Nyírvidék - Szabolcsi Hirlap, 1940 (8. évfolyam, 224-249. szám)

1940-10-23 / 243. szám

(Trianon 21.) 1940 október 23. A földből kiásták és ellopták a burgonyát Katz Ernő leveleki gazdálkodó fel­jelentést tett ismeretlen tettesek ellen, akik Nagy község határában lévő föld­jén kiásták a burgonyát és elloptak 23 mázsát. A vizsgálat megállapította, hogy Gavallér Miklós magyi lakos, többszörösen büntetett tolvaj, Baka András és Bálint József magyi lako­sokkal öt éjjelen át ásták a Katz Ernő földjén a burgonyát és zsákokba rakva elszállították. Körülbelül 23—24 mázsa Krüger fajtájú burgonyát vittek el. Részben eladták és az árát megitták, j részben elfogyasztották a lopott bur- I gonyát. A burgonyatolvajok ellen meg- j indult a büntető eljárás. i Másodszor is ellopták kerékpárját Kocsis András orosi lakos kerékpár- j ját a debreceni utcában, a Gráf kocs­ma előtt ellopták. Kocsis rövid ideig tartózkodott a kocsmában, azalatt az idő alatt elvitték a kerékpárját. Érde­kes, hogy ugyanezt a gépet egyszer már ellopták, a rendőrség azonban ki­nyomozta a tolvajt és megtalálta Ko­csis András ellopott kerékpárját, ezt a I gépet a tegnapi napon ismét ellopták. ' A nyomozás megindult, nem valószínű, hogy másodszor i i előkerül Kocsis András kerékpárja. Ismét megindult az jsko­lákban a kaptár-munka Az elmúlt iskolai éviben az ország degtöbb közép- és középfokú iskolá­jában megindult a Diák-Ka.ptár mozgalom, amelynek az volt a célja, hogy a.z ifjúság útján összegyűjtesse a rozsdásodásnak, alkallódáisnak ki­tett fémhulladékokat, papírt, ron­gyot. Az első évi gyűjtés oly nagy­szerű eredményt mutatott fel, -hogy az jelentős volt a nemzeti vagyon gyarapítása szempontjából is. A mozgalomnak egy másik iránya a takarékosságra való neveilés volt. >A most megindult iskolai éivivel is­imét munkába álltak a Diák-Kaptá­rak, sőt nem is nagyon szüneteitek, .mert a nyár folyamán is nagyon sok diák vállalt munkát üzemekben, a gazdaságban, háztartásokban s je­lentős jövedelemre tett szert, amivel sok diák a továbbtanulás lehetősé­gét tudta biztosítani a maga számá­ra. A Diák-iKaptár mozgalom ifontos tényező vo.lt a munka megbecsülte­t és ében is. Nyiregyházán az iskolai kaptár­mozgalom most indult meg nagyobb •lendülettel. Vasárnap délelőtt 11 órakor az iskolák képviselői érte­kezletet tartottak az ev. Kossutih­giimnázium tanári tanácskozó ter­mében. Az értekezletein vitéz dr. Bessenyei Lajos tanker. kir. főigaz­gató elnökölt. A mozgalom fejlődé­séről és irányairól igen értékes is­mertetőt nyújtott a vezető tanárok számára. Felihívta különösen arra> a figyelmet, .hogy a hulladékgyűjtés természetszerűleg meg fog csökken­ni, íbiszen az elmúlt év folyamán a padlástereket, kamrákat szinte tel­jesen kiürítették mindenütt s ami SZJIbolI^P^IAP s. okul ( felesleges holmi volt, azt rendszerint értékesítették is. 'Most tehát a napi hulladékgyűjtés mellett fő cél a ter­melési munkába való belekapcsoló­' dás .lesz. Rá kel! nevelni az ifjúsá­got arra is, hbgy ne csak most, ami­kor a háborús idők elsőrendűen kö­telességgé teszik a takarékoskodást és anyaggyűjtést, hanem majd a bé­kére való visszatérés korában is ífolytatni kell a munkát, mert ezzel is .erősítjük a nemzet 'erejét. Nyíregyházán a múlt hét végén enyhölt a tüzifaválság A földművelésügyi miniszter kije­lentette, hogy elegendő fa áll a tü­zelésre rendelkezésre és a Máv. na­ponta 200 kocsit állított be a fa to­vábbítására. 