Nyírvidék - Szabolcsi Hirlap, 1940 (8. évfolyam, 224-249. szám)

1940-10-25 / 245. szám

4 «J4«! államosítástól, mert féltették a vallás­erkölcsi nevelést és oktatást, de ez in­dokolatlan volt, mert az állami elemi is­kolai és tanítóképzői tanterv is az első helyre állította ezt a feladatot és a hit­oktatás ezekben az iskolákbah is az egyházak kezén maradt, épület és fel­szerelés tekintetében pedig az állami is­kolák messze túlszárnyalták a többit. Az egyházak képviselőinek az Eötvös-féle népiskolai törvény ellen kifejezett ama aggodalma, hogy a közös iskolák majd felekezeti súrlódások, verekedések szín­helyei lesznek, szintén alaptalanoknak bizonyultak, sőt éppen ezekben a közös iskolákban tanulták meg a gyermekek egymás vallását tisztelni és megbecsülni. Hogy ma már megszűnt ez az idegen­kedés, illetőleg aggodalom, azt bizonyítja a következő öt püspöki székhely tanító­ságának megoszlása: Eger 32 állami, 34 felekezeti, Szeged 114 állami, 114 köz­ségi, 23 egyéb; Győr 37 állami, 69 fele­kezeti; Debrecen 57 állami 136 feleke­zeti; Pécs 91 állami, 27 felekezeti. Még élesebben kitűnik városunk hát­rányos helyzete a polgári iskolák tekin­tetében. Ezeknek államosítása elsősor­ban indokolt volna és talán könnyebben is menne. A visszakerült Felvidékkel együtt van állami 139 fiú- és 131 leányiskola; fele­kezeti 20 fiú- és 71 leányiskola, jórész­ben szerzetesrendek iskolái; községi (Bu­dapest nélkül) 23 fiú- és 28 leányiskola. Csak néhány nagyobb városban hatal­mas állami palotákban elhelyezett állami polgári iskolát sorolok fel: Cegléd 2, Győr 3, Hódmezővásárhely 2, Kassa 4, Kispest 4, Komárom 3, Losonc 4, Mis­kolc 3, Munkács 6, Nagykanizsa 2^ Pest­szenterzsébet 2, Pestszentlőrinc 3, Sop­ron 3, Szeged 6, Szolnok 2, Üjpest 4, Zalaegerszeg 2. A püspöki székhelyek sem idegenkedtek az állami polg. iskolá­tól; a már felsoroltakon kívül van Eger­ben 2, Hajdúdorog 2. Kalocsa 1, Pápa 1, Székesfehérvár 1, Ungvár 4, Veszprém 1. Ha sikerülne a város súlyos anyagi, valamint a többi városokkal szemben való hátrányos helyzetének a feltárásá­val a kormányzatot rábírni egy modern, hatalmas állami iskola építésére és fenn­tartására vagy a meglévők átvételére, úgyszintén a községi elemi és polgári is­kolák átvételére, akkor az összezsugo rodó vagy megszűnő felekezeti iskolák nem szorulnának városi segélyre, a város iskolakiadása is más célokra szabadulna fel és végül a feudális világból ittfeledett kegyúri megváltások átadhatók volnának a történelmi süllyesztőnek. A mai sokrétű, mozgalmas élet a váro­si k'özrendészetet is teljesen állami fel­adattá tette_ amiért is indokolatlan, hogy a város rendőrségi hozzájárulást fizessen, A levente-ügy is, mint a honvédelem előkészítő iskolája, egységes központi állami irányítást igénylő nemzetnevelő honvédelmi üggyé lett, minélfogva kiadá­sai teljes egészükben a honvédelmi tár­cába valók. Ugyancsak oda valók a lak­tanyák és toborzó helyiségek, az átvo­nuló katonák beszállásolási és a repülő­tér egyengetési költségei. Az állatte­nyésztési költségek az érdekelt gazdák költsége kell, hogy legyen, az esetleg szükséges segély vagy hozzájárulás csakis a földművelésügyi