Nyírvidék - Szabolcsi Hirlap, 1940 (8. évfolyam, 224-249. szám)

1940-10-29 / 248. szám

•I (Trianon 21.) 1940 október 29. JSÍYÍRITIDÉK ^ZABOLCSI Hifi hirlaP 1 oldal Szörmebundák és prém ezések SIMKOvICS szűcsnél Zrinyi IIona utca 4 Telefon 57

6MMMMMMMMESMMSMMMSBM^II^^ TURINR.irnssifii HITEI, I Reformációi emlékünnepély az ev. Kossuth gimnáziumban Az ág. h. ev. Kossuth Lajos-gimnázium tanulóifjúsága október hó 30-án, szerdán délután 4 órai kezdettel ünnepli meg a reformáció napját. Az ünnepély két részből áll. Az első része a díszteremben folyik le, a másik része, a Luther-kép leleplezése, az iskola lépcsőházában történik meg. Az ünnepély rendje a következő: 1. Közének. 2. Máczay Lajos vallástanár imádkozik. 3. Zsámbor Zsolt VIII. o. tanuló felolvasása: Emlékeztető Károli Gáspárról. 4. Tarpataky Zoltán VII. o. tanuló szaval: Reményik: A fordító. 5. Közének. A Luther-kép leleplezési ünnepségének rendje: 1. Erős vár a mi Istenünk ... 1. versszaka. 2. A képet felavatja Turóczy Zoltán püspök, 3. Kopcsó János VI. o. tanuló szaval. Sántha Károly: Luther. 4. Erős vár a mi Istenünk ... 2. versszaka. Az ünnepélyre az iskola ezen az úton is meghívja az iskola barátait, a szülőket és az érdeklődő közönséget. Lugkőoldatot ivott és meghalt egy gyermek Nyíregyházához tartozó Nagylapos tanyáról, egy súlyosan sérült gyermeket szállítottak a mentők az Erzsébet kórházba. A gyermek lugkőoldatot ivott és súlyos belső égési sebeket szenvedett. * A sérültet Váradi Imrének hivják, kétéves, szüleivel Nagylapos tanyán lakik. A gyermek játszás közben hozzájutott a lugkőoldatos edényhez és ivott belőle. A gyermek tegnap reggel a kórházban meghalt' A halálos baleset ügyében megindult a vizsgálat, annak megállapítására, hogy a gyermek haláláért a szülőket terheli-e gondatlanság. Feltűnően szép Retikülök, kesztyűk Női divatövek Bőröndök, pénztárcák nagy választékban, legolcsóbban SZOKOUT finom bórdi8zmüáru szaküzletében Bethlen utca 2. sz. (Róm. Kat. bérpalota) Elveszett és megkerült 610 pengő Karócz Lajosné nyíregyházi, Felsőpázsit 32. szám alatti lakos feljelentést tett a nyíregyházi rendőrkapitányság bűnügyi osztályán, hogy ellopták a megtakarított kis pénzét. Karóczné panaszában elmondotta, hogy az éléskamrában, egy lisztes zsák alatt, egy plédobozban volt eldugva 610 pengője és a pénz eltűnt. Detektívek mentek a helyszínre és két perc alatt megoldották a „pénzeltűnés rejtélyét". Kinyitották a kérdéses pléhdobozt és abban, az úgynevezett párnabetétje alatt ott találták a 610 pengőt. A pénz a párna alá csúszott és Karócz Lajosné tüzetesen nem vizsgálta át a dobozt, hanem ijedten szaladt a rendörségre, Karócz Lajosné szépen megköszönte a rendőrség segítségét és bocsánatot kért a feljelentésért. Ezzel a ,,lopási "ügy" befejezést is nyert. nyíregyháza a műit és jelen eszméinek tükrében A társadalmi és szociális feladatok helyes értelmezése i Régi az a panasz, hogy Magyarországon mindenki mindent az államtól vár. Az állam viszont mint azt előző cikkemben vázoltam, túlon-túl sokat vár a várostól. Már ez is szinte elviselhetetlen tehet, hát még ha hozzáadjuk azt a sarkigazságot is, hogy