Nyírvidék - Szabolcsi Hirlap, 1940 (8. évfolyam, 224-249. szám)
1940-10-30 / 249. szám
30. oldal SZ J^YÍMIBÉX AflOLCsi Hifi HiRLAP (Trianon 21.) 1940 október 21. Ha nincs tűzifája azért ne fázzon vegyen bnndát, bekecset, télikabátot a Központi Ruhaüzletben T a~ s' R Olcsó szabott árak. Por.tos kiszolgálás Emlékezzünk Az Isten makrancos paripának teremtette a Földet és bezavarta a világűrbe. S mikor e tüzes paripáról a fáradtságtól tajtékban hulló hab, tenger rohanását csökkentvén nagy részben felszáradt, hátára dobta legkedvesebb gyermekét, az embert. Legmagasabb rendű alkotására büszke atyai mosollyal néz: ,,Ember, küzdj és bízva bízzál"! És az ember küzdött! Hej, mennyit kellett csak azért küzdenie, hogy a föld hátán meg tudjon maradni, mily sok idö, mig meg is tudta nyergelni és urává lett. De urává lett. Urává tette a munka! Az embernek az elemekkel folytatott titáni harcában tragikus az embernek emberrel való megütközése. Nincs talán a földnek még egy tája, hol az összeütközés olyan nagy erővel következett be és ismétlődött, mint az egy nemzet templomának teremtett Kárpátok völgyében. Hazánk paradicsom. Munka, akaraterő kenyeret, aranyat egyaránt emelhet ki medencéjéből. Mégis kétszeres erőkifejtést kívánt a rajta való élet. A fáradságos munkával aratott, életet adó kenyérért sokszor életet kellett adni az ismételten rohamra induló emberi gonoszság, kapzsiság ellen. De akárhányszor csapott is át a hullám az itt élő magyarságon, mindig megtört a roham ereje, előbb vagy utóbb a fegyvereken: a kardon és kaszán. Az eltört kardból kasza, a kiegyenesített kaszából kard lett. A sorssal nem alkudott meg soha a Kárpátmedence népe. Ha kell, százszor kezdi újra a munkát, küzd és bízik ... Eddig kapott legmélyebb sebünk, legnagyobb bukásunk Trianon. De ezt a bukást jelentő szót is háromszoros „nemmé" tépte szét a magyar élniakarás. A világháború magyar katonája megmutatta, hogy nemcsak a csata, hanem a munka mezején is hős. A névtelen magyar katona mellett szobrot lehetne állítani a névtelen magyar munkásnak is! Az új talpraállásig, az új magyar hadsereg felállításáig egyedül a magyar munka erkölcsi értéke védte a fegyvertelen ország határát. Csodálatos életerő lakik a magyar nemzetben. A múltnak semmi pokla sem tudta eddig beolvasztani a tatár-török, szláv, germán tengerekbe. Országát akárhányszor vágták is darabokra, „hazája" egy maradt. A Kárpát-medence koszorúján belül amennyi részre szakították a Ertesi ^sj Értesitlük ugy a helybeli, mint a vidéki fűszer és csemege kiske reskedőket, valamint vegyeskereskedőket hogy fűszer, gyarmatára festék és rövidáru nagykereskedést nyitottunk. Szives támogatást kér BATTA Testvérek fűszer gyarmatáru nagykereskedők ií Nyíregyháza. Telefonszám : 78. Szent Korona testét, földjét, annyiféle módon idomult lelke: a nép. A részekre tagolt magyarság egyes részei sokszor homlokegyenest ellenkező politikát folytattak. Az egyik rész keletről, a másik nyugatról indult a közös célra: nemzetmentő munkájára. Az ellentétes irányok a végén a célban találkoztak, egyesültek. Most is látszólag két ellentétes folyamat ment végbe. A csonka határokon túl acsaládi tűzhelyekbe, sejtekbe húzódott vissza az élet, a határokon belül a szenvedés tűzkohójában jobban összeforrt a nemzet, mint valaha. És megkezdődött a munka. Az elszakított