tárca keretébe való, ahonnan az elengedhetetlen központi irá­nyítás történik. A cserkészet eltörlendő, miután a leventeképzés pótolja. A kert­munkásképző iskola, miután egy egész országrész számára képez szakértő mun­kaerőket, lehet állami vagy megyei fel­adat, de semmiesetre sem városi. Ellen­ben a Bessenyei Kör zeneiskolája, mi­után ideiglenesen városi feladatot tölt be, míg a város abban a helyzetben lesz, hogy zeneiskolát létesíthessen, 'nagyobb támogatásban volna részesítendő, pl. ta­nítási helyiségek és igazgatói lakás ingye­nes átengedésével. Az így elérhető megtakarítások ösz­szegszerűségét majd a Befejezés c. cik­kemben fogom feltüntetni. Következő cikkem tárgya: A társadal­mi, szociális és tűzrendészeti feladatok helyes értelmezése. Bácsialvy Antal IMHSBJHEra, sz /ÍYÍRVIDÉK AB OlCfl l MIS HIELAP (Trianon 21.) 1940 október 25. Összeégett a mezon egy 8 esztendős kisleány 'Megd öbbe ntő szerencsé tlenség történt Kerettye község közelében a mezőn. Bakos Karolin 8 esztendős kisleány szüleinek teheneit legeltet­te. Több gyermekpaj fásával papír­hulladékot gyűjtöttek össze. Abból tüzet gyújtottak. Bakos Karolin tiúí közel ment a tűzhöz, ruhája lángot (fogott és a szerencsétlen, gyermek borzalmasan összeégett. Pajtásai se­gítségért kiáltoztak, de nem volt a közelben senk'i, aki segítségé re siet­hetett volna az égő gyermeknek. — Végül a kisleány egyik hozzátarto­zója érkezett a tűz színhelyére. Le­szakította a gyermek ruháját. Ad­rr Oszi és téli kab átok Délutáni ruhák, pongyolák és kalapok nagy választékban MAIBAUM MARISKA divatüzletében, Rákóczi utca 4. Takarékossági hitel! digra azonban annyira összeégett, hogy a kórházbaszállítás után ki­szenvedett. A halálos szerencsétlen­ség ügyében megindult a nyomozás, hogy nem történt-e gondatlanság? Ma este kezdődik a reformáció hete az evangélikus templomban A nyíregyházi ág. h ev. egyházköz­ség a reformáció hetét az idén is méltó keretek között ünnepli meg. Minden este 6 órakor a templomban előadás lesz. Az előadások középponti gondolata a Biblia. Az első előadás ma este 6 órakor lesz. Ezen az elő­adáson Turóczy Zoltán püspök beszél. Beszédének alapgondolata ; „A Biblia a reformáció ajándéka." A további előadások rendje a kö­vetkező : Október 26-án. A Biblia anyanyel­vünk kincsesháza. Előadó Rezessy Zol­tán leánygimnáziumi tanár. Október 27-én. A Biblia lelki mű­veltségűnk bölcsője. Előadó Chovan Sándor püspöki titkár. Október 28-án. A Biblia egyházuuk kútforrása. Előadó Rőzse István igaz­gató lelkész. Október 29-én. A Biblia örök refor­mátor. Előadó Máczay Lajos vallás­tanár. Október 30-án. A Biblia Isten levele. Előadó Joób Olivér lelkész. Az október 31-i ünnepély részletes rendjét egyik legközelebbi számunkban ismertetjük. Érdekes indítványok hangzottak el a gőr. kat. lelkészi kar kerületi esperesi gyűlésén Dudás Miklós püspököt szeretettel fogadta a lelkészi és tanitói kar A máriapócsi görögkatolikus esperesi kerület papsága és kántortanítósága e hó 17-én, Baktalórántházán tartotta őszi gyűlését, melyen megjelent dr. Dudás Miklós hajdúdorogi megyéspüspök is. A főpásztor a budapesti kat, püspöki kon­ferenciáról