Nyíregyházán mindenki mindent a várostól vár. A város jövő évi költségvetése szociális célokra és társadalmi egyesületek pénzzel, földdel és helyiséggel való segélyezésére, 21 kisebb-nagyobb tételben, 65.000 pengőt irányoz elő, mely összeg a pótadóbevétel 14%-a. Nagyon beteg lehet az a társadalom, ahol úgyszólván az egész szegényügyet, ínségenyhítést, jótékonykodást a városnak kell vállalnia. Hát nincsenek itt már vagyonos emberek? Goethe már 140 évvel ezelőtt azt mondta, mikor a németek a francia fegyverek súlya alatt nyögtek: Geben íst Sache des Reíchen. — Adni a gazdagnak a dolga. (Hermann und Dorothea I. ének). Meg is fogadták ezt az intést a mai napig. Nálunk a kistisztviselő ad 1 pengőt, a vagyonos ember 2 pengőt. Pedig nem ez lenne a helyes arány, mert az előbbi a létminimumból adja, az utóbbi pedig a feleslegből, A városban működő 76 egyesület egyenként csak kevés tagot számlálhat, minélfogva a tagdíjbevétel jórészét felemészti az adminisztráció és akkor gyerünk a városhoz, hogy adjon segélyt, legyen miből adakozni. Pedig a közület jótékonykodása ellenkezik a keresztény tanítással. Krisztus mindig csak az egyéni adakozásról, irgalmasságról beszélt, mert csak az egyéni áldozat érdemszerző. Milyen értéktelen lenne az irgalmas szamaritánusról szóló példabeszéd, ha a szamaritánus nem a saját zsebéből, hanem, — mondjuk — a városi pénztárból utalt volna ki segélyt a bajba jutott embertársának! A város nem vállalhatja magára az egyéni és társadalmi feladatokat. Ma különbebn is már idejét múlt a garasos M I M BBBMM— Telelőn 503. szám Hungária Filmszínház Október 29 30-32 Budapesttel egyidőben I Kedd szerda-csütörtök A zöld pokol (AZ IN

KÁK KINCSE.) — Kincskeresők kalandjai az őserdőben Előadások mindennap s/i5, 8/i7 és 8A9 órai kezdettel. jótékonykodás, a pillanatnyi segítés. A város ott lépjen sorompóba, ahol az egyéni és társadalmi eszközök már nem elégségesek. Egy 58.000 lakosú városhoz az volna méltó, ha a pusztuló nemzeti vagyon megmentése címén ingyen vagy csekély összegért kisajátítaná a félbemaradt zsidókórházat és ott egy modern szülő-házat, anya- és csecsemövédő intézetet rendezne be (ezt büszkébben mutogathatná, mint az elavult, vályoggödrös bokortanyákat) és ha mindenféle hozzájárulást és segélyt törölve, egyszer s mindenkorra intézményesen szüntetné meg az elesett szegénységet. Egy nagy közület nem nyugtathatja meg a lelkiismeretét úgy, mint amivel eddig a vagyonos ember tette, hogy t. i. néha kigombolta a kabátját és 2 fillért ejtett a feléje nyújtott kézbe. A Kolozsváron megjelenő Ellenzék c. napilap e hó 22. számában beszámol a pécsi polgármester kolozsvári előadásáról, mely szerint Pécs város polgármestere „a saját szakmai képességüknek megfelelő munkakörbe állította az összes munkanélküli és koldulásra kényszerült embereket és ezzel nemcsak kenyérkereseti lehetőséghez juttatta őket, hanem az egyetemesség szempontjából is építő értékű munkát végzett". Követésre méltó példa. Jó volna a helyszínen tanulmányozni. Az ilyenféle címekből: „szegények koporsója, cipő iskolásgyermekeknek, különféle egyesületeknek segély", hozzájárulás az