részekben guerilla-harc, itt benn fegyvernélküli néma hadművelete a magyar karnak. Megindultak a szürke tömegek. A túlnyomó ellenség kicsavarta a katona kezéből a kardot. Alig ocsúdott fel, az ezredéves „csak azértis" jelszóval, meztelen karral sujt a szembenálló sors arcába. Puska, ágyú, repülőgép helyett puszta kézzel, kaszával kalapáccsal. Mint kincses birodalmát vesztő mesebeli királyfi tarisznyájában három pogácsával indul országát visszaszerezni a magyar. Azonban ez a három pogácsa: hite reménye és hazája iránti izzó hazaszeretete s mindhárom által fűtött munkája. Mindinkább totálissá válik a népek harca. Katona, munkás vállvetve küzd. Trianon után küzdelmünk első fejezetét megnyerte a magyar munkás. Minden magyar munkája egy-egy csepp. De ezen cseppek ezrei sziklát romboltak, határt bontottak. Kardot csak határon belül kovácsolhattunk, de a magyar munka a határon túl is küzdött. Erjesztő hatása: itt országot épített, ott országot bomlasztott. Most, hogy a magyar nap felkelőben van, meg kell emlékeznünk azokról, kik éjszaka idején indultak. Nem volt más fénysugár, mint felettük a magyar mult csillagjainak a jövőbe sugárzása s meleg szívük kicsiny lámpása. Hányszor takarta el csillagzatuk sötét felhő és mielőtt derengett: hány kis lámpást oltott el a hideg téli szél. Az elsodort, ismeretlen magyar munkás sírján gyujtsuk meg halottak estéjén a megemlékezés gyertyáit. A munka mezeje is csatatér volt megrendítő áldozatokkal. A magyar katona, ha elesik, a csatasorból való kidülése felemelő, magasztos. Szívünket büszkeség tölti el. Viszont a másik csatamezőn: asszonyok, gyermekek lassú sorvadására kezünk ökölbe szorul. A katona hivatása a harc. Különösen a magyar katona számára a halál éppen olyan, mint az élet. Hisz a katona halálából új élet fakad. A munkásoknál már nem annyira természetes, hogy a gyűlölet mezején kelljen átvergődniök, hiszen az eszményi munkatér békés virágos kert. A kevés gazdagnak Trianon hatalmas lelki megrázkódtatás és esetleg anyagi veszteség. A kicsik, dolgozók, névtelenek millióin húzódott át a határ. A lelki fájdalom a testire fagyva, még jobban sajgott. A szűk lakásba még többen húzódtak, a kevesebb kenyérből még többen ettek. Trianont gyászolták az időnként megemlékező iskolák egyesületek, társaságok. Trianon fájdalmát írták a könyvek, újságok. De a tömegek porszemei, az első csatasorban dolgozó ismeretlen magyar munkások bőrükön élték és szenvedték át Trianon minden átkát. Eddig nem hangsúlyoztuk ki eléggé a munka hősévé vált ismeretlen magyar katona érdemét. De nem kell új szobrot állítanunk az ismeretlen magyar munkásnak. Csak amikor az ismeretlen magyar katona szobra előtt állunk, hálával kell gondolnunk arra is, hogy az ismeretlen magyar anépek totális küzdelmében, kettős szerepében első volt a világon úgyis, mint katona, úgyis mint munkás! A megemlékezés és hála fohásza egyszerre szálljon az Istenhez, mert küzdelmük nem volt hiábavaló. Ma már nem adózunkj munkánkkal idegen érdekeknek. A magyar hadseregnek az első sorba való fefejlődésére pedig önérzetünk is virággá bomlott. Töröltük a „tartozik" rovatot, mi álltunk a ^követelők" oldalára. És ha a magyar lovagiasság — kocka fordulván — nem kéri számon elleneinktől a nemzetépítésnél téglát önmaga testéből adó, önmagát I felőrlő munkás, magyar dolgozó