érkezett Baktára és a hely­beli s filiális egyházközségek híveinek és iskolás gyermekeinek sorfala közt vonult a feldíszített templomba, ahol Si­mon György esperes-plébános keresetlen szavakkal üdvözölte. Ez a magas látoga­tás, — úgymond — bár nem az egyház­községnek, hanem a Máriapócsi Esperesi Kerületnek szól^ mégis nagy kitüntetés­nek számít, hogy a kerület paróchiái közt éppen ezt a plébániát érte a sze rencse, hogy a kerületi gyűlésen Főpász­torunk is megjelent. Az egyházközségi képviselőtestület, az összes hívek és a maga nevében kö­szöntötte a fáradhatatlan püspök atyát, ki ide is azért jött, hogy jelmondatához híven, itt és ezáltal is tökéletes népet, papságot és kántor­tanítóságot készítsen az Úrnak. A Főpásztor rövid szózatot intézett a hívekhez, a pontos templomba járásra, a krisztusi szeretetre és összetartásra buzdította őket. Az esperes-plébános ünnepélyes szent­misét végzett. A nevelőhatású prédiká­ciót Rojkovich Pál kislétai esperes­lelkész mondotta. A szentmise a Főpász­tor éltetése után a Himnusszal végző­dött, majd a Főpásztor áldást osztott. Villásreggeli után a szépen feldíszített iskolában megkezdődött a gyűlés, melyet ima után három magyarruhás VI. oszt. tanuló üdvözlő szavalata vezetett be. — Tóth Pál a püspököt Lódy Gizus hosszú versében a lelkészeket és a tanítókat, Tóth Mariska az összes vendégeket kö­szöntötte. Ezután következett Bicsánszky János birii esperes-lelkész mintatanítása a hit­tanból: az Anyaszentegyházról tanított. A tanítás valóban mintaszerű volt, a tanulók figyelmét lekötötte és nyelvüket feloldotta: gyönyörűen feleltek a legne­hezebb kérdésekre is. Duli Antal petne­házi kántortanító mintatanítása is kitű­nően sikerült, az „okos" növények okos­ságáról. Majd „Hiszek Istenben" című verses olvasmány-tárgyalás következett a legújabb pedagógiai módszer szerint. A Főpásztor ezután szózatot intézett a gyermeksereghez. Megdicsérte szentmi­sei éneklésüket s a tanításokon való fi­gyelmüket. Főpásztori áldását adta reá­juk, mely után elénekelték a pápai him­nuszt. Az iskolások hazabocsátása után Damjanovich József nyirgyulaji plébá­nos Í a máriapócsi kerület esperese üdvö­zölte a körükbe érkezett Főpásztort. Vajday Mihály hadnagy, balkányi igaz­gató-tanító, köri elnök, katonásan és mégis krisztusi alázatossággal üdvözölte a püspököt, mint a tanítóság Atyját. A Főpásztor megköszönve az üdvözlé­seket, mély hatást keltő szózatot inté­zett a kör tagjaihoz, buzdítván őket ön­zetlen krisztusi szeretetre, összetartásra, példaadásra s a kötelességen felüli nevelői munka vállalására, különösen a Legény- és Leányegyesületek vezetésére. A megnagyobbodott Haza és a körülöt­tünk ólálkodó ellenségek miatt is ma mindenkinek többet kell dolgoznia. Ne­künk is. Lelkeket kell megmentenünk és Istenhez emelnünk! Majd Ivancsó Jenő Ödön baktai igaz­gató-kántortanító terjesztette elő indít­ványait: 1. A kisebb ünnepek vasárnap­ra való helyezéséről; az augusztus 6-iki ünnep tétessék át a latin szertartású Űrnapra és szintén Oltáriszentségimá­dással ünnepeltessék. 2, A papi és kán­tortanítói javadalmi földek bérbeadan­dók s a beküldött bérösszeget a püspöki hivatal ossza szét aránylagosan. 