ínségenyhítő tevékenységhez" stb. a történetíró nagyon kedvezőtlen következtetéseket fog levonni a mai közállapotokra. Németország már csak a téli segélyakcióra korlátozta az egyéni és társadalmi adakozást, amelyben mindenkinek tehetségéhez mérten hozzá kell járulnia, ha nem akarja, hogy kirekesszék a népközösségből. A rádió közvetítéséből hallhattuk, hogy ez az elmúlt télen közel egymilliárd és 200 millió birodalmi márkát eredményezett, amelyet nem aprózott szét pillanatnyi segélyekre, amire nincs is szükség, mert mindenkit keresethez juttattak, hanem hatalmas népjóléti és népgondozó intézményeket létesítenek és tartanak fenn belőle, adminisztrációra pedig ebből egy fillért sem költenek. (A német Birodalmi Bank arany- és devizafedezete: 78 millió birodalmi márka; a bankjegyforgalom 12.847 millió birodalmi márka. Völkischer Beobachter 1940. X. 7. Egy német főre jut 160.6 márka. A Magyar Nemzeti Bank bankjegyforgalmából 100 pengő jut egy magyar főre. Ezt az arányt tekintve micsoda nagy összegeket kellene tudni nálunk is megmozgatni!) Ma már nem állja meg a helyét az a felfogás, hogy Isten a világot úgy teremtette, hogy mintegy természetszerű, szükségképpeni velejárója a szegénység, nélkülözés és koldússors. Sőt ellenkezőleg. Isten a maga végtelen jóságával oly gyönyörűnek teremtette a Földet, ellátva kívül-belül kimeríthetetlen kincsekkel és felruházta az embert oly fényes tehetségekkel, hogy mindezeket a maga és a köz javára felhasználva, a legegyszerűbb ember is, mint az anyagi és szellemi javak részese, örömmel és boldogsággal eltelve, szerethesse Öt, ne pedig a bizonytalan sorsnak és nélkülözésnek odavetve rettegje. (Kraft durch Freude, dopo lavoro, munkaerő, öröm által). Munkaalkalom — tisztességes családi bér — egészséges lakás — üdítő szórakozás és szellemi javak és élvezetek — általános öregségi biztosítás — radikális földreform kapcsán új falvak felépítése — mezőgazdasági nagyipar. Kezdetnek jó volt az Egri Norma bevezetése. De az „Erdélyért" gyüjtőívén látva a földműves nénikék 10—20 filléreit, az a sanda gyanú ébredezik bennem, hogy nem folynak be azok a bizonyos számú búza kilogrammok, amelyekről a Norma megindításakor P. Oslay Oswald beszélt, minélfogva a tehetős tanyai lakosság helyett, akikhez a gyüjtőívek nagyon nehezen jutnak el, kénytelen a város 7800 pengő hozzájárulást fizetni. A 46.600 holdnyi határ értéke 46 millió 600 ezer pengő, tiszta hozadéka legkevesebb 2 millió 50 ezer pengő. Vájjon hozzájárult-e ennek arányában? A városi hozzájárulások és segélyezések rendszere már csak azért is tökéletlen, mivel nálunk az adózás nem lévén progresszív, a sok kisember pénzéből pótolja azt, amit a jómódúak és gazdagok elmulasztanak. Ye&eioa 11. SZ. Uránia Filmszínház !» Telefon •i. Okt. 30 31 Nov. 1. Budapesttel egyidőben! Szerda-csütörtök-péntek Hollywoodi varázs ALICE FAYE legújabb remek technicolor filmje. Előedások kezdete mindhárom napon 7*6, 7*8, 7*10 órakor. Ma, utotsó nap : A notredamei toronyőr Ma este 9 órakor fogadja be a színház azokat, akik szombaton üzemzavar következtében nem nézhették végig a filmet. A szombati jegyek felmutatandók.