szenve; dését, teszi ezt azért, mert a sok nélküI lözésen, szenvedésen keresztül diadalmaskodó magyar munka mindennél nagyobb kincset gyümölcsözött, a nemzet' nek további útjához való — önbizalmát! Mondjunk el egy imát a hős, hazáí jáért halt magyar katona mellett azokért i is, akik a nagy célért a munka mezején áldoztak életüket Nagymagyarországért. i iij. Dr. Bernáth Zoltán. Megérkezett a legújabb typusu német gyártmányú ®auer gép mellyel a DAUERT 1 és fél óra alatt garanciával készítem el. — Hajfestés minden színárnyalatban, gyópypakolás, tört, korpás és színtelen hajak gyógyszere — Szives pírtfogást kér; Marika hölgy fodrász (Nagykorona épület.) Bencs László tér 1. szám. Vasárnap lesz az iparos ifjnság nagy szüreti mulatsága A nyíregyházi Iparos Ifjúság Önképző Egylete saját pénztára javára november 3-án, vasárnap este 8 órai kezdettel, az iparosszékházban felvonulással, tánccal, világpostával és más mulatságokkal egybekötött jótékonycélú, szigorúan zártkörű nagy szüreti mulatságot rendez.. Belépődíj személyenként: 1.50 pengő; páholyjegy 4 személyre 6 pengő, 6 személyre 9 pengő, 8 személyre 12 pengő. Jegyváltás mindenkire kötelező. A meghívó másra át nem ruházható és kívánságra előmutatandó. Meghívók és páholyjegyek Czigler János kosárfonó üzletében, Luther-utca 5. szám alatt előjegyezhetők. A rendezőség ezen az úton is arra kéri különösen ahölgyközönséget, hogy magyaros ízlésű ruhában jelenjék meg a mulatságon. 'Elloptak egy arany karkötőt Heiffe! Lajos gazdálkodó, Luther utca 3. szám alatti lakos feljelentést tett a rendőrség bünügyi osztályán, hogy ismeretlen tettes álkulccsal bement a lakásába és feltörte a szekrények ajtaját. Pénz és ékszerek után kutatott. Egy lapos, négysoros arany karkötőt ellopott. A betörés ügyében folyik a nyomozás. W^-,'' Pontosan és megbízhatóan eszközli a Szikszay Menyhért villanyszerelési vállalata Horthy Miklós tér 8. Telefon 864 Csillárolt, rádiók, kerékpárok nagy választékbari és előnyös fizetési feltételek mellett. — A kukoricaszár igen jó takarmány. A még be nem szikkadt új kukoricaszárban sok feloldott cukortartalom van s ezért a kukoricaszárat a csövek letörése után azonnal le keli vágni, mert ha lábon marad, levelei elkorhadnak, szára pedig elfásul és így takarmányértéke lényegesen csökken. A törés után azonnal levágott és kupacokba összerakott kukoricaszárat nem szabad kint hagyni sokáig a földeken, hanem minél előbb be kell hordani a szérűskertbe és ott jól összerakni, hogy az eső ne hatoljon be a kupacok közepébe. Konzerválni úgy lehet a kukorocaszárban levő keményítő- és takarmányértéket ha a kukoricaszárat a törés után azonnal feltépetjük megfelelő készülékkel, vagy szecskavágóval felszecskázzuk. Az így felaprított szárrészeket nedvesen kell elvermelni, lehetőleg agyagos talajban és a gödör oldalát és alját szalmával kell kibélelni. A verembe rakott és szecskázott kukoricaszárat jól össze kell taposni, hogy a levegő kiszoruljon belőle és a belső penészedés meg ne indulhasson. A gödör szája fölött másfél méter magasságban kell felkúpozni a takarmányanyagot, azután felülről is beszalmázni és végül földdel leborítani. Vigyázni kell, hogy a föld ne repedezzen meg és a csapadékot ne engedje keresztül. Meglepetés KARIKA cipőujdonságai Női és férfi divatcipőkben különlegesen szép modellek! Vay Ádám utca 9. sz.