3, Toborozzunk gör. kat. ifjakat a kán­tortanító! pályára, mert ma-holnap tanítóhiány lesz, Erdély és a Székelyföld visszatérése után tanácsos lenne pár évre visszaállítani a jól bevált tanítóképzőket, mert líceumi érettségi után kevesen fognak a tanító­képző akadémiára menni. *A közös gyűlés a Himnusz eléneklésé­vel ért véget. A lelkészi kar a kerületi esperes vezetésével a paróchiára ment a papi gyűlés megtartására. A püspök kü­lön szózatot intézett a kántortanítói kar­hoz j melyért a tanító-elnök hálás köszö­netet mondott. A tanítók külön gyűlésének első tár­gya a részleges tisztújítás volt. Jegyzővé Árdán József nyírbátori, pénztárnokká Mezőssy Anna nyirgyulají tanítónőt vá­lasztották meg. Gebry Mihály iskolaigazgató és kör­zeti felügyelő mondotta el ezután érte­kezését a gör. kat, tanítók aktuális kér­déseiről, munkarendjéről. Ügyes tanácso­kat adott, hogy miként kell az ifjúsági egyesületeket megszervezni és életképessé tenni. Ezután Ivancsó Ödön mutatta be nagy tetszés mellett a számjegy- és betű-írási mesterfogásait. Mezőssy János a gör. kat. internátusok felállításá­ról terjesztett elő indítványt, melyet érdemileg később fog tárgyalni az egyesület. Ivancsó Jenő indítványoz­za, hogy 1. kérjék meg a minisztert az értékegységek megszüntetésére, a redukált fizetés visszaállítására és a drágasági segély kiutalására. Kérjük, hogy a vasúti arcképes igazol­ványt ne háromszor annyiért kapják, mint az államiak. 2. A népiskolák dologi szükségleteit jellegre való tekintet nél­kül vállalja a politikai község, mert ott a gyermektelen és más vallású adóalanyokat is meg lehet adóztatni, áldozzanak ők is a kultúrára! Végre buzdította kartársai, hogy alakít­sák meg a Szívgárdát ) kapcsolódjanak be mindnyájan a 5 Vöröskereszt, Cserkészet és Levente­intézményekbe felhívja a ügyeimet a légvédelemre és búvóhelyek készítésére, a népművelési előadásokat ismételjük meg a tanyákon és filiákon, gyűjtsenek szemléltető eszkö­zöket. A szülői értekezleteket jobb osz­tályonként tartani, kezdjék meg a környezettanulmányt, látogassák meg a szegényebbsorsú tanítványokat is, emeljék fel népünket a kultúra maga­sabb fokára és vezessék Istenhez. Gyűlés után a Főpásztor és lelkészei Simon György vendégszerető házában ebédeltek, a kántortanítók közebédjét Iváncsó Jenőné rendezte. Az első pohár­köszöntőt Gebry Mihály felügyelő mon­dotta a püspök úrra, aki ebéd után pap­jaival együtt látogatást tett Ivancsó Je­nő házánál, aki hálás köszönetet mon­dott őexcellenciájának a kitüntető láto­gatásért és biztosította a Főpásztort, hogy a nagyhatású szózatban körvonala­zott teendőket megvalósítja a gör. kat. magyar tanítóság. A még együttlevő kán­tortanítók énekszóval, lelkesen éltették a Főpásztort. réláras bélyegblokkot bocsát ki a posta A m. kir. kereskedelemügyi minisz­ter november 7-én a Főméltóságu Asz­szony legfőbb védnöksége alatt „Er­délyért" mozgalom céljaira 1 pengős félárral 20 filléres cimletü bélyegblok­kot bocsát forgalomba. A bélyegblokk 250X00 példányban kerül kibocsátásra. A bélyegblokkot valamennyi kincstári postahivatal áru­sítja. t^'.Vr-,

Next

/
Thumbnails
Contents