előbbi 39.791, az utóbbi 77.994 tonnára süllyedt. A felszálló utasok száma 1925-beti 724.000 volt, míg 1935-ben 317.000, sőt 1938-ban csupán 287.000. A Nyíregyháza—Sóstó között közlekedő villamos 1925-ben 1 millió 066.000 utast szállított, mig 1930-ban csak 683.000-et. Nézetem szerint a válságot enyhíteni lehetett volna, ha ép az ellenkező gyógyszert alkalmazzuk. A bankzárlat mellett a Nemzeti Bank kamatlábát 4 százalékról 2 százalékra és a pénzintézetek kamatlábát 4—5%-ra kellett volna leszállítani, a bankjegymennyiséget pedig 600 millión kellett volna hagyni vagy esetleg még közmunkák megkezdésével némileg felemelni. A kulturális és fogyasztási színvonal fenntartása érdekében a tisztviselői fizetéseket is érintetlenül kellett volna hagyni. Az állami és közületi költségvetések megütötték az egymilliárd és 200 millió pengőt, minélfogva a 300 millió bankjegymennyiségnek évenként négyszer kellett volna megfordulni a közpénztárakban, ami teljes képtelenség. Ennélfogva felszaporodtak az adóhátralékok, az állam és vele együtt Nyíregyháza város is nagy bajba jutott^ olyannyira, hogy a város nem tudta fizetni a tisztviselőit és nem tudta kiegyenlíteni a kis napi számlákat sem, arra kényszerülve, hogy újabb kölcsönöket vegyen fel. A város jelenlegi polgármesterének, Szohor Pálnak erélyes kézzel, roppant erőkifejtéssel és bölcs körültekintéssel sikerült ugyan a süllyedést megakasztani, hitelrögzítő megállapodásokkal és kamatengedmények elérésével a további zuhanást feltartóztatni, sőt takarékossággal és a jövedelmek fokozásával a költségvetési egyensúlyt helyreállítani, ami még nagyobb feladat és nagyobb érdem, mint a normális és bőséges időkben az alkotási tevékenység. A mentési eredmények elérésében segítségére volt az az országosan érezhető fellendülés, mely 1936ban a győri program nyomán megindult. A mai egymilliárdnál nagyobb bankjegymennyiséget az ország tikkadt gazdasági élete szinte észrevétlenül felitta, mint a szomjas homok, mindamellett városunkban is már némi élénkség és javulás tapasztalható, de még korántsem akkora, hogy a meglevő alapokon és az eddigi módszerek alkalmazásával ismét az alkotások terére léphetnénk. Tudomásul kell vennünk, hogy a liberál kapitalizmus, mely a világháborúig oly termékenyítően hatott, végleg megbukott és új eszmék és új módszerek nyomán kell újra elindulnunk, hogy városunkat ismét a fejlődés, haladás útjára vezessük. A következő cikkemben arról írok, miként hullottak szét a népi erők. Bácslalvy Antal — Megelégedett vevők százai dicsérik a TINTAKULI-t. Kapható a Jóba-papírüzletben. (x) Hungária Filmszínház Október 8 9. Telefon 503. szám Kedd-szerda Nagyvárosi lány Francia vígjáték. — Főszerepekben : Lucien Baroux, Meg Limonnier és Henry Garat Előadások mindkét napon 8/*5, 7*9 órai kezdettel. — Ma, hétfőn utolsó nap: IGEN, VAGY NEM ?