'Ezzel kapcsolatban Nyíregyházán érdeklődtünk az illetékes tényezők­nél, van-e már fa és mikorra lesz vége a már aggasztó méreteket öl­tött fa'hiánynak. Nyiregyiházán — mondották a beavatottak — a múlt hét végén, már több kereskedőnél kapható volt a tűzifa. Természete- , sen az a néhány vágón, amit szét-' oszthattak, egy-egy jelentkező szá­mára nem sokat lendített a bajon. ' Általában azonban a válságot némi- j leg 'enyhítette. « A Kisvasutak igazgatóságának közlése szerint több sor vágóin in­dult útnak, hogy a fát Nyíregyhá­zára hozza. Általában azt válik, hogy a javulás most már állandósulni fog a faellátás tenén. Nyíregyháza a mull és jelen eszméinek tükrében A városi háztulajdon megmentése Ha a városi háztulajdon nemzeti, er­kölcsi, tradicionális és gazdasági jelen­őségét, mint azt előző cikkemben vázol­tam, megszívleljük és ha ezt a város- és államfenntartó pillért meg akarjuk men­teni, mint ahogy meg kell menteni ) ak­kor sürgős és átfogó intézkedésekre van szükség, mert rendkívüli idők és fojtogató, bénító bajok rendkívüli és gyorshatású, fel­szabadító intézkedéseket követelnek. 1. A házadót lényegesen csökkenteni keli, a különbözetet pedig kevésbé meg­terhelt és pihentetett vállakra kell he­lyezni. E lap szept. 28-iki számában ki­mutattam, hogy a városi ház aránylag négyszer annyi adót fizet mint a föld, pedig a föld 1914 óta, a válság néhány évét leszámítva, amikor az állam és a házbirtok nagy áldozatokat hozott át­mentéséért, konjunktúrát élvezett és ma újra élvez. A társulatok pedig szerve­zettségükkel még a válságot is hasznuk­ra tudták fordítani. A ház hozadéka már 25 év óta nem teszi meg azt a termékenyítő és él­tető körforgást a gazdasági életben^ melyet meg kellene tennie. A tisztviselő megkapja, a közpénztárból a lakbérét és átadja a házigazdának, aki ennek nagyrészét adó alakjában még az­nap vagy másnap ismét visszajuttatja a közpénztárb és csak kevés vagy semmi sem jut belőle kőművesnek, szobafestő­nek és még annak a 30 iparágnak, me­lyet a háztulajdonnak foglalkoztatnia Bristol autógarázs KIS TÉR 10. SZÁM. ­Vulógarazsirozás és javitás. Fogaskerekek és törött gép­részek heggesztése.' Svéd golyós csapágyak raktári, r e ° Uránia Filmszínház Te í'' 11. sz. 11. SE. Október 24 25. Budapesttel egyidöben! Csütörtök-péntek ÜTick Carter nem téved! Egy nagyszabású ipari kémkedés izgalmas története. A főszerepben: WALTER PIDGEON és RITA JOHNSON Kellemesen fűlve! Eio^ások y«6, 7*10 órakor Kellemesen fétve! Mí, szerdán utolsó nap: CRALAFINTA FÉRJEK kellene. Miután a házbér jórésze így ter­mékenyítés nélkül kimegy a városból az iparos és kereskedő is csak tengődik és a gazdasági pangás véglegesül. Az egész vonalon vissza kell térni a házosztályadóra, ha gazdasági javulást akarunk, de ez a bruttó hozadék 25%-ánál ne legyen több. mert amivel több, azt megsínyli a gazdasági élet. Erre az útra térve, ismét eleven, pezsgő munka indulna meg a vá­rosban, iparos^ kereskedő is többet ke­resne, fogyasztana, több adót fizetne és így a közületek is megkapnák a vámon azt, amit a réven elvesztett s mindenki jól járna és megint derült arcokat látna az ember a városban. Az adó a lakás fekvése, nagysága, mi­lyensége szerint egy összegben volna kivetendő, mert a mai 10—12 adónem között a pol­gár nem ismeri ki magát, a kiszámítás módját nem tudja, sokszor számfejtési hibák kerülnek az adóívbe, a felvilágosí­tást kérő felek egymás sarkát tapossák az adóhivatalban, fellebbezéseket kény­telenek írni, a tisztviselőket hosszú vi­tákkal akadályozzák a tulajdonképpeni munkájukban. A gondatlan és tájékozat­lan ember sokszor ráfizethet. Az adó­fizetőre nézve nem vigasztaló az, hogy látja, milyen célokra vetik ki az adót, úgy is tudnia kell minden állampolgár­nak, hogy a közületeknek mire kell a pénz és úgy sem tudja ellenőrizni, hogy tényleg arra a célra fordítják-e teljesen. A pénzügyi kormányzat állapítson meg egy felosztási kulcsot. A havonkénti ki­igazító jegyzék feldolgozása is kevesebb munkát okozna az adótiszteknek. Itt kel­lene megkezdeni a közigazgatás sokat hangoztatott egyszerűsítését és mindjárt nem volnának szűkek a városi adóhiva­tal helyiségei. 