Nyírvidék - Szabolcsi Hirlap, 1940 (8. évfolyam, 224-249. szám)

1940-10-05 / 228. szám

(Trianon 21.) 1940 október h

ó 29. dZABOLCfl OLe«i HSSLAF 3. oldal Nyíregyháza a múlt és jelen eszméinek tükrében A tespedés nem szükségképpeni A baráti nagy nemzetek példája és a legújabb világesemények megmutatták, hogy a tespedés nem valami szükségképpeni, vagy a Gondviselés által reánk mért állapot, amelyből nincs kivezető út. Csak meg kell találni es munkába kell állítani azokat a nagy és összefogó eszméket és módszereket, amelyek a szunynyadó nemzeti erőket a legalsóbb rétegtől a legfelsőbbig újra termékeny lendületbe hozzák. Mindenki tudja és saját magát érzi, hogy városunk fejlődésében 1931 óta, saját hibáján kívül, bizonyos törés, stagnálás következett be. Ebbe a változhatatlannak hitt állapotba egy ideig kénytelen-kelletlen belenyugodtunk, de ma már a szomszédban elért nagy állam-, város-, község, és nemzetépítő s a legkisebb nemzettagig lenyúló szociális eredmények láttán, nálunk is már mindenki a nemzetépítő munka gyorsabb ütemét, a megtorpanás akadályainak gyors eltávolítását, a haladás útjának szabaddá tételét óhajtja. Törekvésünk azonban csak úgy lehet sikeres, ha ismerjük jelen helyzetünket, a veszteglés okait és ezek kiküszöbölésére megfelelő, hatásos és igazságot módokat találunk és alkalmazunk. Amikor körülöttünk szemünk láttára világok omlanak össze és napról napra több történik, mint IGMÁNDI KESERŰVÍZ minősége egyedüli régi évszázadok alatt, akkor már nem használ semmi önámítás, kertelés, mellébeszélés, a dolgok elködösítése vagy agyonhallgatása. Szándékunknak, önvizsgálatunknak, az új utak keresésének őszintének kell lennie. Ezzel a nyíltsággal, őszinteséggel és a segítés szándékával akarok én is a dolgokhoz szólni, a közösség érdekét mindig fölébe helyezve az egyéni vagy osztályérdeknek. Reformokat nem lehet régi jogok sérelme nélkül végrehajtani. Semmi sem örökéletű e földön, így a szerzett jogok sem. Pl. már a római birodalomban is az elszaporodott lakosság érdekében többízben hajtottak végre földreformot, a rabszolga tartás és jobbágytartás jogát valamikor isteni eredetűnek fogták fel és mégis hol vannak ma már ezek a jogok?! A kollektívizmus, az irányított gazdaság felé haladó élet természetszerűen mindinkább csökkenti a jogokat és mind több korlátot és kötelességet szab elénk, ami kezdetben sokaknak fájdalmas lehet. Ha azonban úgy fogjuk fel, hogy az új korlátok és kötelességek a nagy nemzeti közösség felemelkedéséhez feltétlenül Külföldi és belföldi gyapjúszövetekben nagy választék és olcsó árak 1 A legfinomabb egyenruha szövetekből nagy raktárkészlet. Egyenruhákat előírásosan mérték után készít Kecskés József uri és egyenruha szabó, Luther utca 6. Vizhatatlan magas és félmagas szükségesek, akkor azok édesebbek lesznek a jogoknál. Erre már nálunk is láttunk példát, amikor a nyáron a nyíregyházi úrilányok nagy örömmel és lelkesedéssel mentek ki a faluba, hogy mint a Szabolcsi Női Tábor munkaszolgálatosai számukra szokatlan munkával szolgálják a nagy magyar közösséget. Épitő világerők sodrában Nyíregyháza város fejlődése az első vasúti vonal kiépítésétől (1858) és a megyeszékhely ide áthelyezésétől (1876) kezdve meredeken ívelő pályát mutat. Ez a vonal, a világháború utáni 1—2 esztendőt nem számítva, szinte töretlen 1930-ig. A lakosok száma 20.000-ről 52.000-re emelkedik. Mindenféle kulturális, gazdasági és közintézmény létesül, sok tisztviselő, megyei földbirtokos szaporítja az értelmiségi osztályt, nagyszámú zsidóság teremt élénk kereskedelmet és forgalmat, az ipar is fellendül, a régi nádas viskók helyén városias házak és paloták emelkednek. A liberális gazdasági rendszer éltető ereje minden téren éreztette fejlesztő hatását, úgyhogy az örökváltság századik évfordulóján (1924) minden nyíregyházi polgár büszkén szemlélhette városát. A trianoni országhatárok olyan vidékek forgalmát is ide terelték, amelyek addig más városok forgalmi köréhez tartoztak, a megszállott területekről sok beköltözött tisztviselő tetemes valutát hozott magával s házat épített, a magas termény- és ipari árak új fogyasztóréteget teremtettek. Ügy látszott, hogy a háború nemhogy ártott, de még hasznára volt a városnak. Az élénk forgalom, a vállalkozó szellem, a mindenütt felduzzadó erők a város vezetőire sem maradhattak hatás nélkül. A város háborúelőtti adósságainak elértéktelenedése lehetővé tette, hogy a város tetterős és kiválóan haladó szellemű polgármestere, Bencs Kálmán, hozzáfoghatott a város modernizálásához, A közel 50.000 lakost számláló város nem maradhatott abban az állapotban, ahogy a háború befejezése találta. A főútvonalak hepe-hupás kövezete már nem • felelt meg a fellendült autóforgalomnak, a járdák falusiasok voltak, a Kis-tér, a Dessewffy- és Károlyi-tér kövezetlen útjainak homokjában megrekedtek a járművek, a Bencs László-téren az árusok és vevők a sarat dagasztották, a parkok, temetők elhanyagoltak voltak és a hirtelen nagygyá nőtt város nélkülözött minden olyan közüzemet (vízvezeték, csatornázás, korszerű szálloda, vágóhíd, ravatalozp stb.), ami a várost valóban vá| rossá teszi. Mindezek létesítése, elsősorban a járdák útburkolatok kicserélése és kiegészítése elodázhatatlannak látszott. A költséget csak hitellel lehetett fedezni, ami akkor nem is volt aggályos; a fellendülés állandónak látszott és a szemmérték a 30 pengős búzaárhoz igazodott. Bármint gondolkozunk a dologról, tény az, hogy amit Bencs Kálmán megalkotott, azt meg kellett alkotni, további tervei is helyesek és indokoltak ( voltak, a nagy adóssággal is megbirkózott volna, ha nem tör ránk, szinte máról holnapra 1931 nyarán a gazdasági válság, amely a pezsdülő gazdasági élettel együtt az ő markáns alakját is leseperte. Ugyanúgy jártak a hitelt igénybevevő vállal' kozó szellemű magánegyének is. i Legközelebbi cikkem tárgya: Nyiregyr háza a romboló eszmék hatásában. Bácsfalvy Antal csizmacipők a legtökéletesebb kikészítéssel mérték után vagy készen raktárbó J Lujcus cipőszalonban (Cégt. Lichtenber Leó) Bethlen utca sarok. — Postával szemben. PHILIPS rádiók 1 évii NánráHiÁl? 6 havi ré8zletre i

silCjJldUlUK. Díjtalan bemutatás Biczák műszerésznél, Bethlen utca 27. •cir r Tttsás. öcskös — de szent igaz. hogy a Tungsram Krypton lámpa ragyogóan világít kevesebb áramért jf 1600 pengő értékű búzát loptak el cséplés közben Tarisznyákban, zsákokban Németi Sándor nyíregyházi, Bercsényiutca 1. szám alatti lakos feljelentésére indult meg a nyomozás abban a nagyobbszabású lopási ügyben melynek szereplői aratást és cséplést végző munkások voltak. A nyomozás megállapította, hogy a cséplési munkálatok közben hordták el a földbirtokos búzáját. Tarisznyákba, zsákokba szedték fel a kicsépelt búzát és a munkaidő végén elszállították. Körülbelül 70 80 métermázsa búzát vittek el Németi Sándor kállósemjéni birtokáról. A Bánki-lapostanyán folyt a cséplési munka. Itt történt, hogy a cséplést végző munkások egy része munka közben egyegy tarisznyás-zsákot megrakott búzával, eldugta és az esti órákban titokban elszállította. A nyomozás során Elek Gábor kállósemjéni lakos beismerte, hogy mint cséplési munkás, munkaidő alatt a kicsépelt búzából 5 6 alkalommal egy-egy nagy tarisznya búzát elvitt. A lopott búzát a baromfival etette hordták el a lopott búzát mejJ. A többi munkás is szép sorjában beismerte, hogy a frissen csépelt búzából loptak. így például Buckó Sándor kállósemjéni lakos is, a tarisznyájában szállította sok esetben a lopott búzát. Volt azonban, aki zsákkal vitte el. Buckó vallomása szerint Elek Gábor és Zrínyi Gábornak, akik mint etetők dolgoztak a cséplőgép mellett, arra ls volt idejük, hogy munka közben, saját zsákjaikat is „megetessék" búzával. Este azután eltüntették a lopott búzát. Buckó Sándor ezen kívül még sok mást is látott. Azt is, hogy Erdei Maris és Esze Mária kosarakban vitték a búzát. Hosvai Jenő esténként egy-egy tarisznya búzát vitt el. így történhetett meg, hogy mikorra befejezték Németi Sándor búza-cséplését, már 1600 pengő értékű búza hiányzott, mert Bota András, Oláh Mihály, Győri József és Dzsunyák Pálné is segített a cséplésnél, ami abból állott, hogy a kicsépelt búzát ők is segítették elhordani. ALAPÍTVA: 1874 I LAKNER BELA modern villanyerőre berendezett hygeinikus gépekkel felszerelt Nyíregyháza, Szent Isván utca 9. szám. Telefon 120. sz. sütőüzeme Első Nyíregyházi Gőzsütóde