2. A házbérkötöttség oly módon eny­hítendő, hogy a házbér az 1929 novem­ber 1. házbérek 80%-áig emelkedhessék. A Magyar Statisztikai Szemle szerint országos átlagot véve, a lakás az 1913-i 100-zal szemben ez évben változatlanul 86.3. (De Nyíregyházán ennél jóval ala­csonyabb.) A megélhetés viszont január­FERENCJOZSEF KESERŰVÍZ tói szeptemberig 109.5-ről 124-re emel­kedett. Hát még azóta mennyit emelke­dett és hol áll ma az építési anyagok ára és a munkadíjak? A házbérek e csekély emelés esetén még mindig kb. 50 pont­tal a drágasági index alatt maradnának. 3. A házat terhelő bankadósságot, mely a gazdasági válság kitörése előtt kelet­kezett (a Creditanstalt bukása előtt), csökkenteni kell. A házáraknak és bé­reknek a felére történt süllyedésével az adósság tulajdonképpen a duplájára nőtt. A bankok közül azok, amelyek külföldi kölcsönt vettek igénybe, a pénz vásárló­erejének az emelkedésén kívül azzal is jól jártak^ hogy a külföldi adósságkötvé­nyeiket a névérték 15—20%-áért visz­szaválthatták, mert ennyire süllyedtek le a külföldi börzéken. Az államadósság és a külföldi hitelezők tőke- és kamat­engedménye és valutasüllyedés folytán a felére csökkentek, mig ellenben a ház­tulajdonos adóssága változatlan maradt. Ugyancsak leszállítandó lényegesen a bankkamatláb is. Nem akarjuk tönkre­tenni a bankokat, azoknak is élni kell és szükség is van rájuk, de igazán gondol­kodóba ejt, hogy a Nemzeti Bank 300 millió bankjegyforgalom mellett is 4%-ot szedett és ma kb. változatlan aranyfede­zet és változatlan részvénytőke birtoká­ban ; 1300 millió bankjegyforgalom mel­lett szintén 4%-ot szed, holott már ré­gen elérkezett volna az ideje és lehető­sége annak, hogy leszállítsa legalább 2%-ra, ami lehetővé tette volna, hogy a pénzintézetek is tetemesen leszállítsák a' maguk kamatlábát. (E hó 21-én leszállí­tották 3%ra. A szerk.) A Völkischer Beobachter kb. 4 héttel ezelőtt megje­lent tudósítása szerint Németországban leszállították a privát bankkamatlábat 2 és fél százalékról 2K%-ra, mily ala­csony lehet akkor a Birodalmi Bank ka­matlába? De nálunk a betéteseket féltik, Németországban azt akarják, hogy min­denki dolgozzék a pénzével és nem akar­nak munkanélküli járadékost látni. Mind amellett a pénzmennyiség nagyrésze a bankokban forog, mert mindenki bank­• folyószámlán kezelteti a pénzét, a fize­tések könyvjóváírással vagy terheléssel történnek, miáltal az inflációnak is ele­jét veszik. A nyugati jegybankok kamat­lába az utóbbi tíz évben általában min­dig 2% körül mozgott. • A kamat tetemes leszállítása melletx azt az összeget, amit kamatban 8%-on túl fizettünk ; levonandó a tőkéből, to­vábbá leírandó volna a tőketartozásnak legalább egyharmada, a fennmaradó tar­tozás pedig hosszúlejáratúvá alakítandó át. Az egyházi bérházak terhe is kiseb­bedvén, az egyházi adó is csökkenne. ! Lélekzethez kell jutni, hogy a holt­pontról kiemelkedjünk! A pénzintézetek pedig kárpótlást nyer­nének a gazdasági élet fellendülése ' által. 1 4. Az adómentesség visszaállítandó ' eredeti formájára és mértékére a meg­levő új házakra nézve, hogy a bizalom az építtetöben helyreálljon és megindul­| jon ismét az építkezés, i 5. A befagyott adóhátralékok törlen­Telefon 503. szám Hungária Filmszínház Csütörtök péntek Október 24 25. Budapesttel egyidöben A préri kapitánya (CSÁBIT AZ ARANY) A legjobb vadnyugati filmek között is a legizgal­masabb, legemberibb pompás kalandordráma Kellemesen fűtve! Előadások «/«5, w, bórakor Kellemesen fűtve! Ma, szerdán utolsó nap : ÉRDEMES ÖRÖKÖLNI ?

Next

/
Thumbnails
Contents